Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
1987. április 23., csütörtök „lövőnk a tét”... és még sok más KISZ-akcié Orosházán MEM-pályázat a kukoricatermesztés növelésére Ebben az esztendőben is meghirdeti a MEM a TOT-tai és a mezőgazdasági társvállalatokkal közösen pályázatát a kukoricatermelés növelésére. Az idei népgazdasági terv országosan 1 millió 1125 ezer hektár kukorica-vetésterülettel számol, s több mint 7 millió tonna kukoricát kell megtermelniük a nagyüzemeknek. Pályázhatnak azok a gazdaságok, amelyek 1987-ben sze- meskukorica-vetésterületüket (háztájival együtt) az előző 5 év átlagához képest 5 százalékkal nagyobb mértékben emelik, illetve ahol az összes termés legalább 10 százalékkal haladja meg az előző öt esztendő átlagát, és az üzemen belül kialakítják az érdekeltségi rendszert. A termelő gazdaságok három kategóriában nyújthatják be pályázatukat. ;Az első kategóriában azok a gazdaságok szerepelnek, amelyek 100 és ezer hektár közötti kukorica vetésterülettel rendelkeznek. A második kategóriában az 1001—1500 hektár közötti vetésterülettel bíró üzemek pályázhatnak. A harmadik kategóriában az 1500 hektárnál nagyobb területen kukoricát termesztő gazdaságok szerepelnek. A mezőgazdasági nagyüzemek pályázatukat május 15- ig nyújthatják be a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. Az önértékelést 1987. december 15- ig kell beadni a gazdaságoknak, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályára. Ezt követően országosan értékelik az eredményeket, és a jövő év elején hirdetik ki a pályázat eredményét. A gazdaságokban most van a kukorica vetésének ideje. Az időjárás miatti két-háromhetes késés alaposan megnehezíti az üzemek helyzetét. A szakembereknek gondos mérlegelés után kell eldönteniük, hogy milyen növénnyel pótolják az esetleges őszikalászos-kieséseket, mely növényeket helyezik előtérbe a tavasziak közül. A MÉM pályázata reméljük segít az idei gabonaprogram megvalósításában. V. L. Hz Eötvös József-alapítvány kuratóriumának alakuló ülése Alakuló ülést tartott tegnap a Művelődési Minisztériumban az Eötvös József- alapítvány kuratóriuma Kö- peczi Béla elnökletével. Az alapítványt a művelődési miniszter létesítette a művészet- és tudománypolitikai szempontból értékes művészeti, közművelődési és az ezekkel összefüggő tudományos tevékenység, a tehetség kibontakoztatása és ösztönzése érdekében. Az alapítvány tőkéjéből és kamataiból támogatásban részesíthetők alkotó- és előadóművészek, a közművelődés szakemberei, az esztétika, a művelődéstudomány, a művészet, a szociológia, a pedagógia, a pszichológia területén tevékenykedő tudományos szakemberek, kutatócsoportok, alkotói társulások, valamint meghatározott, az alapítvány * A Békés Megyei Tanács művelődésügyi osztálya kiadványsorozatot indított a megye képzőművészeiről. Az első könyvet dr. Dömötör János írta. A „Koszta Rozália” című kötet bemutatóját tegnap, április 22-én délután jellegéből következő feladatok elvégzésére, tapasztalatok összegzésére felkért szakemberek és csoportok. Az alapítvány lehetőséget ad — elsősorban ösztöndíj címén — külföldi tanulmányutak támogatására is. A támogatások odaítéléséről kuratórium határoz, amelynek tagjai: Huszár Tibor, Keresztúry Dezső, Markó Iván, Mihály András, Ne- meskürty István, Somogyi József, Szinetár Miklós, Vitányi Iván, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Tőkei Ferenc, valamint Vajda György művelődési miniszterhelyettes. A közeljövőben nyilvános pályázati felhívás jelenik meg, amely tájékoztat a támogatások lehetséges formáiról, a jelentkezés módjáról, határidejéről. 