Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

NÉPÚJSÁG 1987. május 1., péntek o Kádár János látogatása Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyi termelési sikerek különösen értékesek — tet­te hozzá —, mert azokat a mindig sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az ered­ményekhez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esz­tendőkben is. Ha nem is egyformán, s mindenki szá­mára érzékelhetően, de gya­rapodott a lakosság, a vál­lalatok legtöbbje is működő­képesnek bizonyult. Ennek örülhetünk, mert azért dol­gozunk, hogy az emberek boldoguljanak. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapí­tás, hogy nehéz az ország helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelas­sult, munkánk sok tekintet­ben bonyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy összességében nem ter­melünk annyit, amennyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolkodásunkon, a gya­korlatunkon : akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a ja­vaink elfogyasztásához, ami­kor már megtermeltük azo­kat. Szükséges, de érthető­en népszerűtlen intézkedé­sek jelezték már ezt a fel­ismerést; ilyen volt például a béremelések áprilisig tör­ténő elhalasztása, ami több éves gyakorlatot próbált megváltoztatni. Azt tudniil­lik, hogy a vállalatok úgy­mond megelőlegezték az egész évre tervezett teljesít­ménynövekedést, s már az esztendő elején kifizették a megnövelt béreket. Igenám, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a tel­jesítmények gyakran a bé­rek mögött kullogtak ... Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitká­ra —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azok­ban a fejlett tőkés országok­ban, amelyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelem, rend, no meg az utcára kerüléstől va­ló félelem áll a valóban im­pozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásának élményeit em­lítette az egyik példaként; mint mondotta, a korszerű termelőberendezések, a mo­dern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő mun­katempó a szerelőszalagok mellett. Mi szocialista kibontako­zást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra visszatér­ve Kádár János. Határozott lépésekre van szükség en­nek érdekében — folytatta —, s ezek között van sok kényszerű intézkedés is. Olyan munkaprogramot hir­detünk, amely eddigi tapasz­talatainkra építve nem rö­vid időre, hanem hosszabb távra megalapozza fejlődé­sünket. Szocialista progra­mot, amelyre szilárdan épít­hetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Ma­gyarország iránt érzett fele­lősségünk. Programunk, előrehaladá­sunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az ed­dig elért életszínvonal biz­tos alapokon álljon. Céljaink eléréséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szo­cialista elveinkben rejlő erő­re, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a ter­melési viszonyok változása mögött járva formálódik — jobban kell alapozni a kol­lektívák, az emberek érde­keltségére. Ezért válik egy­re fontosabbá a differenciá­lás. Nem lehet a vállalatok­kal örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozók­tól elvonják a nyereséget és azzal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciá­lás érvényesüljön a mun­kásközösségeken belül is. Minden termelő egységre és mindenkire igaz a követel­mény: aki becsülettel, ered­ményesen dolgozik, kapjon megfelelő lehetőséget a fej­lődésre. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengők-len- gők, a dologtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy nap­jainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyor­san változó igények szerint kell a termelési szerkezetet átalakítani, termékváltást végrehajtani, és jóval na­gyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelők, szocialista partnereink is joggal vár­nak el tőlünk jó, korszerű árukat. Mindebben számí­tunk az angyalföldiek és az országban másutt dolgozók jó irányú törekvéseire, aka­ratára, s ez erőt ad szá­munkra. Tudjuk, előrehala­dásunk alapkérdései a ter­melésben, a munkapadoknál dőlnek el — hangsúlyozta Kádár János. Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára ki­emelte, hogy melegen üd­vözöljük a Szovjetunióban kibontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az át­alakítás folyamata a szo­cialista országok közötti együttműködésre, így a ma­gyar—szovjet kapcsolatokra is hatással van. Mint mon­dotta, most jobban értjük egymást, közös munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködé­sünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjetunióban le­játszódó folyamatok hatása a világpolitika nagy kérdé­seiben is érzékelhető: a köl­csönös biztonság elvére épü­lő fegyverzetkorlátozási, le­szerelési javaslatok olyan fontos megegyezések lehető­ségét vázolják fel, amelyek­re a másik fél sem tud egy­szerűen nemet mondani. A béke, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításához a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk hozzájá­rulni, keresve az együttmű­ködés lehetőségét más tár­sadalmi rendszerű államok­kal — ahogyan ez most, a svédországi látogatás alkal­mával is történt. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy ké­szülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, tö­rekvéseinket, az elszántsá­gunkat céljaink megvalósí­tására, és szolidaritásunkat mindazokkal, akik a szocia­lizmusért, a békéért és a ha­ladásért küzdenek a világ­ban — mondotta befejezésül Kádár János, átadva jókí­vánságait a jelenlevőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozói­nak. Előadás a pénzügyi rendszer korszerűsítéséért Koszorúzás, fáklyás felvonulás Orosházán Tragikus események szín­helye volt Orosháza 1891. május elsején. A kormány által kihirdetett általános ti­lalmat megszegve a helyi munkáskor tagjai reggel hat órakor gyülekeztek, hogy tüntessenek az embernyúzó rendszer ellen. A kivezé­nyelt csendőrség azonban brutálisan lépett fel velük szemben. A főszolgabíró há­za (ma városi könyvtár) elé érkező ötezer ember közül mintegy kétszázan sebesül­tek meg, s többeket bebör­tönöztek közülük. Nevelési értekezlet Tegnap, április 30-án nevelési értekezletet tar­tottak a 2-es számú általá­nos iskolában Békéscsabán 85 pedagógus részvételével. Félix Józsefné igazgatóhe­lyettes „Egészségnevelés, egészséges életmódra neve­lés” címmel tartott elő­adást a pedagógusok felada­táról. Majoros Béláné igaz­gatóhelyettes pedig az isko­lai testnevelés helyzetéről beszélt. Az egészséges élet­mód kialakítására határoza­ti javaslatot fogadott el a nevelőtestület. Erről az eseményről emlé­keztek meg tegnap este Orosházán az 1891-es em­lékmű előtt megjelent fiata­lok. A Himnusz elhangzása után beszédet mondott Né­meth Ferenc, az Alföldi Kő­olaj- és Gázipari Gépgyár üzemi KISZ-bizottságának titkára. Ezután megkoszo­rúzták az emlékművet. A koszorúzás után fáklyás felvonulást rendeztek, majd koncert és utcabál követke­zett. B. Cs. . Fotó: Kovács Erzsébet Csorvási fasorok Évek óta intenzív fásítás folyik a Csorvási Lenin Tsz földjein. Élve az állami tá­mogatással, a csorvásiak évente 14-18 ezer fát ültet­nek. Az erdőfelújítás mellett fasorokat telepítenek, amik­kel irányíthatják a szél fel­színalakító munkáját. A fasorok már hat év után a szél humuszt elhordó erejét jelentősen csökkentik. A gyorsan növő fafajtákból telepített fasorok szépen ma­gasodnak, s a tsz gondosko­dik a vadak által elpusztí­tott fák pótlásáról is. Békéscsabán, a megyei ta­nács nagytermében tegnap, csütörtökön a műszaki fej­lesztési hónap keretében nagyszámú érdeklődő előtt érdekes előadást tartott dr. Sütő Dezső, a Pénzügymi­nisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának vezetője. A megjelenteket, közöttük Sza­bó Miklóst, a megyei párt- bizottság első titkárát, Gyu­lavári Pált, a megyei tanács elnökét Szekeres István, a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezetének titkára üdvözölte. Az előadó bevezetőjében szólt arról, hogy a nyolcva­nas évek közepére a ma­gyar gazdaság fejlődése megtorpant. Az 1985-ben je­lentkező kedvezőtlen ten­denciák folytatódtak az el­múlt esztendőben. Az idei első negyedévben csak né­hány területen tapasztalható javulás. Békés megye ada­tai a nyereség növekedésé­ben, valamint az exportban jobbak az országos átlagnál, de a viszonyítási alap itt Újítási versenyben Tegnap, pénteken délután Gyulán a vasipari szövetke­zetben ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy a tavaly indított szocialista munkaversenyben kiérde­melték az Ipari Minisztéri­um elismerő oklevelét az országos újítási versenyben, a kisszövetkezetek kategó­riájában első helyezést ér­tek el. Nem utolsósorban ezen az ünnepségen emlé­keztek meg arról is, hogy a szövetkezet éppen 35 évvel ezelőtt „született”. A szövetkezet munkáskol­lektíváját elsőként Dudás István elnök köszöntötte a közelgő munkásosztály nagy ünnepe alkalmából. Ezt kö­vetően emlékezett meg a szövetkezet által megtett három és fél évtizedes, nem alacsonyabb volt, mint más térségekben. A népgazdaság intenzív fejlesztése mellett a vállala­tok továbbra is extenzív módszerekkel próbálkoznak. Az erőforrások szűkösek, amélyeket pazarlóan hasz­nálunk fel. A beruházási po­litikában is ■ tapasztalhatók ellentmondások. Dinamizá­lást elsősorban a feldolgozó ipar korszerűsítésében lehet elérni, ezzel szemben nálunk az alapanyag- és energiater­melő ágazatok fejlesztése került előtérbe. Sok kritika érte a szabá­lyozórendszert a vállalatok részéről. Ezekben a vélemé­nyekben van ugyan némi igazság, ám még mindig nem sikerült megvalósítani azt a fontos tételt, mely szerint a jól gazdálkodók részesülje­nek nagyobb pénzügyi elis­merésben a gyengékkel szemben. Befejezésül a várható pénzügyi reformról adó-, ár- és bérpolitikai intézkedések­ről szólt az előadó. y, l. mindig zökkenőmentes út­ról. A tavalyi év volt a leg­kiemelkedőbb, amikor is ter­melési értékben első ízben haladták meg a 100 millió forintot, nyereségük pedig a 22 milliót. Beszélt a kis­szövetkezet előtt álló felada­tokról, arról hogy szeretnék fokozni az exportot és vég­rehajtani egy rekonstrukciót az öntödében. Az ünnepi megemlékezés után rövid beszéd kíséreté­ben pittó Zoltán, az OKISZ ipari főosztályvezetője nyúj­totta át az okleveleket, majd Dudás István elnöknek a Kiváló Munkáért kitünte­tést. Négyen kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, Abonyí György és Szabados János alapító tagok emlék­plakettet kaptak. g q Országos első a Gyulai Vasipari Kisszövetkezet Kétszáz KISZ-es a megyéből Sportfesztivál a fővárosban Tegnap — április 30-án — késő délután megérkezett az a 200 Békés megyei fiatal Budapestre, akik képviselik a Viharsarkot a KISZ KB által rendezett háromnapos országos ifjúsági és sportta­lálkozón. A rendezvény cél­ja, hogy programjaival nép­szerűsítse a sportot, a tu­risztikát, mint a szabad idő eltöltésének egyik hasznos módját. A találkozónak a Népsta­dion és intézményei adnak helyet. Az első feladat a tá­borverés volt az Olimpiko­nok kertjében. A sátrak fel­állítása után hajnalig tar­tott az ismerkedési est, me­lyet többek között Benkő László lézershowja színesí­tett. Az ország mindep részé­ből összesereglett KISZ-esek részt vesznek a fővárosi fel­vonuláson, majd a délután kezdődő és hajnal 3 óráig tartó városligeti majális ígér kellemes szórakozást. Holnap, május másodikén a fiatalok egyéni és megyék közötti sportversenyeken mérhetik össze tudásukat. Lesz kispályás foci, tenisz és lábtenisz, lövészet, vízi vetélkedő, korcsolyázás és túra a Budai-hegyekben. A programok közt szerepel még Cintula—Arató-nosztal- giabuli, a Z’zi Labor- és Benkó Dixiland Band-kon- cert. Az országos ifjúsági és sporttalálkozó május 3-án, a sportversenyek döntőjével és az eredményhirdetéssel zá- rul- H. E. A 200 Békés megyei fiatal tegnap fél kettőkor indult a fő­városba Békéscsabáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom