Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
Thatcher — harmadszor 1987. június 13., szombat _____________________ HZ UdUkfiTc] A hírneves Gladstone-nak nem sikerült, sőt Lloyd Georgenak és Churchillnek sem — Thatcher asszonynak viszont igen. Nem mindennapi politikai fegyvertényt hajtott végre a brit miniszterelnök, amikor — az előzetes várakozásokat jóval meghaladó többséget szerezve — ismét, ezúttal harmadik ízben győzelemre vezérelte pártját a csütörtöki általános választásokon. Ezzel olyan rekordot állított fel, amire legalább másfél száz éve nem volt példa a ködös Albionban. A szavazatok pontos megoszlásáról, a kormányalakítás nyílt vagy kulisszák mögött folyó részleteiről a következő napokban még tömérdek információ, elemzés, illetve jósolgatás lát napvilágot. Az alapvető tanulságok azonban talán már most is levonhatók a kampányidőszak és a voksolás adatainak ismeretében. Mindenekelőtt az a tény, hogy a munkáspárt — noha vezetője, Neil Kinnock egybehangzó vélemény szerint kiváló taktikai és szónoki teljesítményt nyújtott a heves hangulati kampányidőszakban — nem tudta ledolgozni hátrányát az 1979 óta kormányon levő konzervatív párttal szemben. Sikerült ugyan előtérbe állítani néhány olyan társadalmi problémát, mindenekelőtt a köz- egészségügy és oktatás gondjait, amelyek terén a Toryk több-kevesebb joggal elmarasztalhatok, ám a jelek szerint ez nem bizonyult elegendőnek a gazdasági fellendülés és inflációcsökkentés ütőkártyáit kijátszó Thatcher-kabinettel szemben. Sajátos hatással járt a munkanélküliség kérdése. Ahhoz az állástalanok társadalmi nyomása sem volt elég erős, hogy kikezdje a parlamenti toryk többségét, ahhoz viszont igen, hogy egyfajta politikai választó- vonalat húzzon Nagy-Britan- nia északi és déli része között. Egyes szakértők egyenesen szociális, gazdasági szakadékról beszélnek, amely az ország két részét elválasztja, hiszen a muskáspárt éppen a munkanélküliségtől leginkább sújtott Skóciában szerezte legtöbb támogatóját. Ugyancsak tanulságos a külpolitikai-katonai kérdések szerepe. Úgy tűnik, hogy a Labour által meghirdetett egyoldalú nukleáris leszerelés inkább a konzervatívok malmára hajtotta a vizet. Thatcher — s persze a kormánypárti sajtó — saját céljaira tudta felhasználni a munkáspárt, úgymond, „nukleáris öngyilkosság számba menő meghátrálását", amely — ez is visszaköszönt a konzervatív tömegkommunikációs eszközök érvei között — súlyos ellentétekhez vezethet a legfőbb szövetségessel, az Egyesült Államokkal. A rendkívüli választás egyértelmű vesztesének a szociáldemokrata-liberális pártszövetség bizonyult. A David Owen és David Sfeel vezette duó bevallottan arra készült, hogy egy esetleges konzervatív-munkáspárti patthelyzet esetén a mérleg nyelvének szerepét játszhassa, s ezzel átrajzolhassa az alapvetően kétpárti brit parlamenti berendezkedést. Nos. s szándékból édeskevés vált valóra, hiszen a pártszövetség előretörés helyett eddigi mandátumainak jó részét is elvesztette. A kampányhetek izgalmai után most tehát a kormány- alakítás izgalmai következnek. Az azonban végérvényesen eldőlt, hogy nem kell új beköltözőre számítani a Downing Street 10-ben. Szegő Gábor Magányos nők szigete Az indonéziai szigetvilág Bawean nevű szigete alighanem olyan, amilyenről csak álmodnak a férfiak: háromszor annyi nő lakik ott, mint férfi. A Kelet-Jávától északra, a Jávai-tengeren található, 155 négyzetméter területű szigeten a háromnegyedes nőtöbbség persze nem kellemes az ottani hölgyek számára. A férfiak legnagyobb része ugyanis „ingázni” kénytelen, azaz Indonézia többi szigetén néznek jobb kereseti lehetőségek után. Bawean csak szegényparasztoknak és halászoknak ad munkát. Ha egy férfi vonakodna attól, hogy idegenben keressen munkát, és így teremtse elő a családja megélhetéséhez szükséges pénzt, attól a feleségnek joga van elválni. A kis szigeten ugyanis szégyennek számit, ha a férfiak haboznak elhagyni falujukat. A baweaniakra, ha munkát találtak, ugyanaz vonatkozik, mint valamennyi férfira ebben a térségben: a kemény munkával megkeresett pénzt haza kell küldeniük a feleségüknek, hogy az asszonyok csinosíthassák otthonukat, és hogy bőségesen vásárolhassanak arany ékszereket — úgymond — vigaszul az egyedül töltött hónapokért, évekért. (Kleine Zeitung) Gazdasági válság Albániában Súlyos közellátási gondok Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága akciót indított „a lakosság főzelékfélével, burgonyával és babbal való ellátásának minél sürgősebb javítására", közölte az albán sajtó. „Ez a jelentős társadalmi probléma az Albán Munkapárt KB harmadik plénumának határozatai értelmében megköveteli a párt-, az állami és a gazdasági szervektől és szervezetektől a különleges bánásmódot, a teljes és sokoldalú intézkedéseket”, írta a Zeri i Po- pullit. A párt sajtószerve kiemelte: elfogadhatatlan, hogy hektáronként 100-120 quintal (1 quintal = 100 kilogramm) póréhagyma és káposzta termesztését irányozzák elő, amikor a reális lehetőség meghaladja a 300 quintalt. Bírálják a hektáronként mindössze 40- 50 quintal újkrumplit termesztő járásokat, mert „kétségtelen tény, hogy a burgonyatermesztéssel k ap- csolatos munka és eredményei az előző évek szintjén maradnak, s ez hiányhoz vezet". A lap idézi Ramiz Aliát, az Albán Munkapárt első titkárát is, aki követelte, hogy „minden brigádnak még most ki kell jelölnie a határidőt, amikor önellátó lesz tejből, babból, főzelékfélékből, burgonyából és tojásból”. A mezőgazdasági termelés és a közellátás válsága a mezőgazdaságnak a nyolcvanas évek elején bevezetett teljes kollektivizálása után mélyült el, amikor a parasztok „önként” lemondtak a jószágról és a földről, s a sík vidéken két, a hegyvidéken pedig öt hektár háztájit tartottak meg, amelyen csak baromfit és nyulakat tenyészthetnek. A „forradalminak” és „történelmileg” kikiáltott akció révén azonban nem növekedett a termelés. A tavalyi az 1985. évi szintjén maradt, s ez korántsem elégíti ki az ország szükségleteit, a népszaporulat 21,1 ezrelék. Zöld utat kapott a kettős nullamegoldás II közigazgatás korszerűsítéséről NATO-kiiliigyminiszterek záróközieménye Az Egyesült Államok szövetségesei nyolcheti habozás után pénteken hivatalosan is zöld utat adtak Washingtonnak, hogy megállapodjék a Szovjetunióval a kettős nullamegoldásban. * A NATO reykjavíki tanácsüléséről kiadott záróközleményben a 16 külügyminiszter támogatásáról biztosította az amerikai és a szovjet rövidebb — azaz 500 és 1000 kilométer közötti — hatótávolságú nukleáris rakéták „teljes és hatékonyan ellenőrizhető felszámolását” a közepes hatótávolságú eszközök (500—5500) felszámolásáról szóló megállapodás keretében. Míg azonban Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői csak az Európában levő közepes hatótávolságú rakétákról tárgyalnak, az Atlanti Szövetség azt kívánná, hogy e fegyvereket az egész világon számolják fel. Ugyanakkor a közlemény — az NSZK kívánságának megfelelően — nem tett említést a Bundeswehr tulajdonában levő Pershing—1A rakétákról, amelyekhez amerikai nukleáris robbanófejek tartoznak. A miniszterek azt hangoztatták, hogy „a fegyverzet- ellenőrzésre és leszerelésre vonatkozó összefüggő és átfogó elképzelésrendszerük'' keretében tárgyalásokat kell folytatni a következő témakörökben is: — az Egyesült Államok és a Szovjetunió hadászati nukleáris támadó fegyvereinek 50 százalékos csökkentése a genfi tárgyalások alapján; — a vegyi fegyverek betiltása az egész világon; — a hagyományos erők szilárd és biztos szintjének kialakítása az európai erők egyensúly-eltolódásainak csökkentésével; — a szárazföldi telepítésű amerikai és szovjet rövid — 500 kilométer alatti — ható- távolságú rakétarendszerek „jelentős és ellenőrizhető csökkentése azonos szintre". Reykjavíkban sikerült bonyolult kompromisszum segítségével megoldást találni a hagyományos fegyverekre vonatkozó tárgyalások fórumával kapcsolatos amerikai —francia vitára. Párizs kívánságára a tárgyalásokat az európai biztonsági értekezlet égisze alatt folytatnák, de Washington álláspontjának megfelelően a hagyományos erőkkel kapcsolatos kérdések „autonómiát” kapnának. Vagyis a záróközlemény szerint két tárgyalássorozatot kellene folytatni: egyrészt a biztonsági és bizalomépítő intézkedésekről, másrészt pedig a hagyományos erők „alacsonyabb szinten való stabilitásáról” a NATO és a VSZ tagállamai között. Reagan a brandenburgi kapunál A Nyugat kész együttműködni a szocialista világgal a nagyobb nyíltság, egy biztonságosabb világ megteremtése érdekében, de ehhez a Keletnek további alapvető változásokat kell végrehajtania — vélte Reagan amerikai elnök pénteken Nyugat-Berlinben mondott beszédében. Az amerikai elnök, aki Berlin fennállásának 750. évfordulója alkalmából tett alig ötórás látogatást a városban, a brandenburgi kapuhoz vezető úton, közvetlenül az NDK fővárosa és Nyugat-Berlin határa mellett mondott beszédet mintegy 20 ezer meghívott vendég előtt. Reagan a nyugati értelmezésű szabadság fontosságát hangoztatta. Megkérdőjelezte a Szovjetunióban végbemenő változások értékét, szót ejtve egyebek között a szovjetunióbeli nagyobb nyíltságról, a gazdálkodó egységek megnövekedett önállóságáról. Hangzatos kijelentéssel felszólította Mihail Gorbacsovot, hogy szándékai komolyságának bizonyítékaként „nyissa ki a brandenburgi kaput”. Az elnök kiemelte: most első ízben adott az a lehetőség, hogy ne csak megállítsák a fegyverek számának növekedését, hanem a nukleáris fegyverek egy teljes kategóriáját — a közép-hatótávolságú rakétákat fel is számolják. A Nyugat azonban továbbra sem mondhal le a nukleáris elrettentésről és következetesen folytatni kell az űrfegyverkezési program megvalósítását — hangsúlyozta Reagan. A gazdasági nehézségek nyomására az utóbbi időben a parasztoknak megengedték, hogy egy darabka földön főzelékfélét termesszenek saját szükségletükre, de nincs joguk piacon árulni. Egyszersmind e „brigádoknak” tagjai a saját maguk által termelt tejet a kiskereskedelmi árnál 20 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg. Tejből azonban nincs elég, ezért a háziasszonynak igen korán kell felkelnie, ha venni akar. A hiány korrupciót szül és feketepiacot. A Bashkimi című tiranai napilap keményen bírálta a jelenséget, hogy a raktárosok és a boltosok eldugják a tejet és egyéb hiánycikknek számító árut. A jelenlegi állapotokkal elégedetlen pártvezetőség az Albán Munkapárt IX. kongreszsusának direktíváit használta fel a feladat kitűzésére, hogy a jelenlegi tervidőszakban a tejtermelést 84-86, a hústermelést 67-69, a mezőgazdasági termékek termelését pedig 35- 37 százalékkal növeljék, s eközben e növelés 98 százaléka a munkatermelékenység fokozásából kell hogy származzon. A termelékenység azonban nem növelhető jelentősebben a termelés technológiai korszerűsítése és az agrártechnikai intézkedések fokozottabb alkalmazása nélkül, márpedig erre nincs pénz (tavaly például mindössze 330 ezer tonna műtrágyát gyártottak, 20 ezer tonnával kevesebbet, mint 1985- ben). A februári kormányátalakítás során megalakították az élelmezésügyi minisztériumot, amelytől jelentősebb akció megindítását várják ezen a területen. Az albán nemzetgyűlés döntést hozott egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának növeléséről. Ezenkívül a fizetési alapot legfeljebb 2 százalékkal meghaladó külön alapot hoztak létre a jobb minőségű és a nehezebb munka serkentésére. Az elosztásban tapasztalható egyenlősdi azonban továbbra is igen szembetűnő. A legmagasabb fizetés 1200 lek (133 dollár), a legalacsonyabb pedig mintegy 600. Egyidejűleg a hűtőszekrény és egyéb háztartási gépek és készülékek egy munkás évi keresetébe kerülnek, s csak külön engedélyivel szerezhetők be. (Tanjug) Főbb irányzatok a nem termelő ágazatok korszerűsítésében címmel tartottak tegnap délelőtt értekezletet a Békés Megyei Tanács nagytermében. A Magyar Jogászszövetség közigazgatási tagozata és Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága szervezésében megrendezett tanácskozáson részt vett Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, továbbá a városi, a városi jogú nagyközségi tanácsok vb- titkárai, a titkárságok vezetői, az igazgatási osztályok vezetői, valamint az érintett megyei szakigazgatási szervek vezetői és dolgozói. Az értekezlet előadója, dr. Hajt Miklós államtitkár, a Minisztertanács titkárságának vezetője, a Magyar Jogászszövetség közigazgatási tagozatának elnöke tájékoztatta a megjelenteket a tanácsi munka időszerű kérdéseiről. majd a felvetett kérdésekre válaszolt. Bevezetőjében az előadó szólt arról, hogy a társadalmi, gazdasági előrehaladást célzó intézkedések között milyen nagy szerepe van a közigazgatási intézmény- rendszer korszerűsítésének. Ezen megújulásnak viszont azonnal kell érvényesülnie, mert jelen gazdasági helyzetünkben nincs idő kísérletezésekre. Tartalékaink kimerülőfélben vannak. S mihamarabb meg kell találnunk a kibontakozás útját. A közigazgatásra 1971-ben meghirdetett főbb irányelvek ma is érvényesek. S ugyancsak helytállóak a decentralizálást és a szocialista demokráciát hirdető programok. A továbbiakban arról tett említést, hogy a munkahelyi fegyelem romlásának és a normák lazulásának nem lehet indoka az üzemi demokrácia fejlődése. A demokratizmus szélesítésével arányosan kell fejleszteni a munka morálját is. Beszédének további részében szólt arról, hogy mindenképpen cél a kétszintű tanácsi munka bevezetése, ezzel a helyi közigazgatási szervek önállóságának további növelése. Sajnálatos eset, hogy ez éppen abban az időben történik meg, amikor egyébként is szűk anyagi lehetőségekkel rendelkeznek a tanácsok. Végezetül kérdésekre válaszolva dr. Raft Miklós szólt a közigazgatási szakemberek utánpótlásának lehetőségeiről, kiemelve ebben az államigazgatási főiskola szerepét. Az innen kikerülő szakemberek megtartása viszont nem könnyű feladat a tanácsoknak. Épp a legkitűnőbb szakemberek hagyják ott számos esetben kulcspozíciójú beosztásukat. b. a. II baromfitenyésztésről tanácskoztak A Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulása (DÉTE) soron következő igazgató-tanácsülését tegnap, pénteken Medgyesbodzá- son tartotta. Plenter Lajos közgazdasági főosztályvezető terjesztette elő a termelőszövtkezetek és vállalatok 1986. évi gazdálkodásának értékeléséről és 1987. évi terveiről szóló beszámolót. Többek között elmondotta: a növénytermesztés üzemi termelési értéke 3 százalékkal emelkedett 1986-ban a korábbi évhez képest. A főbb növények termésátlaga jelentősen meghaladta a megyei átlagot a DÉTE taggazdaságaiban. Emelkedett az üzemi termelési érték, 6 százalékkal volt magasabb az elmúlt évben, mint 1985-ben. Tovább nőtt a szövetkezeti bruttó jövedelem a gazdaságokban. A mérleg szerinti eredmény 58 millióval haladta meg az 1985. évit. Az idei tervekben a taggazdaságok a népgazdasági tervnek megfelelően további növekedést fogalmaztak meg. Orbán Mihály igazgatóhelyettes a baromfitenyésztés integrációjának helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról adott átfogó ismertetést. A baromfitenyésztés, a -feldolgozás és az -értékesítés teljes körét átfogó vertikális integráció 1982 eleje óta a DÉTE keretében valósult meg. Különösen a brojlercsirke-termelésben értek el figyelemre méltó eredményeket. Folyamatosan nőtt az értékesítési átlagsúly, s tavaly elérte az 1,6 kilogrammot. Az összes áru mintegy 93 százaléka első osztályú minőségű volt. Tovább kell javítani az állategészségügyi munkát, s a takarmányok minőségét. A hozzászólók kiemelték, hogy a baromfiértékesítésben a változó piaci igényekhez még rugalmasabban alkalmazkodjanak a gazdaságok. Az áruk zavartalan külpiaci elhelyezése fokozott és folyamatos piackutatást igényel a külkereskedelmi vállalatoktól. Az Orosházi Üveggyár felvesz kedvező munkakönyvi bejegyzéssel rendelkező ÉV-MÉRÖS VILLANYSZERELŐ ELEKTRIKUS SZAKMUNKÁSOKAT. BÉREZÉS: megegyezés szerint, az 5 1983. ME. rendelet figyelembevételével. JELENTKEZÉS: a gyár felvételi irodájában. OROSHÁZI ÜVEGGYÁR AZ INTERAG RT Orosházán a 47. sz. főközlekedési út . 163+600 km-szelvényében (az autószerviz mellett) épülő Shell-üzeman.vagtöltő állomása 124 négyzetméter alapterületű Snack bárját belső berendezés nélkül üzemeltetésre kiadja Nyitás várhatóan 1987. augusztus hóban. Az ajánlatokat kérjük az 1037 Budapest. Csillaghegyi út 25. sz. címünkre megküldeni. Limitár: 50 000 Ft hó. INTERAG RT.