4 órai kezdettel tartották a gyulai Ady Endre könyvesboltban. A könyv szerzője a nagyszámú közönség előtt beszélt a festőművész életéről, kötődéséről a városhoz, Gyulához. Szólt alkotó munkájáról, s arról, mit jelent — A mi munkánkban nem történt alapvető változás azzal, hogy a KISZ meghirdette a Jövőnk a tét akciót — ezzel a meglepő kijelentéssel fogad Németh Ferenc Orosházán, az Alföldi Kőolajipari Gépgyár üzemi KISZ-bizottságának titkára. Elmondta, hogy ettől a felhívástól függetlenül vállalatuknál komoly és aktív mozgalmi élet folyik, amit bizonyít az a seregnyi elismerés és kitüntetés is, amelyben eddig részesültek. Viszont ez korántsem jelenti azt, hogy nem vesznek részt ebben a kezdeményezésben. Többek között összeállítottak egy 8 pontból álló kérdőívet, amelyet minden dolgozó KISZ-tag megkapott. Ebben arra kérték meg a fiatalokat, hogy írják le, szerintük minek tudható be a gyár tavalyi rendkívül gyenge teljesítménye, mivel lehetne növelni a munka hatékonyságát, melyik az a terület, amelyre a vezetőségnek nagyobb figyelmet kellene fordítani, megfelelően ösztönöz-e a vállalat érdekeltségi rendszere és így tovább. ötvenen kapták kézhez ezt a kérdőívet és tizenhármán töltötték ki. (Azonban — mint Németh Ferenc elmagyarázta — ez nem a tag- ‘ ság közönyének a jele. Ugyanis az utóbbi néhány hónapban már számtalan gyűlésen, értekezleten fölvetődtek hasonló problémák és e fórumokon mindenki elmondhatta véleményét, előállhatott javaslataival.) A lapok értékelésének eredményeként 17 pontban írták össze a fiatalok véleményét arról, hogy ők miben látják a bajok fő forrását. Nemcsak a hibák feltárására szorítkoztak a KISZ- esek. Előálltak olyan konkrét elképzelésekkel is, amelyek az ő megítélésük szerint megvalósíthatók lennének a gyáron belül. Csak ez az életmű a magyar képzőművészetnek s Gyula kulturális életének. Az ajánló szavakat követően a könyvpremier résztvevői megvásárolhatták a most megjelent könyvet, s dedikáltatták a szerzővel, illetve Koszta Rozália festőművésszel, aki ugyancsak részt vett e rendezvényen. példaként említve néhányat. Nagyobb propagandát kellene nyújtani a minőségbiztosítási rendszernek. Ez közérthetőbben annyit jelent, hogy minden dolgozó garanciát vállal a munkájáért, így ha selejtes termék készül, könnyen megállapítható a felelős. Szeretnék továbbá az újítások átfutási idejét radikálisan lecsökkenteni, illetve azt elérni, hogy legyen a vállalatnak bemutatóterme. Azt, hogy az üzem vezetése mennyire partnernek tekinti a KISZ-szervezetet, az a nyilvános vita bizonyítja, amelyen a műszaki igazgató- helyettes pontról pontra elemezte a felvetett problémákat. Ezután közösen megbeszélték, hogy melyik javaslat, és az hogyan valósítható meg a gyakorlatban. Nem kevésbé volt hasznos és érdekes az ötletnap. Ezen a gyár legfelsőbb vezetősége meghallgatott minden dolgozót, aki javaslataival, elképzeléseivel elé állt. S ha a szakemberek úgy ítélték meg, hogy ezek az ötletek megvalósíthatók, a termelésben előnyökkel járnak, növelik a hatékonyságot, azonnal honorálták néhány száz forinttal. A KISZ-tagok kezdeményezőkészségét mutatja az is, hogy létrehozták a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának klubját. Itt az értelmiségi fiatalok kicserélhetik tapasztalataikat, megbeszélhetik a vállalattal kapcsolatos terveiket. — Mint látod — mutatja nekem Németh Ferenc a KISZ-bizottság idei munka- programját — mi már az év elején kidolgoztuk a ránk váró teendőket. Az hogy elindult a Jövőnk a tét akció, csak még jobban sarkall minket az aktív munkára, de — úgy érzem — enélkül is tudnánk és tennénk a dolgunkat. (bcs) Kedvező az idő a mezőgazdasági munkákra ■ Minden munkára alkalmas óra kihasználásával igyekeznek minimálisra csökkenteni a hosszúra nyúlt tél által okozott elmaradásukat a mezőgazdasági üzemek, és ugyanígy a kistermelők is. Az országos átlagban körülbelül három hetesre becsült késés csökkentése érdekében szerte az országban éjjel-nappal vagy legalább nyújtott műszakban dolgoznak az erő- és munkagépek, hogy a lehető legteljesebben kihasználják az e munkák szempontjából kedvezőre fordult időt. Ahol csak mód van rá, hionitor- ral szerelték fel a gépek vezetőfülkéit, hogy éjszaka is figyelemmel tudják kísérni a vetés, a szántás folyamatosságát, pontosságát. Az utóbbi napok esőzései némileg tovább késleltették az időszerű munkákat, a hasznuk azonban lényegesen nagyobb volt a káruknál. Az egyébként nem túl bőséges csapadék ugyanis éppen elegendő volt arra, hogy átnedvesítse a talajnak azt a felső rétegét, amelyben az ősziek gyökérzete, a tavasziak magja elhelyezkedik, így mind az ősziek, mind pedig a tavasziak fejlődését, kelését meggyorsították. Könyvpremier Gyulán Partnerek és versenytársak. R gazdaság fokozatosan átrendeződik, megújul, ahogyan megszűntek az áruértékesítési kényszerpályák. A múlt héten Geszten ülésezett a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Termelésfejlesztési Bizottsága. Szövetkezeti vezetők megfogalmazták, hogy számukra mit jelent az értékesítési kényszerpályák lazulása; lehetőség a többcsatornás értékesítésre. Olyan adatokat említettek, melyek igencsak nyitogatták a témában járatlan szövetkezeti vezetők szemét. Akkor ott nyíltan és őszintén megmondták, hogy Békés megye nagyvállalatai még mindig nem tartják meg a játékszabályokat napi működésükben. Blaskovics Péter elmondta, hogy a partneri kapcsolatokat hogyan és miként kellene rendezni az érvényben levő kormányrendeletek értelmében. A jogszabály tíz éve született, valamennyi vállalatra előírja a szerződések egyeztetését az érdekvédelemmel, amit a megyei vállalatok közül csak egy-kettő tett magáévá. De nem jobb a helyzet azokkal a kisebb vállalatokkal sem, melyek megyén belül dolgoznak, vagy megyén kívüli a központjuk, de Békésben is termeltetnek. A kormányrendelet megtartása alól senkit sem menthet fel az a magas szintű egyetértés, hogy a trösztök termeltetési szerződéseit a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa véleményezi, a megyei vállalatokét pedig a területi érdek- védelmi szerv, a tsz-szövetség. Időnként bizonyos értelemben zavarok állnak be a termeltetők és a termelők kapcsolatában, mert a magatartást szabályozó előírásokat gyakorta megsértik. Ilyenkor felborul az egyenlő partneri elvre épülő együttműködés. Az önérzetesebb szövetkezeti vezető a bánásmódot személyére sértőnek találja és éppen ezért 100 milliót érő üzleti kapcsolatok futnak zátonyra, mint azt a Sarkadi Lenin Tsz példája is bizonyítja. Erről Nemes Dániel, a szövetkezet elnöke beszélt. Szász Lajos, a Pusztaföldvári Lenin Tsz elnöke Békésben nem talált partnert a hibridkukorica-vetőmag előállítására. Megyén kívülre ment, s oda termelnek. Szóvá tette, hogy a Csongrád megyei és a szegedi vállalatok a megye nyugati területére bejöttek és termeltetnek olyan cikkeket, melyek a megye iparának is jól jönnének. A szövetkezetek szívesebben szerződnek velük, mert magatartásuk korrekt, ajánlatuk árban, minőségben jobb a Békés megyeiekénél. Sőt, gyorsabb áruátvételt is garantálnak, mint a helyiek. Ruck János, az Üjkígyósi Aranykalász Tsz elnöke felszólalásában kifejtette, hogy a betakarítás időszakában a szállítás azért szűk keresztmetszet, mert az áru átvétele szinte kivétel nélkül minden Békés megyei vállalatnál vontatottan halad. Tavaly ősszel Újkígyósról Debrecenbe is szállítottak árut. Érthetetlen, hogy