Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

1987. július 3., péntek o CHUHHiS" Útépítés Kunágotán A Bocskai utcában társadalmi összefogással több mint ezer méter hosszú és négy méter széles betonút épül Napjainkban talán már nincs is olyan község, amely a lakosság anyagi hozzájáru­lása és effektiv társadalmi munkája nélkül képes len­ne előrelépni. így van ez Kunágotán is, ahol a falu vezetői nagy súlyt fektetnek a településfejlesztésre. Közös összefogással elkészült a törpevízmű és a kerékpárút az elmúlt években, jelenleg pedig a betonutak építése van napirenden. A Bethlen utcában már végeztek a munkálatokkal és most a Bocskai, valamint a Dózsa utca került, illetve kerül sorra. Ez utóbbi kettőre a kunágotai tanács szintén pá­lyázatot nyújtott be a me­gyéhez, s ezt megnyerte. Természetesen a kapott másfél miliő forint nem lett volna elegendő a betonutak elkészítéséhez, s ezért — a helyi tanácsi támogatáson kívül — a lakosok telken­ként átlagosan 10-10 ezer fo­rintot, továbbá 5-5 napi tár­sadalmi munkát ajánlottak fel. Az utcabeliek Józsa Lajos kőműves kisiparos szakmai irányításával reggel négytől este nyolc óráig dolgoznak, és a Bercsényi Termelőszö­vetkezet által létesített be­tonkeverő-telepről folyama­tosan szállítják az anyagot a helyszínre. Kép, szöveg: Bukovinszky István Családi hétvége Pésteleken A Póstelek Szabadidő Sportklub kellemes szombat­vasárnapi kikapcsolódásként családi hétvégét rendez jú­lius 4-én és 5-én Pósteleken. Szombaton tíz órától ipar­művészek és bőrdíszműáru­sok utcája nyílik meg. Az orosházi Csillag Áruház 20 százalékos kedvezménnyel kínálja kempingterifnékeit. A vállalkozó szelleműek a Mó­kus csárda mögötti karám­nál lovaglótudományukat próbálhatják ki. Délután há­romfős csapatok részvételé­vel családi verseny kezdő­dik, majd Toldi kései utódai vetélkednek egymással. Az első nap kai^te- és body- buildingbemutatókkal zárul. Vasárnap délelőtt hasonló programok várják az érdek­lődőket, ezenkívül — saját kocsival — autós ügyességi versenybe lehet benevezni. A családi csapatverseny dél­előtt lesz, délután aerobic- és breaktáncosok, valamint kardforgatók és tűznyelők szórakoztatják a közönséget. A Béköt és a Gyulai Haris­nyagyár divatbemutatóját követően amatőr színjátszó­csoport mutatkozik he. Pórtelekre az autóbuszok Békéscsabáról mindkét nap 9-től este nyolcig óránként indulnak. Gyuláról pedig szombaton 12, 14 és 16 óra­kor, vasárnap 11, 13, 15 és 17 órakor. — szilasi — Díjkiosztás az országos fizikatanári ankéton Az ankét második nap­ján, tegnap megtartották a szaktanárok által készített oktatási eszközök értékelé­sét és díjkiosztását. Az ér­tékelést a bíráló bizottság és a közönség külön végez­te. Ennek alapján a közön­ségdíjat és a zsűri első dí­ját Szeder László kapta. A zsűri további első díját Pin­tér Lajosnak és -Rónaszéki Lászlónak ítélte oda. A mái napon további szakmai előadásokkal foly­tatódik a rendezvény, majd délben a zárszavak után az ankét befejezi munkáját. Nincs csikkszámlálás Ötletek és módszerek előnyben „A feltétel általánosságban, hogy a falu­beliek a község közterületén, .. .nyilvános helyen egy évig nem dohányoznak (vendég­látónál csak kijelölt helyen).” (Idézet a kaszaperi lakosokhoz eljuttatott felhívásból.) * * * — Tudnak arról, hogy Kaszaper beneve­zett a Hungária Biztosító által szervezett „Füstmentes falu” akcióba? — kérdezzük a buszra várakozó Óré Gábor céllbvöldést és feleségét. — Igen — válaszol a férfi —, a lányaim terjesztették a szórólapokat. Ügy gondolom, hogy csak fokozatosan, lépésről