Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

1987. május 4., hétfő o igH:w&ra­ELSEJE Mezőhegyes Aki nem dolgozott — merthogy a határban az ünnepeken is teljes lendü­lettel folyt a talaj művelés, vetés, vegyszeres gyomirtás — ott volt a május elsejei felvonuláson és majálison. Mezőhegyes és a környék apraja-nagyja, mintegy 5-6 ezer ember nyüzsgött a sportpályán. Itt állították fel a tribünt is. A felvonu­lók élén haladtak a nagy­község vezetői, majd a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárának dolgozói nyitották az üze­mek, intézmények dolgozó kollektíváinak sorát. A fel­vonulás után az üzemegysé­gek, szövetkezetek kitelepí­tett sátrai étellel, itallal vár­ták dolgozóikat. Sokféle látványosság szórakoztatta a nagyközönséget, bemutat­koztak a birkózók, volt kö­télhúzás, rúdmászás, foci, lángosevő verseny, a gyere­kek pónikon lovagoltak, dél­után szintén a gyerekek számára a művelődési köz­pont előtt aszfaltrajzver­senyt rendeztek, s az esti diszkóval és utcabállal ért véget ez a szép nap. Póni lovon pici gyerek A nyugdíjas nézelödök Búza Péter feleségével, családjával idejekorán ér­kezett a mezőhegyesi sportpályára, hogy „elejitől lássa a vonulókat, köztük a gazdaságbelieket, akik az elsők szoktak lenni” —, s akik között évtizedeken át maga is ott lépkedett. Született mezőhegyesi, lakatos a szakmája, a gazdaság vetőmagüzeméből ment nyugdíjba hét évvel ezelőtt. — Vonulni azért jobb volt — vélekszik —, de most is szívesen jövök, hallom, dicsérik külön is a vetőmag­üzemet a tribünről. — Hogy telnek a nyugdíjasévek? — Otthon a kert lefoglal, szeretem a szőlőt, épp a reggel nézegettem, hogy a fagy nagyon megviselte. Cse­megeszőlőm van, az meg a fagyra nagyon érzékeny. Aztán meg horgászni járok, s ott vannak az unokák is, Lacika most vonult először és ideintegetett. No még az olvasás, meg a politika, az érdekel nagyon, tegnap is lát­tam a tévében, Kádár János Angyalföldön járt. Hát úgy igaz, ahogy mondja, rá kellene kapcsolni, mert többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk! i Szarvas A 28 éve fennálló szarvasi tűzoltózenekar pattogó rit­musára kezdődött el délelőtt 10 órakor a város fiatalságá­nak és dolgozóinak látvá­nyos felvonulása. A helyi párt-, állami, társadalmi szervek, tömegszervezetek és munkahelyek vezetői halad­tak az élen, majd a tribün elé érve, elfoglalták helyü­ket az emelvényen. Őket követték a különböző okta­tási intézmények diákjai, hallgatói, akikkel természe­tesen együtt vonultak fel nevelőik, illetve oktatóik. A bemondók mikrofonon ke­resztül név szerint is kö­szöntötték a tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelt fiatalokat, továbbá a miniszteri es egyéb kitün­tetésben részesült pedagógu­sokat. A termelőegységek közül külön kiemelték a Szirén Ruházati és Háziipari Szö­vetkezetei, amely 1986-ban szintén sikeres évet zárt, s immár nyolcadszorra nyer­te el a Kiváló Szövetkezet címet. A Minisztertanács Vörös Zászlójával kitünte­tett, 12-szeresen kiváló Vas- Fémipari Szövetkezet tavaly egymilliárd 149 millió forint termelési értéket állított elő. Egyébként az idei május elsejei seregszemlén mintegy 8-10 ezren vettek részt Szarvason. A városi tanács szakigazgatási szervei által szervezett sportrendezvényen kívül vidám majális tette emlékezetessé ezt a napot. Látványos felvonuláson ünnepelte Szarvas város lakossága május elsejét (a DATE felvonulása) Gyomaendröd A szó szoros értelmében felhőtlen volt a május 1-i felvonulás Gyomaendrődön. A sokezres tömeget ragyogó napsütés kísérte. A negyed 11-kor kezdődő felvonulást sokan nézték végig. A kí­váncsiskodók között kaptuk lencsevégre Czeglédi Gyulát és feleségét, akik 14 hónapos hármasiker-gyermekeikkel; Gyulával, Zsolttal és Szabi­nával a színes kavalkádban gyönyörködtek. A papa a Gyomaendrődi Fa- és Építő­ipari Ksz, a mama a sütő- és édesipari vállalat dolgo­zója. — Ez. az első május 1. a gyerekek életében, amikor már élvezik is a sok-sok embert, a sok látnivalót — mondták a büszke szülők. A déli harangszót már az Erzsébet-ligetben hallhatták, akik a programok sokaságá­ból választani akartak. Igaz, akik