Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-22 / 119. szám

Lányok, fiúk a színpadon „a mi táncunk nem öncélú..." 1987. május 22., péntek Ketten ülünk a gyulai művelődési központ sötét nézőterén Gyalog László koreográfussal. A szerényen megvilágított színpadon egy szál zongora, mintegy har­mincán mozognak, szinte ab­szolút csendben. Elképesztő­en megerőltető láb- és has­izomgyakorlatokat végeznek. A lányok egyöntetűen égő­piros szoknyában és fehér blúzban; a fiúk egyéni, ve-" gyes szerelésben. Mindenki lábán csizma van. Szinte ön­kínzó keménységgel dolgoz­nak. Időnként egy magas, fe­kete fiú mond valamit hal­kan, ilyenkor változik a gya­korlat. Olyan az egész, mint valami társas pantomim. — Ök, maguk, belülről irányítják a bemelegítő gya­korlatokat, mert ők érzik a legjobban, hogy miből meny­nyi kell nekik — mondja suttogva Gyalog László. — A fiúk miért nem kap­nak egységes formaruhát a próbákra? — A lányok sem tőlünk kapták, saját költségükön csináltatták. Mi csak a csiz­mát adjuk. Ennek ellenére szép számmal akadnak, akik saját csizmában táncolnak. Több, mint félóráig tart az embert próbáló bemelegí­tés. Ezalatt van alkalmam beszélgetni a koreográfussal. A halk szavú, igen szerény, szőke fiatalember készsége­sen informál. — Két éve vagyok az együttessel, Gyomáról jöt­tem Gyulára. Végzett koreo­gráfus vagyok és az Állami Balett Intézet harmadéves növendéke is . . . — Gondolom, szigorú fe­gyelmet tart, hogy ilyen in­tenziven, közbeszólása nél­kül dolgoznak a táncosok? — Ez óriási tévedés, ne­kem baráti kapcsolatom van minden egyes táncosommal. Amit ön most lát, azt ezek a fiatalok meggyőződésből, szenvedélyből teszik. A „Kö­rösbe” bejutni nem köny- nyű. Lehet, hogy hihetetle­nül hangzik, de ebben az intézményben csaknem há­romszáz táncospalántával foglalkozunk. Három kor­csoport biztosítja az után­pótlást. A legkisebbek elsős, másodikos. tehát hat-hét éves kisgyerekek. A máso­dik csoport a nyolctól-tizen- egy éveseket fogja össze. A harmadiknak, a tizenegy-ti- zennégy éveseknek már ne­vük is van, ők a „Cimbora” együttes. Ebből kerül ki a nagy együttes közvetlen utánpótlása. — Gyakran cerélődnek? — Nézze, az együttes le­ánytáncosai, egy kivétellel, valamennyien középiskolás diákok. Nincs biztosíték ar­ra, hogy érettségi után is hiánytalanul megmaradnak. A fiúknak is a fele diák. A „Cimborák” közül pedig mindenkinek az az álma, hogy a „Ködösbe” kerüljön. Ha onnan behívunk valakit; annak nem csupán a tánc­tudását, stílusérzékét, ha­nem emberi tulajdonságait is vizsgáljuk. Együttesünk .tag­jai ezért ilyen fegyelmezet­tek, szinte elhivatottak. Aki ide bekerül, csaknem kész táncos már, s nekem annyi marad, hogy az új koreográ­fiák stiláris és hangulati elemeit plántáljam át az együttesbe. Véget éi- a bemelegítés, távozik a zongorista, megér­kezik az öttagú zenekar, amelynek tagjai kivétel nél­kül a zeneiskola tanárai: a klarinétos, a fuvolás, a he­gedűs, a brácsás és a bőgős... — Nem haragszik, de ne­kem most már a színpadon a helyem — éli fel Gyalog László —, három új koreo­gráfiát tanulunk, s ezeket már bemutatjuk július ele­jén Pécsett azon a háromna­pos versenyen, amelyen ti­zenkét arany minősítésű együttessel versengünk. .. — Úgy hallottam, hogy külföldi turnéra is készül­nek. — Igen, július végén-au- gusztus elején több mint két hetet töltünk Hollandiában, napi 2-3 fellépéssel . . . Megígéri, hogy a szünet­ben összehoz két táncossal egy kis beszélgetésre; addig „inkognito” tartózkodom, egyedül a nézőtéren. Lenyű­göz a próba látványa: a szép, karcsú lányok repül­nek, könnyedén suhannak; a legények pedig arcukkal, nézésükkel is kifejezik azt a mélyről jövő nemes önér­zetet, amely annyira saját­ja a magyar néptáncnak. A koreográfus időnként meg­állítja őket és bemutat egy- egy figurát, ahogyan elkép­zelte ... — Az túlzás, hogy én szó­lótáncos vagyok — szabad­kozik Mészáros Zoltán, aki most 29 éves és 11 éves kora óta táncol. — Az együttes produkciója a lényeges ... Vékony, laza izomzatú, „áramvonalas” fiatalember... — Nekem szenvedélyem a néptánc... de gondolnom kell arra is, hogy egyszer kiöregszem. Éppen ezért ta­nulok: Szegedre járok a ma­gasépítési technikumba és hallgatója vagyok a marxis­ta egyetemnek is. Legna­gyobb élményem? Az első külföldi út, amely Görögor­szágba vezetett.. . Szép arcú partnernője, Kukla Ágnes harmadikos gimnazista, mosolyogva hall­gatja. — Nekem még nincs annyi élményem, mint Zoli­nak, de a francia turnét és főleg Nantes-t soha nem fe­lejtem el. Nagyon szeretik a magyar néptáncot a nyugati országokban . . . — Ennek az a titka —• szól közbe Molnár Zoltán —, hogy a mi táncunk nem semati­kus, nem öncélú, a koreográ­fiáink mindig elmondanak valamit, és a tánc maga csu­pán eszköz ezek kifejezésé­re .. . Vége a szünetnek, folytat­ják a próbát. Búcsúzóul már Csak az marad hátra, hogy sok sikert kívánjak nekik. Ternyák Ferenc flz opera sztárjai a gyermekekért Május 6-án sajtótájékoz­tatón adták hírül, hogy a Magyar Állami Operaház fiatal művészeinek kezde­ményezésére — a Művelő­dési Minisztérium gyermek- védelmi önálló osztályának közreműködésével — gyer­mekvédelmi segélyalapot hoztak létre. Első lépésként jótékonysági gálaestet szer­veztek május 25-én az Ope­raházban. A művészek ezen az esten ingyen léptek fel, és a bevételt befizetik a se­gélyalapra. Mi is ez a gyermekvédel­mi segélyalap? Több fel­használási célja van. Egy­részt veszélyeztetett, egész­ségileg súlyosan károsodott gyermekek segítését, kezelé­sét, utókezelését szolgálja. Másrészt felhasználják a be­folyó összeget akkor, ha fiatalokon bonyolult, költsé­ges műtétet kell elvégezni, esetleg külföldi orvosi segít­séget kell igénybe venni. A segélyalapba befolyó összegek felhasználásáról, el­osztásáról társadalmi bi­zottság dönt, a rászorulók­nak a minisztérium gyer­mekvédelmi osztályára el­juttatott igényük alapján. A május 25-én, hétfőn es­te 7 órakor kezdődő gála­esten a tervek szerint 14 énekes és 8 balettművész lép fel, továbbá az Operaház ze­nekara, balettkara és ének­kara, . a gyermekkórus, va­lamint az Állami Balett In­tézet növendékei. —IgmMMM II kábeltévé, mint közösségformáié eszköz Az elmúlt hetekben országos tanácsko­zást rendeztek Székesfehérváron „Városi televízió —. helyi közélet” címmel. A szer­vezést az MSZMP KB agitációs és propa­gandaosztálya, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa támogatta, s a házigazda Fejér megye, valamint a város mindent megtett a tanácskozás sikeréért. A több mint kétszáz résztvevővel folyó tanácskozás, vita legfontosabb nyeresége az elvi' és gyakorlati kérdések nyílt feltárása volt. Pozsgay Imre, a HNF Országos Ta­nácsának főtitkára előadásában a városi te­levíziók szerepét, feladatát fogalmazta meg. vizsgálva a közösségi televíziók hatását a települések közéletére, a lakóhelyi demok­ratizmus fejlesztésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi televíziónak elsősorban a közbizalom erősítését kell szolgálni a he­lyi politika társalkotójaként. Ennek az új tömegkommunikációs eszköznek a közösség előtti nyílt beszédet, a nyilvánosságot kell biztosítania, és megteremteni az állampol­gár számára a helyi politikában való rész­vétel lehetőségét. Pozsgay Imre — a már működő 28 váro­si és közösségi televízió munkatársaihoz szólva —• figyelmeztetett arra, hogy az ott dolgozók feladata elsősorban az érdekek egyeztetése és feltárása, a tájékozódás és hiteles tájékoztatás, nem pedig — holmi „igazság bajnokaként” — az ítélkezés. Ugyanakkor vállalni kell olykor a kocká­zatot is, de ehhez meg kell a politikának a támogatás garanciáját teremteni. A három szekcióban folyó további vitá­ban az előbb említett gond többször is elő­került. A helyi televízióknál dolgozók fel­vetették, hogy nincs megoldva hovatarto­zásuk, érdekképviseletük, érdekvédelmük. Szükséges lenne kidolgozni és rögzíteni a szervezeti kereteket, amelyben mind a te­levíziónál dolgozók, mind a fenntartók kö­telezettségei és jogosítványai szerepelnének. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van a helyi televíziózás sokarcú- ságára, hiszen egy esetleges uniformizálás­sal éppen sajátos jellegét veszítené el; de a helyi televíziók között az együttműködés szervezeti kereteit is ki kell gondolni. Köztudott, hogy minden városi televízió komoly technikai gondokkal küszködik. A technikai eszközök öt év alatt elhasználód­nak, s a jelenlegi gazdasági helyzetben ko­moly, olykor áthághatatlan akadályt jelent felújításuk, vásárlásuk. Nem véletlen, hogy az igen nehéz körülmények között dolgozó helyi televíziósokat zárszavában elismerés­sel illette Karvalits László, az MSZMP KB agitációs és propagandaösztályának vezető­helyettese. A székesfehérvári aktív, problémafeltáró tanácskozást követően kezdődött meg a má­jus 12-től 15-ig tartó kábeltelevíziós mű­sorkészítők III. országos találkozója Duna­újvárosban. Ezen a szakmai tanácskozáson 16 helyi televízió adott ízelítőt harminc percben műsoraiból, közöttük a békéscsabai Lencsési Közösségi Televízió is. A bemutatkozások során kiderült, hogy szinte minden helyi televízió más felépí­tésben, hovatartozással, műszaki, technikai, személyi feltételek között működik. Általá­ban 5-7 fős függetlenített stáb és húsz­huszonöt külsős végzi a többnyire havi egy­szeri, vagy kétszeri adás és műsorkészítés feladatait. A jobb körülmények között al­kotó stábok már rétegműsorok, élő adások készítésére, sugárzására is vállalkoznak. Többnyire U-Matic technikával dolgoznak, de jócskán akadnak még a kevésbé jó mi- ‘nőséget produkáló VHS-sel dolgozók is. A műsorpk jellegét illetően — szerencsé­re — sokféle megoldás születik. Vannak,- akik inkább a Magyar Televízió mintájára a szerkesztett műsorok mindenhatóságában hisznek, egyelőre uralkodónak látszik a magazinjelleg (ami nem baj), vannak, akik teljesen egyéni, szabadutas formát válasz­tanak. A céllal azonban mindenki egyetért: bevonni a lakóterület gondjaiba az állam­polgárokat (ami nem is olyan könnyű, mert a stúdióban mássá, mesterkéltebbé válnak a megkérdezettek), közösséggé formálni az egy lakóterületen élőket, aktivizálni őket, és pontos információkkal ellátni. Hogy ezt hogyan teszik a helyi televíziózás megszál­lottjai, hogyan tudják elérni, ez az a más­ság, amit meg kell őrizni, és továbbfej­leszteni. Természetesen, s erről sokszor volt szó, az operatőrök, a szerkesztők képzéséről va­lahogyan illene gondoskodni. Meg kell hoz­zá keresni a szervezeti kereteket. Ebből a szempontból érdekes gondolatokat fogalma­zott meg a Magyar Televízió elnökhelyette­se, Nemes Péter, a háromnapos szemlét és találkozót összefoglaló zárszavában. A helyi televízióknak nem a Magyar Te­levízióval kell versenyezni, hiszen célúk és jellegük, körülményeik is mások, hanem sajátos funkciójuknak megfelelni. Ehhez viszont meg kell teremteni a megfelelő ke­reteket, megszervezni az ott dolgozók to­vábbképzését, javítani helyzetükön, presz­tízsükön. Ebben a Magyar Televíziónak is van feladata. A televízió egyes osztályai­nak — a helyi televíziók önállóságát meg­hagyva — segíteni kell szakmai kérdések­ben és a ma még alig létező szakirodalom összegyűjtésében. Ezentúl johban kell élni a műsorcserék lehetőségével, hiszen az MTV-nek szüksége van a helyi televíziósok által készített, országos tapasztalatokat is tartalmazó műsorokra. Végezetül megálla­pította, hogy a helyi televíziózás most ju­tott el odáig, hogy szükség van funkciójá­nak tudományos feltérképezésére is. A székesfehérvári, elsősorban elméleti ta­nácskozás, és a dunaújvárosi, III. országos találkozó bizonyította: a szocialista demok­rácia fejlesztésében fontos szerepet játsza­nak a helyi televíziók. Azt már minden fórumon elismerik, hogy szükség van rájuk. A székesfehérvári any- nyival volt több ezeknél, hogy most észre­vették és megfogalmazták azokat a gon­dokat, amelyek rendezése, kimunkálása nélkül a helyi televíziózás léte kérdésessé válna a jövőben. B. S. E. PIÉRT TANSZERVÁSÁR - GONDTALAN NYARALÁS! Az 1987/88-as tanévre kötelező és ajánlott egységcso­magok, iskolatáskák, tolltartók és egyéb tanszerek teljes választéka már most megvásárolható. vAki május U. és 30. között a PlERT-szaküzletek „Tanszer-sarkaiban” vásárol, 200,— Ft-onként sorsjegyet kap. Nyeremény: Nyári táborozás Zánkán: VII. 3—10-ig, Csillebércen: VI. 14—24-ig, vn. 17—30-ig. Sorsolás: június 12-én. sorsjegyekeit a boltokban elhelyezett gyűjtőládákba kérjük bedobni. BOLTOK CÍME: késcsaba, ;V—PEERT 51. bolt,’ ;nt István tér 5RT reskedelmi ímegység, nin üt.34. sz. izöberény, 'ész—FlERT sz. bolt. romaendrőd, ész—PIÉRT sz. bolt. NYARALJ A PIÉRT-TEL!

Next

/
Oldalképek
Tartalom