lépésre le­het eredményt elérni. Nagy akaraterő kell a dohányzásról való lemondáshoz. Nekem még nem sikerült... Otthon nem állom meg, hogy rá ne gyújtsak, de ez egyre ke­vesebbszer fordul elő. — Én a betegségem óta nem tudok visz- szaszokni — kapcsolódik a beszélgetésbe Őré Gábómé —, egyszerűen csalódtam ben- nb, nem is esett jól, amikdfc először próbál­tam. A gyerekek is mondogatják: anyu, ne gyújts rá! Helyesnek tartom a nevezést, bár kezdetben nem voltunk kellően tájé­koztatva erről. Az akció is hozzájárult ah­hoz, hogy megpróbáljunk leszokni káros szenvedélyünkről. — ön dohányzik? — zavarjuk meg a pihenésben a pádon üldögélő Lehoczki Jó­zsef nyugdíjast. — Nem — érkezik a válasz —, azaz­hogy, már nem! Régebben ugyanis naponta 50 darabot is elszívtam, de a lányom halá­la — amiben'a cigarettának is része volt — erősen elgondolkoztatott. Dr. Soós István körzeti orvos rendelőjé­ben a megrögzött dohányosok is elgondol­kozhatnak szenvedélyük értelméről. A fa­lon lévő plakátok többek közt arra hívják fel a figyelmet, hogy már 15 cigaretta elszí­vása potenciazávart okoz. A plakátok kö­zött azonban még elvétve sem láttunk „Ti­los a dohányzás!” feliratot... — A lakosság megértését várjuk, azzal, hogy kevesebbszer, kevesebb helyen, többen pedig egyáltalán nem gyújtanak rá. • Ezt tiltással nem érhetjük el. A terhes anyák azonnal abbahagyták a dohányzást: megér­tették, hogy elsősorban leendő gyermekük­nek ártanak vele. Mile József tanácselnök szobájában a Hungária Biztosító képviselői tartanak rög­tönzött kerekasztal-beszélgetést. Hivatalosan ellenőri minőségben lennének itt, ám ez a szó el sem hangzik a beszélgetés folyamán. — Nem csikkszámlálásra ■ jöttünk — hangsúlyozza Pálos Miklós, a Hungária Biztosító budapesti vezérigazgatóságának sajtóreferense. — Nem akarunk évtizedes szokásokat néhány nap alatt megváltoztat­ni. Viszont örömmel fogadunk minden módszert, kezdeményezést, például a terhes anyák nikotinstopját. Végezetül még azt is megtudjuk, hogy a 31 benevezett település közül Kaszapernek, mint egyetlen Békés megyei községnek, megfelelő esélyei vannak az elnyerésére. (szilasi) Fiatalok a Szovjetunióban Interjú Toronyi Barnával A közelmúltban megyénk­ben járt Toronyi Barna, a Szovjet Tudomány és Kul­túra Háza kulturális osztá­lyának vezetője. Az ungvá­ri születésű politikus és új­ságíró — évekig volt az ungvári magyar nyelvű rá­dióadások szerkesztője — a Szovjet ifjúság szerepe a párt stratégiai tervének megvalósításában címmel tartott előadást. É téma kap­csán kértük meg rövid be­szélgetésre. — A gorbacsovi reformtervek meghirdetéséig a szovjet ifjúság gondjairól, elképzeléseiről, a po­litikai életben játszott aktiv szerepvállalásáról csak nagyon keveset hallottunk itt Magyar- országon. — Igaza van. Ennek az az oka, hogy korábban a fiata­lok nem foglalhatták el az őket megillető helyüket az ország gazdasági és társa­dalmi építésében. Minden te­kintetben háttérbe szorul­tak. Véleményüket nem kér­ték ki, nem figyeltek fel az általuk felvetett problémák­ra. Csak akkor jutottak szó­hoz, csak olyankor kerültek reflektorfénybe, amikor va­lamilyen nagyszabású kam­pányba, mozgalomba — pél­dául a szűzföldek feltörése, vagy a Bajkál-Amúr vasút­vonal (BAM) építése — kezdtek. De mára kiderült, hogy ez súlyos hiba volt, és azóta — mint sok egyéb té­ren — ebben is sokat válto­zott a helyzet. — Ez a változás pontosan mit jelentett, hogyan valósult meg a gyakorlatban; — Kitűnő példa lehet er­re a Komszomol legutóbbi, XX. kongresszusa, illetve az azt megelőző választások. Ezeken a nyílt légkörű fóru­mokon a fiatalok kertelés nélkül, őszintén elmondták önálló véleményüket, kifej­tették álláspontjukat a ha­zánkat érintő számos * kér­désben. Követelték, hogy a fiatalokra ne csak a „fent­ről” kiszabott feladatok vég­rehajtását bízzák, hanem partnerként vonják be őket a fő stratégiai irányvonalak kidolgozásába is. A politikai vezetést dicséri, hogy e kí­vánságok, kérések megértő fülekre találtak. Ennek kö­szönhető az is, hogy egyre több tehetséges, ambiciózus húszon—harmicéves kerül magasabb beosztásba. — Hogyan értékelik a fiatalok az országban most végbemenő változásokat? — Rendkívül pozitívan. Átérzik, hogy a — divatos szóval élve — peresztrojka egyértelműen forradalmi jel­legű, és tisztában vannak a rájuk is kiható előnyeivel. Hiszen ez a program mesz- szemenően figyelembe veszi az ifjúság érdekeit, célkitű­zéseit. Konkrétabban fogal­mazok: a párt, a kormány­zat nagy gondot fordít a pá­lyakezdők egzisztenciális problémáinak megoldására, a munkahelyi beilleszkedé­sükre, és a lakáshoz jutás lehetőségeire. Célul tűzte ki például a vezetés, hogy az ezredfordulóra minden csa­ládnak önálló lakása legyen. — A magyar fiatalok egy cse­kély részének viselkedésében fellelhető a nyugati életmód majmólása. Önöknél is létezik ez a jelenség? — Csak elenyésző mérték­ben. Az új tájékoztatáspoli­tika jegyében az újságok­ban, a rádióban és a tv-ben egyre gyakrabban foglalko­zunk Nyugat-Európával, Amerikával és az ott élő fiatalokkal, másrészt — ez különösen az értelmiségiek­re vonatkozik — turistaként egyre többen utazhatnak ezekbe az országokba. így mind jobban megismerhetik az ottani életformát, gon­dolkodásmódot. Kritikusan szemlélik ezt a világot, eré­nyeit elismerik, hibáit fel­tárják, de elvtelenül nem azonosulnak vele. Természe­tesen amit mondtam, az csak a nagy többségre vo­natkozik. Azonban néhány kisebb, elszigetelt csoport másképp vélekedik, és fel­színi dolgok alapján ítélke­zik. — Nálunk is sokat lehetett hallani, olvasni a ljuberek (Moszkva elővárosának fiatal­jai) és a fővárosi „punkok”, „csövesek” közötti — időnként már-már szabályos csatározásig menő — összetűzésekről. Ho­gyan áll most a helyzet? — Voltak ugyan kisebb- nagyobb csoportos verekedé­sek, de az, hogy csatároztak volna, enyhén szólva túlzás. Egy szenzációhajhász újság­írónak köszönhető, hogy az események ilyen elferdített módon kerültek nyilvánas- ságra. Tulajdonképpen az történt, hogy az Afganisz­tánt katonaként megjáró fia­talok és néhány nyegle, fleg­matikus, társadalmunkról cinikusan vélekedő és — önt idézem — nyugatmaj­moló fővárosi ifjú között alakult ki tettlegességig fa­juló vita. . — Végezetül: hogyan ítéli * meg, milyen az ifjúság hangú- lata úgy általánosságban, ho­gyan érzik magukat a fiatalok ma, 1987 nyarán a Szovjetunió­ban? — Nyugodtan állíthatom, hogy jól. A fiatalok tudják, érzik, hogy mit köszönhet­nek hazánknak, és az utób­bi 70 évnek. Bundula Csaba Fotó: Kovács Erzsébet Emlékhely a szabadságharc honvédtisztjeinek Az 1848—49-es szabadság- harc honvédtisztjeinek Rí­ván emléket állítani Gyula Város Tanácsa. A dokumen­tumok szerint 1849. augusz­tus 22-én, a kastély udva­rán, a földszintes épület­szárny előtt mintegy 1300 honvédtiszt tette le a fegy­vert. Világosnál ejtették foglyul őket, ahonnan au­gusztus 13-tól 21-ig Magyar­gyulára kísérték a honvéd­tiszteket és átadták az oszt­rákoknak. Az október 6-án Aradon kivégzett 13 tábor­nok közül 9-en itt tették le a fegyvert. Aulich Lajos, Hosszú perceken át tárcsá­zom a békéscsabai mentők számát. Hiába. Nem is cso­dálkozom. Kókadoznak az emberek. Fiatalok és öregek. Betegek és teljesen egészsé­gesek. Kikészülünk. Ezt a kánikulát bizony csak a víz­parton lehet valamelyest el­viselni. Végre. A szám jelentkezik. A vonal végén Földesi Zol­tán szolgálatvezető, mentő­tiszt. — Véleménye szerint nőtt-e a kihívások száma a mentőknél egy „normális” naphoz viszonyítva? — Hogyne. Lényegesen megemelkedett. Elég riasztó a kép. A körzeti orvosok ugyanis egyáltalán nem győ­zik a betegkihívásokat, s így aztán a következő lépcső az, hogy minket riasztanak. A két nap alatt, szerdát és csütörtököt figyelembe véve, több mint negyvenszer hív­tak mentőt. Ha pontosak akarunk lenni, akkor ez a szám csak másfél napra vo­natkozik, hiszen most, be­szélgetésünk idején, csütör­Damjanich János, Kiss Er­nő, Knézich Károly (akinek törött kardja ma is látható a vármúzeumban), Lahner György, Leiningen Wester­burg Károly, Nagy Sándor József, Török Ignác honvéd tábornokok és Lázár Vilmos honvéd ezredes. Emlékhely tervezésére — amelyet a szobrászat, az építészet és a kertészet esz­közeivel valósítanak meg — országos pályázatot hirdetett a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Békés Megye Tanácsa és Gyula Város Tanácsa. Pályázhatnak a ma­tök 14 óra van. Tehát véle­ményem szerint ez a szám még ma 24 óráig jóval több­re emelkedik. Az érrend­szeri és a szívbetegek rosz- szulléte jelentős. Kollapszus­hoz (rendszerint ájulással já­ró, rohamszerűen jelentkező vérkeringési zavar) hívtak bennünket még sokszor. Rohamkocsival vittünk Békéscsabán kórházba egy agyvérzéses beteget, akit pár óra múlva tovább kellett szállítanunk Szegedre. Talán nem a hőséggel függ' össze. Egy 49 éves nő ön­gyilkossági szándékkal gyógyszert vett be, s miután másnap egészségesen feléb­redt, kinyitotta a gázcsapot, a fejét a sütőbe dugta, s miután így sem sikerült meghalnia, felgyújtotta a ki- ömlő gázt. Az berobbant. A nőt súlyos égési sérülések­kel, repülővel szállították Budapestre. — Mit tanácsol az orvos —: hogyan viselhetjük el a lehető legjobban ezt a hősé­get? gyár Képző- és Iparművé­szek Szövetségének, a Ma­gyar Népköztársaság Művé­szeti Alapjának, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és az Építőművészek Szövet­ségének tagjai. A feladat részletes ismertetésére és a helyszínek bemutatására jú­lius 13-án, hétfpn 12 órakor a városi tanács épületében konzultációt tart a lektorá­tus. Az öt léptékű gipszmo- dellekből — melyeknek ok­tóber 26-ig kell elkészülniük — nyilvános bemutatót ren­dez a városi tanács. Sz. M. Dr. Bumbera József főor­vos: — Az egyik legfontosabb­nak tartott tanács: aki tehe­ti, maradjon otthon! Keve­set együnk, és lehetőleg könnyű ételeket. Miután eb­ben a kánikulában erős a verejtékezés, sok és hideg folyadékot igyunk. Az alko­holt abszolút kerüljük. Csak súlyosbítja a helyzetét az, aki bármilyen szeszt iszik. Tapasztalatunk szerint megnövekedett a közlekedési balesetek száma, s ezen be­lül fs a gyerekek lettek fe­lelőtlenebbek. Vége a taní­tásnak és felszabadultnak érzik magukat. Nagyon vi­gyázzunk rájuk! A magas vérnyomásban szenvedők és a szívbetegek lehetőleg felügyelet mellett fürödjenek, ha úgy dönte­nek, hogy a strandon szeret­nék eltölteni a szabad ide­jüket. Akik a közlekedésben vagy magasban dolgoznak, nézes­sék meg magukat az üzemi vagy a körzeti orvosukkal, fokozottan figyeljenek, mert aki a közlekedésben dolgo­zik, más testi épségét is ve­szélyeztetheti. Béla Vali A kánikula veszélyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom