Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
lENiUkftto 1987. április 30., csütörtök o Tanácskozott a Mészöv elnöksége Tfegnap, április 29-én ülést tartott Békéscsabán a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége Tanai Ferenc elnök vezetésével. Először megtárgyalták a Medgyesegyháza és Vidéke Áfész munkájáról szóló jelentést, amelyet Zahorán András, a szövetkezet elnöke terjesztett elő. Az előadó elmondotta, hogy az 1984—85-ös mélypont után olyan gazdaságpolitikai programot készítettek, amely célul tűzte: gazdasági mutatókban elérik a megyei, illetve az országos átlagot. Ebben a munkában nagy segítséget kaptak a Szövosz- tól, a Mészövtől és az Orosháza és Vidéke Áfésztól. Az idei első negyedévi adatok azt mutatják, hogy sikerül kilábalni a hullámvölgyből. A kiskereskedelmi forgalom három hónap alatt 7,9 százalékkal nőtt, az ipari tevékenység teljesítményértéke pedig 31,8 százalékkal emelkedett. Bagi Sándor, a Mészöv elnökhelyettese az elmúlt hat esztendő ellentmondásairól beszélt. Elmondotta többek között, hogy 1981-től 1984-ig szépen fejlődött a szövetkezet, utána viszont megkezdődött a hanyatlás, és a megye egyik leggyengébb szövetkezete lett a medgyes- egyházi. Ennek több oka volt. Mindenekelőtt vezetésbeli, szervezési gondok hátráltatták a kibontakozást. Veszteséges lett a Malom vendéglő, a termelési, felvásárlási és az ipari ágazat. A megyei szövetség anyagi támogatásának köszönhető^ hogy nem lett alaphiányos ü szövetkezet. Az új elnök 1985 őszétől áll az áfész élén, aki megpróbálja egyenesbe hozni a gazdálkodást. Az idei tervek már reálisak. Folytatni kell az új üzemeltetési formák elterjesztését, gyorsítani a megkezdett beruházásokat, megerősíteni a középvezetők pozícióját. Ezután tájékoztatót hallgattak meg az áfészek szervezésében működő szakcsoportok helyzetéről, a fogyasztási szövetkezetek évzáró és választói gyűléseinek a tapasztalatairól. Végül jóváhagyták a központi fejlesztési alap előirányzatát. S, S. Van még tartalék a termelőszövetkezeti mozgalomban (Folytatás az 1. oldalról) kívánatosnál. Az elmúlt esztendőben nőtt a szakképzettségi színvonal, erősödött a vezetés demokratizmusa. Folytatódott a termelőszövetkezetek létszámának csökkenése. Befejezésül a kiemelkedő eredményt elért szövetkezetek névsorát is- mértétte az előadó. Ezt követően az ellenőrző bizottság és a nőbizottság, valamint az ellenőrzési iroda jelentését hallgatta meg a küldöttközgyűlés. A beszámoló feletti vitában öten kértek szót. Matuska Sándor, a Zsadá- nyi Magyar—Lengyel Barátság Tsz elnöke az elmaradott térségek fejlesztéséről, az ott élő fiatalok sokszor kilátástalan helyzetéről mondta el véleményét. Kiemelte: gyakran nehezíti a gazdálkodást a bürokrácia. Ezen a területen mielőbbi változtatásra van szükség, hiszen csak így tudjuk megújítani a népgazdaság fej,- lődését. Nyilas Károly, a Vésztői Körösmenti Tsz elnöke a juhtenyésztés helyzetéről beszélt. A Körösmenti Tsz-ben 1986-ban 80 ezer liter tejet termeltek a juhágazatban, mindez hozzájárult a szövetkezet eredményeinek növeléséhez. Véleménye szerint jelentős tartalékok vannak még a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. A több mint tízezer hektáron gazdálkodó tsz-ben jelentősen csökkentették a segédüzemi költségeket. Ésszerű munkaszervezéssel az 1981- ben elért 45 millió forintos főágazati költséget 1986-ra 37 millióra csökkentették. Lachata Pál, a Tótkomló- si Viharsarok Tsz elnöke a szövetség közgazdasági bizottságának munkájáról adott tájékoztatást. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese bevezetőjében arról szólt, hogy a megye északi és déli részén eltérő feltételek mellett gazdálkodnak a tsz- ek. A továbbiakban ismertette azokat a várható intézkedéseket, melyek szerint a nem termelő ágazatokban ésszerűsítésre van szükség, mindez költségcsökkentéssel és létszámmérsékléssel jár. Kiemelte: a megye elmaradott térségeinek fejlesztésénél csak az új, modern ágazatok letelepítésére vállalkozhatunk, hozzájárulva Békés megye történelmi elmaradottságának mérsékléséhez. Bozó József, az Újkígyósi Aranykalász Tsz nyugalmazott elnökhelyettese az állattenyésztés helyzetéről beszélt. Rámutatott, hogy az elért nyereség több mint 70 százalékát a hét legjobban termelő szövetkezet állítja elő. Az állattenyésztésben a téeszek kétharmada csak minimális nyereséget vagy veszteséget termel. Kovács János, a szövetség elnöke az 1986. évi kimagasló gazdálkodás elismeréseként a Teszöv elnökségének tárgyjutalmát nyújtotta át a Csanádapácai Széchenyi, a Kevermesi Lenin, a Kétsopronyi Rákóczi, a Mezőberényi Aranykalász, az Üjkígyósi Aranykalász és a Zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Tsz képviselőjének. .Többéves, tartósan kimagasló gazdálkodásáért tárgy- jutalmat kapott a Körösla- dányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz, valamint a Dombegyházi Petőfi Tsz. (Veras ztó) II MTESZ szakértői iroda bemutatkozása A MTESZ Békés megyei szervezetének a közelmúltban megalakult Felkínálom klubja tegnap délután tartotta első hivatalos rendelvényét, amelyen megjelent Pomezanski György, a Magyar Televízió „Felkínálom népgazdasági hasznosításra” című műsor vezetője is. A klub célja, hogy a műszaki fejlődést segítve felszínre hozzon olyan technológiákat, újításokat, melyek a megyén belüli megismertetése után az országos elterjesztésre is alkalmasak lehetnek. Eddig 11 vállalat ötvennégy újításával kereste fel a Felkínálom klubot, további tíz vállalat pedig 23 témakörben kínálta fed szabad kapacitását. Az innováció iránt érdeklődő megjelentek előtt a MTESZ keretében működő Szakértői Iroda is bemutatkozott, mely a szerződéses szakértői munkák ügyvitelén túl a szellemi alkotások menedzselését is ellátja. A békéscsabai Felkínálom klub a hónap minden utolsó szerdáján az ipari jogvédelem témakörében ingyenes tanácsadást nyújtva várja az újabbnál újabb ötleteket. (b.) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) nak közgazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás. Az éves terv céljainak eléréséhez több területen további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erősítésére van szükség. Ezeknek arra kell irányulniuk, hogy elősegítsék a tervezett konvertibilis áruforgalmi egyenleg megteremtését, a termelési szerkezet átalakítását, a műszaki fejlődést, az állami költségvetés hiányának jelentős mérséklését. Az intézkedések a gazdálkodás feltételeinek szigorításával egyidejűleg bővítsék a jövedelmező, jó működő gazdasági egységek fejlődési lehetőségeit. A Központi Bizottság felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdaságirányító szerveket, hogy tekintsék elsődleges feladatuknak a gazdaságpolitikai célok elérését, az 1987. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak teljesítését. III. A Központi Bizottság megvizsgálta a nyugdíjrendszert, és megállapította, hogy az kifejezi a felszabadulás óta bekövetkezett társadalmigazdasági átalakulás eredményeit. A nyugdíjjogosultság fokozatosan bővült, s ma már minden kereső foglalkozásra kiterjed. Hazánkban jelenleg 2 millió 300 ezer személy, a lakosság több mint 21 százaléka részesül nyugdíjban. A nyugdíjfeltételek időről időre javultak, és több szempontból nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek. Nyugdíjakra a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát fordítjuk, és ez az arány folyamatosan emelkedik. Az időskorúak anyagi helyzetében a nyugdíj szerepe meghatározó: jövedelmüknek átlagosan 70 százalékát biztosítja. A nyugdíjasok anyagi-szociális körülményei személyenként rendkívül eltérőek, egy részük jó körülmények között él, mások segítségre szorulnak, az egyedül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társadalmi megítélése ellentmondásos. A nyugdíjak értékét nem sikerült teljes körűen megőrizni, ami gyengítette a nyugdíjasok szociális biztonságérzetét. Nőtt az újonnan és a régebben megállapított nyugdíjak közötti különbség. A kialakult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok annak ellenére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében több intézkedés történt. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a nyugdíjrendszer módosítását, hogy az társadalmilag igazságosabb legyen, és a jövőben nagyobb szociális biztonságot nyújtson az idős állampolgároknak. A nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog. A nyugdíjakban jobban ki kell fejeződniük a munkában eltöltött éveknek és a teljesítményeken alapuló kereseteknek. Az eddiginél jobban megalapozott nyugdíjrendszer megkívánja annak vizsgálatát, hogy hosz- szabb legyen a munkában eltöltött életszakasz. Az időskorúak szociális biztonságát a nyugdíjak érték- megőrzésének intézményes kiterjesztésével, a régi nyugdíjak emelésével kell erősíteni. A nyugdíj különbségeket indokolt csökkenteni. Üj, önkéntes biztosítási formákkal is bővíteni kell a nyugdíjaséletre való egyéni felkészülés lehetőségét. A követelményeknek megfelelően ki kell dolgozni és a társadalmi szervezetek vezető testületéinek véleményét kikérve ismét a Központi Bizottság elé kell terjeszteni a nyugdíjrendszer módosításának alapelveit. IV. A Központi Bizottság áttekintette . a gazdaság működésének eddigi tapasztalatait, és megtárgyalta az adó- és árreform, a jövedelemszabályozás elvi kérdéseit. A vállalati adózás, a támogatások és az elvonások mai bonyolult rendszere nem teszi lehetővé a hatékony gazdálkodáshoz szükséges tisztánlátást, nehezíti a termelési folyamatok és költségviszonyok reális megítélését. A vállalati adórendszert úgy kell átalakítani, hogy kevesebb legyen az adófajták száma, váljon áttekinthetőbbé a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolata, csökkenjen a költségvetés szerepe a jövedelmek újra elosztásában, mérséklődjenek a termelői és a fogyasztói ártámogatások, a nyereség fejezze ki a hatékonyságot. A lakossági jövedelemszabályozás mai gyakorlata nem ösztönöz kellően a teljesítmények növelésére, nem képes megakadályozni az indokolatlan jövedelmi egyenlőtlenségeket, nem biztosítja az igazságos, arányos társadalmi közteherviselést. A lakosság adózásában olyan változtatás szükséges, amely az eddiginél jobban ösztönzi a teljesítményeket, lehetővé teszi a jövedelmek egységes szabályozását, az arányos közteherviselést, és megfelelő költségvetési bevételt biztosít. Az új szabályozásnak hozzá kell járulnia a társadalmilag elfogadható jövedelemarányok kialakításához, az adózás alól eddig kivont jövedelmek adóztatásához, a társadalmi juttatások igazságosabb odaítéléséhez. Ezért meg kell vizsgálni a személyi jövedelemadó bevezetésének lehetőségét, feltételeit. A Központi Bizottság figyelembe véve a téma hord- erejét, felkérte az állami és társadalmi szervek vezető testületéit, a tudományos és gyakorlati szakemberek széles körét, hogy véleményezzék a vállalati adózás és a lakossági jövedelemszabályozás lényeges, elvi kérdéseit. A kialakított javaslatokat a Központi Bizottság soron következő ülésére be kell terjeszteni. (MTI) Katonai és társadalmi vezetők találkozása katonafiatalokkal Kárpáti Ferenc vezérezredes, .honvédelmi miniszter Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének és Domonkos Lászlónak, a KISZ KB titkárának társaságában tegnap az MN Művelődési Házában sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalokkal találkozott. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a sorkatonai szolgálatról, a kiképzés feltételeiről, a katonafiatalok élet- és munkakörülményeiről, a róluk való gondoskodásról. A baráti beszélgetés Során szót váltottak a család, az iskola, a munkahely és a különböző mozgalmi, társadalmi szervezetek szerepéről a hazafias, honvédelmi nevelésben és felkészítésben. Szóltak azokról a társadalmi és környezeti hatásokról, amelyek a katonai szolgálattal kapcsolatban a fiatalokat bevonulásuk előtt és szolgálati idejük alatt érik. A résztvevők véleményt mondtak arról: a katonai szolgálat mennyiben segíti a fiatalok felkészítését későbbi életükhöz, a