Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-02 / 128. szám
NÉPÚJSÁG 1987. június 2., kedd Úttörőcsapatok kitüntetése A gyermeknap alkalmából kiváló úttörő- és kisdobosmunkájukért megyénkben több úttörőcsapatot tüntettek ki. Orosházán, az Előd Utcai Általános Iskola 5407. számú József Attila úttörő- csapatánál az úttörő- és kisdobosavatás alkalmából adták át az elismerést. Az iskola udvarán felsorakozott diákokat, tanárokat és vendégeket a városi úttörő-fúvószenekar zenével köszöntötte. A Himnusz és az első osztályos kisdiák szavalata után Pusztainé Szabó Margit csapatvezető mondta el ünnepi beszédét. Ezt követően a leendő kisdobosok és úttörők tettek arra fogadalmat, hogy betartják a kék és piros nyakkendősök hat, illetve tizenkét pontját. Majd az elmúlt évben kiemelkedő mozgalmi tevékenységet nyújtott diákokat és nevelőket jutalmaztak meg. Ekkor adta át Varga Sándor megyei úttörőelnök az iskola úttörőcsapatának a KISZ KB Vörös Selyemzászló Csillaga kitüntetést. Az ünnepség a Szózattal ért véget. A KISZ KB Vörös Selyemzászló Szalagjá elismerésben részesült a medgyes- egyházi 1903. számú Petőfi Sándor és a szarvasi 2166-os számú József Attila úttörő- csapat. A békési 2783. számú Há_- mán Kató és a méhkeréki 2631-es számú Nicolae Bal- cescu úttörőcsapat Kiváló Üttörőmunkáért kitüntetést kapott, a mezőberényi József Attila Úttörőháznak pedig a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának dicsérő oklevelét adták át. B. Cs. Pályázat öntevékeny diákcsoportok segítésére Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal és a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló-tanácsa pályázatot hirdet öntevékeny középfokú tanintézeti diákcsoportok működésének segítésére. A pályázatra ifjúsági és művelődési házak, állami intézmények, társadalmi szervek jelentkezését várjuk, de pályázhat önálló gazdálkodási joggal rendelkező diákcsoport is. A pályázat célja, hogy olyan új bázisok alakuljanak ki, amelyek vállalják a tizenéves korosztály iskolai oktatáson túli művelődésére, szabad idejük hasznos eltöltésére szerveződő öntevékeny, önszervező csoportjainak szakmai támogatását, biztosítják a működésükhöz szükséges anyagi, tárgyi feltételeket, az azonos profilú csoportok számára rendszeres konzultációk, tapasztalat- cserék, bemutató fórumok szervezését, és egyben ösztönzik is öntevékeny diákcsoportok alakulását. Pályázni kétféle módon lehet : Diákcsoportok és intézmény közös pályázata esetén a pályázatnak tartalmazni kell: a pályázó megnevezését és pontos címét, a létrehozandó bázis jellegének, tartalmi célkitűzéseinek főbb programjainak leírását, az igényelt támogatás összegét, az összeg felhasználására a vonatkozó költségvetés főbb tételeit, az érintett diákcsoportok számát, megnevezését. Mellékelni kell az érintett diákcsoportok által készített leírást tevékenységükről, létszámukról, valamint arról, hogy a létrehozandó bázissal milyen jellegű kapcsolat kialakítását tervezik, tőle milyen segítséget várnak. Diákcsoport önálló pályázata esetén a pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó diákcsoport nevét, működésük helyét, címét, tevékenységük rövid ismertetését, a diákcsoport működését segítő intézmény, vállalat, szervezet nevét, címét, a kapcsolat formáját (ha van ilyen), az igényelt támogatás összegét és a felhasználás célját. Az elérhető támogatás maximális összege: 50 000 forint. A pénzfelhasználást az illetékes felügyeleti szerv, illetve a városi KlSZ-bizott- ság mellett működő diáktanács ellenőrzi. A pályázatban megjelölt céloktól eltérő felhasználás esetén a támogatás visszavonását javasolhatják. A pályázatot június 15-ig kell benyújtani a megyei (fővárosi) tanács vb ifjúsági és sportosztályához, akik a megyei KISZ-bizottsággal véleményezik azokat. Véleményezés után valamennyi pályázatot továbbítják az Állami Ifjúsági és Sporthivatalhoz (június 30-ig). A pályázók augusztus 31- ig írásban értesítést kapnak az elbírálás eredményéről. w II partéiét minősége M indenki számára világos, hogy egy szolgáltatást lehet jól, kevésbé jól, avagy rosszul végezni, egy terméknek műszaki