Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

1987. május 4., hétfő Május elseje a világban Véget ért a XIII. EDÜ A Szovjetunióban ország­szerte hangulatos, színes fel­vonulásokkal köszöntötték pénteken, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának nap­ját, a munka ünnepét. A moszkvai felvonulók jó hangulatát csak növelte, hogy május 1-jére Moszkvá­ba is megérkezett az igazi, napsütéses tavasz. A menet­ben részt vevők kerületen­ként és munkahelyenként csoportosulva indultak el a Vörös térre. A Lenin mau­zóleum mellvédjén 10 órakor foglalták el helyüket a szov­jet párt és állam legmaga­sabb rangú vezetői, élükön Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával; Andrej Gromikóval, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökével és Nyikolaj Rizs- kov miniszterelnökkel. A tri­bünökön megjelentek a párt régi harcosai, az októberi forradalom és a honvédő háború veteránjai és a szo­cialista építés legjobbjai. Ott voltak a 120 országból meghívott szakszervezeti küldöttségek tagjai és a moszkvai diplomáciai képvi­seletek vezetői. Hasonló, nagy tömegeket megmozgató felvonulások voltak a Szovjetunió többi városában is. A délutáni órákban országszerte vidám. népünnepélyeket tartottak. A békét éltető és a szo­cialista építés újabb ered­ményeinek elérésére mozgó­sító jelszavakkal több mint 650 ezer berlini vonult fel május elsején. A díszemelvényről, ame­lyen Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsa elnöké­vel az élen, az ország párt- és állami vezetői foglaltak helyet, Harry Tisch, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, az FDGB szakszervezeti szövetség or­szágos tanácsának elnöke köszöntötte a felvonulókat. A felvonulást követően a város központjában és a parkokban Berlin jubileumi rendezvénysorozatához kap­csolódó, három napig tartó majálisok kezdődtek, igen gazdag programmal. Lengyelország-szerte lelkes hangulatban ünnepelték a dolgozók május elsejét. Az ünnepi rendezvényeken 10 millió 600 ezer ember vett részt — 1 millióval több, mint egy évvel ezelőtt. Jerzy Urban kormányszó­vivő beszámolója szerint né­hány városban, így Varsó­ban, Wroclawban, Krakkó­ban, Szczecinben, Poznanban, Lodzban, Plockban és Gdanskban történtek ugyan erőtlen kísérletek a felvonu­lások rendjének megzavará­sára, de ezek mindenütt tel­jes kudarcot vallottak. A helyenként — elsősorban a templomok közelében — összegyűlt 100-150 főnyi cso­portok a rendfenntartó erők felszólítására mindenütt szétoszlottak. Az egyetlen incidens Poznanban történt, ahol mintegy 300 főnyi —i főleg tizenévesekből álló — csoport kővel dobálta meg a rendőröket. Erőszakot azon­ban itt sem kellett igénybe venni a rend helyreállításá­ra. A rendzavarási kísérle­tek alatt a rendőrség néhány tucat embert letartóztatott. Romániában országszerte ünnepi gyűléseken emlékez­tek meg a nemzetközi mun­kásszolidaritás ünnepéről. A központi rendezvényen, a csütörtök este Bukarest­ben megtartott ünnepi gyű­lésen Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köztár­sasági elnökkel az élen ott voltak a párt és az állam vezetői. A hivatalos megem­lékezést többórás kulturális műsor követte. A munka ünnepe az idén Romániában is háromnapos munkaszünet. Felvonulásokon, nagygyű­léseken ünnepelték pénteken Bulgária-szerte május else­jét. A szófiai dolgozók felvo­nulására a hagyományoknak megfelelően a bolgár főváros Szeptember 9-e terén került sor. Az egyórás felvonulás résztvevőit a bolgár párt- és állami vezetés tagjai kö­szöntötték a Dimitrov-mau- zóleum mellvédjéről, élükön Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a Bolgár Államtanács elnökével. Csehszlovákiában dolgozók milliói vonultak fel május elsején, hogy — mint az ün­nepi beszédekben megfogal­mazták — kifejezzék támo­gatásukat az év elején meg­hirdetett új gazdasági me­chanizmus, s a társadalom demokratizálása iránt. Prágában több mint két­százezer ember előtt mon­dott ünnepi beszédet Gus­tav Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök. Hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákiában is ösztönzést és tapasztalatokat merítenek a szovjet kommunisták prog­ramjából, mert abban a le- ninizmus megújítását és fej­lesztését látják a jelenlegi történelmi feltételek között. Levél az otthoniaknak Hiába ígértem meg induláskor, április 30-án, hogy napon­ta írok a Gyulán történtekről, egyszerűen nem tudtam ki­kapcsolódni az országos diáknapok gyulai fesztiváljának forgatagából. Annyi minden történt, annyi mindent „kellett" megnézni, átélni, hogy még az alvásra is sajnáltuk az órá­kat. Már az első esténk jól indult, a fáklyás felvonulás va­lóban romantikus volt, és ahogyan az Erkel-szobornál el­énekeltük a Himnuszt, arra még sokáig emlékezni fogok. Persze, a várnál már ismét feldobódótt a hangulat, az ünne­pélyes megnyitó után Cintula utcabálat vezényelt a százados falak tövében. Tudjátok, nem vagyok oda a-táncért, egy­szerűen nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Hazafelé me­net, akaratunk ellenére többször is megakadtunk, amikor éneklő, gitározó középiskolások kisebb-nagyobb embergyű­rűjéhez érkeztünk. Enyhe nyáréjszaka volt, persze megeresz­tettünk egy-két fohászt — szerencsénkre sikerrel —, hogy végig ilyen nyárias maradjon az idő. A május elsejei felvonulásunk a gyulaiakkal nagy tetszést váltott ki, de mi is élveztük a majális hangulatát. Egyre többen ismertük meg egymást Baranyából, Csongrádból, il­letve Budapestről és már otthonosan mozogtunk a városban. Délután az EDÜ sportrendezvényeit nyitották meg. A sporttele­pen az atléták, a labdajáték szerelmesei, az egyik szállodá­ban a sakkozók, az uszodában pedig az úszók mérhették össze képességeiket. (A legtöbb pontot a baranyaiak szerez­tek.) Egyébként a művelődési központban is ők mutatták be elsőként kétórás, szerkesztett műsorukat, ami már jelezte, hogy a csaknem ezer résztvevő túlnyomó többsége tehetség­gel megáldott fiúkból és lányokból áll. Bekaptam a vacsorát és rohantam a KFT-koncertre, ame­lyet a hangulata, a zenészek és a közönség egymásra találá­sa kisebb rockünnepéllyé alakított. És ismét hirtelen lett reggel, folytatódott a rendezvény. Délelőtt a budapestiek, délután a' Csongrád megyeiek szerkesztett műsorát láttam, és belekukkantottam a Tied a színpad produkcióba. Volt, aki a sportpályán vagy a strandon ütött tanyát. Akinek nem volt szerepe, kötelezettsége, szabad idejében kedve és ener­giája szerint vette ki a részét az EDÜ-ből. Kár, hogy nem tudom felsorolni mindazokat az átlagon felüli produkciókat, amelyeket a műsorokban végignéztem, de az biztos, hogy a díjakat az arra érdemes diák művészek vehették át. Valamennyien egyetértőén tapsoltunk, amikor a diáktanács Csongrád megyének ítélte oda a legszínvona­lasabb szerkesztett műsornak járó díjat és Baranyának a hangulatdíjat. De addig volt még időnk. Az EDÜ gépezete olajozottan működött, amit az apró, mindig adódó bosszúságok, sőt La­ci barátom, kizárólag jó hangulatában mondott halandzsái (például: a hangulat bázikus, dolgozunk, mint a sasok) sem zavartak meg. És szombaton délután kezdett először igazán fájni, hogy másnap vége lesz. Persze, az este még hátra volt, a várnál a Kamarilla együttes és dzsesszzenészek izzították a légkört, úgy éjfélig, amíg a lábam bírta. Az éjszaka megint oly rövidre sikerült, hogy szinte említést sem érdemel és már a9 gálán, a csúcsok csúcsán, a legszínvonalasabb pro­dukciók seregszemléjén találtam magam. Vastaps vastaps hátán és nem érdemtelenül. De végleg leeresztették a füg­gönyt és a művelődési központ melletti pódium előtt ta­láltuk magunkat, az EDÜ legfájdalmasabb rendezvényén, a vasárnapi záráson. "Patyi Andris, a diáktanács első számú embere visszaadta a tanácselnök-helyettesnek a város kul­csát — fájdalmas• másodpercek voltak —, Ka jós László, a KISZ KB KSZTT-titkára átadta a díjakat és hivatalosan is bezárta a XIII. EDÜ-t. Még most sem hiszem, hogy valóban vége, pedig a többiek már a buszon ülnek. A mellettem levő lánynak előjöttek a könnyei, de aztán már arról beszélt, hogy két év múlva ne­gyedikes lesz és akkor biztos, hogy újra eljön. Vannak még szerencsés emberek. Utóirat: az osztályfőnököt hívjátok föl, hogy hétfőn ma­tekórára csak később megyek, mert sokáig alszom. L. lóvénk a tét! Mozgás az egészségért Stílszerű környezetben vert tábort az a mintegy nyolcszáz fiatal, akik az or­szág különböző megyéiből érkeztek április 30-án dél­után a fővárosba. Az orszá­gos ifjúsági és sporttalálko­zónak a Népstadion és In­tézményei adtak otthont. A KISZ-esek — köztük 200 Bé­kés megyei fiatal — az Olimpikonok kertjében ütöt­tek tábort a Népstadion, az Olimpiai Csarnok és a Bu­dapest Sportcsarnok árnyé­kában. A háromnapos ren­dezvénysorozat sikerének felét a természet, a május elején évek óta nem tapasz­talt kellemes, nyári idő biz­tosította. A találkozó sikeré­nek másik felét a rendezők — a KISZ Központi bizott­sága, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, valamint a KISZ Budapesti Bizottsága — „intézték el”. A sporttalálkozó idősze­rűségét a KISZ zászlóbon­tásának 30. évfordulója és a „Jövőnk a tét!” akció prog­ramja adta. A részt vevő fiatalok, akik maguk is aktív részesei a helybéli szabadidős sport- rendezvényeknek, a fővárosi pályákon is bizonyítottak. A csütörtök a táborverés és az ismerkedés napja volt. Pén­teken — május 1-jén — a KISZ-esek is fölvonultak, nemcsak saját megyéjüket, hanem a szabadidős sport- mozgalmat is képviselve. A felvonulást követően a vá­rosligeti majálison találha­tott mindenei magának való szórakozást a 34 színpadon folyamatosan zajló műsorok között. Narancsérem A sportversenyek dobogós helyezettjei érem és oklevél he­lyett narancsot kaptak... Ax egyéni küzdelmek legjobbjai egyenként 4, a másodikok 3, és a harmadik helyezettek 2 kilogramm narancsot kaptak „emlékül”. A dobogó legmagasabb fokán áUó csapat 3, a második he­lyezett megye 2, s a harmadik helyezést kiharcoló csapat pe­dig egy láda narancsot vihetett haza. Ily módon összesen 3S0 kilogramm déllgyümölcs talált gazdára. S ez még nem mindent A „vitamindíjakon” felül egy 2S0, egy 200 és egy ISO személyes torta Is várta a legeredménye­sebb sportolókat. Az első sorokban a Békés megyei fiatalok a budapesti fel­vonuláson (Fotó: Béla Ottó) Május 2-a a sport napja volt. A fiatalok nyolc sport­ágban mérhették össze ere­jüket és tudásukat.' Legna­gyobb sikere a kispályás fo­cinak volt. Akik viszont labdába nem rúgtak, azok üthettek: ez a versenyszám a tenisz volt. S a labdajáté­kokat nem kedvelők még mindig válogathattak a lö­vészet, a kerékpáros ügyes­ségi verseny, a víziváltó és úszás, a túrázás közül. A tegnapi, utolsó nap délelőtt­jén a sportversenyek döntői zajlottak, majd az ered­ményhirdetés és a táborzá­rás után mindenki szedhet­te a sátorfáját, mert befeje­ződött az országos ifjúsági sporttalálkozó. H. E. „Békés eredmények” A Békés megyei fiatalok az alábbi versenyszámokban a kővetkező helyezéseket ér- ték cl« Vízi vetélkedő: első helye­zett Békés és Bács-Kiskun megyék vegyes csapata. Kerékpáros ügyességi ver­seny: második helyezett Lengyel József, negyedik he­lyezett Takács János, hato­dik helyezett Urbán Zoltán. Lövészet (nők): ötödik he­lyezett Kerekes Anita. Lövészet (férfiak): harma­dik helyezett Szűcs Tibor, negyedik helyezett Drotocz- ky György, hatodik helye­zett Lengyel József. Női foci: a „Békés lá­nyok” csapata negyedik he­lyezést ért el. A diáktanács Legnagyobb nevettető díját a Benzolbanzájnak adományozta Sárközi József xilofonos a leggyorsabb kezű előadónak bizo­nyult (Fotó: Dunavölgyi János) CC<<C<C<<<C<<<CC<<C<<CCC< s s s s s s I s s s * s * * A Gyulai Harisnyagyár LEÁNYVÁLLALAT pályázatot hirdet a dobozi telep telepvezetői MUNKAKÖRÉNEK betöltésére A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú felsőfokú végzettség — középfokú politikai végzettség vagy elismerhető képzettség — ötéves vezetői gyakorlat. A beküldendő pályázat tartalmazza: — jelenlegi munkahelyének nevét, beosztását, munkaköri besorolását, jövedelmét — az eddigi munkakörök, tevékenységek felsorolását, elsősorban a szakmai tevékenységre vonatkozóan — részletes önéletrajzot — kitüntetéseit. Bérezés megegyezés szerint, besorolás: termelésirányító 1. A pályázatokat 1987. május 20-ig kérjük benyújtani a vállalat személyzeti osztályára. Cím: Gyulai Harisnyagyár iLeányvállalat, 5700 Gyula, Megyeház u. 2—8. s s s s s s s * s s s s s s s s s s s s s * s s s s s * s s s s 5 N »»»»»»»»»»»>»>

Next

/
Oldalképek
Tartalom