utolsónak vonultak fel, Szeghalom A korábbi éveknél szeré­nyebb program a szeghalmi városi ünnepségnek igazán nem ártott meg. A négyezer felvonuló vidáman, jó han­gulatban vonult el á dísz­tribün előtt, hogy aztán a munkahelyek majálisain, a különböző kulturális progra­mokon, s a délutáni, hagyo­mányos sporteseményen igazi, május 1-jei hangulat­ban töltse el a nyárias na­pot. A legszínpompásabb is­mét a három iskola felvonu­lása volt, de a helyi ruha­üzem fürdőruhás hölgyeinek is nagy sikere volt. A fel­vonulók a Béke út végén ki­rakodóvásárban költhették a pénzüket, hagy sikere volt a hagyományos kulturális mű­sornak is a Május 1. utcai színpadon, ahol zenei, iro­dalmi színpadi produkciók­kal szórakoztatták a népes közönséget a hazai diák- és Sarkad Sarkadon is felvonulással köszöntötte május elsejét a lakosság. A nagyközség üze­meinek, intézményeinek, szövetkezeteinek tribün előtt elvonuló dolgozóinak az ün­nepség szervezői délutánra is érdekes műsort állítottak össze. A labdarúgópályára kilátogatott több ezer em­ber először az autómodelle­zők izgalmas versenyét lát­hatta. Ezt követte a kettős fogathajtók látványos küz­delme. Ezután a lovak és hajtóik vetélkedtek, s a ma­Mezőkovácsháza Miként számos települé­sen, Mezőkovácsházán is az április 30-i esti fáklyás fel­vonulással vette kezdetét az ünnepi program. S ahogyan az esti rendezvényre, úgy a délelőtti felvonulásra és az azt követő majálisra is több­ezres tömeget csalt a nyári­as meleg. A hivatalos kö­szöntő mellett két gyermek­hang külön is üdvözölte a felvonuló édesanyákat: „Drága Anyukám! Téged és Veled minden édesanyát nagy szeretettel köszöntök már nem láthatták a békés­csabai repülősök, ejtőernyő­sök bravúros bemutatóját. Ezzel szemben még elérték a fél 1-kor kezdődött gyo­maendrődi MHSZ-hajómo- dellezők szereplését. Ponto­sabban közülük ketten; Dá­vid Imre és Iványi László „bűvölte” el a nézőket a két, az eredetivel teljesen megegyező hajó kicsinyített másával, amiket távirányí­tással működtettek a ligeti Holt-Körös ágon. És természetesen fogyott a kolbász, a sör minden meny- nyiségben. Azt mondják, úgy szokott ez lenni itt, Gyomaendrődön is, hogy amíg világos van, addig el sem hagyják sokan a liget területét. Hiszen itt talál­koznak rég nem látott bará­tok, ismerősök, s ilyenkor aztán nemcsak a családi, ha­nem a nagyközségben zajló eseményeket is megtárgyal­ják, amiből ugye, mindig van bőven érdekesség... felnőtt együttesek. Az idő­sebbek a Sárrét citeraegyüt- tesének tapsoltak lelkesen, a tinédzserek pedig a helybe­li Nemezis beategyüttes kon­certjének. Az újjávarázsolt művelő­dési központban sokan meg­tekintették a Virágos erkély, virágos ablak című, tanács­adással egybekötött kiállí­tást, ahol a közelgő anyák napjára lehetett virágot is vásárolni. A délután legizgalmasabb eseménye a szeghalmi öreg­fiúk—Fehér Lajos Mgtsz fo­cimeccs volt, amelyen az öregfiúk bizonyultak ered­ményesebbnek. A sokféle eseményt nehéz volt követ­ni. de így is voltak, akik eljutottak a kicsinyeknek szervezett játszóházi prog­ramra a Május 1. utcai is­kola udvarára. A hagyomá­nyos sör, kolbász sehol sem maradt el, az utcai árusok pedig igen jó forgalmat bo­nyolítottak le a majális al­kalmával engedékenyebben nyíló, szülői pénztárcákból. gasban feltűnt egy sárkány- repülő. Tett néhány kört a pálya felett, majd intege'tve elbúcsúzott. Szerepelt még a programban kutya- és ka­ratebemutató is, majd a 2- es számú általános iskola ta­nulóinak tornája a rég múlt időket idézte. Sarkad és kör­nyékének „izompacsirtái” pedig azért mérték össze erejüket, hogy eldöntsék: ki lesz az idei „viharsarki Tol­di Miklós”. A pálya mentén felállított sátrakban min­dent lehetett venni, ami szem-szájnak ingere. Sült kolbász, hurka, sör és üdítő várta az éhes és szomjas embereket. az összes gyerek nevében. Sok boldogságot, örömöt kí­vánok Neked, a Nagyma­máknak és a Dédnagyma­máknak.” A felvonuló tömeg ezután a fürdő melletti fogadótérre igyekezett, ahol a májusfa körül tartották a majálist, kulturális és sportbemutató­kat, -programokat. Ezen a napon nyitotta meg kapuját a strandfürdő