Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

NÉPÚJSÁG 1987. április 10., péntek Nemzetközi A Minisztertanács napirendjén: műemléki nap Az ipari termelési szerkezet korszerűsítése Győri Imre 1924-1987 Mély megrendüléssel és fájdalommal tu­datjuk, hogy Győri Imre elvtárs, a munkás- mozgalom régi harcosa, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának volt titkára, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja április 9-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Győri Imre elvtárs temetése április 14-én, kedden 14.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, AZ MSZMP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGA Győri Imre 1924. április 21-én született Hódmezővá- .sórhelyen, ötgyermekes mun­káscsaládban. 1938-ban a Gyomai Kner Nyomdába ke­rült tanoncnak. 1942-ben lé­pett ■ be a Szociáldemokrata Pártba és a nyomdászszak­szervezetbe. A felszabadulás után Békés megyében járási párttitkár. 1946-tól a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Ifjúsági Titkár­ságának munkatársa, majd az EPOSZ főtitkárhelyettese, 1951-től a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitációs és propaganda osz­tályának alosztályvezetője, 1954-től az SZKP-főiskola hallgatója. 1957-től 1962-ig az MSZMP KB munkatársa, Rendészeknek . és belső el­lenőröknek tartottak érte­kezletet tegnap, április 9-én Békéscsabán, a Vasutas Mű­velődési Házban. Ott volt az eseményen Tóth László rendőr alezredes, a Belügy­minisztérium képviselője. Bevezető előadást Szente István alezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ság népgazdasági és társa­dalmi tulajdonvédelmi osz­tályának vezetője tartott. El­mondotta többek között, hogy az elmúlt évben nőtt a gazdasági bűncselekmé­nyek száma. Míg 1985-ben 44 ilyen bűncselekményt kö­vettek el megyénkben, tavaly már 150 esetet kellett a rendőrségnek ' kivizsgálnia. Megsokasodtak az üzérkedők, az árdrágítók. A devizabűn­tettek száma 26-Tól 66-ra emelkedett. Ugyanakkor sok a lopás, a betöréses lopás, a csalás, a sikkasztás, a fo­gyasztók megkárosítása. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a társadalmi tu­lajdonban okozott kár 1986- ban lényegesen nőtt, elérte a 96 millió forintot. Az okok között szerepel a laza va­gyonvédelem, az elavult biz­tosító-berendezések, a sza­bálytalan pénzszállítás, a hanyag bizonylati rend és ■fegyelem. Ezután részletesen elemez­te: a népgazdaság különböző ágazataiban hogyan sáfár­kodnak a rájuk bízott közös vagyonnal. A kép nem a legszívderítőbb. Békés me­gye mezőgazdasági üzemei­ben tavaly 228 esetben szeg­ték meg a törvényeket, a kár pedig 5 millió 200 ezer forint. Ezeknek a túlnyomó részét a téeszekben követték el. Általában vetőmagvakat, állatokat, alkatrészeket, mű­trágyát lopnak. A kereske­delemben 234 bűncselek­mény vált ismertté, az eltu­lajdonított érték és kár mintegy 3,7 millió forintot tett ki. Sajnos, gyakoriak a majd az agitációs és propa­ganda osztály helyettes ve­zetője 1962-től 1974-ig az tudatos fogyasztói megkáro­sítások is a kereskedelemben és a vendéglátásban. Előfor­dul a többletszámolás, a ha­mis mérés, az árdrágítás. A tanácsi intézményeknél az ellenőrzés lazasága vezetett betöréshez, lopáshoz, sik­kasztáshoz. Az iparban csök­kent ugyan a bűnesetek szá­ma, a kár össszege viszont emelkedett. A szállításban, a hírközlésben szintén sok a visszaélés. A vasút és a posta a „legfertőzöttebb” te­rület. Napirenden vannak a vagonfosztogatások. Nagyla­poson például a vasúti ko­csikból 160 ezer forint érté­kű műszaki cikkeket és egyéb árukat vittek el. Bé­késcsabán az egyik kézbesítő 34 postautalványt hamisított meg és vette fel jogtalanul a pénzt. Szarvason 1981-től folyamatosan 781 ezer forint értékű autóbusz-menetjegy és bérlet bevételét sikkasz­tották el. Kovács János alezredes, megyei tűzoltóparancsnok ar­ról beszélt, hogy hazánkban rendkívül megszaporodtak a tűzesetek. Jellemző: a VI. öt­éves tervben 1,5'milliárd fo­rintot tett ki a tűzkár, ez a szám a mostani tervidőszak első évében már 2,2 mil- liárdra rúgott. Nem véletlen, hogy a Minisztertanács is napirendjére tűzte a tűzvé­delmet. Még ebben az esz­tendőben napvilágot lát az új tűzvédelmi jogszabály, amely az előzőhöz képest szigorúbb lesz, jobban figye­lembe veszi az emberi mu­lasztást. Tóth László, a Bel­ügyminisztérium bűnmegelő­zési erőfeszítéseiről szólt. Megállapította: az utóbbi években társadalmi mérete­ket öltött a korrupció. Ké­szülnek az új rendészeti jog­szabályok és megszervezik a felsőfokú rendészképzést is. Az elhangzottakat Szente István foglalta össze. (seres) MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkári tisztjét töltötte be. Ezt kö­vetően 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára volt. 1980. és 1982. kö­zött az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője. 1986-ig, nyugdíja­zásáig az Országos Közmű­velődési Tanács elnöke. Győ­ri Imre 1966-tól 1985-ig tag­ja volt az MSZMP Központi Bizottságának. 1985-ig az Országgyűlésben képviselte Csongrád megye lakosságát. Munkásságát számos kitün­tetéssel, többek között a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjé­vel ismerték el. Az impozáns békéscsabai új kórházépület rövidesen méltó keretet kap: elkezdő­dött az intézmény területén a tervszerű parkosítás, fásí­tás. Segítőkész partnerekre találtak a kórház vezetői azon törekvésükben, hogy ápolt, rendezett, szép kör­nyezetet teremtsenek. Társadalmi munkában ké­szítetté el Szijjártó Péter, a szarvasi arborétum kertész- mérnöke a parkosítás ter­vét. Ennek alapján a tegna­pi napon kezdték meg a ki­vitelezést, szintén társadal­mi munkában, a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat és a kórház dolgozói (ké­pünkön). Kétszázötven dísz­cserje, nyolc jegenyetölgy, húsz nyírfa, hatvan—hetven tuja kerül a helyére, a töb­bi szabad területet pedig fü­vesítik és virágokat telepí­tenek, A talajelőkészítésben A nemzetközi műemléki nap hazai programját csü­törtökön sajtótájékoztatón ismertették az Országos Mű­emléki Felügyelőség vezetői. Ezeket a rendezvényeket az idén a védett műemlék kastélyok és kúriák országos megmentési programjának szentelték. E program előz­ményeiről és a további fel-, adatokról pénteken a nem­zetközi műemléki napon tu- dományos vitaülést rendez­nek az MTA Zenetudományi Intézetében. A program ed­digi mérlege: az OMF ren­delkezésére bocsátott köz­ponti erőforrásból 1982 óta a múlt év végéig 170 ilyen védett épület helyreállításá­hoz nyújtottak támogatást, s a gondos restaurálás eddig 23 nagy műemléképületben fejeződött íbe. A Magyar Hi­telbank Rt által kezelt alap­ból 59 kastély helyreállítói részesültek beruházási tá­mogatásban. A vitaülés helyszínén a posta alkalmi bélyegzőt használ, felülbélyegzésre. A fővárosi mozik kísérőműso­rában pedig ezen a napon műemléki filmeket vetíte­nek. A nemzetközi műemléki napon nyitják meg a hazai kastélyok és építészeti-kép­zőművészeti értékeik meg­mentésének eredményeit be­mutató kiállítást az OMF székházában. segédkezett a Békéscsabai Május 1. Tsz, a szarvasi ar­borétum pedig növényeket adott, nagyrészt kedvezmé­nyesen az egészségügyi in­tézménynek. Az épületen belül is mi­nél több szobanövényt kí­vánnak telepíteni az arra alkalmas helyiségekben, töb­bek között a hallban, ahová készséggel „befogadnak” olyan dísznövényeket, ame­lyek a lakásból már „kinőt­tek” és ezért vagy egyéb ok­ból tulajdonosuk szeretné közintézményben elhelyezni. Az esetleges dohányfüsttől nem kell félteni az arra ér­zékeny növényeket, a kór­ház épületében ugyanis a betegeknek és látogatóknak tilos a dohányzás, és az in­tézményben dolgozók is csak kijelölt helyeken gyújthat­nak rá. Fotó: Gál Edit A kormányszóvivői érte­kezleten Bányász Rezső az MTI tudósítójának kérdésé­re részletesen is szólt az ipari szerkezetátalakítás fel­adatairól. Hangsúlyozta: a kormány ülésén hosszú vita folyt erről, mint az ipar egyik alapkérdéséről. Az Ipari Minisztérium közgaz­daságilag, műszakilag, tu­dományosan jól alátámasz­tott erőterjesztése tartal­mazta valamennyi gazdasá­gi tárca, a Kereskedelmi Kamara és más szervek, in­tézmények véleményét is. A kormány a vita során meg­állapította, hogy az ipar ter­melési szerkezetének korsze­rűsítésére elhatározott prog­ram megvalósítása érdeké­ben még több s következe­tesebb lépésre van szükség. A teendők irányítása össz- kormányzati feladat volt ed­dig is, és az is marad. Áz Ipari Minisztérium felada­túi kapta -a munka követke­zetes _ folytatását, további koordinálását, a konzultáci­ót az érdekelt szervekkel, és azt, hogy a szerkezetátala­kítás kérdéseiről folyamato­san tájékoztassa a kor­mányt. Az átalakítási, program elsősorban a szelektív ipar- fejlesztésen alapul. Ettől azt várja a kormány, hogy ja­vuljon a hazai ellátás, je­lentősen bővüljön az export, s a - kiviteli többlet lehető­ség szerint a magasabb fel- dolgozottságú, vagyis érté­kesebb termékekből szár­mazzék. S általában: növe­kedjék az ipar jövedelem- termelő képessége. Aho­gyan a kormányülés vitájá­ban is elhangzott, a szer­kezetátalakítás első eredmé­nyei néhány területen már érzékelhetők. A bányászati termelés például a hatéko­nyabb vállalatoknál össz­pontosul; erőteljesebben le­het és kell folytatni az el­avult vaskohászati berende­zések már megkezdett fel­újítását. Az ülésen szó esett az energiagazdálkodásban ér­vényesített követelmények­ről is, amelynek lényege, hogy 1 százalék termelésnö­vekedéshez csupán 0,3 szá­zalék többletenergiát hasz­náljanak fel. Tervezik, hogy az ipari szerkezetben az anyagok és az energia rész­aránya a jelenlegi 37 szá­zalékról 1990-ig 35 száza­lékra csökken, ugyanakkor a feldolgozóiparé 63-ról 65 százalékra, az ezredforduló­ig pedig legalább 70 százai lékra emelkedik. A feldol­gozó ipar úgynevezett húzó ágazatai máris figyelemre méltó eredményeket értek el: miközben tavaly az ip§- ri termelés 1,4 százalékkal nőtt, a járműipar 3,7, a hír­adástechnikai ipar 5, a mű­szeripar 4, a műanyagfeldol­gozó ipar 3,5 százalékkal fejlődött. Ezeket a kedvező irányú változásokat kellene lényegesen meggyorsítani, felerősíteni — hangsúlyozta a szóvivő. Bányász Rezső kitért a szerkezetátalakításnak a munkahelyi kollektívákat, a dolgozókat érintő hatásaira is. Kétségtelen — mondot­ta —, hogy egy ilyen nagy­szabású, munkahelyek szá­zait, dolgozók ezreit érintő program konfliktusmentesen nem valósítható meg. A kormány, amikor a meg­kezdett folyamat felgyorsí­tására ösztönöz, abban a meggyőződésében teszi ezt, hogy a munkások, a mér­nökök, a munkahelyi veze­tők megértik: ezek az in­tézkedések elkerülhetetle­nek, hosszabb távú boldo­gulásunkat szolgálják. Re­mélhetőleg olyan munkaerő- mozgásokra kerül sor, ame­lyek a gazdaságtalan terüle­tekről jövedelmezőbb, na­gyobb értékeket termelő te­rületekre irányítják majd a dolgozókat. Ez a folyamat kiterjed egyebek között az energetikai, a vegyipari, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártás terüle­tére; a könnyűiparban pe­dig az alapanyagigényes, kevéssé divatérzékeny mo­dellek arányát kívánják csökkenteni. A szóvivő ugyanakkor ki­jelentette: — Mi nem kapi­talista úton haladunk. Ná­lunk senki sem fog bezárni tízezres üzemeket, vagy ut­cára rakni a dolgozók, mondjuk 10 százalékát, mint ahogyan néhány nyugat-eu­rópai országban megtörtént. Nálunk senki sem marad munka nélkül. A kormány­zat e tekintetben is min­den lépést gondosan mérle­gel, és megtárgyal az érin­tett szervekkel, így a szak- szervezetekkel. Bányász Rezső rámuta­tott, hogy a gazdaságtalan tevékenységek visszafejlesz­tése is pénzbe kerül, eseten­ként nem is kevésbe. A kormány azt ösztönzi: min­den konkrét esetben az le­gyen az elsődleges kérdés, hogy mit lehet az elavult termékek helyett gyártani, hogyan lehet az adott üzem­nek gazdaságos profilt te­remteni, s csak akkor nyúl­janak a megszüntetés, a szanálás eszközéhez, ha végképp nincs más, kedve­zőbb megoldás. A kormány a mostani ülésén nem döntött a köz­úti sebességkorlátozás meg­változtatása ügyében — kö­zölte a szóvivő. A Minisz­tertanács ugyanakkor meg­bízta a közlekedési minisz­tert és a belügyminisztert, hogy az érdekelt szakértők meghallgatása után terjesz- szen elő javaslatot, így föl­tehetően a következő kor­mányülésen születik e kér­désről állásfoglalás. Az alkoholfogyasztás kor­látozására tett intézkedések eddigi tapasztalatairól szól­va kiemelte, hogy számotte­vő csökkenés még nem ta­pasztalható, óm kedvező tendenciák már vannak. Az elmúlt év első három hó­napjához képest például idén a palackozott, égetett szeszes italok kiszállítása 17 százalékkal, a nem palac­kozott alkoholfajtáké pedig 20 százalékkal csökkent. Örömteli fejlemény, hogy kevesebb az ittas állapot­ban okozott közúti baleset, különösen a halálos kime­netelű. Az Országos Mun­kavédelmi Főfelügyelőség március 18 és 19-én végzett átfogó vizsgálata szerint a csaknem 34 ezer ellenőrzött dolgozó között 765 ittas embert találtak, ez 2,2 szá­zalék; 707 gazdasági egység vezetőjénél is jártak a mun­kavédelmi felügyelők, s mindössze két esetben álla­pítottak meg ittasságot. Ugyanakkor 5700 csoportve­zető, művezető közül 61-en fogyasztottak alkoholt. Egy kérdés kapcsán szólt arról a pályázatról, amelyet a Berzsenyi Dániel Társa­ság tavaly ősszel hirdetett meg, Mi a haza ma? cím­mel. Mint mondotta, a pá­lyázatot kísérő széles körű érdeklődés (csaknem 500 pá­lyamű érkezett) nem vélet­len jelenség, hanem része szocialista nemzeti tuda­tunknak. — Magyarok vagyunk. Nemzeti azonosságunk, tu­datunk új tartalma az a né­pi-nemzeti szövetkezés — közmegegyezés —, amely a szocialista vélok elérésére jött létre, s ez a közmeg­egyezés azért oly erős és egyértelmű, mert nemzeti érdekeink egybeesnek a ha­ladás általános irányával. A szocializmus nemcsak ná­lunk, nemzeti alakzatban építi jelenét és jövőjét, ké­zenfekvők tehát azok a támpontok is, amelyek a hazafias nevelés mezsgyéit kijelölik. Kifelé a béke, a népek együttműködésének szolgálata,' befelé pedig a munkán, az emberi tisztes­ségen alapuló szolgálat, a tevékeny hazaszeretet. A Berzsenyi Társaság kezde­ményezésének sikere azt bi­zonyítja: hazánkban ma egyre többen tartják fon­tosnak, hogy nagy nemzeti problémáinkra közösen ke­ressük és találjuk meg a magyar válaszokat — hang­súlyozta Bányász Rezső. Nem csökkent a gazdasági bűncselekmények száma Rendészek és belső ellenőrök értekezlete Parképítés a békéscsabai kórház területén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom