Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-25 / 71. szám

I 1987. március 25., szerda Ülésezik a VSZ külügyminiszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bizottsága kedden Moszkvá­ban megkezdte soron levő ülését. A tanácskozáson részt vesz Petar Mladenov bolgár, Bo- huslav Chnoupek csehszlo­vák, Marian Orzechowski lengyel, Várkonyi Péter ma­gyar, Oskar Fischer NDK, loan Totu román és Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. Hans Blix, a Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezérigazgatója ked­den a nukleáris energia bé­kés felhasználásáról tár­gyaló genfi ENSZ-konferen- cián úgy vélekedett, hogy az atomerőművek biztonsá­gának erősítésében ki kell használni a tavalyi cser­nobili baleset nyomán ki­alakult aktív nemzetközi együttműködést. A hétfőn megnyílt tanács­kozáson Hans Blix kijelen­tette, hogy az atomerőmű­vek biztonságának erősítése céljából szükség lenne olyan hatékony megfigyelő prog­ramok kidolgozására, ame­lyek révén az esetleges bal­A tanácskozáson az euró­pai és a világhelyzettel ösz- szefüggő kérdéseket vitatják meg. Különleges figyelmet fordítanak a fegyverkezési — elsősorban a nukleáris fegy­verkezési — verseny meg­szüntetésének, az európai fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet csökkenté­sének problémáira, vala­mint az európai és az egye­temes biztonság erősítésére. esetek által okozott káro­kat a közvetlenül érintett országban és más államok­ban is felmérhetnék. Ezt a fajta együttműködést ki kellene terjeszteni egyéb, például a vegyipari balese­tekre is, amelyek következ­ménye átterjedhet az or­szághatárokon. Blix szerint szükség len­ne arra is, hogy nemzetkö­zi megállapodásban hatá­rozzák meg azokat a radio­aktív szennyezettségi szinte­ket, amelyek esetén rend­kívüli intézkedéseket kell elrendelni. Egyelőre ugyan­is országonként lényegesen eltérő a veszélyes mértékű­ként elismert szennyezettsé­gi szint. Baráti találkozó az NDK nagykövetségén A magyar—NDK barátsá­gi szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából Karl- Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete baráti találkozót rendezett kedden a nagykövetségen. A rendezvényen megjelent Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke, Marjai József, a Minisztei-tanács elnökhelyet­tese, Őszi István, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, Andrikó Miklós belkereskedelmi, Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár, Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes, valamint a po­litikai és a társadalmi élet több vezető személyisége. KGST—EGK A kelet-nyugati gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlődése nem­csak a Közös Piac és a szo­cialista országok érdeke, ha­nem hozzájárul az egyete­mes béke megszilárdításá­hoz is — állapították meg azon a nemzetközi találko­zón, amelyet neves tudósok, politikusok, üzletemberek részvételével tartottak Hamburgban. ENSZ-konferencia a nukleáris energia békés felhasználásáról A spanyolországi Sevillában orvosok tüntetnek a kormány gazdaságpolitikája ellen (Telefotó) MIND KISLÁNY Csak lányok születtek 1950-től az alsó-ausztriai Phaffing településen, amely­nek 20 lakosa van. Az el­múlt harminc év alatt tíz le­ánygyermek látott napvilá­got. Az utolsó fiú 1950-ben született, aki most három le­ány édesapja. BECSÜLETESSÉG A becsületes megtalálók Bécsben tavaly több mint 2 millió shilling készpénzt és 40 ezer különböző tárgyat adtak le a talált tárgyak osztályán. Az elveszett pénz után általában figyelmetlen gazdáik mindjárt érdeklőd­tek, de a talált tárgyaknak csak mintegy egyharmada került vissza tulajdonosá­hoz. A szakemberek ezt az érdektelenséget azzal ma­gyarázzák, hogy ma már az emberek nem bíznak mások becsületességében. EGY MAJOM BOSSZÜJA Daccában egy nőstényma­jom, akinek a kicsinyét megölték a diákok, véres bosszút állt. A földühödött majom több mint 70 sze­mélyt megmart, köztük 50 diákot. SEMMI SEM VÉSZ KÁRBA... Minden vagy majdnem minden energiává alakul át. Legalábbis ezt akarták be­bizonyítani a japán szakem­berek. Ahhoz, hogy előállít­sák a baromfitelep keltető­gépeinek működéséhez szük­séges meleget, egy japán cég a kazánokat fűtő gázt, fo­lyékony üzemanyagot, vagy villamos áramot a farmon levő szárnyasok ürülékével helyettesítette. Tüzeléssel ezek 65—70 fokra melegítik fel a vizet. így 1600 kilo­gramm szárnyasürülék kö­rülbelül 30 ezer tojást „költ ki” naponta, ami nem kevés, ha figyelembe vesszük, mily ésszerűen történik minden... HAJÓRONCS A TENGER FENEKÉN Egy régészekből és búvá­rokból álló csoportnak a Cadiz-öböl (Spanyolország déli részén) mélyén sikerült pontosan meghatároznia, hol süllyedt el egy hajó 1805- ben a trafalgari csata ide­jén — jelenti az EFE hír- ügynökség. A hajóroncs aránylag jó állapotban van, 1—3 méter vastagságú sárré­teg borítja, ami megakadá­lyozta a fa rothadását. Szak­emberek véleménye szerint jelen pillanatban nem hoz­ható felszínre a hajó, mert ez túl sokba kerül, s mert a sóval telített fa a levegőn hamar szétválna. FÖLDRENGÉST JELZŐ HALAK Szovjet biológusok szerint a halak a legmegfelelőbbek a földrengések gyors előre­jelzésére. Megfigyelték, hogy egyes halak érzékenyek a Föld mágneses terének vál­tozásaira, amelyek a föld­rengéseket megelőzik. Ezek a halak rendszerint megvál­toztatják magatartásukat, néhány órával a rengés előtt. A PAN-AMERICAN ÉS A KOKAIN A Pan-American Légifor­galmi Társaságot igen sú­lyos vádak érték — jelenti az Interpres Servis, latin­amerikai sajtóügynökség —, éspedig, hogy részese egy nagy méretű, évek óta tartó kokaincsempészésnek. Gé­pei Brazíliából az Egyesült Államokba szállították a kábítószert. A latin-ameri­kai sajtóügynökség az ille­tékes rendőrségi hírforrásra hivatkozik, amelyben az áll. hogy a kokaint Sao Paulo körzetéből csempészték e vi­lághírű légiforgalmi tár­saság tisztségviselői az Egye­sült Államokba. A Pan- American vezetőinek furcsa melléktevékenysége hét évig tartott. A felmérések arra engednek következtetni, hogy ez alatt az idő alatt több mint 5 milliárd dol­lár értékű kokaint csem­pésztek Brazíliából az TJSA- ba. Bábolna és Füzesgyarmat Együttműködési megállapodás Dr. Burgert Róbert és dr. Barkóczi István aláírja az 1986— 1990. között érvényes együttműködési megállapodást Két évtizednél is hosz- szabb gazdasági együttmű­ködést szentesítettek újabb öt esztendőre tegnap, már­cius 24-én a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát és a Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet között Füzesgyarmaton. Erre az al­kalomra Füzesgyarmatra lá­togatott dr. Burgert Róbert, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Bábainai Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója. A vendéget dr. Barkóczi István, a szövetkezet elnöke fogadta és tájékoztatta a Vö­rös Csillag Tsz 1986. évi eredményeiről, az 1987. évi gazdasági feladatokról. A ta­lálkozón részt vett Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Murányi Miklós, a megyei tanács el­nökhelyettese, Györfi Ká­roly, a tsz-szövetség titkára és Ulbert István, a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója, továbbá Tőkés Imre, a szövetkezet pártbizottságának titkára. Bizonyára sokak előtt nem ismert, hogy a Füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz-ben évente már 22 millió napos­csibét keltetnek, s ebből 11 milliót a szövetkezetben és a helybeli háztáji gazdaságok­ban a tsz integrációjával; a többit a szomszédos nagy­üzemekben, 18 partnergaz­daságban a füzesgyarmatiak útmutatása és tanácsadása mellett nevelnek fel. Ezt a nagy mennyiségű baromfit a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat vásárolja és dolgozza fel részben a bel­földi ellátás javítására, részben exportra. A két gazdaság jövőbeni együttműködése szempontjá­ból nagy jelentőségű az a megállapodás, amelyet dr. Burgert Róbert és dr. Bar­kóczi István látott el kéz­jegyével. Az írásban rögzí­tett együttműködésből a ha­zai broyler-hústermelés jö­vedelmezőségének javítását emeljük ki, amelynek érde­kében Bábolnán és Füzes­gyarmaton feltárják lehető­ségeiket és mozgósítják tar­talékaikat, mind a törzs­tartásban, mind a pecsenye- csirke-nevelésben, -takarmá­nyozásban. Kép, szöveg: D. K. Három hetet késik a tavasz 0 bizalmi munkája a mozgalom alapja Csamangó Vilmos megye­bizottsági titkár elnökleté­vel ülésezett tegnap dél­után az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Békés megyei bizottsága. Rálik Ist­vánná szb-titkár számolt be az orosházi kórházban dol­gozó szakszervezeti, bizalmi­ak munkájáról. Az alapszer­vezetben 39 bizalmi csoport­ba 1235-en tartoznak. A ta­gok sorában találunk körze­ti orvosokat, egészségügyi szakdolgozókat, bölcsődei, szociális otthoni dolgozókat, s a községekben dolgozó egészségügyiek sorába tarto­zik Csorvás, Gerendás, Pusz­taföldvár, • Kardoskút és Csanádapáca tagsága is. Az alapszervezetek életében je­lentős szerepe van a bizal­miaknak. A hozzászólásokat követő­en Csamangó Vilmos ismer­tette a megyei bizottság ál­lásfoglalását. Eszerint a kór­házban dolgozó bizalmiak munkája meghatározó sze­repet tölt be a szakszervezet életében. A csoportokban erősödik az önállóságra való törekvés. Kiemelt jelentősé­ge van az alapszervezetek életében a bizalmiak képzé­sének, oktatásának. Különb­ségek tapasztalhatók a bi­zalmiak tevékenységének színvonalában. A területen kihelyezett ülésekkel köze­lebb kerülnek egymáshoz a szakszervezet vezetői, a bi­zalmiak és a községekben dolgozó tagság. Hangsúlyoz­ták. hogy a bizalmi szava és tekintélye, befolyása akkor nő, ha a tagsággal napra­kész a kapcsolata és nem­csak a csoportértekezleteken találkoznak. Nagyon fontos, hogy a bizalmiak a gyakor­latban éljenek a jogszabá­lyok által biztosított jogo­sultságukkal. Törekedjenek a jó kapcsolatok kialakítá­sára a párt- és állami szer­vekkel, legyenek önállóak agitációs tevékenységükben. A mozgalom lételeme a jó agitációs munka és a köl­csönös információk. Ipacs Jánosné, a munka- védelmi és szociálpolitikai bizottság tagja terjesztette elő az egészségügyi intézmé­nyek szociális tervezésével és szociális tevékenységével kapcsolatos anyagot, ame- ivet a megyebizottság tagjai megvitattak. B. Zs. Ma már március 25-ét írunk, és a tavasz még mindig várat magára. A hő­mérséklet elmarad a szoká­sos átlagtól, helyenként még a föld fagya sem engedett ki. Nem látjuk, hogyan te­leltek az őszi vetések, hi­szen a búzák jelentős része még a hosszan tartó, vastag hóréteg alatt sem kelt ki. A márciusi tél tovább hátrál­tatja a tavaszi munkák el­kezdését. Bár az utóbbi na­pok esőzései az időjárás vál­tozását sejtették, de a be­következett helyzet egyálta­lán nem hozott, vitt ben­nünket közelebb a tavasz­hoz. Ezekről és a tavaszi mezőgazdasági munkákkal összefüggésben beszélget­tünk Hankó Lászlóval, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályve­zető-helyettesével, latolgat­va márciusi, tavaszi kilátá­sainkat. — Továbbra is a rendkí­vüli helyzet jellemzi me­gyénk mezőgazdaságát. Az aszályos időjárás úgy tűnik folytatódik. Sok év átlagá­hoz képest 80-100 millimé­ter csapadékkal kevesebb hullott a téli időszakban. Ez a tény továbbra is a vízta­karékos talajművelést teszi szükségessé. Amint lehet, minden talajt a lehető leg­gyorsabban le kell zárni, hogy a meglevő vízkészlet­tel a várva várt májusi eső­kig növényeink boldogul­hassanak. A csapadéksze­génység ismét előtérbe hoz­za az öntözési lehetőségek kihasználását. A mintegy 20 ezer hektár öntözését napi­rendre kell tűzni. Elsősor­ban olyan növények öntözé­se kerüljön előtérbe, melyek exportcéljainkban az átla­gosnál nagyobb bevételt je­lentenek, másrészt a lakos­ság ellátásában az átlagos­nál nagyobb szerepet ját­szanak. A zöldségfélékre gondolok. — Milyennek ítéli az őszi ve­tések állapotát? — Az őszi vetési munkák befejezése óta öt hónap telt el. A 134 ezer hektár búza nagy része most kel. A ga­bonatermesztő gazdaságok­ban több búzatáblát meg­vizsgáltak a szakemberek. Lesznek táblák, melyeken a vetést ki kell szántani. Te­hát eleve veszteséggel szá­molunk. De, mintha érezték volna igen sok helyen az időjárás várható kemény­ségét, 10-20 százalékkal fel­emelték a vetőmag mennyi­ségét. Ezek a területek, bár most kelnek, de biztatóbb képet mutatnak a hagyo­mányos vetőmagnormával vetett tábláknál. A megké­sett növényfejlettség és az aratásig hátralevő 80-90 nap mindenki részéről megkü­lönböztetett gondosságot kí­ván. Szakembereink a lehe­tőségek maximális kihasz­nálásával szervezzék a leg­korszerűbb termelési eljárá­sok, technológiai beavatko­zások sorát. A gazdaságos­ságra való törekvés hassa át minden lépésüket, mert mégis csak a tél által meg­hagyott gabonából kell meg­termelnünk az ország ke­nyerét. — A piaci helyzet alakulása több. korábban Jól menő nő­vény termesztését szűkítette le. Ezzel kapcsolatban kaptak-e az üzemek bizonyos információkat? — Amint hozzájutottunk a termelési lehetőségek meg­ismeréséhez, részben a ter­meltető vállalatok útján, részben pedig szakmai, ér­dekvédelmi programokon, a szükséges tájékoztatást meg­adtuk. Sajnos, ebben az év­ben tovább szűkült a ko­rábban jól jövedelmező nö­vények termesztése. A ve­tőmagvak iránti kereslet csökkenése várható, ezért 40 százalékkal visszafogták a termőterületet. A napra­forgó értékesítése tavaly sok gondot okozott, csökkent az olaj iránti kereslet. Tehát ez is megfontolandó. A cu­korpiacon is hasonló a helyzet. A zöldségfélék iránti kereslet is csökken, emiatt kevesebb zöldborsót termeltetnek a gyárak. Ezekről valamennyi gazda­ságban tudnak, ezért is ter­veztek minden eddiginél na­gyobb kukoricatermő terü­letet 1987-re. A megye gaz­dasága ilyen módon alkal­mazkodik a megváltozott körülményekhez. — Mindent egybevetve, milyen feladatok előtt állnak az üze­mek? — Lényegében egy jó hónap alatt gondoskodniuk kell az őszi vetések további sorsáról, és dönteni, mi ma­radjon meg, mire figyelje­nek oda az átlagosnál job­ban. Közben a nagyon gon­dos vetésápolási munkákat hangsúlyoznám, de ezzel egy időben 110-120 ezer hektáron a kukorica, csak­nem 100 ezer hektáron az ipari, az olajos- és a takar­mánynövények elvetéséről is gondoskodniuk kell. Osz­tályunk a munkák feltéte­leinek biztosítására felké­szült. A megyének tekinté­lyes mennyiségű vetőmag­tartalékai vannak, s jó az ellátás műtrágyákból és nö­vényvédő szerekből is. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom