Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
NÉPÚJSÁG 1987. július 18., szombat MunkaerőgazdálkoJás megyénkben Beszélgetés Dr. Molnár Margit munkaügyi osztályvezetővel Gazdasági életünknek, gazdaságpolitikai terveinknek egyik alappillére a munkaerő-gazdálkodás és a hatékony foglalkoztatás. E nagy témakör egyes kérdéseiről folytattunk beszélgetést dr. Molnár Margittal, a Békés Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályvezetőjével. — Jelenleg milyen a fog- lalkoztatottság megyénkben, és hol vannak — ha vannak — feszültségek? — Megyénkben a VI. ötéves tervben csökkent a munkaképes korúak száma, s ez természetesen a foglalkoztatottak számának mérséklődését is jelentette — kezdte válaszát az osztályvezetőnő. — Az aktív keresők száma az említett tervidőszakban 3 százalékkal csökkent. Igen lényeges a 'változás, ha azt nézzük, ágazatonként hogyan alakult az aktív keresők létszáma. Az építőiparban az öt évre előirányzott 5,5 százalékos csökkenésnek a háromszorosa valósult meg, a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban viszont a tervezett fogyásnak épp az ellenkezője történt, két éven keresztül nőtt a létszám, majd pedig a tervidőszak végén nagyobb létszámcsökkentést állapíthattunk meg, mint amire számítottunk. Valamelyest növekedett a létszám a kereskedelem szocialista szektorában, nagy arányban, 10 százalékkal növekedett a nem anyagi ágakban, és csökken a vízgazdálkodásban. A keresőkön belül jelentősen csökkent megyénkben a fizikai foglalkozásúak aránya, s ennek egyik legfőbb oka, hogy az arányokat tekintve bővült a szolgáltatási szféra. Feszültségek bizony vannak. Kezdjük a legsúlyosabbal: a foglalkoztatottak egyhatoda csak lakóhelyén kívül talál munkát. A VII. ötéves tervidőszak feladata, hogy a hátrányos helyzetű településeken helyben találjanak munkát az emberek. Ebből következik, hogy a megye gazdaságilag elmaradott térségeiben munkahelyteremtő beruházásokra van szükség. Ezt segíti a Minisztertanács 1986. októberi ülésén elfogadott, a gazdaságilag elmaradt térségek fejlesztésének gyorsítására vonatkozó program. Az e célra rendelkezésre álló pénz felhasználására pályázatot írt ki a megyei tanács, melynek sikerét mutatja, hogy 26 értékelhető javaslat érkezett összesen 1300 munkahely megteremtésére. A felzárkóztatásra rendelkezésre álló eszköz azonban kevés. A másik feszültség az egyre nagyobb létszámú megváltozott munkaképességű dolgozók elhelyezése. összességében a létszámátrendeződés alapvetően a már munkában állók fluktuációjával történik. A vállalatok közötti szervezett munkaerő-áramlás igen szerény keretek között maradt, annak ellenére, hogy a foglalkoztatáspolitika eszköz- rendszere bővült például az átképzési támogatással. — Mindezek a gondok, fe- szültségek konkrétan hol jelentkeznek? — Alapvetően két területen; a már említett gazdaságilag elmaradott térségekben, ahol a szakképzetlen emberek, elsősorban nők foglalkoztatása a nagy probléma. És ismét, feltétlenül szólni kell a megváltozott munkaképességűekről, akiket korábban a munkáltatók zöme humánus okból alkalmazott, ám napjainkban a gazdasági körülmények a munkáltatókat egyre inkább a hatékony munkaerő-felhasználásra ösztönzik. Ennek az a következménye, hogy a vállalatok munkahelyhiányra hivatkozva nem alkalmazzák a megváltozott munkaképességű dolgozókat. S ezt a gondot nem oldotta meg, de még csak nem is enyhítette az 1987-ben bevezetett munkáltatói alkalmazási kötelezettség. Megfelelő munkahelyek teremtéséhez ugyanis komoly ösz- szegekre volna szükségük a munkáltatóknak. — A megye iparszerkezete köztudomásúan lényegesen eltér az országostól. Konkrétan milyen az egyes szektorokban a foglalkoztatottak aránya, s ez hogyan befolyásolja a foglalkoztatást? — A minisztériumi szektorban dolgozik a foglalkoztatottak 62 százaléka, a tanácsi ipar részaránya 8 százalék — mindkettő elmarad az országos átlagtól —, ugyanakkor kiemelkedő a maga 30 százalékos arányával a szövetkezeti szektor. Komoly foglalkoztatási feszültségek várhatók amiatt, hogy nagyon sok a megyében a megyehatáron túli, más megyei és fővárosi székhelyű vállalati telephely, gyár, gyáregység, leányvállalat. A tervezett központi létszámcsökkentések ezeket érintik elsősorban. Továbbmegyek: az anyavállalatok e leányvállalatok, telephelyek terhére fejlesztenek még akkor is, ha a központban nincs ezekhez elegendő szakember, vidéken pedig nullára leírt eszközökön termelnek, lényegesen kisebb bérekért. Néhány megyei munkáltatót még azzal is sújtanak, hogy részműveleteket bíznak rájuk, és utaztatják a félkész termékeket. A kifogásokra az a válasz, „ha nem tetszik, megszüntetjük a munkahelyeket-’. Ágért pozitív példát is tudok említeni: a Budapesti Pamuttextilművek növelte a megyében a munkahelyek számát, korszerű körülményeket teremtett. — Kérem, foglalja össze a foglalkoztatáspolitika új eszközeit. — A nyolcvanas évek elején a gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások sok tekintetben új követelményeket támasztottak a munkaerő-gazdálkodással szemben. Megyénkben is több elemmel gazdagodott a foglalkoztatáspolitika eszközrendszere. Ezek közül a hgrom legfontosabb a felnőttek szakmai képzése, a munkaerő-közvetítés rendszere, valamint a területi intézményes gazdasági érdek- egyeztetés. Az elsőről röviden: napjainkban bővült, és jelentősebbé vált a felnőttek képzési, továbbképzési rendszere. A megyében az elmúlt években átlagosan 3— 3,5 ezren tettek szakmunkásvizsgát, közöttük 1100— 1300-an felnőttek. A szervezett létszám-csoportosítás miatt szükséges átképzésekhez megyénkben 1983 óta tíz munkáltatónál 440 dolgozó részére biztosítottuk az átképzési támogatást. Ami a munkaerő-közvetítést illeti, az országban először, kísérleti jelleggel Békésben hoztuk létre, 1982-ben a megyei munkaerő-szolgálati irodát. Ennek legfontosabb feladata a munkaerő-közvetítés, de emellett munkajogi és pályakorrekciós tanácsadással, szakmunkásképző és betanító tanfolyamok szervezésével is foglalkoznak. S végül, az érdekegyeztető fórumról annyit, hogy az tavaly júniusban alakult, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala felkérésére, kísérleti jelleggel, az eltérő és azonos érdekek feltárására, ütköztetésére és egyeztetésére. A fórum eddig elsősorban foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte a fórum tevékenységét és fenntartása mellett döntött, megbízva egyben a gazdaságkorszerűsítési koordinációs feladatokkal is. — S végül, melyek a megye előtt álló azon felada- tok, amelyeket ezek az eszközök hivatottak szolgálni? — Ami a megye munkaerő-helyzetének, foglalkoztatáspolitikájának javítását célzó feladatokat illeti, hadd hivatkozzam a megyei párt- bizottság és a megyei tanács határozataira, melyek végrehajtása elsősorban az említet foglalkoztatási feszültségek megszüntetését, enyhítését jelenthetik. A legfontosabbak közül csak néhányat hadd emeljek ki: a termelési szerkezet’ átalakításával felszabaduló munkaerőt a hatékonyabban működő munkahelyekre kell átcsoportosítani. A pályakezdő fiatalok számára munkahelyteremtő beruházásokat sürget az élet. Nap mint nap hallhatjuk, de azért én is megemlítem, mert valóban nagyon fontos: a munkaidő- alap mind teljesebb kihasználása, a hatékonyság, a teljesítményorientáció, a munkafegyelem. E feladatok végrehajtása valamennyi érdekelt szerv, szervezet, intézmény felelőssége. A mi tennivalónk, a területi munkaügyi igazgatásé ezen feladatok egyeztetése, és a megye vezetőinek naprakész tájékoztatása a munkaerő- helyzetben bekövetkezett változásokról, a megfelelő döntések előkészítése érdekében. T. I. Ellenőrzés és vagyonvédelem a fogyasztási szövetkezetekben Bevált gyakorlat már, hogy a Mészöv ellenőrzési és jogi irodája évenként egy alkalommal egyeztető megbeszélésre hívja a megye fogyasztási szövetkezeteiben fontos feladatot teljesítő felügyelőbizottságok elnökeit. Ezeken a találkozásokon az áfészekben, a takarék- és lakásszövetkezetekben végzett megyei szövetségi ellenőrzések tapasztalatait, továbbá az általános vagyonvédelmi helyzetet tekintik át. Ilyen találkozóra jöttek össze a napokban Sarkadon, az említett szövetkezetek felügyelőbizottságainak elnökei, hogy közösen vegyék számba: milyen vizsgálatokat folytatott a szóban forgó ellenőrzési irod^, illetve hol, mely területeken tapasztalhatók jelenleg is feszítő gondok. Harsányi Mátyás, az iroda vezetője vitaindítójában fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az utóbbi egy évben is a gazdálkodás és az irányítás jobbítását szem előtt tartva végezték hiányosságokat feltáró és < javaslattevő munkájukat. Ez a szemlélet képezte tevékenységük alapját, amikor — többek között — vizsgálták az alacsony hatékonysággal dolgozó szövetkezeteket, annak okait, feltárva a gondok veszélyességét. Más esetekben az ipari termelés fajlagos anyagfelhasználásának helyzetét, a mezőgazdasági kisáruter- melés szervezésében, s az ezzel összefüggő értékesítésben előforduló szabálytalanságokat tárta fel a szövetségi ellenőrzés. Ugyanakkor — mint mondotta — változatlanul reflektorfényben volt az élőmunkával, vagyis a létszámmal kapcsolatos vizsgálódás, akárcsak a költségekkel történő takarékosság alakulásának helyzete. Közben a korábbinál is jobban odafigyelt az iroda a szövetkezeti vezetők, illetve a felügyelőbizottsági elnökök ellenőrzést igénylő kéréseire is. Ugyanakkor konkrét esetekkel bizonyította az értékelés, hogy — sajnálatos módon — nem csökkent Békés megye fogyasztási szövetkezeteiben a gazdasági eredményt csorbító vagyon elleni cselekmények száma. Más esetekben pedig a biztonsági berendezések hiánya teremt alkalmat bűncselekmények elkövetésére. Továbbá változatlanul nagy figyelmet érdemel a szerződéses üzletek egy részénél jelentkező nagy összegű kintlévőségek v behajthatatlansága is. Több helyen pedig kísért a nagy összegű leltárhiány. Ennek bizonyításaként jegyezte meg az irodavezető, hogy az utóbbi egy évben a normán felüli hiány 1,2 millió forinttal, míg a normalizált hiány 2,5 millió forinttal nőtt, ami az országos át- lághoz képest visszaesést mutat. Itt tartotta szükségesnek megjegyezni, hogy a szabálytalanságokat illetően igen nagy a szövetkezetek között a szóródás. Mert amíg némely helyen alig tapasztalható anyagi természetű káreset, más szövetkezeteknél ez magas összegekben fejezhető ki. Viszont kedvezőnek ítélte, hogy az áfészeknél 1986-ban bekövetkezett 14,4 százalékos nyereségnövekedés hatására az improduktív és ilyen jellegű költségek a normalizált és az át nem hárított normán felüli hiány a mérlegszerinti nyereség 8,45 százalékát tette ki. Ez az országos 13 százaléknál jóval kedvezőbb. így a Békés megyei áfészek tavaly, de az idén is ebben a vonatkozásban az ország legjobbjai között foglalnak helyet. Tanai Ferenc Meszöv-elnök joggal hangsúlyozta a felügyelőbizottságok fontos szerepét, melyet új jogosítványuk egyébként is biztosít számukra. Némely helyen azonban még nem találtak magukra e bizottságok. Balkus Imre Törökországban és Szíriában ismerkedett a képzőművészettel és a festészettel Nyáry Éva Budapesten élő festőművész, akinek kiállítása tegnap délután nyílt meg Gyulán a Dürer tetemben. A kiállító művészt Egri Mária művészettörténész mutatta be. Kiállított már Damaszkuszban, Budapesten, Derecskén, Debrecenben, Baján és Szolnokon. Képeit augusztus 10-ig láthatják az érdeklődők. Gyulai vár című képét a városnak ajándékozta, amelyet dr. Takács Lőrinc tanácselnöknek adott át Fotó: Gál Edit Megkezdődött a Paksi Momerőmü új blokkjának indítása Pénteken megkezdődött a Paksi Atomerőmű legújabb, negyedik blokkjának fizikai indítása, a nukleáris üzemanyag berakása a reaktorba. A különleges munkát mintegy hat nap alatt végzik el a Paksi Atomerőmű Vállalat szakemberei. A Paksi Atomerőmű új blokkja 440 megawatt teljesítményű, hasonló a már működő három blokkhoz. A terv szerint még az év vége előtt elérik a negyedik blokkban is a maximális termelést, így attól kezdve Paks már egyharmadát adja a hazai villamosenergia-ter- melésnek. Dőlt betűvel . ___________' u A felvételi Figyelem a korosztályokat. A fiatalokat általában nem érdekli az új nyugdíjtervezet. Még messzi van nekik. A nyugdíjasokat meg nem érdekli az oktatási törvény. Mert nekik már az van messze. De vannak témák, amelyek fiatalt és időset egyaránt érintenek, ha családilag vagy más ok miatt érdekeltek benne. Sokaknak ilyen most az egyetemi-főiskolai felvételi. A nagy erőpróbán, a felvételi j vizsgán már minden leendő egyetemista vagy főiskolás 4 túl van. Majdnem azt írtam, hogy leendő értelmiségi, • mert hát többségük sorsát nézve végtére is erről van szó. Az a matrózblúzos kislány, és megszeppent fekete öltönyös kisfiú pár év múlva már doktor úr, mérnök úr, vagy tanár úr lesz, és szűkebb-tágabb közösség kritikus figyelme veszi körül. Nagy hát a tét. Minden ezekben a napokban dől el — a kiértesítésekkel, illetve a fellebbezésekkel. (Mellesleg minden felvételiző tudja, ha kicsi a boríték, akkor győzelem, ha nagy, mert benne a bizonyítvány és más okmány, akkor lehet újra kezdeni.) Szóval nagy a tét. Panaszkodik is egyik, befolyásos ember hírében álló ismerősöm, hogy a család nem hiszi el, nem tud segíteni a testvére gyerekének. Ki, ha ő nem, véli a környezete. S elzárkózása annál érthetetlenebb, minél nyilvánvalóbbá vált — az egyetemre pályázó unokaöcs állítása alapján —, hogy az osztályban mindenkinek van protekciója. Sőt, egy szőke kislány természetesen bizalmasan azt is elmondta, hogy neki holtbiztos a felvételije. Az első megkönnyebbülés akkor érkezett, amikor kiderült, hogy azt a bizonyos szöszit simán és kereken eltanácsolták a szóbeliről a gyenge előzmények miatt. S ettől kezdve lassan-lassan helyreállt a régi rend, s ismerősöm ismét befolyásos ember hírébe került (protekció nélkül is) a család szemében. Mi több, most már azt is elhitték neki, hogy vannak protektorok, akik elvállalják valamennyi ismerős, meg majdnem ismerős protezsálását —, s közben nem tesznek értük egy lépést sem. Kár is lenne, mert a pártfogoltak 70-80 százalékát — okos gyerekekről lévén szó — anélkül is felveszik. Idővel ennél kézenfekvőbb dolgok is megvilágosodtak, így például az, hogy semmit nem jelent, ha egyik-másik gyereket ilyen-olyan okok miatt — legtöbbször a kedves papára való tekintettel — felülosztályozzák, mert az írásbelin, később pedig a szóbelin ezt úgyse méltányolják. Aztán az is. bizonyítást nyert, hogy az írásbelit tényleg kódolják, és a bírálók valóban nem tudják, kinek a munkája van a kezükben. A szóbelin pedig, mint ismert, sorsolják a bizottságokat, s az elért összpontszámot azonnal ismertetik. A budapesti egyetem jogi fakultásán történt csalás valósággal megrázta az országot, és felmorzsolta a felvételi rendszer iránti amúgy sem túl nagy bizalmat. Kiskapukról, csúszópénzekről, protektorokról lehetett, s lehet, sajnos, még ma is hallani. Ennek ellenére hiszem — a kétkedőkkel szemben is —, hogy az utóbbi évek felvételi rendszere tisztességesebb, tisztább, mint a korábbi. S ez ; nem azért, vagy nemcsak azért fontos, mert egy neural- ; gikus ponttal kevesebbet cipel a társadalom. Hanem azért, i mert ettől az esélyegyenlőség és a tudás rangjának hely- j reállitását remélem. Ami nemzeti, mi több, létérdekünk.
