Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-25 / 71. szám

X987. március 25., szerda © Megyei mozgalomtörténeti bizottságok ülése Békéscsabán Előadás Kulich Gyuláról (Folytatás az 1. oldalról) A Kommunista Ifjúsági Szövetség harminc év előtti zászlóbontására dr. Farnas József, a KISZ Békés Me­gyei Bizottságának titkára emlékezett, tisztelettel adóz­va azoknak az egykori ifjú­kommunistáknak, akik há­rom évtizeddel ezelőtt részt vettek a mozgalmi munká­ban, akik vállalták a kezde­ti időszak nem könnyű és nem mindig hálás feladatait. Azután, a jelenről és a jö­vőről szólva a KISZ XI. kongresszus néhány fő irányt megszabó határozatát és a „Jövőnk a tét” akciót emlí­tette az előadó. „Kulich Gyula helye a magyar antifasiszta mozga­lomban” címmel dr. Svéd László, az MSZMP KB Párttörténeti Intézet tudo­mányos főmunkatársa tar­tott érdekes és tanulságos előadást. Bevezetőben a pél­da erejéről, a példaképnek a nevelésben betöltött pozitív szerepéről tett említést. Kulich Gyula olyan hőse az ifjúsági mozgalomnak, aki emberi tartásával, hitével példaképe lehet az ifjúság­nak. Az ő mozgalmi munká­jának egyes állomásait is­mertette ezután az előadó. Részletesen szólt többek kö­zött az 1938 augusztusában megtartott első munkás-pa­raszt ifjúsági találkozóról, amelyet egy év után ismét megrendeztek, s amelynek küldöttei között voltak bé­késcsabai, gyomai, nagyka- marási fiatalok. Szó esett az OIB és a Márciusi Front együttműködéséről — a jó kapcsolat kialakításában el­évülhetetlen Kulich Gyula érdeme. Kulich Gyula osztályhar­cos, antifasiszta tevékenysé­ge egyes mozzanatainak fel­elevenítése után az előadó kitért arra, éppen a 30 éves évforduló apropóján, hogy a magyar kommunista ifjúsá­gi mozgalom 1918-ban bon­tott zászlót — a KISZ 1957- es újjászületését így négy év­tizedes küzdelemmel teli időszak előzte meg. Az előadás után Ancsin Pálné a megyei KISZ és az úttörőtörténeti bizottság munkájáról számolt be, majd a városi munkásmoz­galmi bizottságok vezetői foglalták össze, hol tarta­nak a munkabizottságok az elmúlt évtizedek helyi ese- nyeire való visszaemlé­kezések gyűjtésében. Ennek kapcsán élénk vita bontako­zott ki, melyben a résztve­vők közül sokan mondták el véleményüket, megegyezve abban, hogy hiteles képet, korrajzot csak az események, jelenségek összefüggéseinek feltárásával lehet kapni. Az elhangzottakat Kovács Ferencné, az ülés levezető elnöke, az MSZMP megyei archívumának vezetője, a megyei munkásmozgalmi bi­zottság elnöke foglalta össze. Tudományos kotatásokról tájékoztatták a megye lelkészeit Megyénk több évszázados agrárjellegéből adódóan hosszú időn keresztül a pa­pok és a tanítók voltak a kulturális értékek közvetítői, hordozói, illetve a tudomá­nyos kutatások művelői. A XIX. század végén a kapi- talizálódás következtében új igények merültek fel a gaz­dálkodással szemben. Ugyan­akkor ezen a vidéken is megjelent a mezővárosi ér­telmiség. .. E rövid történelmi vissza­pillantással kezdte tájékozta­tóját dr. Köteles Lajos, a tudományos és koordinációs szakbizottság titkára azon az ülésen, amelyet tegnap tar­tott az Egyházközi Békebi­zottság és a Katolikus Papi Békebizottság a Hazafias Népfront szervezésében. A felszabadulást követő időszakban az értelmiség ki­került az élvonalból és csak a ’70-es évektől kezdve tölt be ismét fontosabb szerepet a megye életében. Ezt tanú­sítja egyebek között annak a tudományos koordinációs szakbizottságnak a munkája, amely nemcsak jelzi az idő­közben felmerülő súlyos problémákat, hanem sok te­rületen részt is vesz a dön­tések előkészítésében, ki­munkálásában. Ennek meg­vannak a személyi feltételei, hiszen mintegy kétszáz ak­tív, jól felkészült kutató dol­gozik Békésben. Sőt, vannak, akik az ország más városai­ba, vagy külföldre utaznak, hogy bővítsék tudásukat. A megyei tanács megtízszerez­te a kutatásra fordítható összeget, és ma már azon a szakterületen is folyik elmé­lyült szellemi tevékenység, amely a közgazdaságtudo­mány témakörébe