is, ám felte­hetően kevesen hittek a me­teorológusoknak, hogy meleg lesz, mert többen sétáltak a medencék körül és a par­kokban, mint ahányan a vízbe merészkedtek. Pedig igazi strandidő volt. Gyula A majálison az érdeklődők megtekinthették a Népkertben felállított színpadon az EDÜ-n részt vevő diákok „Tiéd a színpad” produkcióit. A gyulai dolgozók május 1-i felvonulása pontosan 10 órakor kezdődött, indult a hagyományos útvonalon, a Béke sugárúton. A dísztri­bünön foglalt helyet Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, és a tradícióknak megfelelően a város politi­kai, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői. Ott voltak a kiemelkedő eredményeket elért kollektí­vák képviselői, a kitüntetett dolgozók és a veteránok. Az éppen virágait bontogató gesztenyefasor, a zavartalan napsütésnek köszönhető, szinte nyárias meleg és a felvonulók talán az előző éveknél hangulatosabb, vál­tozatosabb képet varázsol­tak a szemlélődök elé. Töb­bek véleménye szerint a fel­vonulás jó légkörét elsősor­ban a diákok adták, köztük — és nem is utolsósorban — az Erkel-diákünnepeken részt vevő megyék középis­kolásai. Ez a felvonulás is jelképezte, hogy az EDÜ-sö- ket az egész város vendégé­nek tekintette, amelyet a diákok kellemes percekkel igyekeztek viszonozni. Az utolsó vonulók fél tizenket­tőkor haladtak el az emel­vény előtt és ők is bekap­csolódtak a Népkertben megrendezett majálisba, amely az esti órákig tartott. 30 év után, 30 helyszínről A televíziósok születésnapot ünnepeltek, szokás sze­rint munkával. Az első élő közvetítés 30. születésnapján, minden május elsejei adást sokszorosan felülmúlva, ez­úttal harminc helyszínről adtak délután 13 óráig hangu­latképeket, pergő percekbe sűrítve az ünnep legemléke­zetesebb pillanatait. * * * Peták István felelős szerkesztő tizenkilenc monitorra, emellett fél tucat hangvonalra és persze segítőire figyel. Rendkívüli szakmai bravúr zökkenőmentesen irányítani a stábokat, melyhez méltó társ a vezető rendező. Schatz Arankának is csak néhány fél mondatra van ideje, hisz gyakorlatilag 5 és fél órán keresztül koncentrál; melyik képet is lássa az ország. „Isten őrizz, hogy panaszként értse, de előző éjjel szinte semmit sem alszom. A fel­adat azonban annyira felemelő, igazi tévés munka, hogy ’65 óta egyfolytában boldogan vállalom. Hogy mit csi­nálok adás után? Kialszom magam .. Egyelőre azonban erről szó sem lehet. Nagyatád kér szót, Magyarcsanád legújabb riportalanyai már várakoz­nak „fellépésre”, a pilisvörösváriak pedig meglepetést ajánlanak búcsúzásra. Mindenről, pillanatok alatt kell dönteni — méghozzá jól! A háttérben a vezénylőpulU mögött figyeli az adást Gerencsér Ferenc, az MTV, általános elnökhelyettese is: — A mostani közvetítés is bizonyítja, hogy szerintem tovább tart az információs robbanás, s a technikai vál­tozásokat rohamléptekkel követi a tartalmi előrelépés is. Ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett a Medvecz- ki László vezette belpolitikai főszerkesztőség, mert — elsőként — bátran mertek támaszkodni a városi televí- 1 ziójcra, vidéki tudósítókra. Túl azon, hogy ezzel foko-- zatosan csökkenthető a főváros-vidék távolság, ez hasz-i nos a társadalmi információ felgyorsulása, kiteljesedé­se szempontjából is. — Mint egykori rádiós, bizonyára sok réqi május­ünnep eszébe jut. — Természetesen. Még egyetemistaként, hatvanegy szeptemberében megismerkedtem a magnetofonnal, s a következő május elsején egy észak-magyarországi falu­ból az artézikút avatásáról tudósíthattam. A déli blokk­ban el is hangzott, az eredetileg 2 percre tervezett anyag négy percben, technika híján, vágatlanul. Egy kicsit hőskor volt még az is, de jó érzés tudni, meddig jutot­tunk azóta. \ A tudósításokat készítették: Bacsa Andris, Beds Zsóka, Béla Ottó, Béla Vall, Bukovlnszky István, Bundái» Csaba, B. Sajti Emese, Fábián István, Fazekas Ferenc, Gál Edit, Ko­vács Erzsébet, Ltvésc Sándor, Nemesi László, Pénzes Ferenc, Számadó .Julianna, Szóké Margit, Tóiái Ibolya, Veraaztó Lajos. ..........................................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom