Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-25 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N E PUJSAG 1987. MÁRCIUS 25., SZERDA Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 71. SZÁM Megyei mozgalomtörténeti bizottságok ülése Békéscsabán Előadás Kuliéit Gyuláról Hiteles, pontos és a lehetőleg teljes képet adni jelenkori történelmünk elmúlt évtizedeiről, és ezen belül a munkásmozgalomról, az ifjúsági és az úttörőmozgalomról — e cél és szándék vezérli az MSZMP Békés Megyei Bizottsága munkásmozgalmi bizottságát, valamint a KISZ és az úttörő megyei történeti bizottságot, amelyek március 24-én, tegnap délelőttt együttes ülést tartottak Békéscsabán, a megyei pártbizottság épületében. (Folytatás a 3. oldalon) Emlékünnepség Békéscsabán a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója tiszteletére Illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délután Békéscsabán a Jókai Színházban ünnepi emlékülést tartottak a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére. A résztvevők elénekelték a Fel kommunista ifjú sereg kezdetű dalt, majd Garay Gábor: Századvég című versét Józsa Mihály mondta el. Az emlékülés résztvevőit dr. Farnas József, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte, köztük Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét, Fodorné Bir- gés Katalint, az SZMT vezető titkárát, Szikszai Ferencet, a HNF megyei bizottságának titkárát, a megyei KISZ-bizottság volt első titkárait. Javasolta, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek azokra a hajdani KISZ-aktivistákra, akik már nincsenek az élők sorában, majd felkérte Szabó Bélát, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkárát ünnepi beszédének megtartására. Az emlékülés egyik felszólalója Szabó Miklós volt Szabó Béla beszéde Jelvényünkön két évszám látható, 1919., 1957. Az első időpont jelzi, hogy a KIMSZ létrejöttétől számítjuk ifjúsági mozgalmunk megalakulását és azt, hogy a dicső forradalmárok nyomdokain járunk. A második időpont pedig azt jelzi, hogy ekkor bontott zászlót a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szerte az országban, Békés megyében pontosan 30 éve, 1957. március 24-én. 1957 tavaszán a KISZ- esek komolyan láttak munkához. A sarkadi gépállomás fiataljai munkaversenyre hívták a megye gépállomásainak ifjúságát, egymás után alakultak az ifjúsági brigádok. Jelentős volt a termelés fellendítése szempontjából az exportra termelő brigádok tanácskozása — ’57 júliusában. De lehetne folytatni a sort az őszi kukorica- és répabetakarítással, amelyből a középiskolások vették ki derekasan a részüket. Fontos volt a vezetőképzés — már az első időszakban közel 300 fiatalt képeztek ki. A lelkes munka a következő években is folytatódott. Keresték a vonzó, tartalmas KISZ-élet megteremtésének lehetőségét. Szívesen vettek részt a termelő- munkában, versenyeken, az üzemekben létrejöttek a minőségi őrjáratok. Kultúrcso- portok járták a betanult műsorukkal a falvakat, tanyákat. Facsemete-ültetésben országosan a 1 helyezést érték el. De építettek kultúr- otthont Végegyházán, művelődési házát Kisnyékén, üdülőt Mezőberényben. Sokan teljesítették az „Ifjúság a szocializmusért” és a Ki- lián-próbát. A ’60-as évek elején vállaltak védnökséget az Orosházi Üveggyár építése fölött, csatlakoztak a „dunai cementmű” építéséhez. 1961-ben kezdődött a csabai ifjúsági park, a későbbi KISZ-iskola, a mai politikai képzési ■ központ építése. 1962-ben önálló megyei ifjúsági lapot jelentetett meg a KISZ Békés Megyei Bizottsága, „Viharsarok Ifjúsága” néven. A hagyományok ápolását szolgálta éveken át a Kulich Gyula kulturális szemle, amelyen 1962-ben 249 színjátszócsoport vett részt 3394 taggal. 1963-ban a KISZ kezdeményezésére került sor Gyulán az Erkel-diákünne- pek megszervezésére, ahol több mint 3000 diák vett részt. Az EDÜ-t kétévente azóta is megrendezzük, az idén 13. alkalommal. Az 1967-es küldöttértekezleten már 731 alapszervezet közel 24 ezer tagja képviseletében tanácskoztak a küldöttek. A KISZ VII. kongresszusa határozata nyomán a KISZ-szervezetek munkájában erősödtek a differenciált rétegmunka vonásai. Jelentős' fellendülést hozott az ipartelepítési program. A gazdasági munkát segítő akciók mind jobban illeszkedtek a szocialista munkaverseny keretébe, melynek bizonyítása, hogy 1970-ben már 160 ifjúsági brigád közel 3000 taggal dolgozott. „ Napjainkban a KISZ eredményesen mozgósítja tagságát a feladatok megvalósítására, szervezett erőként járul hozzá az értékek gyarapításához. A taglétszámunk megközelíti a 32 ezret. Társadalmi, gazdasági változásaink a KISZ számára is új gondolkodásmódot, egyfajta megújulási képességet tesznek szükségessé. Küldöttgyűlésünk ezeket 1986-ban a következőkben összegezte: Erősítsük a KISZ politikai mozgalmi jellegét, tehát mindenkor hangsúlyosan kell foglalkoznunk a legfontosabb politikái kérdésekkel. Érvényesüljön jobban mozgalmi munkánkban az egyes ifjúsági rétegek szerepe, sajátossága. Mi tudatosan vállaljuk társadalmi örökségünket. Természetes azonban az is, hogy jobbat, többet, demok- ratikusabbat, boldogabbat akarunk. Végső soron ugyanazt, mint elődeink akartak, melynek megvalósítása során eljutottak valameddig, s értékeset, nemeset, óvni érdemeset hoztak létre. Ezt kívánjuk folytatni. Türelmetlenségünk abból is fakad, hogy nemcsak a jelent akarjuk, hanem a jövőt is. Ez gyorsabb előrehaladást kíván. Az elmúlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága nagy fontosságú határozatot hozott gazdasági teljesítőképességünk fejlesztésével összefüggésben! E korszakos jelentőségű döntés széles körű megismertetéséhez, a népgazdaság helyzetének tényszerű bemutatásához, a több évre szóló kemény cselekvéshez kíván hozzájárulni a KISZ a „Jövőnk a tét” nevű akciójával. Tudjuk, hogy jövő mindig volt és lesz, de nem mindegy, hogy milyen! Ma nagyon sok, nehezen megválaszolható kérdéssel kell szembenézni, ez tény, de pusztán kesergéssel, kivárással nem sokra megyünk. Ezért határozta el a KISZ, hogy tettekre sarkallja tagjait. Hogy mindenki — ismételten is — nézzen körül a maga háza táján, mit lehet jobban, eredményesebben csinálni. Ennek az akciónak az eddigi eredményei — a felajánlások, a szervezésre, takarékosságra, nyereségnövelésre, érdekeltségre, át(Folytatás a 3. oldalon) Az emlékülés szünetében beszélgettünk dr. Gonda Józseffel, az orosházi városi pártbizottság első titkárával, aki első titkára volt a KISZ első megyei intéző bizottságának. — Hogyan zajlott le az első intéző bizottsági ülés, és mik' voltak a végrehajtásra váró feladatok? — Minden részletre nem emlékezhetem pontosan, hiszen épp 30 évvel ezelőtt ültünk össze először. Annyi biztos, hogy a hangulat emelkedett volt, hittünk abban, amit csináltunk. Szinte hetente találkoztak a bizottság tagjai, az éppen adódó nehézségeket igyekeztünk azonnal megoldani. Legfőbb feladatunknak az alakuláskor természetesen a vezetők kiválasztását és képzését tartottuk. Igyekeztünk a lehető legközvetlenebb kapcsolatot tartani társainkkal, napokat beszélgettünk végig egyeztetve elképzeléseinket. — Az alapító KISZ-tagok tehát lelkesek, tettrekészek voltak, a maiakról azonban néha elhangzik olyan vélemény, miszerint elkényelmesedtek, mozdíthatatlanok. Mi erről a véleménye? — Munkám során gyakran találkozom fiatalokkal, közöttük KISZ-esekkel is, ezért merem határozottan kijelenteni, hogy a maiak semmivel sem rosszabbak nálunk. Mindössze mások. Eltelt azóta harminc év, rengeteget változott a világ, és ma már egészen másként gondolkodik egy 20 éves, mint 1957-ben. Meggyőződésem, hogy értelmes célokért bármikor „harcba szállnak” a mai fiatalok is, csak jól kell irányítani őket, és komolyan venni az elképzeléseiket. Talán többet kellene beszélgetni velük nekünk, alapítóknak...! Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ■— Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezetésével — március 24-én, tegnap ülést tartott. A napirendek a következők voltak: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról, ezen belül a táppénzes helyzet alakulása Békés megyében — a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasztalatai Békés megyében, az 1987. évi ellenőrzési program jóváhagyása — bejelentések. Legutóbb 1984 októberében értékelte a végrehajtó bizottság a táppénzes helyzet alakulását. Most az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegezte. A megyében 1985-ben 2 millió 180 ezer volt az ellátott betegek száma, tavaly 2 millió 264 ezer. Táppénzen tartási joggal 304 orvos rendelkezik, közülük 178 körzeti, 10 üzemorvos, 45 gyermekkörzeti, 53 szakrendelői, 18 gondozói orvos. A 304 orvos hét rendelőintézet vonzáskörzetébe tartozik, az általuk szolgáltatott heti jelentések gyorsjelzést adnak a változásokról. Így alkalmasak arra, hogy szükség esetén megfelelő intézkedést hozzanak. A körzeti orvosok utalták ki az összes táppénzes nap 72, az üzemorvosok 4, a gyermekkörzeti orvosok 8, a szakrendelések 13, a gondozók orvosai 3 százalékát. Döntő fontosságú az alapellátásban végzett munka minősége, meghatározó az ott folyó megelőzési tevékenység. A megelőzést szolgálja az aktív felkutatás, a rejtett betegségek időben történő felismerése. Az üzemorvosoknál emelkedett a táppénzes állományba vétel, ami jelzi azt a törekvést, hogy az üzemi dolgozók keresőképességét a főfoglalkozású üzemi orvos döntse el. Ami a szakrendeléseket illeti, legtöbb a táppénzes a sebészeti, nőgyógyászati és reumatológiai szakrendeléseken. . A társadalombiztosítás adatai szerint a megyében tovább csökkent a táppénzre jogosultak száma: 1985- ben 132 ezer 500 volt, tavaly pedig 131 ezer. A társadalombiztosítás és a vállalatok együttesen mintegy 234 millió forintot fizettek ki 1986-ban, 7,9 millió forinttal többet, mint az előző évben. Ennek ellenére megyénk táppénzes aránya már tíz éve az országos értéknél alacsonyabb. A gyermekápolási táppénz a múlt évben az összes táppénzes nap 8 százalékát tette ki, míg az előző évben csak 7 százalék volt. Csökkent az üzemi balesetek száma, tavaly 4551, azt megelőzően 4617 volt. Szerencsére a halálos balesetek száma is csökkent, tavaly 17, azt megelőzően 23 volt. Ami a további feladatokat illeti, elsősorban az alapellátást végző orvosokat kell felkészíteni az érvényes jogszabályok megismerésére, tovább szükséges fejleszteni a táppénzes helyzet alakulásában érdekelt valamennyi szervezet együttműködését, az üzem-egészségügyi szolgálat szakmai erősítését, az orvosi dokumentáció javítását, az információ bővítését. A végrehajtó bizottság a jelentést a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta. A testület megvitatta és elfogadta az 1986. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasztalatairól, valamint a pénzügyi revíziók és az ellenőrzési program teljesítéséről szóló beszámolót, illetve jelentést. E témára lapunkban a későbbiekben visszatérünk. A bejelentések sorában többek között a településfejlesztő társadalmi munka múlt évi eredményeit értékelte a testület. A szokásnak megfelelően április 4. előtt — március 30-án, hétfőn délután — adják át az elismerést az élenjáró településnek, illetve egyénnek. S. F. Értékelték a lapterjesztést Békéscsabán, a Lapkiadó Vállalat székházában tegnap, kedden értekezletet tartottak a hírlapterjesztési munkáról. Csala János, a Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója köszöntötte a vendégeket. Hrabovszki Mátyásné, a Szegedi Postaigazgatóság osztályvezetője számolt be az elmúlt évi lapterjesztés alakulásáról. Tavaly az igazgatóság területén 2,7 százalékkal emelkedett az értékesített lapok száma, ezzel az eredménnyel az országos terjesztési versenyben az első helyet szerezte meg a Szegedi Postaigazgatóság. Kiemelkedő eredményt értek el az őszi Népszabadság-akcióban. A továbbiakban Békés megye 1986. évi hírlapterjesztési tevékenységéről beszélt az osztályvezető. Tavaly több mint 49 millió lapot értékesítettek a megyében. Másfél százalékkal emelkedett a Népszabadság előfizetőinek száma, a tervezettnél 506-tal több előfizetőt gyűjtöttek a szakemberek. A Népújság előfizetőinek száma 4,1 százalékkal nőtt tavaly. Befejezésül az idei feladatokról adott tájékoztatást az előadó. Szeles Pál, a Hírlapkiadó Vállalat főosztályvezetője el-* ismeréssel szólt a Népszabadság-előfizetési akcióban elért kiemelkedő megyei eredményekről. Kérte a jelenlevőket, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel, szakértelemmel folytassák a politikai napilapok, valamint a magyar nyelvű szovjet lapok terjesztését. A beszámolót követő élénk vitában szót kért dr. Soós Tibor, a megyei pártbizottság munkatársa, aki köszönetét mondott a megyei pártbizottság nevében a Népszabadság-akcióban részt vevő postásoknak, terjesztési szakembereknek. V. L.
