Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
1987. február 6., péntek KHiWraicl Fizikaórán a Táncsics Gimnáziumban Fotó: Gál Edit Oveggyári Az Orosházi Üveggyárban 144 szocialista brigád dolgozik. Amellett, hogy becsülettel kiveszik részüket a termelőmunkából, segíteni akarásuk az üzem területén is túlmutat. Gyermekintézmények egész sorát kereshettük volna fel, hogy érdeklődjünk, miként jött létre és hogyan alakult köztük és a gyár dolgozói között az együttműködés. Ám mikor megtudtuk, hogy 21 kollektíva óvodát, 7 brigád állami gondozottakat, 46 brigád általános iskolai osztályt, 48 brigád pedig iskolát patronál, lemondtünk arról, hogy mindenhová elmenjünk. Hogy ne érjen minket a vád — volt ilyen —, mert nem kérdeztünk meg minden érintettet e témában, olyan embert kerestünk, aki legtöbbet tud e kapcsolatokról. Így kerültünk Sütő Géza munkaverseny és propapatrónusok ganda önálló csoportvezető irodájába. Készséggel vállalkozott a beszélgetésre. — Szocialista brigádjaink körében nagy hagyománya van az effajta kapcsolatoknak. A kollektívák 60—70 százaléka választotta valamilyen formában e patroná- lási módot. A legapróbbaktól a középfokú intézmények tanulóiig szinte minden korosztályt felölel e gondoskodás. A gyakorlat az, hogy a kicsinyekkel kezdik., az óvodásokkal. Ez az ifjúsági brigádokra jellemző természetesen, hiszen érdekeltek ebben, nekik is hasonló korú gyermekeik vannak. Aztán tovább is alsó, majd felső tagozatban figyelemmel kísérik „gyerekeik” sorsát. — Minden kollektíva adottságainak megfelelően nyújt segítséget? — Ez természetes. Vasasaink vagy az asztalos szakOrosházán munkások segítségét több helyen igénylik. Karbantartásra, felújításra minden iskolában szükség lehet. Más brigádoknál más a helyzet, ők egy kisebb csoporttal, osztállyal találkoznak rendszeresen. A brigádvezetők és a pedagógusok közötti kapcsolaton alapszik az ilyen patronálás. Áz életre nevelésnek, ha úgy tetszik a munkássá nevelésnek ez az eredményesebb formája. Hol a brigád tagjai látogatnak el a gyerekekhez, hol a gyerekek jönnek el hozzánk, szebbé téve a brigádok névadójáról a megemlékezéseket. Van, hogy a nőnapi, az anyák napi és más ünnepségeket varázsolják meghitté kedves műsorukkal. — Ezek szerint e kapcsolat nemcsak az apróságoknak előnyös? — Olyannyira nem, hogy a brigádok tagjain kívül az üzem egésze is profitál belőle. A pályaválasztásban ugyanis meghatározó lehet, ha a gyerek ismeri az üzemet, vonzónak tartja az itt folyó munkát. — Az állami gondozottaknak, ha lehet, még nagyobb szükségük van e kötődésre ... — Valóban így van, s brigádjaink felelősséggel vállalkoznak erre is. Hallottam olyan esetről, hogy az így patronált gyerekek osztályfőnökei a szülői értekezletekre a brigádvezetőt hívták meg. Mi ez, ha nem a bizalom legszebb példája? — A középfokú oktatási intézményeknél hasonló a helyzet? — A 612-es szakmunkás- képző intézetnek kihelyezett tagozata van nálunk. Ezek a fiatalok elsajátítják a szakmai tudást a brigádok tagjaitól, s emellett megismerkednek a követelményekkel, a munka etikájával. Mindezt egy pedagógus nem adhatja át. — Ha jól tudom, gyümölcsöző a kapcsolat a Táncsics Gimnáziummal is? — Erről a műszerautomatikai tmk-üzem vezetőjét, Román Andrást kérdezze! — Valóban szoros együttműködés jött létre közöttünk — mondja Román András. — Az irányítástechnikai műszerészképzés gyakorlati oktatását a gyár vállalta magára. A műszerauto. matika-üzemben dolgozó három brigád folyamatosan vállalja a gimnázium berendezéseinek, szemléltetőeszközeinek javítását, karbantartását. Nullára selejtezett műszereinket is nekik adjuk. Sokáig beszélgetünk még ezekről a kapcsolatokról, ám egy valamit, ki tudja miért, nem említettek beszélgetőpartnereink. Ezek a gyerekek nemcsak a felnőttek társadalmát ismerhetik meg, s nem is csak egy-egy szakma fogásait vehetik át, hanem még valamit: az emberséget, a segíteni akarást is-' megtanulják. Ügy hisszük, e kapcsolatoknak épp ez a legfőbb érdeme. Nagy Ágnes Távol-keleti kalligráfia és festészet Tavaly Iparművészeti Múzeumunk Európa-szerte híres szőnyeggyűjteményének egy^ része vendégeskedett Prágában. Most a Prágai Nemzeti Múzeum szerepel nálunk értékes keleti gyűjteményének, a kínai píktú- rát jelentős . alkotásokkal képviselő kollekciójával. Hetven, papírra vagy selyemre festett kép függ az Iparművészeti Múzeum második emeleti termeiben a Távol-keleti kalligráfia és festészet című vendégkiállításon. A prágai gyűjtemény — amely február 15- ig látható Budapesten — számos régi, köztük igen értékes 13—14. századi műveket és még régebbi másolatokat tartalmaz. Szerepel néhány igen korai tekercs is a kiállításon, megbámult, sok viszontagságot megélt képek. Például a Suo Shi- nek (1036—1101) tulajdonított két lírai tusfestmény. A Ming korszakot (1368—1644) nagyszerűen képviseli Lu Zhi festő 12 lapból álló albuma. A. 18. század individualista alkotóinak sajátos, szabad légkört árasztó képei a modern, 19. századtól virágzó sanghaji iskola mestereinek modern, színes festményei már közelebb állnak az európai ízléshez. A távol-keleti festészet anyagában, technikájában, de még témáiban is lényegesen különbözik az európai festészettől. A képeket papírra, vagy selyemre festették, tussal és temperatechnikához hasonló színekkel, és mindig ecsettel (még a falfestmények is így készültek). Kompozíciójuk elvont, a témára szűkített, a kép lineáris (hiányzik a perspektíva), síkszerű és dekoratív. Gyakran választják tárgyul a természetet, amely a keleti emberek életében oly fontos. Madarak, állatok, virágzó ágak népesítik be a teret. Hegyek, völgyek, kertek, apró házak vannak a Pi Baishi: Visszatérés a legelőkről a Pinia hegyekből tájképen. De gyakran megjelenik a természettel harmóniában élő ember is, karakteres, jellegzetes vonásokkal. A kínai írásjegyek ecsettel, művészi fokon művelt formáját kalligráfiának nevezi a műtörténet. A kínai festészet eredete és az eszközök használata révén szoros kapcsolatban állt az írással. így a szellemes, eredeti ecsetvezetésű kézírás is esztétikai értékké vált. Majd a kalligráfia, mint absztrakt művészet — amely az ecsetvonás esztétikumát hangsúlyozza — ugyancsak népszerűvé vált. (A modern festészet egyik ága is kalligrafikus iskolának nevezi magát, amely nem mentes távol-keleti, elsősorban japán hatástól.) E kiállításon is látható néhány szép alkalmazott írás, és szabad kalligráfia is. Yan köztük egy 16. századi kalligráfia, egy nagyon régi, a bor dicséretét hirdető írás másolata, és egy modern japán mű. Kádár Márta