paraméterekkel is pontosan meghatározható minősége van. De le- het-e ezt a fogalmat a pártmunkára, a pártéletre is alkalmazni? Nem valamiféle divat, hogy a pártszervezetek tevékenységével kapcsolatban is egyre gyakrabban annak minőségét emlegetik? Távolról sem divatról, hanem élő valóságos igényről, követelményről van szó. Ha valahol, akkor a politikai munkában van igazán értelme és értéke a minőség igénylésének. hiszen ez a legbonyolultabb társadalmi tevékenység. Olyan munkáról van szó, amelynek legjellemzőbb vonósa, hogy emberi közösségekre irányul, azok társadalmi, gazdasági, politikai és tudati viszonyait érinti, azokat igyekszik befolyásolni. Ez a tevékenység legtöbbször nem direkt módon, hanem közvetve, bonyolult hatás- mechanizmuson keresztül érvényesül, és értékelése sem mérhető tisztán a rendezvények. résztvevők, vagy felszólalók számával —, bár ezeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Közelebb jutunk az igazsághoz, ha minőségi oldalról, a végzett munka által kiváltott hatások politikai mérlegelése felől közelítve ítéljük meg a pártmunkát. Több évtizedes tapasztalatok igazolják, hogy a politikai tevékenységnek nemcsak szervezeti keretei, mennyiségi oldalai, hanem sajátos minősége is van. Ez a minőség nagyon sok tényezőtől függ. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, nagyon szorosan összefügg politikai munkánk felfogásával, például hogyan értelmezzük a párt. benne a helyi pártszervezet szerepét, uralkodásnak vagy szolgálatnak tekintjük azt; összefügg a párttagok elvi-politikai felkészültségével. aktivitásával, kiállásával; elválaszthatatlan attól is, mennyire helyesen tudják kiválasztani azokat a kérdéseket, amelyekkel a pártszervezet foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben kialakult a politikai munkának az a felfogása, stílusa és eszközrendszere, amely eredményesén szolgálta feladataink megoldását. Az élet azonban arról is meggyőz, hogy nincsenek örök időkre adott, minden körülmények között helyes munkaformák. A feltételek változásával a politikai munka iránt is új követelmények alakulnak ki. amelyekhez annak igazodnia kell. Ha ez időben nem történik meg a politikai munka hatásfoka, minősége egyre érzékelhetőbben romlik. Ezért állandóan vizsgálni kell a pártszervezeteknek is saját munkájuk hatékonyságát, minőségét. Ez annál is inkább szükséges, mert számos tapasztalat figyelmeztet arra. hogy az alapszervezetek egy részének te- vékenj'sége nincs eléggé érdemi befolyással a helyileg zajló társadalmi folyamatokra. Ennek oka legtöbbször az, hogy munkájukban sok a formális elem, hogy ragaszkodnak korábban eredményes, de a feltételek megváltozása következtében megüresedett, értelmüket, hatásukat vesztett munkaformákhoz, munkamódszerekhez, hogy nem igazították tevékenységüket a megváltozott feltételekhez. Csak szavakban hangoztatták az elmúlt években végbement és jelenleg is zajló olyan folyamatok fontosságát, mint a szocialista demokrácia kibontakozása, ennek során az üzemi munkahelyi demokrácia fórumrendszerének, a tömegeknek és szervezeteknek növekvő szerepe, vagy a vállalati önállóság magasabb foka. az új vállalatirányítási fonnák jelentősége — de ezekből önmaguk politikai gyakorlata számára nem vonták le a szükséges következtetéseket. Ezért a párt- szervezeteknek többet kell foglalkozniuk saját tevékenységük fejlesztésével, belső életükkel, a politikai, ideológiai és szervező munka kérdéseivel. A pártmunka minősége akkor válik jobbá, ha erősödik a pártszervezetek politikai befolyása, ha párttagok cselekvő részvételével a párt politikáját helyileg érvényesítve, érdemibb hatással lesznek a társadalmi folyamatokra, ha belső életük demokratizmusával. szervezettségével is követendő és követhető példát adnak környezetüknek. a pártmunka hatékonyságának fejlesztése szükségessé teszi azt is. hogy a helyenként túlzottan rendezvénycentrikus gyakorlat — a végrehajtásra összpontosító munkastílusnak adja át helyét. A pártmunka nem merülhet ki értekezletek szervezésében, a megoldásra váró kérdések vég nélküli vitatgatásában. álláspontok megfogalmazásában, hanem a tálén kevésbé látványos, de a nélkülözhetetlen konkrétságot és operativitást is magában foglaló cselekvésben kell jobban kifejlődnie. Arra törekedjünk, hogy amiben a pártszervezeteknek konkrét tennivalói vannak, ott ne sokszorosan megvitatott, hanem megoldott problémák jelezzék tevékenységüket. A pártélet és a pártmunka magasabb minősége elválaszthatatlan attól, hogy menynyire tudjuk ennek legfőbb feltételeit megteremteni. A magasabb követelményeket helyileg a konkrét viszonyoknak megfelelően az egyes párttagok magatartásában, munkájában, pártmegbizatásában. személyre szólóan fogalmazzuk meg. Karoljuk fel a párttagok életre való ötleteit, kezdeményezéseit, vegyük komolyan véleményüket, és reális javaslataikat a mindennapok gyakorlatában lelkiismeretesen érvényesítsük. Takács István Vitafórum A védtelen közönség védelmében! avagy mese a „láthatatlan FELDÚLTAN, SZOMORÚAN, JOGOS HARAGGAL ÉS ISMÉTLÉSEKKEL ÚJRA ARRÓL KELL SZÁMOT ADNI, HOGY ISMÉT „SÜLYCSONKÍTÁS” TÖRTÉNT A KULTÚRÁT TERJESZTŐ HIVATÁSOS MŰVÉSZEK „ÜZLETÉBEN”, S A KÁROSULT EZÚTTAL SARKAD ÉS KÖRZETÉNEK (AUTÓBUSSZAL BEUTAZTATOTT) EGYÉB ESETEKBEN HÁLÁS GYERMEKKÖZÖNSÉGE. A CSÖPPET SEM MESÉS ESEMÉNYEKRŐL; TÖRTÉNT 1986 NOVEMBERÉBEN, HOGY A SARKADI BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT EGY MESEJÁTÉKRA, „A LÁTHATATLAN PALOTA” CÍMMEL, MELY MEGÁLLAPODÁS AZ INTÉZMÉNY ÉS A BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ MŰVÉSZEI KÖZÖTT JÖTT LÉTRE. AZ ELŐADÁS IDŐPONTJA’- 1987. JANUÁR 21. LETT VOLNA, DE A KÖZISMERT KÖZÚTI VISZONYOK S A NAGY HIDEG MIATT, EZ KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL MÓDOSULT, S VÉGÜL MÁJUS 26-RA TŰZETETT KI A KOSZTÜMŐS-DÍSZLETES MŰSOR. A plakát piros betűivel a „Békés Megyei Jókai Színház Ifjúsági Színpada” produkciójára hívogatott, s a művelődési központ elővételben 400 fős telt házat szervezett, ami manapság már nem is olyan egyszerű és természetes jelenség, amikor a közönséget nagyon nehéz megnyerni, de igen könnyű elveszíteni. Az előadás előtt egy nappal a színházi szervező telefonon betegséget jelzett (Gálfi László színész személyére utalva), s közölte, hogy vagy elmarad a program, vagy másik produkciót fogad el a művelődési központ. A fogadó fél 24 órával a műsor előtt kénytelen-kelletlen belement a „zsákbamacska- játékba — fokozott gondosságra kérve a szervezőt —, a következő feltételekkel: a beugró-produkció a tervezett korosztálynak szóljon, hasonló fajsúlyú legyen. s legalább annyi művész tolmácsolásában (5 fő), ahá- nyan az eredeti darabot játszották volna, hiszen nem pódium- vagy klubszínházra verbuválódott a közönség, így a fellépti díj végösszegét is változatlanul megajánlotta. S mindezek tisztességes megítélését a szervezőre bízta. Másnap, a műsor napján 10 órát. a kezdési időt mutatta az óra. a közönség tel” palotáról jes számú és pontos, noha egy részük hasonló távolságról utazott, mint a művészeknek kellene érkezniük, de a pótművészek — sehol. Majd 10 óra 10 perckor 2 személy megjelenik egy szál gitárral: Szeli Ildikó és Monon Balázs művészek. Az intézmény igazgatója előőrsöt gyanít bennük, de nem hagyván bizakodni, röviden közük, hogy ök a középhad és az utóőrs is. mert nem jött össze a csapat, de hoztak volna magukkal egy harmadik személyt is, azonban a színház főrendezője a próbáról nem engedte el. A késedelmükre elmondják, hogy nagy siettükben többször eltévedtek, mert nem ismerősek e tájon. S rögvest kezdenék a műsort, ha néhány hiányzó kellékkel (léggömbök. szívószál) kisegítenék őket. Az idő szalad, a kép lehangoló; Sehol egy díszlet, fény-, hangtechnika, s az átszellemülést biztosító — bemosakodás — a hiányzó láncszemek pótlási szándéka. A közönség sorai között szaladva, már kezdődik is a műsor, azaz kezdődne, ha az egyik művésznek még nem kellene kiszaladnia a kantinba a közös játékot serkentő csokoládé megvásárlása miatt. A kis közönség még gyanútlan, szeretne hálás lenni valakinek és valamiért — előlegben tapsol. Az intézmény igazgatója bátorkodik ajánlani (a teremadottságok és a gyermekek reakcióinak ismeretében), hogy használják az intézmény — óvintézkedésekből kikészített — mikrofonjait, amit a sietős művészek visz- szautasítanak, de az első 10 perc után, jmelyben csak a gyermekek hangja hallatszik (minden rendben, hurrá!), már mikrofonba beszélnek. A műsort nézve az igazgatónak eszébe jut az intézmény előző heti, szintén telt házas Mikroszkóp színpadi műsora, ahol a megbetegedett Defekt duó egy tagjának pótlását duplán pótolták az esetleges hiány következményeit helyesen már előre látók. (Vagy a budapesti művészeknek kevesebb lenne az egyéb irányú elfoglaltságuk?) S hogyan érkezhettek műsorkezdést megelőzően egy órával a fellépés színhelyére Budapest távolságból, s ők hogy nem tévedtek el az ismeretlen terepen? Vagy épp ezért indultak el idejében? Netán ismerik azokat az általános jogszabályokat ilyen helyzetekre, miszerint az előadók egy órával a produkció megkezdése előtt kötelesek megjelenni tökéletesen felkészülten? Ügy látszik, hogy a jelenlegi műsorral szemben támasztott feltételekből csak egy teljesült, a számla végösszege, amely változatlan volt, s csak az egy távollevő tiszteledíjával csökkent. A közben lefutó műsor utolsó felén az iskolások már nincsenek bent. Az óvodások tapsolnak. A művelődési központ tetszési szintet tudakoló kérdőívein az alábbi írásos vélemények rögzültek: — „A gyermekek . nagyot csalódtak, hogy elmaradt a tervezett előadás”. — „Az előadók mindent megtettek azért, hogy a gyermekek jól érezzék magukat”. — „Ezt az előadást szabadban és kevés gyermek számára kellett volna megtartani". — „A gyermekeket a műsor nem kötötte le, lehangoló volt, hogyy egy ilyen társulatból csak két színészt tudtak mozgósítani”. S néhányan visszaemlékeztek arra. hogy ugyanez a színház volt Sarkadon pár évvel ezelőtt, amikor az országban mindenütt elfagytak a fűtéscsövek, s egy csikorgó —20 fokos téli estén a telt házas közösséget 1 Cel- sius-t'ok hőmérséklet hiányára hivatkozva faképnél hagyták. (Hozzá kell tenni, hogy szépítettek később, és egy másik napon lejátszották a darabot.) Az átgondolt minősítések másnap érkeztek meg a művelődési központhoz. „Többé nem megyünk gyermekműsorra” — így egy vezető óvónő. „Hozzánk ne jöjjenek egy ideig szervezni” — mondta egy másik pedagógus. Az 1200 fős általános iskola igazgatóhelyettese tolmácsolta tanulóifjúsága jogos felháborodását, s kilátásba helyezte, hogy legközelebb csak akkor jönnek ilyen műsorra, ha az ingyenes lesz. A művelődési központ népművelőinek az érintett pedagógusoknak kérdő- és felkiáltójelei az események kapcsán: — A művelődési központ népművelői által apránként, éveken át összegyűjtött emberi bizalmat elherdálhat- ják-e egy óra alatt nem a közönségben gondolkodó emberek? S következmény nélkül? Vagy a következményeket nyeljék le a közvetítő művelődési otthonok? S például a színház milyen mértékben részesül a „fekete levesből?" — Meg kell-e elégednie — a vidéknek — a dupla költség melletti fele élvezettel? Válasszuk-e a hamis belenyugvást, hogy ha a dolgok nem úgy vannak, ahogy akarjuk, akkor úgy akarjuk, ahogy vannak?! — Mit szolgál a Békés megyei Jókai Színház: Békés megyét-e, a színészetet-e. vagy szolgál-e egyáltalán? Ezekkel a viszonyulások kai hogyan segítjük a kis települések megtartó erejének növelése című szép nemzeti programunkat? Gondolatainkat azért adjuk közre, mert a probléma tipikusan ismétlődő, esetleg a szereplők változnak, s mert hisszük, hogy az érintett színház vezetői velünk együtt vállalják a tételt, hogy „a művészet feladata nem az. hogy a láthatót ábrázolja, hanem, hogy a láthatatlant láthatóvá tegye”. Reményünket fejezzük ki, hogy az ilyen módon láthatatlanná vált paloták a hibák kiküszöbölésével a jövőben láthatóvá válnak kis településeink egyre szegényesebben felszerelt kultúrkunyhóiban is. Utólag jutott tudomásunkra, hogy Gálfi László színész nem volt beteg, a kérdéses időpontban a színház délelőtti próbáján kellett részt vennie, ahonnan nem engedték el. Tóth Imre, Bartók Béla Művelődési Központ, igazgató Nagylaposi agrokémiai telepünkre rakodómunkásokat és Weimar rakodóra gépkezelőt FELVESZÜNK. Jelentkezni a tsz központjában lehet: Lenin Mgtsz, Gyomaendrőd, Lenin út 21.
