Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-19 / 66. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 19., csütörtök o Növényvédelem nagyüzemeknek és kistermelőknek Igazgatói értekezlet Szeghalmon Tegnapelőtt Szeghalmon tartották meg értekezletüket a megye gimnáziumi igazgatói és kollégiumi igazgatói. A kéthavonta sorra kerülő találkozásra ezúttal meghívták dr. Héder Jánosnét, a Művelődési Minisztérium főelőadóját, aki a középiskolák szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban tartott tájékoztatót a gimnáziumi igazgatóknak. Az oktatási törvény értelmében 1987. szeptember 30- ig kell bevezetni minden oktatási intézményben az új szabályzatot, amely az eddigieknél önállóbb, szabadabb saját működési rendet tesz lehetővé minden iskolában. A mostani értekezleten a gimnáziumokra érvényes alapelveket, útmutatásokat ismertette a minisztériumi főelőadó, és tanácsokat, szempontokat adott az új iskolai házirendek kialakításához, ismertette a gimnáziumi hálózat fejlesztésének tendenciáit, az utóbbi öt évet tekintve az 1982-es pártállásfoglalás óta. Eszerint kisebb elmozdulás megengedhető a gimnáziumok javára. Az első évfolyamba felvettek aránya a gimnáziumban az 1981—82-es 18,5 százalékhoz képest az utóbbi tanévben 22 százalékra alakult. A VII. ötéves terv során a szakmunkásképző intézetekbe beiskolázottak arányát az öt év előtti 63,4 százalékról 50 százalék alattira csökkenti. Erősíteni kell a szakközépiskolai oktatást, és a szakközépiskolai érettségi értékét. A gimnáziumi hálózat fejlesztésével kapcsolatban szó volt még az értekezleten a fizikai dolgozók, gyermekeinek, a fiúk-lányok arányainak alakulásáról, a gimnáziumok irányításának kérdéseiről, az idegen nyelv oktatásról, az érettségi vizsga- szabályzatról, valamint a fakultációk új, rugalmasabb rendszeréről. A kollégiumi szekcióban az önkormányzatról és a kollégiumi demokráciáról tartott előadást a szeghalmi Budai Nagy Antal Középiskolai Kollégium vezetője, Papp Sándor. Ezt követően a résztvevő kollégiumi igazgatók megvitatták az aktuális kollégiumi feladatokat. Végül a vendégek közösen megtekintették a házigazdaintézmény, a Budai Nagy Antal Kollégium otthonos és kulturált épületeit. P. A. Békéscsabán, a Körös Szállóban tegnap, szerdán növényvédelmi tanácskozásokat tartottak. Délelőtt a nagyüzemek szakembereinek részvételével. Délután a mezőgazdasági szakboltok vezetőinek mutatták be a legújabb. házikertekben felhasználható készítményeket. Sebők Tibor, a Budapesti Vegyiművek osztályvezetője bevezetőjében a több mint 100 éves vállalat elmúlt évi tevékenységéről tartott rövid ismertetést. 1986-ban mintegy 2,7-2,8 milliárd forint értékű növényvédő szert és műtrágyát forgalmazott a vegyiművek. Megemlítette, hogy Békés megyében három partnerük is van: a BAGE, az Agroker és a Tsz- ker. A továbbiakban a szerellátásról adott átfogó tájékoztatót. A mezőgazdasági üzemek jelentős igénnyel jelentkeztek Olitrefből, valamint Flubalexből. A külföldi importalapanyagú szerek ellátásában nehézségek várhatók, mivel későn érkeztek meg a különböző alapkészítmények. Radvány Béla, a Budapesti Vegyiművek csoportvezetője részletesen ismertette az idén forgalomba kerülő rovarölő, csávázó- és gyomirtó szereket. Kutatásaik Ieg- frisseb termékei rövidesen felhasználásra kerülhetnek a gazdaságokban. Oláh István, a Sandoz információs központ szakembere a legújabb termékeikről mondta el a legfontosabb tudnivalókat, majd befejezésül Dévai Géza, az Agroker osztályvezető-helyettese a korábban ismertetett növényvédő szerek megyei választékáról beszélt. Délután dr. Wábel János, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás főmérnöke a házikerti növényvédelem időszerű kérdéseiről beszélt. Jelenleg a tél végi lemosó permetezésekre készülnek a kiskerttulajdonosok. Ezt követően a BVM házikertekben használatos készítményeiről Fock Imre tartott rövid tájékoztatót. Oláh István a környezetkímélő növényvédelmi munkákról mondta el véleményét. Befejezésül a kisüzemek műtrágya- és növényvédőszer elátásáról hallottunk a tanácskozáson. A Békéscsabai Agroker az idén hozza forgalomba a Neo-Mustox légy írtó szert, amely hatékonyan felhasználható valamennyi légyfajta ellen. V. L. Három kastély —egy A gyulai Várfürdő szomszédságában árnyas fákkal övezett parkban vár szerencsésebb jövőre az Almá- sy-kastély. Jelenleg megyei csecsemőotthon van benne. Aki az 1803-ban emelt copf stílusú kastélyban rejlő lehetőségekkel megismerkedett, az tudja, ebben a markáns épületben sokkalta „több van”, s ráadásul az üzemeltető az épület állagmegóvását sem tudja hosz- szú távon megnyugtatóan megoldani. A fürdő közelsége és az égető gyulai szállásgondok ajánlják (és követelik), hogy az Álmásy-kastély gyógyszálló legyen. Az ötletnek nincs is ellenzőjé, hiszen az idegenforgalom itt gyorsan megtermelné a kastélyra költendő súlyos százmilliókat. Hitelező is akadna. Csak épp hitelképes beruházó nincs. A helyzet az Almásy-kastélyt türelemre kárhoztatja. Hogy évente hány millió forint — ne adj isten dollár! — úszik el a hosszúnak tűnő várakozás ideie alatt, azt még nem tudni. Reméljük, nem sok. Hiszen végül is mindenki akarja a felújítást és az átalakítást. A jelek szerint még hosz- szabb vajúdásra készülhet fel a szabadkígyósi Wenck- heim-kastély átalakításának ötlete. Az Ybl Miklós tervei alapján épített neotene- szánsz kastély játékos; szinte mesebeli szépségét ugyancsak veszélyezteti az állag- megóvásra szakítható szerény összeg. Az itt elhelyezett iskolának jobb helyet találni nem volna nehéz, erről azonban mindaddig csak álmodozni lehet, míg a kastélynak nem találjuk meg a A gyulai Almásy-kastélyt jelenleg tatarozzák A geszti Tisza-kastély sors legideálisabb funkciót. A legvalószínűbbnek az a terv tűnik, hogy vadászszálló legyen a Wenckheim-kastély. Ehhez azonban jelenleg még sem beruházó, sem hitelező nincs. A tornyos, árkádos, ballusztrádos csupa-kellem kastély csodás parkjában messze földről „idecsöppent” fáival, kiszáradt szökőkút- jával, addig is felejthetetlen otthont ad az itt tanulóknak, hátteret nyújt még alighanem jó néhány filmnek, tévéfilmnek. A geszti Tisza-kastély helyzete a legreménytelenebb a méretesebb Békés megyei kastélyok közül. Az 1772-ben emelt barokk épület már jó néhány átalakítást megszenvedett, s állapota rohamosan romlik. A kis faluban általános iskolaként működő épület kevesek figyelmét vonta mindeddig magára, pedig az idegenforgalmi hasznosítás itt sem elképzelhetetlen. A környező terület vadban gazdag, nincs túl messze a gyógyvíz sem, s ne feledjük a geszti pálinkát, ami helyben van. Korábban túlzottan belenyugodtunk, hogy Békés megye nem tartozik az idegenforgalom fellegvárai közé, s bár az állítással ma is felesleges volna vitatkozni, az elmúlt évek bebizonyították, hogy Békés rengeteg vonzerővel bír a megyén kívüliek, sőt a külföldiek számára is. (A legélőbb példa erre Mezőhegyes.) Ahhoz azonban, hogy a megyében rejlő további lehetőségeket kiaknázhassuk, mindenképp szükséges a jelentős értékkel bíró műemlék kastélyok helyreállítása és korszerű hasznosítása. S nemcsak azért, mert így létük gazdaságossá válik, hanem azért is, mert megóvásuk csak így képzelhető el. U. T. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély Fotó: Fazekas Ferenc és Szőke Margit Csúcsok és rekordok Vízügyi különlegességek a Körösök völgyéről Világviszonylatban: — a vasbeton első széles körű vízépítési alkalmazására a Hármas-Körösön került sor 1905—1906-ban, a még ma is üzemelő bökényi vízlépcsőnél, — -a komplex melioráció tervezése, kivitelezése és üzemelése terén a Békés megyében működő tervezők, kivitelezők, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági üzemek kiállják az igényes összehasonlítást. A Kárpát-medence: — legcsapadékosabb területei közé tartozik a Fekete- Körös magas hegyvidéki vízgyűjtője, — legaridabb területe közé tartozik a Körös-vidék, — első komplex vízi létesítménye a Fehér-Körös mentén épült meg 1830-ban — a József nádor malomcsatorna, — legjelentősebb beruházása 1856—58. között a gyula-békési nagycsatorna (a mai Kettős- és Fehér-Körös) építése volt. Hazánk első — nagytérségi térképészeti és vízrajzi felmérését a Körös-vidékén 1823-ban Huszár Mátyás hajtotta végre, — ma is működő „tüs”- gátjai a Körösökön üzemelnek, — síkvidéki vízlépcsője és árvízkapuja Békésszentand- ráson, illetve a Hortobágy- Berettyó torkolatánál épült, — belvízátemelő szivattyú- telepei közé tartoznak a ma is meglévő gőzös szivattyútelep-múzeumaink, — vízügyi múzeumaink egyikét itt alapították, — kettős hasznosítású (öntöző- és belvízelvezető) csatornarendszerei itt alakultak ki, — öntözött műrétje Békéscsabán üzemelt, — folyami vízmércéje (1873-ban telepítették) Gyulán látható, — környezetvédelmi célú vízi létesítménye — a „Ve- szely-szifon” — itt épült meg, — számítógépes vízrajzi adattovábbító- és feldolgozó rendszere a Kövizignél üzemel, — víztársulata a gyulai székhelyű Körösszabályozási Társulat volt, amely a híres Tiszavölgyi Társulatnál egy évvel korábban jött létre, — nyárfás szennyvízöntö- ző-telepe Gyulán valósult meg, — teljesen vízellátott városa Gyula volt. Hazánk: ■— belvízi szivattyútelepekkel és csatornákkal legkiépí- tetteb rendszere, — egyetlen csatornázott (duzzasztók láncolatával kiépített) folyója, — legnagyobb teljesítményű szivattyútelepi együttese, — egyik legnagyobb halgazdasága. — első sík vidéki alagcsö- vezési kísérleti színhelye, — legkorszerűbb szivattyú- telepei és duzzasztói a Körös-vidéken találhatók, — legjelentősebb, legsokoldalúbban hasznosított és használt holtága a szarvas— békésszentandrási holtág, — legsokoldalúbban használt, és ebből adódóan legtöbb környezeti gonddal küzdő csatornája a Gyula— Békéscsaba—Békés városokat összekötő Élővíz-csatorna, — egyik legszárazabb tájegységén, Békésben, a jó minőségű földeken lehetne leghatékonyabban folytatni a szuperintenzív öntözéses gazdálkodást, — a leglátogatottabb múzeumai közé tartozik a gyulai várban lévő vízügyi kiállítás, — első alföldi tájegységet bemutató útikalauza a Kőrös-Sárrétről jelent meg 1984-ben Kondoroson, a Békés Megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság — az ország első ilyen Célokat követő társaság kiadásában, a Kner Nyomda gondozásában, — e tájegységén továbbra is nyílik a közműolló, továbbra is itt a legalacsonyabb a szennyvíz-csatorná- zottsági fok, és az elmúlt években itt sikerült legeredményesebben előrelépni a közegészségügyileg veszélyeztetett lakossági ivóvízszolgáltatásának javításában, — legnagyobb megyei védettségű természetvédelmi területe a Kövizig kezelésében lévő Körös-völgyi természetvédelmi terület a Hármas-Körösön. Békés megye: — élen jár az ipari szerelő- és gyártó kapacitása nagyságában, — vállalatai között közép- kategóriában helyezkedik el a Kövizig mély- és földmű- építő kapacitása, — kereskedelmi jellegű szálláshelyei közül a fogadó kategóriában a Kövizig rendelkezik a megye legszebb pontjain a legnagyobb össz- férőhellyel. Hazánk: — leghevesebben áradó folyója a Fekete-Körös, — legszélsőségesebb víz- szállítású és vízjátékú folyó! közé tartoznak a Körösök, — legrövidebb felkészülési idejű árvizei a Körös-vidéken alakulnak ki, — árvízvédelmi töltéssel legjobban telepített négyzetkilométere a Fekete—Fehér- Körös deltájában van, — veszélyes holtágkeresztezésekben „leggazdagabb” tájegysége a Körös-vidék. Az előzőek ellenére az árvízvédelmi biztonságunk nemzetközi összehasonlítást is kiáll, mert: — árvízvédelmi szükségtározókkal hazánkban a Körös-vidék a legjobban kiépített, — a töltéserősítések üteme a VI. és VII. ötéves tervben országosan is kiemelkedő mértékű, — a kritikus igényeket és követelményeket is kielégíti a Kövizig védelmi szervezetének mozgósíthatósága és technikai felszereltsége. (összeállították a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei.)
