Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-27 / 73. szám
1987; március 27., péntek o BUBSSE}„Engem sokan jogi halottlátónak hisznek...” Beszélgetés dr. Eröss Pállal A TIT Békés Megyei Szervezete reprezentatív programot szervezett a napokban Békéscsabán, az Értelmisági Klubban. A rendezvény vendége dr. Erőss Pál, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője volt. Népes közönség várta az előadást, amely előtt kértem meg a mindenki által ismert jogi szakembert egy interjúra. — A meghívón az szerepel, hogy az ön előadásának témája „Jogérzetünk és társadalmunk". Mire utal ez a cím közérthetőbben? — A jogérzet, jogérzék a tudományban ismeretlen kategória, inkább hétköznapi fogalomnak tekinteném. Minden állampolgárban ki kell alakulnia annak az érzésnek, hogy tudja, miként viselkedjen adott jogi helyzetben. Sőt, talán ennél is fontosabb, hogy egy másik személy cselekedetét miként ítéljük meg: helyeseljük-e, vagy bíráljuk. A társadalomban rendkívül fontos, hogy az embereknek ne csak jogismeretük — tehát ne csak a jogi normáról való tudomásuk — legyen, hanem olyan kapaszkodójuk is, amelynek segítségével dönteni tudnak. Gyakorlatilag ezekről a kérdésekről fogok beszélni. — ön a tévé jóvoltából rendkívül ismert személyi- ség lett. Mit jelent a nép- szerűség a hétköznapokban? — Naponta 15-20 levelet és ugyanannyi telefont. Engem sokan „jogi csontkovácsnak”, vagy „jogi halottlátónak” hisznek. Pedig gyakran a jelenlegi jogi szabályozás következtében képtelenség segíteni. — És hogyan vélekednek minderről a szakmai berkekben? — Vannak kollégák, akik azt hiszik, hogy jobban tudnák csinálni. Én erre mindig azt válaszolom, hogy tessék megpróbálni, én senljit sem rekesztek ki ebből a műsorból. De amikor tényleg arra kerülne a sor, hogy szerepeljenek, akkor már nem merik elvállalni. Mások azzal vádolnak, hogy túlságosan leegyszerűsítem, szájba- rágom a dolgokat. De ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy a „Jogi esetek” közönsége mennyire heterogén, ha a korosztályt, a műveltségi színvonalat, a nézők területi hovatartozását tekintem. — Szokott ön a képernyő előtt tévedni? — Talán inkább úgy mondanám, hogy többször bölcsebb lehettem volna, de borzasztóan nehéz ott a kamerák előtt mindig a lehető legtökéletesebben fogalmazni. Többnyire azért ütöm el viccel a dolgot, mert éppen nem jut eszembe semmi értelmes, vagy pedig a zavaromat akarom leplezni. Emellett néhány, az üggyel kapcsolatos álláspontom vitákat vált ki. De hát ez természetes. A jogi szituációkat — bármennyire is egyértelműnek tűnnek a paragrafusok a laikusok számára — gyakran az ember személyiségétől függően többféleképpen lehet értelmezni. — Elterjedt rólunk, magyarokról, hogy pörösködő nemzet vagyunk. Osztja ezt a véleményt? — Nem. Az igaz, hogy lassan, de folyamatosan emelkedik a polgári peres ügyek száma. De ez nem baj akkor, ha ezáltal az igazságosság, a törvényesség érvényesül. A gondot én ott látom, hogy a családjogi viták aránya nőtt meg és ezt egyáltalán nem tartom indokoltnak. A jognak éppen az az egyik fő feladata, hogy megelőzze az értelmetlen huzavonákat és szót értsen azzal, akit védenie kell — az állampolgárral. Bundula Csaba Fotó: Kovles Erzsébet „Vándorbot ’86” és a fiatalok Az elmúlt év tavaszán a KISZ Központi Bizottsága hirdette meg a Mezőgazda- sági Ifjúsági Szakmai Tapasztalatcsere Vándorbot akciót. Az országos mozgalom az elmúlt évben fokozatosan népszerűsödött, s egyre több fiatal mezőgazdasági szakember vett részt a Vándorbot ’86 rendezvényein. A programba bekapcsolódott a Hidasháti Állami Gazdaság is: az állattenyésztésben, pontosabban a termelésben dolgozó fiatalok vettek részt különféle tapasztalatcserékben. Ugyanakkor az állami gazdaság is több tapasztalat- cserét, szakmai programot szervezett megyén kívüli fiataloknak és külföldi szakembereknek is. Tehették ezt apnál inkább, mivel a Hidasháti Állami Gazdaság tejtermelésben évek óta az országos élvonalba tartozik. 1984-ben első, 1985- ben második helyezést értek el a hazai tejtermelésben. Az elmúlt évben az egy tehénre jutó tejhozam csaknem 7 ezer liter volt, ami — nem hivatalos értékelés szerint — dobogós helyet jelent. A Vándorbot ’86 mozgalomban több mint 200 mezőgazdasági üzem fiataljai : vettek részt. Szerdán, a ; KISZ Központi Bizottságá- , ban adták át a különféle j díjakat. Az állami gazdaság j csapata az értékelés után a j nyolcadik helyet szerezte meg. Az egyéni versenyben Nemes Mihály, a szarvasmarhatelep vezetője első, Szalai László, az 5. sz. kerület gépészmérnöke pedig a 2. helyet szerezte meg. Az erkölcsi elismerésen túl a két fiatal szakember egy- egy nyugat-európai szakmai utat nyert a KISZ KB-től. —sz— Tanácsülésekről jelentjük Orosháza Orosháza Város Tanácsa tegnap, csütörtökön délután Mihály András elnök vezetésével tartotta meg soron következő ülését. Elsőként a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló tájékoztatót hallgatta meg a testület. Balázs János osztályvezető terjesztete elő a városi tanács elmúlt évi költségvetéséről szóló beszámolót. Tavaly jelentős csökkentő tényezők is nehezítették a városi tanács gazdálkodását, emiatt felül kellett vizsgálni a tervet és rangsorolták a fejlesztési feladatokat. Az eredeti elképzelések szerint 20 millió forint beruházási és 3 millió forint akcióprog- ramos hitelfelvétellel számoltak, ezzel szemben csak 10 millió forint beruházási és 2,5 millió forint akcióprogram-hitelt kaptak. A gazdálkodás folyamatosságát az előző év 32 millió forintos pénzmaradványa, valamint a magas ösz- szegű költségvetési tartalék biztosította. A lakossági adóbevételeket 101,3 százalékra teljesítették, a hátralékok nagy részét sikerült felszámolniuk. Folyamatban van a kórházépület rekonstrukciója; a József Attila Általános Iskola tornatermének felújítására több mint 2,8 millió forintot fordítottak. Tavaly megkezdődtek a Szőlő körút építésének előkészítési munkálatai. A területelőkészítés során 18 ingatlant vásároltak meg, s a múlt év decemberében átadták a munkaterület első ütemét a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalatnak. Az elmúlt évi gazdálkodásról szóló beszámolót elfogadta a testület. Ezt követően a tanács és a végrehajtó bizottság idei munkatervét fogadta el a testület, majd a városi Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzési tervét hagyták jóvá. A tanács megalkotta a házadóról szóló tanácsrendeletét. A városi tanács kinevezte április elsejei hatállyal Takács Antalt, a városi tanács műszaki osztálya vezetőjének. V. L. Kondoros A kondorosi tanácsi testület tegnap tartotta idei második tanácsülését. Januárban tartották a pénzügyi terv beszámolóját, vitáját, most pedig a tanácstestület idei munkaprogramját határozták meg, amit a tanács elnöke, Mokran Mátyás terjesztett a testület elé, majd a második napirend előadója, Major János vb-titkár számolt be az elmúlt évi pénzügyi terv végrehajtásáról. A község érdekében teljesített társadalmi munkát értékelte a testület előtt Mokran Mátyás tanácselnök, majd Hajdú Mihályné megyei tanácstag szólt a megyei testületben — 1986-ban — végzett munkájáról. A tegnapi tanácsülés bejelentésekkel ért véget. A Békéscsabai Lenin Tsz faiskolájában a kedvező időjárás hatására megkezdték a gyümölcsfák szemzését. Az iskola 15 hektáros területén 10 faj csaknem 100 fajtáját nevelik. Mintegy 80 ezer őszibarack-, meggy-, szilva-, körteoltványt szállítanak az NDK-ba és Csehszlovákiába, 20 ezer szilva- és őszibarackfa-oltványt pedig a hazai nagyüzemekbe. A lakosság igényeinek kielégítését szolgálja az országban 24 lerakatuk. Képünkön Suhaj- da Lászlőné szemre vág Fotó: Szőke Margit Békéscsaba: Tájékoztató katonapolitikai kérdésekről Az aktuális kül- és katonapolitikai helyzetről tartott tájékoztatót tegnap Szentesi György mérnök ezredes, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa. Békéscsabán, a megyei tanács dísztermében megtartott előadás fő témája a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi állása volt. A katonai szakértő röviden szólt a napjaink külpolitikáját meghatározó elmúlt néhány év történéseiről, majd részletesen elemezte a két nagyhatalom biztonságpolitikai koncepcióját. A rendezvény az előadónak a jelenlévők kérdéseire adott válaszaival ért véget. Illést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató Császár Tibor, az MTI minisztertanácsi tudósítója jelenti: Az ülést követő tájékoztatón Bányász Rezső kormányszóvivő nyilatkozatot tett a közleményben elsőként szereplő témában. — A Minisztertanács mai ülésén értékelte az idei nép- gazdasági terv időarányos teljesítését. Megállapította, hogy az 1985—86. évi kedvezőtlen tendenciák folytatódtak. A termelésben, a konvertibilis export növelésében, az importhelyettesítő cikkek előállításában a szükséges fordulat még nem ment végbe. Az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest 1,3 százalékkal, az élelmiszeriparral együtt 1,7 százalékkal emelkedett. A termelés a villamosenergia-iparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban jelentősebben, a bányászatban, a kohászatban és a gé_piparban kismértékben nőtt, az építőanyag- és a könnyűiparban csökkent. Az építőipar teljesítménye — főleg a januári rendkívüli hideg miatt — az első két hónapban csaknem 7 százalékkal maradt el az előző évitől. A mezőgazdaságban az őszi gabonák vetésterülete ugyan meghaladta az előirányzottat, azonban a vetések rendkívül hiányosan keltek ki; ezek pótlására kell törekedni. A kiskereskedelmi forgalom megközelítette a tavalyit. A rubelelszámolású export az év első két hónapjában folyóárakon, forintban 6 százalékkal nőtt, az import azonban 17 százalékkal csökkent. A nem rubel- elszámolású kivitel folyóáron 6 százalékkal csökkent, míg a behozatal 10 százalékkal nőtt. Nyilatkozatában kitért arra is, hogy a Minisztertanács a népgazdasági helyzet áttekintése keretében foglalkozott az idei bérfolyamatokkal. Megállapította, hogy az általános alapbér- emelések elhalasztásáról 1986. végén született megállapodás elérte a célját: a gazdálkodó szervezetek, intézmények általában fegyelmezetten alkalmazkodtak az abban foglaltakhoz. — Április elsején véget ér az az időtartam, amelyre vonatkozóan az általános alapbéremelés elhalasztását a megállapodás szükségesnek tartotta. Nagyon fontos azonban, hogy a gazdálkodó szervezetek, intézmények ezt követően se távolodjanak el bérezési alapelveinktől. Erre több ok miatt is fel kell hívni a figyelmet. Egyrészt a népgazdaság idei fejlődésének tényei, a továbbra sem kielégítő teljesítmények az eredeti elhatározásainknak megfelelő, mértéktartó, szigorúan takarékos bérgazdálkodásra intenek; arra, hogy a munkáltatók csak fokozatosan, az egyéni és kollektív teljesítmény növekedéséhez igazodóan emeljék az alapbéreket, kereseteket. A tűzvédelem feladatairól szólva (a Nép szabadság érdeklődésére) kifejtette: a kormány ülésén lezajlott vitából kitűnt, hogy az elmúlt években növekvő számban történt, s mind több kárt okozó tűzesetek többségét továbbra is az emberi hanyagság, a felelőtlenség, az állami és állampolgári fegyelem lazulása okozza. Megállapították azt is, hogy források híján az elmúlt években elmaradt néhány üzem elavult technológiájának korszerűsítése. Emellett a tűzoltóság létszáma egy évtized alatt nem növekedett, miközben a tüzek száma megkétszereződött. Sajnálatos tény az is, hogy a tűzkárok alig jelentenek gazdasági hátrányt az üzemeknek és vezetőiknek, hiszen azokat a biztosító vagy a népgazdaság úgyis megtéríti. A raktárosok leltárfelelősségének szigorítását kommentálva (a Népszava kérdésére) Bányász Rezső rámutatott, hogy az eddigi szabályozás nem védte elég hatékonyan a társadalmi tulajdont. Indokolatlanul alacsony volt például az anyagi felelősség felső határa, számos fontos kérdést csak a vállalati kollektív szerződések szabályoztak, gyakran igen liberálisan, s olykor a hiányok feltárását követően elmaradt a felelősségre vonás. Ezért az utóbbi években számottevően nőtt a kimutatott leltárhiányok száma és összege. Az új rendelkezés szerint a jövőben a hiányért a raktár vezetője és helyettese 6 havi átlagkeresetéig, a beosztottak pedig 4 havi átlagkeresetükig felelnek. Ha a raktáros csak egyedül kezeli az átvett anyagokat, akkor a hiány teljes összegéért felel. Ezentúl azt a dolgozót is felelősségre lehet vonni, aki a leltározáskor már nincs a raktárban, de korábban ott dolgozott. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán megalkotott földtörvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szólva (a Vasárnapi Hírek érdeklődésére) közölte: a végrehajtási utasítások legalább egy hónappal a törvény szeptember 1-i hatályba lépését megelőzően megjelennek. Sokakat foglalkoztat a tartós földhasználat megszűnése. Akik korábban kaptak ily módon építési telket és termőföldet, ' választhatnak majd, hogy kérik-e az ingatlan tulajdonba adását, vagy továbbra is a tartós földhasználatot kívánják fenntartani. Ha az előbbi megoldást választják, akkor vállalniuk kell, hogy megfizetik azt a különbözetet, amely a használatba adás időpontjában a forgalmi érték és a használatba vételi díj között fennállt; erről egyébként külön rendelet fog intézkedni. Egy kérdésre válaszolva (Magyar Nemzet) megerősítette az adminisztratív munkakörök átgondolt csökkentésének szükségességét, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy helytelen szemlélet improduktív munkaerőnek vélni mindazokat — például a tudósokat, a művészeket —, akik nem közvetlenül fogyasztható termékeket állítanak elő. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott beszámolókra utalva (a Magyar Hírlap kérdésére) kijelentette, hogy a kormány folyamatos szervező tevékenységet végez a bűnözés visszaszorítására, a kedvezőtlen tendenciák mielőbbi megállítására. Hozzáfűzte azonban, hogy csak a család, az iskola, a munkahely, a barátok, a társadalmi szervek és a bűnüldözésre létrehozott állami szervek együttes munkája, tehát a társadalmi összefogás hozhat igazán eredményt. Különösen fontos e közös felelősségvállalás a fiatalok esetében, hiszen ijesztően emelkedik a fiatalkorú bűnelkövetők száma. Egy kérdésre reagálva (Magyar Rádió) a szóvivő elmondotta, hogy a sajtótörvény életbe lépése óta eltelt egy esztendőben a korábbinál jóval gyakrabban vállaltak közszereplést a sajtóban, rádióban és a televízióban a kormány tagjai, más vezető államigazgatási tisztviselők. Ugyanakkor elismerte, hogy egyesek mondvacsinált * okokra hivatkozva ma is megtagadják a sajtó képviselőitől a felvilágosítást; mint mondotta, a Tájékoztatási Hivatal fellép azok ellen, akik nem tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek.
