Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚNIUS 13., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Brigádvezetök tanácskozása az Ipari Minisztériumban Ülésezett a megyei képviselőcsoport Pénteken az Ipari Minisz­tériumban szocialista bri­gádvezetői tanácskozást tar­tottak a főmunkaidő rangjá­nak helyreállításáról, a vál­lalati belső vállalkozások el­terjesztéséről és a különböző érdekeltségi, ösztönzési rendszerek tapasztalatairól. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Kapolyi László ipari mi­niszter bevezetőjében egye­bek között arról szólt, hogy a kisvállalkozások, vállalati gazdasági munkaközösségek működésének kedvező ta­pasztalatait mielőbb fel kell használni a főmunkaidőn be­lüli érdekeltségi és ösztön­zési rendszerek javítására. A miniszter kifejtette: gazdaságpolitikai céljaink el­érésének egyik legfontosabb feltétele a teljesítmény és a termelékenység növelése. Mindehhez szükséges a mű­szaki-technológiai megúju­lás, a termelési szerkezet gyorsabb ütemű átalakítása, s az eddiginél sokkal jobban kell aktivizálni a jobb mun­kára a dolgozókat, mégpe­dig hatékony, ösztönző ér­dekeltség megteremtésével. Tény. hogy az új módsze­rek terjedésének vannak akadályai, mindenekelőtt a vállalatokra ható merev és kötött szabályozási feltéte­lek. A többleteredményeket felmutatóknál szükséges a kötöttségek oldása, s a vál­lalatvezetésnek is jobban kell törekednie arra, hogy a valós többleteredménnyel a főmunkaidőben többletkere­setet érjenek el a dolgozók. A vitában hozzászóló szo­cialista brigádvezetők rá­mutattak. hogy a főmunka­időben a legtöbb helyen el­avult ösztönzőket alkalmaz­nak, ezáltal leértékelődött a fizikai munka, a nyolcórai munkaidő elvesztette rang­ját, és lendületet vesztett a szocialista brigádmozgalom is. A legtöbben azt is meg­fogalmazták, hogy nem min­dig a munkát végző dolgozó­kon múlik egy-egy kudarc, hiszen a szalagok mellett dolgozók csak megfelelő fel­tételek mellett képesek jól végezni munkájukat. A vitában felszólalt Hava­si Ferenc is. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a különféle munkamozgalmak négy évti­zedes története bizonyítja: mindig és mindegyik mód­szerben volt előremutató tö­rekvés, a gyakorlat és az idő azonban túlhaladta azo­kat, időszerűvé vált korsze­rűsítésük. A szocialista bri­gádmozgalom minőségileg magasabb fokú munkamoz­galmat teremtett, jó és ne­mes alapelvekkel, egyes ele­mei azonban mára formális­sá váltak. A Központi Bi­zottság titkára hangsúlyozta, hogy a vállalati munkakö­zösségek, új vállalkozási for­mák. nem állíthatók szembe a brigádmozgalommal. Mind­egyikben van jól hasznosít­ható, ösztönző módszer, vagy éppen előrevivő szemlélet, ezeket ötvözni kell. Hagyni kell a vállalati kollektívákat — mondotta —, hogy azt a munkamozgalmi formát ke­ressék és alkalmazzák, amely a legjobban megfelel a célok megvalósításának, egy vállalaton belül akár többféle módszert is haszno­síthatnak. Eleken tartotta ülését teg­nap a Békés megyei ország- gyűlési képviselőcsoport. A nagyközségi pártbizottság székházában tartott tanács­kozáson, amelyen a képvise­lők mellett ott voltak a köz­ség vezetői is, Szegfű Ist­ván, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkár­helyettese köszöntötte a megjelenteket. Ezután Né­meth Ferenc adott tájékoz­tatót a képviselői csoportve­zetőknek parlamenti érte­kezletéről, amelyen az or­szággyűlés napirendjéhez kapcsolódó témákról volt szó. A megyei képviselők is megvitatták tegnap az 1986. évi állami költségvetés' vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslatot. Ennek során a ter­melés, a gazdálkodás haté­konyságáról, a műszaki szín­vonal emeléséről, az export fokozásáról, a munkaerő­gazdálkodásról esett a leg­több szó. A továbbiakban a büntető törvénykönyv, vala­mint a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról mondták el véleményüket. Ugyancsak megvitatja az országgyűlés az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökének be­számolóját a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért ered­ményeiről, a további fel­adatokról. E témához Mu­rányi Miklós, a megyei ta­nács elnökhelyettese fűzött kiegészítőt, melyben a helyi sajátosságokról, a természet- védelmi mintamegyévé fej­lesztés feladatairól szólt. Me­gyénk egyik jellemzője, hogy a termőföld 80 százalékát szántjuk, ami azt is jelenti, hogy az átlagosnál jóval több kemikáliát használunk fel. Ez — kedvező hatása mellett — veszélyeket is rejt magában. Fokozza ezt, hogy a finom művelés következté­ben egy-egy szélvihar több száz tonnányi löszt — rajta, benne a vegyszerekkel — máshová, nem kívánt terü­letekre szór. A melioráció, elsődlegesen áldásos hatása mellett azt is jelenti, hogy a lehullott csapadék a vegy­szeres földből a dréncsöve­ken keresztül gyorsan az élővizekbe jut. Növeli fele­lősségünket, hogy megyénk nagy élelmiszer-exportőr, s a legkisebb minőségi kifo­gás is nagy veszteségekkel járhat. Mindezeket felismer­ve született a természetvé­delmi mintamegyévé fej­lesztés programja, amely nem azt jelenti, hogy máris mintamegye vagyunk, ha­nem azt tartalmazza, mit kell tenni azért, hogy azzá váljunk. A napirend vitájában fel­szólaltak Ancsin Károly, Ba­logh László, Hankó Mihály, Iványi Lajos, Magyar Pál. Márk György, Púja Frigyes, Sebest Lászlóné, Szabó Mik­lós, Szarvas Andrásné, Vass Józsefné és Zahorecz 'József képviselők. A tanácskozás befejezéseként Szántó György, a községi tanács el­nöke tartott rövid ismerte­tőt a négy nemzetiségű köz­ség politikai, gazdasági, kul­turális életéről. A program a Gyulai Szabók Ipari Szö­vetkezet eleki üzemében folytatódott. S. F. Tegnap az ország valamennyi általános iskolájában befejeződött a tanítás. Vakációzó és ballagó diákokkal beszélgettünk: mit terveznek a szünidő két és fél hónapjára. Erről ol­vashatnak lapunk 6. oldalán Fotó: Kovács Erzsébet Nyereséges a Budapest Bank A Budapest Bank Rt. ve­zetői tájékoztatták a pénzin­tézet részvényeseit a múlt év decemberében alakult bank eddigi munkájáról. Beszá­moltak arról, hogy a rész­vénytársaság gazdálkodása az eddig eltelt időszakban nyereséges volt. Az újonnan alakult kereskedelmi bankok közül elsőként a Budapest Bank bocsátott ki saját köt­vényt. A meghirdetett 500 millió forint összegű érték­papírokat a gazdálkodó szer­vezetek — bízva a pénzinté­zet eredményes működésé­ben — rövid idő alatt je­lentősen túljegyezték. A bank bővítette vállalko­zásait is. Több szakosított pénzintézet, kisbank részvé­nyeseivel együtt részt vett a magyar, osztrák és amerikai tőkerészesedéssel létrehozott Flexys Gyártásautomatizálási Rt. megalakításában. A pénzintézet bővítette nemzetközi kapcsolatait is. A Mezőgazdasági Bankok Nem­zetközi Szövetsége, a CICA felvette tagjainak sorába. A Budapest Bank több mint 1700 ügyfele között ugyanis számos állami gazdaság és termelőszövetkezet is megta­lálható. A nemzetközi szer­vezet módszertani segítséget nyújt a finanszírozási tevé­kenység fejlesztéséhez. Fotó: Gál Edit Építők napja ’87 Sokéves hagyomány, hogy minden június második va­sárnapján az építőket köszönti az ország. Az 1897. jú­niusában megtartott első építőmunkás-kongresszus em­lékére az építő-, az építőanyag-ipar, a szerelő-, a fa­ipar dolgozóit, az út- és a hídépítőket, a tervezőket, és beruházókat köszönti az ország, többek között azt a de­rékhadat, mely megalapozta szocialista rendszerünket. Igen, ez a szó szoros és valódi értelmében igaz. A pusz­tító világháború után az újjáépítésben vállalt hősies helytállással, vagy a lakásépítési, út- és hídprogramok megvalósításában igyekeztek szebbé, könnyebbé, boldo­gabbá tenni mindennapjainkat. Az elmúlt negyed század dinamikus fejlődést hozott hazánk életében, melyben az építő- és építőanyag-ipar meghatározó szerepet töltött be. Az építőipari dolgozók kétkezi munkája nyomán megyénkben is az otthonok tízezreit adták át, gyárakat, kórházakat, iskolákat, kul­turális intézményeket, mezőgazdasági létesítményeket emeltek. Sokatmondóak az elmúlt 10 évet összegző ada­tok: a megye építőipara 33 ezer 96 lakást hozott tető alá; az általuk épített egészségügyi létesítményekben 650 új kórházi ágyon gyógyíthatnak betegeket; az új óvodák­ban 5520 kisgyermeknek jut hely, a diákok számára pe­dig 453 új iskolai tanterem létesült. Az építőanyag-ipar­ban külön említésre méltó az Orosházi Üveggyár, ahol tíz év alatt 164,5 millió négyzetméter üveget gyártottak; a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, ahol 50 ezer lakáshoz készült tégla, és 180 ezer lakáshoz cserép. Az új létesítmények — közöttük olyan termelő üze­mek is, mint a Békéscsabai 2. Cserépgyár — együtte­sen vagy külön-külön jelentős hatást gyakorolnak kör­nyezetünkre. Külső megjelenésükkel, hasznosságukkal az érték egyik fokmérői. Arra viszont soha nem gondol senki, hogy kik és milyen időjárási viszonyok közepette építették, rakták a téglát téglára, hajlították a vasat, betonozták az alapot, vagy éppenséggel a technológia szerelésében szorgoskodtak. E napon azokat köszöntjük, akik megálmodták, akik megvalósították a terveket, elképzeléseket mindannyi­unk javára. Az építők napján ünnepeljük őket, akik for­málják településeink, megyénk, hazánk arculatát. S ebben benne van az ágazathoz tartozó tízezernyi megyéi dolgozó, szakmára való tekintet nélkül. Az építőipar a békét is szimbolizálja. Az építés, a bé­ke szorosan összetartozó fogalmak. Az építők munkája jelentette a világégés után az újjászületést, az ő munká­juk öntött hitet az emberekbe, hogy romjaiból újjá lehet építeni az országot. S ezt ők nemcsak hitték, hirdették, be is bizonyították. Az építők maradandót alkottak az elmúlt korokban is. Nagyon sok verejték kísérte ezt az utat, hogy az építőmunkások békében élvezhessék mun­kájuk maradandóságát. Tisztelettel köszöntjük megyénk építőmunkás-kollek­tíváit, akik a korábbi esztendők tetteiből kivették részü­ket, bizonyítva: a megnövekedett és megváltozott, ugyan­akkor igényesebb feladatokhoz fel tudtak nőni. Az ága­zathoz tartozókat köszönti ma az ország. Munkásokat, technikusokat, mérnököket, kivitelezőket, tervezőket, be­ruházókat. Az ünneplésben kifejeződik a megbecsülés, az elismerés, melyet munkájukkal vívtak ki. * * * Budapesten az építők szakszervezetének székházában tartották a központi ünnepséget. Kiemelkedő munkájuk elismeréseként 73 dolgozónak adták át az Elnöki Tanács kitüntetését. Közöttük az Április Negyediké Érdemren­det kapta Árendás Béla, a Dél-Alföldi Tégla- és Cserép­ipari Vállalat osztályvezetője. BÉKÉS MEGYEI Kamuti hét a EUESS-ban Lapunk mai, szombati számában a kamutiak jelentős társadalmi összefogásáról számolunk be. Ez év február­jában megalakult a Béke Horgászegyesület, amely a ter­melőszövetkezet homokbányáját hasznosítja. A horgászok a vadászokkal közösen gondozzák, óvják a természetet. Erről szól írásunk az 5. oldalon. A lap 6. oldalán az ol­vasói ankétra szóló meghívást olvashatják. A községről képriportot közlünk a 7. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom