Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
NÉPÚJSÁG 1987. május 1., péntek o Kádár János látogatása Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyi termelési sikerek különösen értékesek — tette hozzá —, mert azokat a mindig sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az eredményekhez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s mindenki számára érzékelhetően, de gyarapodott a lakosság, a vállalatok legtöbbje is működőképesnek bizonyult. Ennek örülhetünk, mert azért dolgozunk, hogy az emberek boldoguljanak. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapítás, hogy nehéz az ország helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelassult, munkánk sok tekintetben bonyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy összességében nem termelünk annyit, amennyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolkodásunkon, a gyakorlatunkon : akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a javaink elfogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. Szükséges, de érthetően népszerűtlen intézkedések jelezték már ezt a felismerést; ilyen volt például a béremelések áprilisig történő elhalasztása, ami több éves gyakorlatot próbált megváltoztatni. Azt tudniillik, hogy a vállalatok úgymond megelőlegezték az egész évre tervezett teljesítménynövekedést, s már az esztendő elején kifizették a megnövelt béreket. Igenám, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a teljesítmények gyakran a bérek mögött kullogtak ... Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitkára —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azokban a fejlett tőkés országokban, amelyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelem, rend, no meg az utcára kerüléstől való félelem áll a valóban impozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásának élményeit említette az egyik példaként; mint mondotta, a korszerű termelőberendezések, a modern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő munkatempó a szerelőszalagok mellett. Mi szocialista kibontakozást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra visszatérve Kádár János. Határozott lépésekre van szükség ennek érdekében — folytatta —, s ezek között van sok kényszerű intézkedés is. Olyan munkaprogramot hirdetünk, amely eddigi tapasztalatainkra építve nem rövid időre, hanem hosszabb távra megalapozza fejlődésünket. Szocialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyarország iránt érzett felelősségünk. Programunk, előrehaladásunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az eddig elért életszínvonal biztos alapokon álljon. Céljaink eléréséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szocialista elveinkben rejlő erőre, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a termelési viszonyok változása mögött járva formálódik — jobban kell alapozni a kollektívák, az emberek érdekeltségére. Ezért válik egyre fontosabbá a differenciálás. Nem lehet a vállalatokkal örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól elvonják a nyereséget és azzal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciálás érvényesüljön a munkásközösségeken belül is. Minden termelő egységre és mindenkire igaz a követelmény: aki becsülettel, eredményesen dolgozik, kapjon megfelelő lehetőséget a fejlődésre. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengők-len- gők, a dologtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy napjainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyorsan változó igények szerint kell a termelési szerkezetet átalakítani, termékváltást végrehajtani, és jóval nagyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelők, szocialista partnereink is joggal várnak el tőlünk jó, korszerű árukat. Mindebben számítunk az angyalföldiek és az országban másutt dolgozók jó irányú törekvéseire, akaratára, s ez erőt ad számunkra. Tudjuk, előrehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapadoknál dőlnek el — hangsúlyozta Kádár János. Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára kiemelte, hogy melegen üdvözöljük a Szovjetunióban kibontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az átalakítás folyamata a szocialista országok közötti együttműködésre, így a magyar—szovjet kapcsolatokra is hatással van. Mint mondotta, most jobban értjük egymást, közös munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködésünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjetunióban lejátszódó folyamatok hatása a világpolitika nagy kérdéseiben is érzékelhető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegyverzetkorlátozási, leszerelési javaslatok olyan fontos megegyezések lehetőségét vázolják fel, amelyekre a másik fél sem tud egyszerűen nemet mondani. A béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításához a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk hozzájárulni, keresve az együttműködés lehetőségét más társadalmi rendszerű államokkal — ahogyan ez most, a svédországi látogatás alkalmával is történt. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy készülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, törekvéseinket, az elszántságunkat céljaink megvalósítására, és szolidaritásunkat mindazokkal, akik a szocializmusért, a békéért és a haladásért küzdenek a világban — mondotta befejezésül Kádár János, átadva jókívánságait a jelenlevőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozóinak. Előadás a pénzügyi rendszer korszerűsítéséért Koszorúzás, fáklyás felvonulás Orosházán Tragikus események színhelye volt Orosháza 1891. május elsején. A kormány által kihirdetett általános tilalmat megszegve a helyi munkáskor tagjai reggel hat órakor gyülekeztek, hogy tüntessenek az embernyúzó rendszer ellen. A kivezényelt csendőrség azonban brutálisan lépett fel velük szemben. A főszolgabíró háza (ma városi könyvtár) elé érkező ötezer ember közül mintegy kétszázan sebesültek meg, s többeket bebörtönöztek közülük. Nevelési értekezlet Tegnap, április 30-án nevelési értekezletet tartottak a 2-es számú általános iskolában Békéscsabán 85 pedagógus részvételével. Félix Józsefné igazgatóhelyettes „Egészségnevelés, egészséges életmódra nevelés” címmel tartott előadást a pedagógusok feladatáról. Majoros Béláné igazgatóhelyettes pedig az iskolai testnevelés helyzetéről beszélt. Az egészséges életmód kialakítására határozati javaslatot fogadott el a nevelőtestület. Erről az eseményről emlékeztek meg tegnap este Orosházán az 1891-es emlékmű előtt megjelent fiatalok. A Himnusz elhangzása után beszédet mondott Németh Ferenc, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár üzemi KISZ-bizottságának titkára. Ezután megkoszorúzták az emlékművet. A koszorúzás után fáklyás felvonulást rendeztek, majd koncert és utcabál következett. B. Cs. . Fotó: Kovács Erzsébet Csorvási fasorok Évek óta intenzív fásítás folyik a Csorvási Lenin Tsz földjein. Élve az állami támogatással, a csorvásiak évente 14-18 ezer fát ültetnek. Az erdőfelújítás mellett fasorokat telepítenek, amikkel irányíthatják a szél felszínalakító munkáját. A fasorok már hat év után a szél humuszt elhordó erejét jelentősen csökkentik. A gyorsan növő fafajtákból telepített fasorok szépen magasodnak, s a tsz gondoskodik a vadak által elpusztított fák pótlásáról is. Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében tegnap, csütörtökön a műszaki fejlesztési hónap keretében nagyszámú érdeklődő előtt érdekes előadást tartott dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának vezetője. A megjelenteket, közöttük Szabó Miklóst, a megyei párt- bizottság első titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét Szekeres István, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének titkára üdvözölte. Az előadó bevezetőjében szólt arról, hogy a nyolcvanas évek közepére a magyar gazdaság fejlődése megtorpant. Az 1985-ben jelentkező kedvezőtlen tendenciák folytatódtak az elmúlt esztendőben. Az idei első negyedévben csak néhány területen tapasztalható javulás. Békés megye adatai a nyereség növekedésében, valamint az exportban jobbak az országos átlagnál, de a viszonyítási alap itt Újítási versenyben Tegnap, pénteken délután Gyulán a vasipari szövetkezetben ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy a tavaly indított szocialista munkaversenyben kiérdemelték az Ipari Minisztérium elismerő oklevelét az országos újítási versenyben, a kisszövetkezetek kategóriájában első helyezést értek el. Nem utolsósorban ezen az ünnepségen emlékeztek meg arról is, hogy a szövetkezet éppen 35 évvel ezelőtt „született”. A szövetkezet munkáskollektíváját elsőként Dudás István elnök köszöntötte a közelgő munkásosztály nagy ünnepe alkalmából. Ezt követően emlékezett meg a szövetkezet által megtett három és fél évtizedes, nem alacsonyabb volt, mint más térségekben. A népgazdaság intenzív fejlesztése mellett a vállalatok továbbra is extenzív módszerekkel próbálkoznak. Az erőforrások szűkösek, amélyeket pazarlóan használunk fel. A beruházási politikában is ■ tapasztalhatók ellentmondások. Dinamizálást elsősorban a feldolgozó ipar korszerűsítésében lehet elérni, ezzel szemben nálunk az alapanyag- és energiatermelő ágazatok fejlesztése került előtérbe. Sok kritika érte a szabályozórendszert a vállalatok részéről. Ezekben a véleményekben van ugyan némi igazság, ám még mindig nem sikerült megvalósítani azt a fontos tételt, mely szerint a jól gazdálkodók részesüljenek nagyobb pénzügyi elismerésben a gyengékkel szemben. Befejezésül a várható pénzügyi reformról adó-, ár- és bérpolitikai intézkedésekről szólt az előadó. y, l. mindig zökkenőmentes útról. A tavalyi év volt a legkiemelkedőbb, amikor is termelési értékben első ízben haladták meg a 100 millió forintot, nyereségük pedig a 22 milliót. Beszélt a kisszövetkezet előtt álló feladatokról, arról hogy szeretnék fokozni az exportot és végrehajtani egy rekonstrukciót az öntödében. Az ünnepi megemlékezés után rövid beszéd kíséretében pittó Zoltán, az OKISZ ipari főosztályvezetője nyújtotta át az okleveleket, majd Dudás István elnöknek a Kiváló Munkáért kitüntetést. Négyen kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, Abonyí György és Szabados János alapító tagok emlékplakettet kaptak. g q Országos első a Gyulai Vasipari Kisszövetkezet Kétszáz KISZ-es a megyéből Sportfesztivál a fővárosban Tegnap — április 30-án — késő délután megérkezett az a 200 Békés megyei fiatal Budapestre, akik képviselik a Viharsarkot a KISZ KB által rendezett háromnapos országos ifjúsági és sporttalálkozón. A rendezvény célja, hogy programjaival népszerűsítse a sportot, a turisztikát, mint a szabad idő eltöltésének egyik hasznos módját. A találkozónak a Népstadion és intézményei adnak helyet. Az első feladat a táborverés volt az Olimpikonok kertjében. A sátrak felállítása után hajnalig tartott az ismerkedési est, melyet többek között Benkő László lézershowja színesített. Az ország mindep részéből összesereglett KISZ-esek részt vesznek a fővárosi felvonuláson, majd a délután kezdődő és hajnal 3 óráig tartó városligeti majális ígér kellemes szórakozást. Holnap, május másodikén a fiatalok egyéni és megyék közötti sportversenyeken mérhetik össze tudásukat. Lesz kispályás foci, tenisz és lábtenisz, lövészet, vízi vetélkedő, korcsolyázás és túra a Budai-hegyekben. A programok közt szerepel még Cintula—Arató-nosztal- giabuli, a Z’zi Labor- és Benkó Dixiland Band-kon- cert. Az országos ifjúsági és sporttalálkozó május 3-án, a sportversenyek döntőjével és az eredményhirdetéssel zá- rul- H. E. A 200 Békés megyei fiatal tegnap fél kettőkor indult a fővárosba Békéscsabáról