tartozik. Jó lenne — hangsúlyozta az előadó —, ha az értelmiség felvállalná a társadalmi je­lentőségű környezetvédelmi teendőket is. A tájékoztató után kérdé­sek és vélemények hangzot­tak el. Többen elismeréssel szóltak a gondok őszinte, nyílt feltárásáról, majd ki­emelték: a papság a maga lehetőségein belül kész cse­lekedni azért, hogy a közös célok megvalósuljanak az elkövetkezendő időben. Volt, aki a család és iskola kap­csolatára utalva az érzelmi nevelés előtérbe helyezését tartotta fontosnak. Nem hagyható figyelmen kívül a településkutatás további ösz­tönzése. Nevezetesen, kevés ismeretanyagot lehet találni például a XVIII. századból, pedig ennek megléte, köz­kinccsé tétele nagyban elő­segítené azt, hogy jobban megismerjük, milyen volt az akkori népek élete, gondol­kodásmódja, lelkülete és ka­raktere. A jelzésekre és a kérdé­sekre dr. Köteles Lajos vá­laszolt, majd az adott témá­hoz Lénárt Imre megyei egyházügyi titkár is hozzá­szólt. A két bizottság együttes ülésének második napirendi pontjában Árdelán Pál püs­pöki vikárius a XI. országos békekonferenciáról tájékoz­tatta a résztvevőket. —y —n Az Országos Dnyag- és flrhivatal közleménye A forint árfolyamának módosításával összefüggő in­tézkedések keretében egyes energiahordozók termelői ára március hó 25-től megválto­zik. A fűtőolaj, a gudron, a kerozin, a vegyipari benzin, a propán-butángáz, az ener­getikai földgáz, a villamos­energia és a hőenergia ter­melői ára 8 százalékkal, a gázolaj és a tüzelőolaj ter­melői ára 4 százalékkal emelkedik. Mivel a gázolaj közületi és fogyasztói forgalma azo­nos áron történik, a dízel üzemű gépjárművekhez fel- használásra kerülő gázolaj ára literenként 40 fillérrel (9,30 Ft/literről 9,70 Ft/liter- re) emelkedik. A többi ener­giahordozó (valamennyi tü­zelőanyag és energiaszolgál­tatás) fogyasztói ára nem változik. Emlékünnepség Békéscsabán a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) csoportosításokra, település­politikára, környezetvéde­lemre vonatkozó javaslatok — mind-mind azt mutatják, vannak tartalékaink, s hogy nagyfokú felelősségérzet van a fiatalokban. Végezetül ezt az alkalmat is felhasználva megköszö­nöm a KISZ szervezőinek, alapítóinak, korábbi volt ve­zetőinek, hogy áldozatos munkával segítették ifjúsá­gi szövetségünket. Köszö­nöm azt is, hogy — már r nem aktív KISZ-tagokként — az élet legkülönbözőbb területein hozzájárulnak ahhoz, hogy a KISZ jelen­legi tevékenységével méltó folytatója lehessen az önök A várva-várt tavasz első napjaiban, nemzeti történel­münk jeles forradalmi év­fordulóinak sorában ünne­peljük a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség 30. születésnapját. Aki a moz­galomban nőtt fel, az jól tudja, milyen érzés találkoz­ni az egykori küzdőtársak­kal! Minden egyes arc ezer­nyi emlék. Az egykori MA- DISZ és DISZ vezetői „a fé­nyes szelek” világot meg­váltani akaró tenniakarásá- ra, a felszabadulás utáni új­jáépítés óriási erőfeszítése­ket igénylő, de szép, nemes feladataira emlékeznek. Bizonyára soha nem fe­lejtik el azokat a pillanato­kat, amikor elhangzott, hogy Békés megyében is megala­kul. zászlót bont a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. Az ellenforradalom fegyverei már elhallgattak, az ország kezdett visszatér­ni a megszokott kerégvágás- ba, de a fejekben és a szí­vekben még sok volt a za­var, a kétkedés, a bizonyta­lanság a jövőt illetően. Szükség volt az ifjúság tu­dására és tenniakarására, hogy az élet minden terüle­tén konszolidálódjon a hely­zet. Többször is felmerült az­óta a kérdés, forradalmi-e a mai ifjúságunk? Egyáltalán, vannak-e forradalmi felada­tok a mi életünkben? Azt felelhetjük, hogy igen, van­nak! A mi ifjúságunk, a ma ifjúsága nem hitványabb az elődöknél, noha a feladatok, melyek megoldásában jele­nünk és jövőnk a tét, má­sok, és mindig is változni fognak. Szocializmusunk mai valósága forradalmi tar­talmakat hordoz, de a cse­lekvés módjai ma nem a régi értelemben vett forra­dalmiak. Jelenünk és jö­vőnk a tét a mindennapi küzdelmekben, erőfeszítések­ben. A megyei pártbizott­ságnak érvényes határozata, reális feladatterve van, melynek megvalósításával ja­vítani tudunk és akarunk megyénk ifjúságának hely­zetén. Az egyik legfontosabb politikai kérdés ez szá­munkra, hiszen Békés me­által elindított folyamatok­nak. Azok az eredmények, melyeket szövetségünk az el­múlt évtizedekben elért, ma nekünk erőt ad, hitet, lelke­sedést és ambíciót. Kérem valamennyiüket, hogy az elkövetkezendő években is hasonlóan dolgozzanak, se­gítsenek bennünket. Ezekhez kívánok minden­kinek tisztes öregkort, jó egészséget. A KISZ jelenle­gi vezetőinek pedig azt kí­vánom, hogy úgy dolgoz­zunk, hogy évtizedek múl­tán majd mi is emelt fővel tudjunk az akkori KISZ- esek szemébe nézni. Ezt követően Szabó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. gye népessége folyamatosan fogy. Amíg 1950-ben 472 ezren éltek itt, addig ma már ennél 50 ezerrel keve­sebben. A csökkenés főleg az élveszületések számának apadásából és az elvándor­lásból adódik. Ezért minden tőlünk telhetőt meg aka­runk tenni azért, hogy a mai fiatalok boldogulását elő­mozdítsuk. Azt akarjuk, hogy itt tanulhassanak, majd it* kapjanak számukra meg­felelő munkahelyet, reális jövedelmet és a családala­pítók lakást. Hogy az egye­temek, főiskolák Békés me­gyei hallgatói tanulmányaik befejezése után ide akarja­nak visszatérni, hazajönni, mert nagy szükségünk van rájuk. Valamennyiünk felelőssé­ge, hogy nálunk is széleskö­rűen kibontakoztassuk az in­tenzív gazdasági növekedés gyakorlatát, hogy fegyelme­zettebben, minőségileg jobb munkával, kevesebb költség­gel jobb és jövedelmezőbb termékeket állítsunk elő, ad­junk az országnak és a kül­kereskedelemnek. Őszintén kell szólnunk arról, hogy e téren erőfeszítéseink még nem hoztak látványos ered­ményeket. De megindult egy előrelátó, egészséges folya­mat, amelyet minden rendel­kezésünkre álló eszközzel, anyagilag és erkölcsileg egy­aránt támogatnunk kell. Vannak kiemelkedő eredmé­nyeink egyes mezőgazdasági üzemeinkben — vannak ná­lunk is évek óta kiemelkedő eredményt elérő, fejlődő és fejlődőképes ipari üzemek. Nehézségeink ellenére biza­kodva nézünk a jövőbe, mert van mit megvédenünk, s van programunk a továb­bi időszakra is! Célkitűzése­ink valóra váltásához hí­vunk és várunk minden szülőföldjét szerető, boldo­gulni vágyó felnőttet és fia­talt! Gondolkodjunk, dol­gozzunk együtt, s az ered­mény nem maradhat el! Ifjúsági szövetségünk munkájában mindig megha­tározó volt — s ma talán még inkább — az: hogyan képes közvetíteni a párt politikáját a fiatalokhoz, megnyerni és cselekvésre mozgósítani őket társadal­mi céljaink megoldása ér­dekében. Ezért is tartom kifejező­nek és mozgósító erejűnek a KISZ Központi Bizottsá­gának „Jövőnk a tét” felhí­vását, akcióját. Megyénk­ben a felnőtt közvélemény érdeklődése, szimpátiája kí­séri törekvéseiket. Pártszer­vezeteink többsége ösztönzi, segíti a jó elképzelések, programok megvalósítását. A korszerűen gazdálkodó gazdasági vezetők számára nagy segítség ez a gazdál­kodás megjavítása érdeké­ben. A pártnak szüksége van az ifjúságra, arra, hogy a társadalom felemelkedésé­ért vívott erőfeszítéseit tet­tekkel támogassák a fiata­lok. Az ifjúságnak pedig szüksége van a pártra, hogy' utat mutasson, példát adjon cselekvési igényeinek kielé­gítésére. így volt ez a múlt­ban, így van ma és így lesz a jövőben is. E gondolatok­kal köszöntjük a tisztes fér­fikort jó erőben megért, 30 esztendős Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Bé­kés megyei tagságát. A me­gyei pártbizottság nevében Tóth Tünde, a szőke, mosolygós, 16 éves szeg­halmi gimnazista kislány az emlékülés legfiatalabb résztvevője. — Számodra mit jelent a KISZ? Milyenek a személyes tapasztalataid a tömegszervezetben? — Nagyon sokat nyújt nekem a mozgalom. Cse­lekvési lehetőséget, ta­pasztalatszerzést, ezen­kívül olyan emberekkel ismerkedhetek meg, akiktől sokat tanulha­tok. Nálunk a gimnázi­umban már nem formá­lis a tagfelvétel, mint volt, akár egy-két évvel ezelőtt is. Üj módszert vezettünk be, az elsősök­nek tenniük kell azért, hogy beléphessenek a KISZ-be. — Mik a terveid? — Nekem most az a legfontosabb, hogy jól tanuljak. De emellett nagyon szívesen végzek bármilyen közösségi munkát, amelyről úgy érzem, hogy segíti a KISZ munkáját. kívánok újabb sikereket a munkában, a tanulásban, a haza védelmében, a közélet­ben és a családi életben egyaránt. Emeljék még magasabbra a három évtizede kibontott vörös zászlót, gondolkodja­nak, cselekedjenek az akkor meghirdetett, s ma is élő jelszó szellemében: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” A szünet után korreferá­tumok következtek. Szót kért dr. Vincze Gábor, a gyulai kórház KlSZ-bizott- ságának titkára, Andrékó Pálné, a Kardoskúti II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezet KISZ-eseinek képvise­lője, Rózsa Atilla, a Békés­csabai Áfész KlSZ-bizottsá- gának titkára, Tóth Tünde, a szeghalmi Péter András Gimnázium tanulója és Né­meth Ferenc, az Orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár KISZ-bizottságának titkára. A hozzászólások után a vésztői Bartók Béla úttörő- csapat irodalmi színpada adott ajándékműsort, végül a résztvevők elénekelték a Párttal, a néppel című dalt. * * * Orosházán, az Üj Élet Tsz- ben hétfőn este emlékeztek meg a KISZ zászlóbontásá­nak 30. évfordulójáról. Az ülésen az egykori, ma már őszülő hajú KISZ-esek mel­lett, a mai ifjúkommunisták, vettek részt. Szendrei László megnyitója után Kiss Lajos, a termelőszövetkezet párt­titkára ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy há­rom évtizeddel ezelőtt, a Tanácsköztársaság évfordu­lóján alakult meg a Kom­munista Ifjúsági Szövetség. Ezt követően az 5. sz. ál­talános iskola 2251-es számú Bem József úttörőcsapatának tagjai köszöntötték az Űj Élet Tsz KISZ-szervezetét — akikkel már régóta tar­tanak fenn baráti kapcsola­tot —, és stílszerűen 30 gyertyával díszített tortát nyújtottak át a KlSZ-tagok- nak. * * * A Szellőző Művek 3. Sz. Sarkadi Gyáregységének üze­mi KISZ-bizottsága a KISZ zászlóbontásának 30. évfor­dulója tiszteletére kommu­nista műszakot szervezett 1987. március 21-én. A 192 fiatal munkájának értékéből 20 000,— forintot az üzem nyugdíjasainak és a közös­ségi gyermekintézmények tá­mogatására utalt át a KISZ- bizottság. A kommunista műszak vé­gén átadták a társadalmi munkával felújított ifjúsági klubot is, ahol kulturáltan szórakozhatnak az üzem fia­taljai és a szocialista brigá­dok is. Az avatóünnepség végén az üzem legaktívabb KISZ- tagjait jutalmazták meg. B. Cs., G. E., L. S., V. L. Fotó: Szóke Margit Szabó Miklós felszólalása , Baukó Mihály, a Tégla- és Cserépipari Vállalat igaz­gatója a KISZ kezdeti törekvéseire emlékezett vissza. — Akkor annak a megyei intéző bizottságnak voltam a tagja, amelyik a korábbi ifjúsági szervezet vezetői­ből alakult meg. Mindegyikünknek meg volt a maga feladata. Azt megelőzően a DISZ városi titkáraként dolgoztam; a párt és a KISZ szervezésével bíztak meg. — Csak békéscsabai fiatalok vettek részt az újjáala­kulásban? — Nem, sőt éppen az az érdekes, hogy mennyire ak­tívan kapcsolódott be a munkába a megye városainak, falvainak az ifjúsága. Két problémára helyeztük a hang­súlyt akkoriban. Az első volt a hatalom kérdése. Egyér­telműen kiálltunk a törvényes kormány, az MSZMP po­litikája mellett. Másodsorban a szervezeti rendszer megszilárdítását tartottuk elengedhetetlenül fontosnak. — Hogyan agitáltak, milyen formában nyerték meg a fiatalokat az ügynek? — Nekünk akkor ki kellett vonulnunk az utcára, te­herautókon jártuk a városokat, falvakat. Abban az idő­ben ilyen látványos, demonstratív megmozdulásokra volt szükség. Sőt, még fegyveres kiképzésen is részt vet­tünk, mivel megtudtuk, hogy az ellenforradalmárok is­mét szervezkednek. Szerencsére ma már mindez telje­sen más keretek között zajlik le.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom