Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-17 / 167. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚLIUS 17., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Grósz Károly Moszkvába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a szovjet kormány meghívására ma, pénteken baráti munkalátogatásra a Szovjetunióba utazik. Marjai József Jugoszláviába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese Antun Milovicsnak, a JSZSZK Horvát Szocialista Köztársasága Végrehajtó Tanácsa (kormány) elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Zágrábba utazott. A kormány elnökhelyettese látogatása idején vendéglátóival megbeszélést folytat a széles körű magyar—jugoszláv kapcsolatrendszeren belül a Horvátországgal való együttműködésünkről. Marjai József elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1987. július 2-i, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról szóló állásfoglalásából adódó feladatokat. Elfogadta a kormányzati munkaprogram előzetes tervezetét. Ügy határozott, hogy arról konzultációt folytat a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, tudományos szervezetekkel, megyei képviselőcsoportokkal. Ezt követően a kormány- program tervezetét szeptemberben terjeszti az Országgyűlés elé. A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a jogalkotásról szóló törvényjavaslat tervezetét. Ugyancsak elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Külön rendeletet alkotott a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról. A kormány áttekintette a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrájának korszerűsítését szolgáló program végrehajtásának tapasztalatait, és meghatározta a további feladatokat. Egyben állást foglalt a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. A Minisztertanács rendeletet hozott a vagyonvédelmi tevékenységről és a magánnyomozás tilalmáról. (A kormány- szóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Schweppes, Cola, Sztár ás Orola Naponta 500 ezer üveg üdítő Hogy is állunk az üdítőfogyasztással? Van-e választék, és van-e elég a hűsítő üdítőkből a megyében? Erre kerestük a választ az üdítőipari vállalatnál, Békéscsabán. Bár Lipták György igazgató munkavédelmi szemlét tart, szakít időt a tájékoztatásra. — Négy termékcsalád 12- féle italválasztékkal kerül ki gyárunkból. A mostani áremelés csak a Coca Colát érintette. 4 forintról 4,50-re emelkedett. Ez az üdítő a legkeresettebbek egyike, sajnos, ebből tudjuk legkevésbé kielégíteni az igényeket. A Coca Cola alapanyaga korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, arról nem beszélve, hogy nem a legkorszerűbb gépekkel dolgozunk — tehát kapacitásunk is behatárolt. Azt talán mondanom sem kell. hogy így, nyáridőben, ötszörösére nő az üdítőfogyasztás. Naponta összesen 450-500 ezer kisüveggel palackozunk a Schweppsből, Arolából, Sztárból és a Coca Colából. Sok ez a szám, így kimondva, mégsem tudjuk a keresletet maradéktalanul kielégíteni. Eljutnak termékeink a Duna-vonaláig szinte mindenhová. Dunántúlra szállítunk az Arolából, mert annyira keresett ez a — az országban először általunk előállított — diabetikus, kalóriaszegény italféleség. Ahhoz, hogy maradéktalanul elégíthessük ki az igényeket, alapvetően korszerűsítenünk kell. Ehhez pedig pénzre van szükségünk. Ügy gondolom, hogy az elkövetkezendő években sikerül gépeket vásárolnunk, s ezzel 25—30 százalékkal növelhetjük a termelést. Az üzemben forognak a gépek és az üvegek — egymáshoz koccanva. Nagy a zaj. Mossák, osztályozzák, töltik,-^zárják, rekeszekbe sorolják. A Coca Cola-töltő- gépnél özönnyi üveg rohan célja felé. Azt hinné az ember, ennyi mennyiséggel Dunát is el lehetne rekesz- teni. De hát a látszat bizony csal. Az egyik fiatalasszony füléhez hajolok, hogy pár szóval kikérdezzem. Bencze Sándorné töltő alig tud velem szót váltani. Érthető, hiszen „százfele” kell figyelnie. Egy pillanat, amíg rám néz, már törik is egy tele üveg, apróra. Gyors mozdulattal nyom meg egy gombot, hogy leállítsa a gépet. Bosszúság fut át az arcán. Nem lehet könnyű 8 órán keresztül ilyen feszített tempóban dolgozni... A következő szalagon fut- nak-futnak a literes üvegek, naranccsal töltve. Kislány ügyeli és kapkodja le azokat, amelyekre valami miatt nem ragadt fel a címke. Mátyás Andrea 16 éves és „főfoglalkozásban” tanuló. Az egészségügyi gimnáziumba jár. Ahogy elmondja, már 8. osztályos kora óta visszajár az „üdítősökhöz”. Kell a pénz még egy 16 éves kislánynak is. Nem panaszként, csak búcsúzóul mondja; — Nem könnyű ám 8 órán keresztül figyelni a rohanó szalagot. Ritkán, de azért előfordul, hogy megszökik egy-egy üveg, amiről hiányzik a felirat. Nem könnyű, persze, hogy nem. De hát ebben a kánikulában melyik munkahelyen könnyű? Itt legalább, ha már kiszáradt az ember torka, le lehet kapni egy üveg üdítőt, amivel enyhítenek a szomjúságon. B. V. Fotó: Gál Edit Szomjaznak a növények Kedvezmény az öntöző gazdaságoknak Június végéig 82 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre a mezőgazdaságban. Ez a mennyiség a szokásos első félévi mennyiségnek mintegy 50 százaléka; a csökkenést a csapadékos időjárás indokolta. Július első felében azonban megváltozott a helyzet: a sok napsütés és a hőség meggyorsította a talajnedvesség elpárolgását. A Tisza völgyében a talaj 50 centi- méteres felső rétegében 60 százalék alá csökkent a növények által felvehető vízkészlet, ez az arány Szabolcsban és Borsodban már csupán 35-52 százalék. Indokolt tehát a mesterséges vízpótlás, s ennek megfelelően nap mint nap újabb nagyüzemi gazdaságok kezdik meg a szántóföldi növények, főleg a burgonya, a cukorrépa és újabban a kukorica öntözését. A gazdaságok ezúttal is kedvezményben részesülnek: az öntözési vízszolgáltatás alapdíjának csupán 20 százalékát kell megtéríteniük, a 80 százalékot az állami költségvetés fedezi. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére most intézkedés történt arról is, hogy a legnagyobb napi áramfogyasztás háromórás időszakában felár nélkül használhassák a villamos energiát azok a nagy automatikus öntözőberendezések, amelyek éjjel-nappal működnek. Az OVH szakemberei azzal számolnak, hogy július utolsó harmadában az öntözésre berendezkedett gazdaságok túlnyomó része megkezdi a mesterséges vízpótlást. A folyók, tavak és tározók ehhez elegendő vízkészlettel szolgálnak. A Békéscsabai Áfész Gazdaáruházában az utóbbi napokban megnőtt az érdeklődés a különböző tömlők és öntözési berendezések iránt. Mindez a rendkívül száraz időjárással magyarázható Fotó: Gát Edit Szigorúan ellenőrzik a tarlóégetést! Az elmúlt években több alkalommal borzolta a kedélyeket a tarlóégetés. Most ismét megkezdődött az aratás, és a megtermett szalmát is be kell takarítani a gazdaságoknak. Az utóbbi napok aszályos időjárása különösen megnövelte a tűzveszélyt. Melyek a legfontosabb tudnivalók a tarlóégetéssel kapcsolatban? A kérdésre a megyei tanács környezetvédelmi ügyvezető titkára, Szabó András és a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője, dr. Kácsor András válaszol. — Az aratás rendkívül tűzveszélyes munkafolyamat. Már a betakarítás megkezdése előtt a gépszemléken ellenőrizni kell a tűzvédelmi előírások betartását. A munkában részt vevő dolgozókat ki kell oktatni a legfontosabb tűzvédelmi tudnivalókról — kezdi a beszélgetést dr. Kácsor András, majd így folytatja: — Tudomásul kell venni a nagyüzemekbe:!, hogy a gépszemlékkel nem fejeződik be a tűzmegelőzési munka, hiszen a gyakorlati próba ezután következik. Az arra illetékeseknek, de elsősorban a gazdaságok szakembereinek folyamatosan, szigorúan ellenőrizni kell a betakarítási munkálatokat. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések értelmében az aratás ideje alatt a terület 500 méteres körzetében ekével ellátott erőgépet, valamint mozgatható járművön elhelyezett ezer literes víztartályt és négy vödröt- kell biztosítani. Meg kell oldani a gyors tűzjelzés lehetőségét. Ezen a nyáron több gazdaság vásárolt szalmaszecskázót, így a megtermett szalmát megfelelő mennyiségű nitrogén műtrágya hozzáadásával be tudják dolgozni a talajba. Napjainkban a legfontosabb feladat a szerves anyag visszajuttatása a talajba. — Mit kell tudni a tarlóégetésről? — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tarlóégetés nem pusztítja a kórokozókat és a kártevőket. A tarlóégetés során szennyezik a levegőt, a közutak mellett a füst veszélyezteti a közlekedés biztonságát. A tarlóégetés során pusztulnak az élő vadak is. Az idén igen jelentős a gyomosodás a búzatáblákon, és köztudomású, hogy a zöld gyom nem ég. Ezek alapján csak rendkívül indokolt esetben végezhetnek a nagyüzemek tarlóégetést — mondja Szabó András. A tarlóégetés szabályai közül megemlítünk néhányat. Minden esetben előre be kell jelenteni az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak a tarlóégetés időpontját és helyét. Az ellenőrzésre jogosult szervek: a helyi vadásztársaság és az illetékes tanácsok. A tarlóégetést csak szakaszosan, 15 hektáronként lehet elvégezni. Az egyes szakaszokat három méter széles, egybefüggő védőszántással kell elválasztani egymástól. Az égetés után a területet gondosan át kell vizsgálni. Mivel a közvéleményt, a lakosságot irritálja a tarlóégetés, valamint környezet- védelmi okok is indokolják, az idén szigorú ellenőrzések várhatók ezen a területen. Meg kell jegyezni: Európában igen sok országban tiltják a tarlóégetést. Reméljük, hazánkban és megyénkben is egyre inkább sikerül érvényt szerezni ennek a gyakorlatnak. Közalkalmazotti fórum az egészségről Az egészségmegőrzési nemzeti program volt témája annak a fórumnak, amelyet csütörtökön rendeztek Budapesten a közalkalmazottak szakszervezetének székházában. A résztvevőknek dr. Ajkai Zoltán, az Országos Korányi TBC- és Pulmono- lógiai Intézet osztályvezető főorvosa tartott előadást. A vitában felszólalók közül többen hangsúlyozták: az egészségmegőrzés nemzeti programját a közalkalmazottak is támogatják. Ezzel is hozzá kívánnak járulni a lakosság közérzetének, egészségének javításához, a dolgozók érdekvédelméhez. Felhívták a figyelmet arra, hogy a közszolgálatban dolgozók jórészt hivatalokban, ülve végzik munkájukat, annak minden káros egészségügyi következményével együtt, tehát fokozottan érdekeltek az egészség- megőrzésben. Ezért is örvendetes, hogy körükben mind népszerűbb a természetjárómozgalom, sokan vesznek részt családi jellegű sport- rendezvényeken, a munkahelyi testnevelésben.