szükséges ismeretek, készségek és a kollektív gondolkodásmód, életvitel kialakításában és fejlesztésében. A kötetlen, baráti han- \ gulatú beszélgetés befejezé- • seként a honvédelmi mi- > niszter foglalta össze az el- ! hangzottakat, külön kiemel- : ve azokat a véleményeket és észrevételeket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt a jövőben hasznosítani szükséges. A találkozón részt vett és a beszélgetésbe bekapcsolódott Horváth István altábornagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszter- helyettes, valamint Györgyi Béla vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bizottság első titkára. Segítenek óvodásnak, nyugdíjasnak A napokban tartotta meg Békéscsabán, a Lencsési úti József Attila lakótelep Vö- röskereszt-alapszervezete vezetőségválasztó gyűlését. Áttekintették az általuk eddig teljesített feladatokat, s egyben megbeszélték, hogy az elkövetkező hónapokban milyen tennivalók várnak rájuk. Az alig másfél éve megalakult alapszervezet már sok eredményt elkönyvelhet magának. A titkárukat — dr. Vajda Ágnes röntgenorvost — kértük meg, hofgy avasson be titkaikba. — Az 1985. szeptemberi alakulás után a legelső akciónk a lakótelepen élő idős emberek lakás- és életkörülményeinek felmérése, a munkahelyükkel, családjukkal való kapcsolatuk megvizsgálása volt. Ahol kellett — és tudtunk I—, ott segítettünk. Elértük számukra a kdevezményes étkeztetést, volt akinek szociális segélyt tudtunk folyósíttatni, sőt, néhány esetben (rendkívüli nyugdíjemelést is kiharcoltunk. Ez a kezdeményezésünk 355 embert érintett. A másik jelentősebb munkánk az volt, hogy megszerveztük a lakótelep óvodásainak mozgásszervi szűrését. A kórház ortopédosztályának orvosa és egy gyógytornász 393 kisgyermeket vizsgált meg és minden harmadiknál találtak valamilyen kóros elváltozást, őket rögtön szakorvosi kezelésbe vették. Ezenkívül az óvodai pedagógusoknak elsősegélynyújtó- és gyógytornatanfolya- mot hoztunk létre. — Rendszeresen szerveznek ismeretterjesztő előadásokat, is? — Igen. A közelmúltban a fiatalkorúak kábítószerezéséről és a csecsemők veleszületett fejlődési rendellenességeiről hallhattak hasznos tájékoztatót az érdeklődők. Május közepén pedig az emésztőrendszer betegségeiről, s azok megelőzéséről lesz szó, emellett rengeteg egészségügyi propaganda- anyag terjesztését is vállaltuk. — Mik a terveik a jövőre nézve? — Az eddigiekhez hasonló elképzeléseink vannak. Csak példaként említek néhányat. Fel akarjuk hívni az időskorúak figyelmét a tetanuszoltás fontosságára, szociális gondozói /tanfolyamot indítunk, s szeretnénk, ha a korábbinál sikeresebb lenne az a küzdelmünk, amit környezetünk tisztaságáért folytatunk. — Munkájukhoz milyen támogatást kapnak a társ- szervezetektől? — Már a megalakulásunk óta kifogástalan a kapcsolatunk a lakótelepi pártalap- szervezettel, illetve személy szerint a közművelődési felelőssel. Viszonyunkat a kölcsönös segítségnyújtás jellemzi. (Harmonikusan együtt tudunk működni a Hazafias Népfronttal és a városi Vöröskereszt alapszervezet pat- ronálójával is. De — úgy vélem —• a mi feladataink végrehajtásához szükség van az ilyen széles körű társadalmi összefogásra. (bundula) Diákok - kerti munkán Kunágotán, a művelődési központ napközi otthona mellett lévő 550 négyszögöles terülesten — a tantervi óra keretén belül — a diákok tervszerű zöldség- és gyümölcstermesztést folytatnak. Az elméleti előkészítést követően lelkesen vesznek részt a gyakorlati teeendők ellátásában is. A gondosan és szakszerűen megművelt kertből származó zöldségféléket a napközi- konyhának adják át. A megtermelt érték évente eléri a hét-nyolcezer forintot, s az összeget a tanács számlájára fizetik be. A terven felüli bevétel 30 százalékát a tanulók kapják meg. Tavaly a pénzen két Romét segédmotor-kerékpárt vásároltak, ezzel is megkönnyítve a KRESZ fakultációs oktatását. Szabó József tanár irányításával dolgoznak a 7. b osztály tanulói a gyakorlókertben Kunágotán Fotó: Bukovinszky István *
