Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
1987. február 6., péntek o fl Teszöv tárgyalta Gondok a mezőgazdaság gépesítésében A közelmúltban tárgyalta a megyei tsz-szövetség elnöksége a növénytermesztés gépesítésének jelenlegi helyzetét és a jövő tennivalóit. A mezőgazdaságban a termésátlagok emelkedését többek között a nagy teljesítményű üzembiztos erő- és munkagépek elterjedése segítette elő. A műszaki fejlesztési folyamat a többi agrotechnikai beavatkozással együtt megváltoztatta a termelés technológiáját. Jelentősen lecsökkent a kézi- munkaerő-igény, javult a szakmai színvonal és a dolgozók munkakörülményei. Az új eszközigényes technológiával egyidőben megnövekedtek a termelési költségek. Békés megyében a 70- es évek elején kezdődött a gépesítés intenzív fejlesztése. Ebben az időszakban a termelőszövetkezetek műszaki fejlődésének ütemét a kiegyenlítettség jellemezte. Az 1980-as években visszaesett az üzemekben a gép- beruházás. Nőtt a nullára leírt gépállomány Napjainkban a mezőgazdaságban üzemben tartott, nullára leírt gépállomány több mint kétszeresére nőtt, az 1980. évinek. Ennek oka egyebek között a visszatérően veszteséges tsz-ek eladósodása, az aszályos időjárás kedvezőtlen hatása, valamint a központi szabályozórendszer elvonó jellegének erősödése. Az elmúlt időszakban a megye szövetkezetei világbanki hitel segítségével 500 millió forint értékű gépet vásároltak. Az üzemek egy része csak gépbérleti formában képes az elhasználódott állotnány pótlására. Megyénkben a legalacsonyabb a gépellátottság a vésztői, illetve sarkadi térségben. Alapvetően meghatározza a növénytermesztés feladatainak teljesítését a traktorpark összetétele. Jelenleg a 3200 traktor mintegy fele nullára leírt a megyében. A traktorok 65 százaléka MTZ —50, illetve MTZ—80 típusú. A viszonylag magas mennyiségi mutató ellenére a területegységre jutó motorteljesítmény nem éri el az országos átlagot. Gondot okoz az állomány elöregedése, a Rába és a John Deer típusok legnagyobb hányada 9- 12 éve üzemel. Változás történt a gabona- kombájnok összetételében is; 17 százalékkal csökkent a kombájnok száma, az átlagos motorteljesítmény azonban számottevően emelkedett. A kukoricatermesztő gazdaságok egyre inkább a drágább, de üzembiztosabb típusokat helyezik előtérbe. Sajnos a kapacitás helyzetén nem változtatott a növekvő motorteljesítmény. Az utóbbi időben 18-20 tsz kötött együttműködési megállapodást a gabonabetakarítás segítésére megyén kívüli gazdaságokkal. Lelassult a tehergépkocsiállomány növekedési üteme. A szállítókapacitás gerincét az Ifák adják. Az állomány pótlását veszélyezteti a gépkocsijárulék bevezetése, valamint az üres kilométer után fizetendő díjak megemelése. Az önjáró munkagépek száma megközelíti a 700-at. A nullára leírt, de még üzemeltetett állomány részaránya 28-43 • százalék között váltakozik gazdaságonként. Az egyéb növénytermesztési munkagépeknél is minőségi átalakulás ment végbe. Az igényekhez legjobban a vetőgép-kapacitás igazodik. Minőségi problémák jelentkeznek a talajművelő eszközöknél. Nincs megfelelő altalajjavító, és kevés a jó minőségű mélyszántó eke. Technológiailag elavult és erősen elhasználódott a növényvédelmi, illetve műtrágyaszóró géppark. A . terményszárítók műszaki állapota, jelenlegi kapacitása nem felel meg a követelményeknek. A toronyszárítók több mint fele mielőbb felújításra szorul. Kedvező viszont, hogy a terményszárítók energiaellátásában a földgáz már 50 százalékkal részesedik megyénkben. Csökkent a gépkihasználás Érdekes jelenségre figyelhetünk fel, ugyanis a gépállomány-növekedéssel párhuzamosan csökkent a kihasználás. A több műszakos munkaszervezés csak a nagygépeknél általános, főleg az őszi és tavaszi munkacsúcsban. Általános megállapítás, hogy a műszaki fejlesztés ütemét nem követte az elvárható üzemszervezési, műszaki kiszolgálási színvonal emelkedése. Megváltozott a munkaerőhelyzet is. Míg korábban a viszonylag magas jövedelem reményében versenyeztek egymással a nagygépekért a traktorosok, mára ez a helyzet már a múlté. A folyamatos lekötöttséget jelentő, vagy több műszakos helyekre egyre nehezebb megfelelő felkészültségű szakembert találni. A gépesítés a növekvő költség aránya miatt jelentős kihatással van a termelő tevékenység gazdaságosságára. Az utóbbi időben jelentkező takarékossági törekvések ellenére is folyamatosan emelkednek a gépi költségek. A két legfontosabb gabonanövény, a kukorica, illetve a búza esetében az egy hektárra jutó közvetlen költség 40, illetve 43 százaléka segédüzemi költség. Az egyes költségnemeket vizsgálva megállapítható, hogy a javítás részaránya meghaladja a 30 százalékot, szemben a 26 százalékos üzemanyagköltséggel. Egyébként a műszaki állapot szinten tartása, valamint az alkatrészbeszerzési nehézségek miatt a műszaki irányítás legnehezebb feladata a fenntartás. A pénzügyi tervben megállapított javítási keret felhasználása év vége felé jónéhány gazdaságban gyakran veszélybe kgrül. Ennek oka, hogy az első takarékossági intézkedéseket legtöbbször az alkatrészvásárlás leállításánál foganatosítják. A Nagybánhe- gyesi Zalka Tsz-ben fordult elő, hogy a 8 éves John Deer traktorra másfél millió forintot fordítottak egy évben. Korábban ezt a gépet 1,8 millió forintért vásárolták a nagybánhegyesiek. Az utóbbi években a műszaki ágazatoknál új érdekeltségi rendszereket vezettek be. A költségtérítéses gépüzemeltetés bevezetéséhez egy 1981-es jogszabály adott jogi keretet. A megyében is több szövetkezetben próbálkoztak meg ezzel a formával, s az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Emelkedtek a munkateljesítmények, csökkent a javítás miatti időkiesés. Erősödött a tulajdonosi szemlélet, a gépkezelők jobban vigyáznak a gépre. A műhelydolgozók teljesítménydíjas bérezését 3 éve vezették be szélesebb kör- - ben. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy csak körültekintő előkészítő munka után vezethető be ez az érdekeltségi rendszer. Több gazdasági előnye van a teljesítménydíjas gépjavításnak. Többek között jobban betartható a javítási határidő. a dolgozók keresete az elvégzett munka arányában differenciálódik, jobban érvényesíthető a minőségi garancia. A fejlesztés lehetőségei Megyénk termelőszövetkezeteiben a fejlesztési lehetőségeket mindig az adott időszak pénzügyi politikája szabta meg. A szűkös saját forrás — különösen a megye északi részén — a nagyobb állami támogatásban részesülő állattenyésztési beruházásokra ösztönözte a gazdaságokat. Ezért a növénytermesztés gépesítésében csak késleltetett fejlesztés valósulhatott meg. Három éve világbanki hitel igénybevételével többlépcsős gabonaprogram kezdődött. A gabonaprogramokra összesen 46 pályázatot nyújtottak be a megye termelő- szövetkezetei. Jó néhány gazdaságban kifogásolják, hogy nem egységes gépparkot biztosított ez a gabonaprogram. Mindez növeli a javítási, alkatrészbeszerzési költségeket. Kedvezőtlen az is, hogy a nagy értékű gépek állagmegóvására csak keveset fordítanak a gazdaságok. Ninffs megfelelő fedett tároló a több millió forint értékű gépeknek. A fejlesztési források csökkenése miatt fokozatosan terjed a gépbérleti forma (lízing). A vállalkozási bankok létrehozásával egyre több kereskedelmi és szolgáltató vállalat kapcsolódik be a pénzügyi lebonyolításba. Az egyes ajánlatok a visszafizetés idejétől, ütemétől függően különböznek egymástól. A li- zing-díjak tartalmazzák a megfelelő kamatot, és a vállalkozói hasznot. Ezzel együtt a bekerülési érték 140—180 százalékát kell a költség terhére fizetni. Ennek hátránya, hogy a pótlási alap nem az üzemeltetőnél képződik, és a bérleti díj növeli a költségeket. összefoglalva megállapítható, hogy megyénkben a ’70-es években dinamikus fejlődésnek indult a műszaki fejlesztés. 1980-ra egy igen jó szintre értek el a gazdaságok, de azóta kedvezőtlen tendencia tanúi vagyunk. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, úgy néhány éven belül veszélybe kerülhet egyes tsz-ekben a mezőgazdasági termelés. Mi lehet a megoldás? A gazdaságilag elmaradott térségekben az állami juttatást elsősorban műszaki fejlesztésre fordítsák. Szorgalmazni kell a kölcsönös bérmunkára alapozott együttműködési megállapodásokat a termelőszövetkezetek között. Az üzemi feladatok közül előtérbe, kell helyezni a magasabb jövedelmezőségű ágazatok gépesítésének fejlesztését. Üj érdekeltségi formák bevezetésével ösztönözni a fizikai dolgozókat a magasabb szintű munkára. El kell érni, hogy nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést kapjanak a termelőszövetkezetek műszaki ágazatában dolgozó szakemberek. Országosan kezdeményezni kellene a mezőgazdasági gépek műszaki vizsgálatát, minősítését, s ennek alapján megállapítani az árakat. A garanciális ellátás javítását is mielőbb napirendre kell tűzni az illetékeseknek. Ahhoz, hogy a növénytermesztésben elfoglalt nemzetközi pozícióját a jövőben is meg tudja őrizni a hazai jnező- gazdaság, az elkövetkező időben olyan ösztönző rendszerre, állami támogatásra van szükség, amely a legjobb minőségű gépekhez segíti hozzá a termelőüzemeket. Verasztó Lajos Biotechnológiai beruházások Az OMFB és több minisztérium támogatásával az idén országszerte több új biotechnológiai beruházást fejeznek be, illetve kezdenek meg. Ezek a VII. ötéves terv biotechnológiai programjához kapcsolódnak, amely tizenegy közvetlen termelési célú, és öt, a későbbi tennivalókat megalapozó feladatot tartalmaz. A két legjelentősebb biotechnológiai nagyberuházás kivitelezését ebben az évben Gödöllőn és Szegeden kezdik meg. Gödöllőn áprilisban látnak hozzá a félmil- liárd forintos költséggel létesülő mezőgazdasági biotechnológiai kutató- és oktatóközpont építéséhez. Szegeden a Magyar Tudományos Akadémia biológiai központjához kapcsolódik az új biotechnológiai kutatópark, amelynek 200 millió forintos beruházását megkezdték. A növekvő igények kielégítésére hozzák létre a hat új laboratóriumot, amelyek szövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb vállalatok beruházásában épülnek. A Meriklon öt évig alapanyaggal látja el a laboratóriumokat, átadja a technológiát és értékesíti a palántákat. A hat laboratórium közül az első a Sárszentmihályi Állami Gazdaságban létesült, s itt már megkezdték a szaporítóanyagok előállítását. Befejezéséhez közeledik a Putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet, a Miskolci Patyolat Vállalat és a Doma- széki Szőlőfürt Termelőszövetkezet beruházásában épülő egy-egy laboratórium is, ezeket március végén adják át. Szakmunkástanulók a Parádi Üveggyárban A Parádi Üveggyárban — amelyet még II. Rákóczi Ferenc alapított — ma is elsősorban manufakturális jellegű termékeket gyártanak. A hagyományos minták és az üvegcsiszolási technológia megőrzésére — csaknem 25 éve — a gyárban képezik a szakembereket is. Az eltelt idő alatt a tanműhelyből több mint száz jól képzett, a régi hagyományokat is jól ismerő szakember került ki. Képünkön: Kakukk Béláné szakoktató (középen) és a harmadéves üvegcsiszoló tanítványai vizsgamunkáikkal (MTI-fotó: Szabó Sándor — KS) Tenyészjuh eladó! Fedeztetett, egyszer és kétszer ellett anyák és először termékenyített tenyészérett jerkék eladók! Kétszáz darab vagy afölötti vásárlás esetén hústípusú (Ile de France) kosokat is adunk. Érdeklődni lehet a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Szendröi Gazdaságánál, Fasimon lános igazgatónál. Címünk: 3752 Szendrő • Telefon: 18 • Telex: 64-284