Debrecenből miért ért hamarább haza a teherkocsi, mint Békéscsabáról, pedig hol van az egyik és hol van a másik távolságban Újkígyóstól? Hallottunk olyan példát is, melyből egyelőre csak igen kevés lelhető. A. Tszker tavaly ősszel igen kedvező áron értékesített külpiacon napraforgót. A többletárból tonnánként 1000 forintot visszaosztott! Megtette ezt annak ellenére, hogy a termeltetési szerződésbe ilyen passzust nem vettek be. Más vállalat ilyen esetben a többletárbevételt saját manipulációs munkája hasznaként fogja fel, visszaosztásról hallani sem akar. Ezeket a lokális problémákat nem azért tárjuk fel, hogy belőle harag, ellenszenv szármázzák lapunk és az érdekeltek között. Csupán egy jelenségre szeretnénk ráirányítani az egyenlő partnerek figyelmét, mert ezen a területen, a termeltető és termelő vállalatok között rendkívül érdes felületek súrlódnak. S ebből a súrlódásból kezd elviselhetetlenné válni a helyzet. Ma már ott tartunk, hogy a nem megfelelő partneri kapcsolat miatt százezer vágósertés a GyulaLJBús- kombinát „háta mögött” kerül más megyék vágóhídjaira. De említhetnénk a tejipar egyre kisebb területre történő visz- szaszorulását is. Ma a megyében termelt tej 80 százalékát már szövetkezeti érdekeltségű üzemekben dolgozzák fel és értékesítik ... Ma több keverék takarmányt állítanak elő a tsz- és a szövetkezeti takarmánykeverőkben, mint a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. Elgondolkodtató, hogy a szövetkezetek miért fordítottak megkülönböztetett figyelmet és anyagiakat párhuzamos kapacitások létrehozására? Miért szorul be egyre több a szövetkezetekkel szemben, azokat kihasználva dolgozó vállalat itt a megyében? Sajnos, a kedvezőtlen tapasztalatok és az elmaradt intézkedések következménye ez. Vagy inkább azé az időszaké, amikor ezekről a gondokról, problémákról nem illett beszélni, amikor a vállalatok rendezetlen partneri kapcsolatok következtében is megkapták a gyártáshoz szükséges árut, mert működésük politikai kérdéssé hegyeződött. Ilyen törekvésekkel és igényekkel ma is tálálkozunk, mivel így még mindig könnyebb megszerezni az árut; mint a kereskedelem eszközeivel,, a kölcsönös előnyök alapján. Csukás Gyula, a Teszöv titkárhelyettese geszti összefog- la'ójában elmondta, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint Békés megyében a termelők és a termeltetők egyenlő partneri kapcsolata országosan is az utolsó helyre értékelődött. ♦ E z is egy ok arra, hogy ezzel a sokakat érdeklő és érintő témával ismét a nyilvánosság elé lépjünk. A múlt évben cikksorozatot indítottunk: Legyünk jobban Békés megyeiek címmel. Már akkor éreztük a termelők és a •termeltetők közötti ki nem mondott feszültséget, s azt, hogy ebben az ügyben elsősorban a megye különböző fórumain elvi egyetértésre lenne szükség, hogy a termelők és a termeltetők, a megyei vállalatok és az érdekvédelem közelítsen egymáshoz, hogy az értékeinkkel a megye javára jobban sáfárkodjanak. Azóta több hónap, majdnem egy év telt el, de az akkor felvetett gondolatok pusztába kiáltott szónál többet nem jelentettek. Most már több adat birtokában láthatják mások is, az érdekeltek, hogy a valós problémák mellőzése, a kormány ide vonatkozó rendeletéinek figyelmen kívül hagyása a termeltető vállalatok körül kialakult termelőbázis széthullásához vezet. Ez a megye gazdaságára rendkívül hátrányos helyzetet teremthet. Ezért a jó partneri kapcsolatokra törekedve a kormányrendeletben megfogalmazott alapokra kellene helyezni a termelők és termeltetők együttműködését, megújítva a megye gazdaságát ilyen értelemben is. Koszta Rozália dedikálja a róla készült könyvet Fotó: Kovács Erzsébet Dupsi Károly
