Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

1987. február 7., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK Száz éve Farsangi mulatságok a megyében Helységneveink nyomában Okány A karácsonyi és szilvesz­teri vígasságok után hamar következik a vízkereszt, s vele a farsang, a jóval hosz- szabb ideje a bohóságoknak. A Gyulán megjelenő Békés című lap 1887. január elején kicsit szomorkásán üdvözli a negyvenhét napos farsangot, mert locspoccsal köszöntött be. De azért elmereng a kö­zönség előtt álló szórakozá­sok tömegén, hozzátéve: „Váljon milyen lesz a báli szezon, elkelnek-e a lányok, nősül-e majd az aranyifjú­ság?” Ezt latolgatva odajut, majd kiderül ez, az eljegy­zési és esküvői rovat hírei­ből. Első: a megyebál „Mikor a katonazenekar rázendítette az indulót, az örök fiatal szép ladypatro- nesse, Almásy Kálmán gróf­né lépett a megyeház eme­leti nagytermébe kíséreté­vel.” — írja a tudósító, az­tán hűségesen beszámol az estély eseményéiről, sorolja a fényes neveket, szép lányo­kat, asszonyokat, a karzat közönségét, a gyönyörűen feldíszített termet, az étkek finomságát, a jó rendezést. Végül azt, hogy a bál „ele­get jövedelmezett a jótékony- czélra.” A friss beszámolót később még két érzelmes tárca kö­veti a bál hangulatának megfelelő hangnemben. Békésen a farsang nagy szenzációval kezdődött: két­napos ünnepség keretében avatták fel az új Bérházat. „Az ünnepély méltó volt a monumentális alkotáshoz.” A szombati társasebéden a sok helyi és vidéki vendég közt foglalt helyet Irányi Dániel is, a város országgyűlési kép­viselője. Este bál a Bérház­ban. „Ilyen még nem volt Békésen: a villanyvilágítás vakító fénye mellett csoda­szép látványt nyújtott a nagyterem, melynek utczai részén állt a bálanya festői szépségű emelvénye, körül­véve díszes virágokkal.” A zenét a 101-es gyalog­ezred nagyváradi zenekara és az első csabai zenekar szol­gáltatta. Vasárnap este ugyanitt nagy sikerű népbálat rendez­tek, melyet sorban követett a városban a többi. A kaszi­nóé, a „polgári piknik”, az iparos ifjaké stb. Az öcsödi fiatalság a pik­nikhez hasonló batyubálat rendezett. „A családias szí­nezetű, fesztelen mulatság olyan jól sikerült, hogy a már úgyis virágos jókedv — a bor és jó zene mellett — vacsora után mindjárt ki­tört, és tartott kivilágos-ki- virradatig.” A kassza sem mellékes A kor divatja szerint, bár­kik is rendezték a bálát, a kellemeset a hasznossal kö­tötték össze. A sok-sok egye­sület és kör megyeszerte, a bálákat — mint máskor — farsangkor is valamilyen cél­lal tartotta a szórakozás mel­lett. A belépőjegyek ára a felülfizetésekkel együtt min­denütt csinos summa, bár a kiadás sem csekély, mégis marad pénz szociális célra, saját könyvtár gyarapítására, felszerelések vásárlására a különböző közösségeknek. Az újság közölte is a na­gyobb bálák elszámolásait, külön, név szerint feltüntet­ve a felülfizetések összegét, akárcsak a megjelent höl­gyek névsorát. A gyulai Nő­egylet bálján például Csabá­tól Orosházáig, a közeli és messzebbi környék eladó lá­nyai táncoltak versenyt a helybeliekkel. Az összesített báli elszámolás pedig a kö­vetkező volt. Belépti jegyek ára: 407 forint, felülfizetés: 320 forint és 50 krajcár. Ki­adás: 355 forint és 42 kraj­cár. Tiszta haszon: 372 fo­rint és 8 krajcár. Egy helyen akadt problé­ma a fizetéssel — mint a lap báli tudósítója írja —, még­pedig a békési iparos ifjak vígalmán. „Ahol sajnos egy pár rendező kapzsisága pár percre megzavarta a jóked­vet, mert nem akartak be­lépti díjat fizetni. De az ér­telmesebbek közbelépése csakhamar elnyomta a kitör­ni készülő vihart.” De ennél jóval kínosabb eseménye is volt a száz év előtti báli szezonnak. Éles szópárbaj avagy vihar egy pohár víz­ben, mert hiszen végül csak nem volt több ennél az, ami Gyulán történt a farsang utolsó napjaiban. Visszhang­ja a lap erős hangú szer­kesztőségi cikkével kezdő­dött, melyben mélyen elítéli az idei farsang Diri-Dongó­ját, „irodalmi gyerkőczeink észficzamait”, melyek ful­lánkjai a családi élet szentélyeibe is benyúltak. S az alkalmi lap készítésével a tűzoltókat gyanúsítja, majd nyílt támadásba csap át, mert az már nem titok, hogy a Diri-Dongó Dobay János polgármester nyomdájából került ki. .. Kit ez egyszer kritikai érzéke cserben hagyott. Nem bírjuk eldönteni, váljon a polgármester nem tudta-e mit csinál a nyomdász, vagy a nyomdásznál sem voltak otthon. Uram! Bocsáss meg nékie! Végeredmény: a bo­londnak sem szabad min­den.” A válogatottan sértő sza­vak után következik Dobay válasza, melynek lényege: az önkéntes tűzoltóegylet a fe­lelős saját tetteiért. Jogaikat ő, sem polgármesteri, sem nyomdatulajdonosi minősé­gében nem korlátozhatja. Különben úgy járt ő, mint az egyszeri beteg, .. akinek az orvos rossz diagnosist ál­lapított meg, s ezt nem ne­ki, hanem a gyomai taka­rékpénztár elnökének rótták fel." De ezzel még nincs vége az ügynek, mert egy Nyilat­kozat is megjelent a lapban, Nájmann Béla aláírással, akinek tudomására jutott, hogy a Diri-Dongó egyes durvaságait neki tulajdonít­ják. Nem először kerül gya­núba, máskor az ilyesmire nem is válaszolt, de mivel most általa is igen tisztelt családokon esett csorba, ki­jelenti : sem közvetlenül, sem közvetve a lap szerkesztésé­ben nem vett részt. Semmi köze hozzá. A vihar ezzel az újság ha­sábjain elült. S egyben véget ért a nagyvenhét napos far­sang is, amely alatt oly jól mulattak az akkori Juliskák, Mariskák, Rózák, Emmák, Irmák és a többi szép lá­nyok. No meg az asszonyok is. Vass Márta A helységet feltételezhető­en egy azonos vagy közel azonos nevű, valószínű szláv személyről nevezték el. A névadás alapja akár a szerb- horvát Okán családnév (je­lentése nagy szemű ember) is lehetett. Okányt 1220-ban említik először írásos anyagok. A te­lepülés sokáig ellenáll a történelem viharainak, míg­nem a XVII. században el­pusztul. De csakhamar — egy évszázadon belül — új­ratelepül. A múlt század közepén Okány már jelentős település volt Bihar vármegyében. Bé­kés vármegye határán. Fé­nyes Elek a következőket ír­ja az 1851-ben kiadott Ma­gyarország geogravhiai szó­tára című könyvében: „A föld minősége lapályos, szárazabb évek — jól meg­tenni a búzát, tengerit, ár­pát, zabot. A közbirtokosok szép szarvasmarhát tenyész­tenek. A helység határán észak és dél felől a megye által ásatott két csatorna van, az északi a Sebes-Kö­rösről, a déli pedig a Kor- hanyról és Köleséről gyak­ran megárad és sok kárt te- szen.” A falut ekkor 1496-an lak­ták, négy évtizeddel később, 1891-ben pedig már 2943-an, és postahivatalról, meg pos­ta-takarékpénztárról is em­lítést tesznek a korabeli le-, xikonok. Okány lélekszáma 1986. január 1-én 3487 volt. A község szülötte volt töb­bek között Kemény László (1899. január 1-én) színész, érdemes művész, aki egy ideig a Nemzeti Színháznak is tagja volt. Fotó: Gát Edit Pályázatokból A Békés Megyei Múzeumi Igazgatóság évről évre meghirdeti helytörténeti és nép­rajzi pályázatát. E munkák legsikeresebbjeiből szeretnénk a jövőben válogatást adni Természetesen a pályázatokat teljes terjedelmükben e lap hasábjain nem közölhetjük, ám úgy hisszük, így is érdekes olvasmányt nyújtunk mindazoknak, akiket szűkebb ha­zánk múltja érdekel. Népi „gyógyszerek” Dévaványán Régen falumban is a „jó orvosságok” a gyógyítós öre­gek tudománya volt. Ma a nemzetközi turizmus fejlő­désével — úgy látszik — nemzetközivé fejlődnek egy­némely népi dolgok is. (Ezek hatása már elérte Dé- vaványát is.) Már a turisták hozzá)c-vi- szik gyorsvonaton, repülőn a „hatásos gyógyszereket”. Ami pedig a régi „gyalognéniket, s -bácsikat” illeti? Már ki­mentek a divatból. „Mit tud­hat az öreg! Amit én hoz­tam, az a valódi!” Hát igen, a falum ezen a téren is kilépett hagyomá­nyos elzártságából, elindulta világnépiesség útján. Az új népi gyógyszerek már nem­csak szóbelileg, hanem író­gépen is terjednek... Gyermekkoromban én is ismertem gyógyítós asszo­nyokat, annál is inkább, mert a nagymamám is orvo­sa volt a családnak és az ismerősöknek. Én is folyta­tom a „mesterségét”: legé­peltem pár hatásosnak mon­dott patika melletti gyógy­szert. * * * A kefir. Szénsavtól és al­koholtól mentes ital, amit a Kaukázusban tehéntej er­jesztésével állítanak elő. A kefirgombát üveg-, porce­lán- vagy zománcos edénybe (sose vas) kell helyezni, és a tejet 18—20 Celsius-fokos állapotban kell állni hagyni 12, 18, 24 vagy 36, legfel­jebb 48 órán át. Az erjeszté- si időtől függően lesz a ke­fir különböző mértékben kö­vér és e szerint különböző hatása van. — A Kaukázus lakói már régóta ismerik a kefir hatását; ők a kefirt víz helyett isszák és fiatal koruktól élelmiszerként fo­gyasztják. Az emberek átla­gos életkora itt 110 év. Nem ismerik a tuberkolózist, rá­kot, az emésztési zavarokat, bélzavarokat. Dr. Henslikov életének na­gyobb részét a kefir kutatá­sának szentelte, és megfi­gyelte gyógyító hatását a kö­vetkező betegségeknél: emésztőszervek hurutja, gyomorégés, vérszegénység, mindenfajta ekcéma, ütőér- csomósodás, magas vérnyo­más, epepanaszok, fertőző sárgaság, székrekedés. A ke­fir megakadályozza a test­ben visszamaradt anyagok rothadását. Hasmenésre is jó. A kefir kedvezően befolyá­solja a betegségekből lába­dozó állapotát; az anyatejet is pótolja. Elkészítése: dió nagyságú gomba, negyed liter tej; a gombára felforralt de 20 Celsius-fokra lehűtött, bőré­től megtisztított tehéntejet öntünk és légmentesen le­zárjuk az edényt. Szükség szerint kell a gombára ön­tött tejet 12, 18, 24, 36 vagy 48 órán át állni hagyni az edényben. A kefir kiöntése előtt annak tartalmát át kell rázni és leszűrni (nem fém­szűrőn!). Az üvegben vissza­maradnak gombák, amit azonnal fel kell önteni tej­jel. A kefirt legfeljebb 48 óráig szabad tartani, ezen idő után szétbomlik. A ke­firrel úgy kell bánni, mint a friss hússal, mert az épp úgy elromlik, mint a hús. Csak friss tejet szabad hasz­nálni, savanyút, aludtat nem. A gombákat sose sza­bad tej nélkül őrizni, mert elpusztulnak, éhenhalnak. Hetente legalább egyszer a gombákat langyos vízzel át kell öblíteni, ugyanígy az edényt is. A kefirt naponta kell fogyasztani, legalább vacsóraidőben (önálló étel­ként is). Komolyabb megbe­tegedéseknél naponta egy li­tert kell inni. A kefir nemcsak gyógy­szer, hanem egy különleges élelmiszer. Fel lehet hasz­nálni tejföl helyett saláták és szószok készítésénél. * * * Virágpor (méhkenyér). Azt tartja a hagyomány, hogy legjobb megszakítás nélkül fogyasztani. Lehetőleg jól zárható edényben kell tarta­ni. De lehet a lépből is en­ni ha az még nem túl idős Étkezés előtt kevés folya­dékkal nyeljük. Gyermeknek naponta 3-szor 1-1 fekete­kávés kanállal. Felnőttek­nek 1-1 kiskanállal, 3-szor. Öregség, kimerültség, gyengeség (nemi gyengeség is), vérkeringési bajok, ál­matlanság, figyelmetlenség, gyenge emlékezőtehetség, prostatazavarok, menstruáci­ós zavarok, cukorbetegség, terhességi rendellenesség, fő­leg ezen betegségekre, egész­ségvédelemre jó. * * * A propolisz (méhszurok). Egy deka méhszurok fel­oldva egy deci tiszta alko­holban. 3-4 cseppet cukorra csepegtetve naponta legalább háromszor. Cukorbetegek cu­kor nélkül fogyasszák. A mé­zes propoliszt naponta há­romszor egy-egy kiskanállal együk. Értágító, vérkeringést ja­vító hatása van, továbbá vi­zeletelhajtó, epekiválasztó, alacsonyvérnyomás-javító és még több más betegségre jó­tékony hatású. * * * A fokhagyma az érelme­szesedés (érszűkület) legha­tásosabb megelőzője és gyógyszere. Naponta egy ge­rezd. Fertőzésmegelőző hatá­sú. * * * A fenti „recepteket” köz­ségünkben sokan ismerik és másolgatják, mint az ételre­cepteket. (A pályázatot dr. Tábori György lektorálta.) L. Papp Zsigmondné, Marosa Lenke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom