Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-05 / 104. szám
IZHslU^iTc} 1987. május 5., kedd Lakásépítés Nagyszénáson Előadások, filmvetítések, kirándulások Megkezdődött a természetvédelmi hét Békéscsabán Napirenden a lakossági ügyintézés Igazán kamara jellegűvé szelídült a békéscsabai természetvédelmi hét megnyitója, amelyre alig negyvenen — és elsősorban kisiskolások — voltak kíváncsiak. A május 9-én, szombaton záruló eseménysorozatot tegnap délután a megyei könyvtárban Blahut Lajos, a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében elsősorban Békés megyének mint környezet- és természetvédelmi mintamegyének szerepéről, a megyeszékhely természeti adottságairól és ezek védelmének jelentőségéről szólt. A következő napokban — mint arról lapunk május 1-i számában a 10. oldalon részletesen is szóltunk — délután 3 órától a megyei könyvtárban és a Munkácsy Múzeumban, valamint az ifjúsági és úttörőházban ter- mészetfilm-vetítések, videó- bemutatók és diaképekkel illusztrált ismeretterjesztő előadások lesznek, amelyekre nemcsak a legfiata- labbakat várják. Az ünnepélyes megnyitóval egy időben tárták a közönség elé dr. Molnár Gyula szegedi természetfotós kamarakiállítását is, amelyet a hét végéig az érdeklődők az ifjúsági ház kisgalériájában tekinthetnek meg. (N. L.) Az utóbbi években elsősorban a tanácsi igazgatás területén és a kereskedelemben számottevően bővültek a lakosság munkaidőn kívüli ügyintézésének lehetőségei ; ugyanakkor egyes szolgáltatási ágakban nem, vagy csak kismértékben javultak a feltételek — állapította meg a népi ellenőrzés közelmúltban közzétett jelentése, amely a főváros, valamint 11 megye tapasztalatait összegezte. Az átfogó vizsgálat során a népi ellenőri szervek választ kerestek arra, hogy az 1982- ben megtartott országos felmérés óta miként változott a különböző hivatalos, fogyasztói és szolgáltatási ügyek munkaidőn kívüli kezelése. A vizsgálat a legkedvezőbb tendenciákat a tanácsi igazgatás alakulásában tapasztalta: a kormány és a gazdaságfelügyeleti bizottság határozataival összhangban számos intézkedés látott napvilágot a tanácsi munkával kapcsolatban. A többi között szabályozták a helyi tanácsok, a szakigazgatási szervek, a megyei irányítású intézmények és a gazdálkodó szervezetek feladatait. Ennek eredményei közé tartozik, hogy a megyékben mindinkább a tanácsi ügyfélfogadás egységesebb rendjének kialakulása tapasztalható. Az általánossá vált szerdai nyújtott félfogadást több helyütt egészíti ki az ügyfélszolgálati irodák szombati nyitva tartása is. A vizsgálat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfélszolgálati irodák a nyújtott nyitva tartás alatt egyelőre főként felvilágosítással, illetve a beadványok adminisztrálásával foglalkoznak, az érdemi ügyintézés háttérbe szorul. Másrészről a vizsgálat arra is rávilágított, hogy a lakosság nem használja ki eléggé a munkaidőn kívüli ügyintézés javuló feltételeit, lehetőségeit; az ügyfelek jelentős része továbbra is inkább ' főmunkaidőben keresi fel a tanácsi szerveket. Ennek összetett okai közé sorolta a jelentés az állampolgárok tájékoztatásának hiányosságait, a kialakult szokások továbbélését, és nem utolsósorban a munkáltatók engedékenységét. A népi ellenőri vizsgálat kedvező változásokat tárt fel a kereskedelemben: a tárca vezetőjének 1985-ben kiadott rendelete nyomán az üzletek nyitva tartási rendjének szabályozásával jelentősen bővült a lakosság munkaidő utáni, illetve hét végi bevásárlási lehetősége. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a gazdálkodók többsége a nagyobb egységek hatnapos, illetve a kisebb üzletek pénteki nyújtott nyitva tartását követi, s valamennyi városban kijelölték a szombaton hosz- szabb ideig árusító ABC- áruházakat. Ugyanakkor a kiskereskedelem egyéb területein a tanácsi szakigazgatási szerveknek még mindig kötelezniük kell a gazdálkodókat — köztük például a szerződéses egységeket — a nyújtott, illetve a hét végi nyitva tartásra. Ami a lakossági szolgáltatásokat illeti, a vizsgálat megállapította, hogy bár ezen a területen is születtek jó gyakorlati megoldások, a helyzet korántsem kielégítő. A munkaidőn kívüli igénybevétel lehetőségei az egyes szolgáltatási ágakban eltérően alakultak, összességében azonban elmondható, hogy ebben a szférában a legkisebb a fejlődés. A posta működési területén a legtöbb gondot a kis posta- hivatalok lakossági igényekhez igazodó nyitva tartása okozza. Az autószervizekben alapjában biztosított a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetősége — a szolgáltatók 6—22 óra között fogadják a megrendelőket —; ennek ellenére az ügyfelek többsége * napközben jelentkezik, így a késő délutáni órákra minimálisra csökken a szervizek forgalma. Az energiaszolgáltató vállalatok és közüzemeik többfelé bevezették a rugalmas, illetve osztott munkaidőt, s a díjbeszedők munkarendjét is úgy alakították ki, hogy az a legjobban alkalmazkodjék a fogyasztók igényeihez. A községben is változnak az igények — mondta a minap P.odmaniczki István, a nagyszénási tanács műszaki ügyintézője, akivel a lakásépítésről beszélgettünk. A községben még 1972- ben kezdődött meg az OTP- tömblakások tervezése. Nagy volt irántuk a kereslet. Időközben három társasház 80 lakása épült meg. 1983-ban a szociálpolitikai kedvezmény a kertes családi házakra is kiterjedt. Az igények egyszeriben megváltoztak. A tömblakásokból egyre többen a kertes házak felé fordítják tekintetüket, s igyekeznek megtalálni az útját-módját, hogy családi házat építsenek. Évente Nagyszénáson 20-21 kertes ház létesül. Üjabban a lakatlan házak iránt is megnőtt a kereslet. Olyan házakról van szó, amelyeknek idős tulajdonosai meghaltak. A vásárláshoz a fiatal házasok az OTP-től 150 Az MHSZ mezőkovácsházi városi vezetősége és a medgyesegyházi honvédelmi klub közös szervezésben rendezte meg a közelmúltban az összetett honvédelmi verseny területi döntőjét. Hagyomány a mezőkovácsházi területen, hogy ezt másmás községben szervezik meg. A mostani döntő házigazdája a medgyesegyházi honvédelmi klub volt. A helyi lőtéren már a reggeli órákban szép számmal gyűltek össze a csapatok és a szurkolók is. Délelőtt 9 órakor Szabó Lajos területi titkár tartotta meg az ünnepélyes megnyitót, melyen jelen voltak a helyi tanácsi, párt- és tömegszervek vezetői is. Az eligazítás után a versenyzőknek három számban kellett megküzdeni: terepfutás, akadálypálya, párbaj lövészet. A jó idő és a gondos szervezés is közrejátszott abban, hogy a verseny folyamatoezer forint kölcsönt kapnak. A vételnek az a feltétele, hogy a vásárlás ezen felüli összegével rendelkezzenek. Cpak olyan házakat lehet megvásárolni ilyen módon, amelyek mintegy fél éve üresen állnak, s az állaguk 25 évig fenntartható. Mivel több ilyen ház van a községben, a környező településekről, így Gádorosról, Eperjesről, sőt Orosházáról is jelentkeznek ilyen igényekkel. Nem csoda, hogy Nagyszénás lélekszámának csökkenése megállt. Építési telkek is rendelkezésre állnak. A tanács 30 telket alakított ki. Sok helyen a régi házakat lebontják, és. helyükre újat emelnek. Jó ütemben halad a gázbekötés. Az idén 160-an töltötték ki az igénylőlapot. A tervek szerint 1988. december végéig az egész községben megoldják a lakások gázellátását. S. J. san, fegyelmezetten zajlott le. A több mint négyórás, izgalmas verseny korcsoportonkénti győzteseit a következő versenyzők alkották: felnőtt férfi: Csordás Ferenc (Kevermes), nők: Recski Katalin (Kevermes, ifjúsági fiú: Vrbovszki Csaba (Medgyesegyháza), úttörő fiú: Tóth Miklós (Kevermes), úttörő leány: László Ágnes (Magyarbánhegyes). Az ünnepélyes díjkiosztásra a helyi áfész Malom vendéglőjében került sor. Az elismeréseket a területi vezetőség nyújtotta át a helyezetteknek. Végezetül Frontó Andrásnak, az MHSZ megyei vezetősége titkárának megbízásából átadták a medgyesegyházi honvédelmi klubnak az 1986. évi tevékenységük alapján járó „Élenjáró” kitüntető címet bizonyító oklevelet, valamint fegyvereket és lőszereket. A békéscsabai megyei könyvtárban Blahut Lajos tanácselnök-helyettes mondott megnyitó beszédet Fotó: Fazekas Ferenc Honvédelmi verseny Medgyesegyházán Fiúk a gyárból Papirés textilhulladék-gyűjtés Kovács Zoltán Ha textilipari üzemről olvasunk vagy hallunk, önkéntelenül nőket képzelünk a munkagépek mögé. Szakmunkásképző ipari iskolában is kevés e téren a fiú, pedig az üzemek vezetői örömmel fogadnák az erősebb nem képviselőit. Ezért volt nagy meglepetés és öröm, hogy a hagyományos tavaszi országos versenyen — gépikötő-szakmában — a Békéscsabai Kötöttárugyár két fiú tanulója ért el kimagasló eredményt, s egy hónappal a vizsga előtt szakmunkás-bizonyítvánnyal, valamint a Szakma Kiváló Tanulója címmel a zsebben elfoglalhatta munkahelyét a gyárban. Kovács Zoltánt, az országos verseny első helyezettjét éjszakai műszakban kerestem fel a körkötő üzemben. — Osztálytársai még alszanak. Nem irigyli őket? — Á, • dehogy. Csak had’ pihenjenek a lányok. Rájuk még vár a szóbeli, az írásbeli és a termelési vizsga, amitől én és Faragó László Richárd megszabadultunk. Ez volt minden vágyunk. Tudtuk, hogy az első hat helyezettet azonnal felszabadítják. Lelki szemeinkkel már láttuk a bizonyítványt, de én álmomban sem mertem volna remélni, hogy országos első leszek. — Hogy került az országos versenybe? — Ez nem önkéntes jelentkezés glapján történt. Volt az iskolánkban háziverseny. Közölték velünk, hogy a két legjobb mehet az országos döntőre. Hát így sikerült. — Izgalmas volt? — Nagyon. Még aludni sem tudtunk. Volt írásbeli vizsga, három és fél órán át termelési verseny, kötöttünk és mérték a mennyiséget, a minőséget. Ezután villámgyorsan kellett felismerni a kötőgépek alkatrészeit, illetve különböző kelmék mintáit. Az eredményhirdetéskor nagyon fáradtak voltunk, csak lassan fogtuk fel, hogy én első lettem, Richárd pedig a hatodik, tehát ő is megkapta a Szakma Kiváló Tanulója címet. Azt sem tudtuk, hogy sírjunk vagy nevessünk. Ott volt az osztályfőnökünk és Malatyinszki Jánosné szakoktató. ök is velünk izgultak és örültek. Ne tessék kifelejteni a riportból, hogy a szakoktatónak köszönhetünk mindent. Végtelen türelemmel tanított minket. Megmagyarázta százszor, ezerszer, ha kellett, mit hogyan csináljunk. De hálával tartozunk a gyárnak is. Jól felszerelt tanműhelyek állnak a rendelkezésünkre. A második és harmadik osztályban már benn a gyárban dolgozunk, önálló gépeken. 1987. január elsejétől havonta két hetet szakmunkásbérben dolgozunk. Havonta kéthetenként összejött 2500 forint. El tudja képzelni, mit jelent ez egy tanulónak? — És most mennyit keres mint szakmunkás? — Még nem tudom. A munkatársaim, akik évek óta itt dolgoznak, kézügyességtől függően — és a délutáni, éjszakai pótlékkal együtt — megkeresik a havi hat-hétezer forintot. Én tudom, hiába voltam országosan első a versenyen, sokat kell még gyakorolnom ahhoz, hogy vérbeli szakmunkás legyek. Apám is kötős, tőle örököltem a szakma ismeretét és szeretetét. Hárman vagyunk fiúk, testvérek, én vagyok a legidősebb, örülök, hogy már anyagilag segíthetek a családnak. Faragó László Richárd reggel hatkor kezdett a síkkötő üzemben. — Szurkolok a lányoknak, hogy sikerüljön a vizsgájuk. Tessék elképzelni, az orszá- • gos versenyen is csak mi ketten voltunk fiúk Zolival. Iszonyúan jó érzés dolgozni, Faragó László Richárd amikor mások még a vizsgaeredményért izgulnak. Felejthetetlen élmények voltak az osztálykirándulások. Szerencsénkre az iskola szervez még május második felében egy utolsó osztálykirándulást. Menet közben megnézzük a Váci Kötöttárugyárat is, de szétnézünk Székszárd környékén és más szép tájakon. Elmegyünk a ballagásra és a szakmunkástanulók országos ünnepségére Budapestre. Talán ezután leszünk igazi szakmunkások. Mit tudom én? A szakma szeretetét én is apámtól örököltem, mint Zoli. Azt már a gyár vezetőitől tudtuk meg, hogy az országos első helyezett a pénzbeli jutalmon kívül kéthetes külföldi kirándulásra kap jegyet a Textilipari Dolgozók Szakszervezetétől. Gratulálunk! Ary Róza Fotó: Kovács Erzsébet A MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt május 4—30. között papír és tiszta pamuttextil-hulladékok gyűjtési akcióját szervezi az országban — jelentette be a MÉH vezérigazgatója hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. A MÉH arra számít, hogy az akció eredményeként 9 ezer tonna papírhulladékkal és 40 tonna tiszta pamuttextil-hulladékkal többet gyűjt be, mint más hónapokban. Az utóbbi években dinamikusan nőtt, öt év alatt csaknem megkétszereződött a lakosságtól begyűjtött vas-, színesfém- és papír- hulladék mennyisége, s tavaly a MÉH összesen 425 ezer tonnányi újból hasznosítható nyersanyagot adott át az iparvállalatoknak.. Mivel mind a papíriparnak, mind a textilhulladékot feldolgozó vállalatoknak továbbra is nagy szükségük van a hulladékokra, és a nagy „hulladéktermelő” vállalatok tovább nem növelik szállításaikat, a hulladékbegyűjtés bővítésére elsősorban a lakosság körében van lehetőség. A MÉH ezt igyekszik kiaknázni a mostani akcióval, amelynek lényege, hogy minden húsz forint értékű papír-, illetve tiszta háztartási pamuttextil-hulladék átadásakor — a' vételáron felül — sorsjegyet kap a beszállító. A nyilvános ajándéksorsolás július 12-én a csillebérci úttörőtáborban lesz. Egyebek között Wartburg személygépkocsit, szí- /nes televíziót és csaknem ezer egyéb nyereményt sorsolnak ki. A Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat a 38/1980. (IX. 30.) Mt. sz. rendelet alapján PÁLYÁZATOT HIRDET AZ ALÁBBI ÜZLET SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSÉRE. 302. sz. Strand étterem (idényjellegű), Gyula, várfürdő. A versenytárgyalás 1987. június 5-én de. 9 órakor lesz a békéscsabai Széchenyi-liget sörkertjében. A pályázatokat legkésőbb 1987. május 29-ig kell írásban benyújtani a vállalat személyzeti osztályára: Békéscsaba, Gutenberg u. 3. sz. A pályázók részletes tájékoztatást a vállalat közgazdasági osztályától kaphatnak 1987. május 18-tól.
