Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG g MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TDMACS LAPJA 1987. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 30. SZÁM Kádár János fogadta Alois Indrát Kádár János, az MSZMP főtitkára tegnap a KB székházában fogadta Alois Indrát, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Szövetségi Gyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a szocialista építőmunka néhány időszerű kérdéséről és a két szomszédos ország sokoldalú együttműködése gazdagításának további lehetőségeiről. A megbeszélésen jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, és Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja délelőtt a Parlamentben fogadta a csehszlovák küldöttséget. A megbeszélésen, amelyen jelen volt Sarlós István és Ondrej Durej, a két ország törvényhozó testületéi együttműködésének időszerű kérdéseit tekintették át. A nap folyamán a magyar és a csehszlovák delegáció vezetői zárómegbeszélésen összegezték tárgyalásaik tapasztalatait. Az Alois Indra vezette delegáció tegnap délután elutazott hazánkból. A vendégeket Sarlós István búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej. Idei egészségügyi feladatok Az egészségügy 1987-es feladatairól és a bölcsődei dolgozók élet- és munkakörülményeiről tárgyalt az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Központi Vezetősége tegnap a szakszervezet székházában. Az ülésen Medve László egészségügyi miniszter elmondta, a rekonstrukciók eredményeként idén — mintegy ezerrel — gyarapodik a kórházi ágyak száma. Ezerrel több hely várja majd az idős embereket a szociális otthonokban, s várhatóan száz új klubot adnak át az időskorúaknak. A bölcsődei helyek száma 550-nel emelkedik. A bölcsődei dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatban többen is elmondták, hogy a gondozónők csak úgy tudnak megfelelő biztonságot adni a gyermekeknek, ha körültekintő, szakmailag igényes munkát végeznek. Fórum kisvállalkozóknak Megbeszélés Szegeden A Magyar Kereskedelmi Kamara már évekkel ezelőtt megalakította a Kisvállalkozói Tagozatot, amelynek keretében a különböző típusú kisvállalkozások (kisszövetkezetek, gmk-k, polgárjogi társaságok) képviselői hallgathatnak meg rendszeresen aktuális kérdésekről szóló előadásokat, vitathatják meg egymással és illetékes szakemberekkel a működésükkel kapcsolatos gondjaikat. A kedvező tapasztalatok indokolják, hogy a központi tagozattal együttműködve a Magyar Kereskedelmi Kamara területi bizottságai is kiemelt figyelmet fordítsanak a kisvállalkozások problémáira. A rendszeres munka előkészítéseként a kamara dél-alföldi területi bizottsága 1987. február 12-én 10 órától megbeszélést szervez Szegeden a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye kisvállalkozói részére a Csongrád Megyei Tanács székházában. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kisvállalkozói tagozat tevékenységével, és az ezt követő konzultáció során választ kaphatnak kérdéseikre. Ez alkalommal megalakul a Területi Bizottság Kisvállalkozói Munka- csoportja is, amely létrejöttével lehetőség nyílik arra, hogy a térségben dolgozó kisszervezetek rövidebb úton kapjanak információkat, felvilágosítást sajátos ügyeik megoldására. a megyeszékhely tömegközlekedéséről tárgyaltak A Közlekedéstudományi Intézet a múlt évben tanulmányt készített Békéscsaba tömegközlekedéséről. Az anyag tartalmazza a megye- székhely tömegközlekedési hálózatára javasolt lehetőségeket, valamint a Békéscsabára érkező autóbuszjáratok útvonalát, figyelemmel az új autóbuszpályaudvar belépésére. A felmérés több mint 33 ezer lakosra terjedt ki, az utasszámlálást segítették a Körös Volán dolgozói és a Kemény Gábor szakközépiskola tanulói. Tegnap délelőtt a megyei tanács vb-termében ezt a tanulmányt tárgyalták meg a tömegközlekedésben érintett vállalatok, valamint azoknak g településeknek a képviselői, amelyek lakosai nagy számban ingáznak lakóhelyük és Békéscsaba között. A megbeszélést a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője, Sprőber József vezette. Koordinációs értekezlet Termelésről, feldolgozásról, forgalmazásról Az érdek- és tervegyeztető tárgyaláson az 1986. évi burgonya-, zöldség-gyümölcstermelés, -feldolgozás, -fogalmazás megyei tapasztalatairól szóltak a szakemberek, s elhangzottak az idei tervszámok is. A leglényegesebb megállapításnak azt tarthatjuk, hogy 1986-ban nem változott a zöldség-gyümölcs, burgonya vetésterülete a megyében, a feldolgozók és a termelők megegyezésre — általában kölcsönös megelégedéssel — jutottak árkérdésekben. Javult a megyében megtermelt és feldolgozásra kerülő termékek aránya. A Békés megyében a 10 ezer hektáron megtermelt — nagyüzemben és háztáji gazdaságokban — mintegy 110-115 ezer tonna áru 80 százalékát itt dolgozták fel. A részletes elemzés, beszélgetés hozta a felszínre, hogy a kedvező tapasztalatok mellett továbbra is van javítani való: a borsó-, a bab-, a paradicsom-, a paprikaszezonban sok a sorban- állásra fordított idő, ami nem csupán a betakarítás idejét nyújtja, a minőségre is kedvezőtlen a hatása. A termelők véleménye kedvezőbb a szerződéses fegyelemről, bár az árkarbantartás nem megfelelő színvonalú a most nagyon keresett hagyma esetében. Ha például a hűtőipar tisztított hagymát szeretne, nem elég a kilónkénti 8 forintos ár. Ugyanis a megtermelt áru 30 százaléka hulladék, a bér- és az egyéb közterhek nem teszik gazdaságossá még abban az esetben sem, ha ezzel több helyen megoldható a szövetkezeti tagság téli foglalkoztatása. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának szervezésében tartott fórumon évről- évre fontos kérdéskör a lakossági áruellátás. Az elmúlt esztendőben kiegyensúlyozott volt, jól bevált a kosaras felvásárlás. Az Élésker tapasztalata: a százas számú békéscsabai árudában a 3 százalék többletjutalékkal elérték, hogy a felvásárlás adja a bevételek egynegyedét, a bolt pedig összességében a vállalati forgalom 13 százalékát bonyolítja. Egyre nagyobb az igény a kiskertekben, háztáji gazdaságokban megtermett zöldségfélék nagyüzemi eladására is, erre a Mészöv saját keretein belül ösztönző módszereket vezetett be 1987. január elsejétől. Az idei esztendő terveiről szólva a két nagy feldolgozó, a konzervgyár és a hűtőház összességében növelni kívánja a felvásárolt zöldségek, gyümölcsök és a burgonya mennyiségét. A vezető szakemberek tájékoztatóiból az is kiderült, hogy a minőség változatlanul meghatározó szempont az átvételeknél. A közös célok elérésében változatlanul komoly szerepet szánnak a szerződéses fegyelem további javításának, a feldolgozók és a termelők közvetlen kapcsolatának, az árakban való megegyezésnek. Nehezíti az idei gazdálkodást, hogy néhány növényvédő szer ellátásában már most mutatkoznak gondok, s csak magas hozamokkal ellensúlyozható az ismét növekvő növényvédő szer ára. — Számadó — Tanácskozott az Országgyűlés kulturális bizottsága A tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatait, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tavalyi vizsgálata nyomán erről készült jelentést tárgyalta meg tegnapi ülésén a Parlamentben Horn Péter elnökletével az Országgyűlés kulturális bizottsága. Ballai László, a KNEB elnöke a képviselők elé terjesztett beszámolóhoz fűzött kiegészítésében elmondta: annak ellenére, hogy az oktató-nevelő munka feltételeit a társadalom igyekezett megteremteni, a tankötelezettségi törvény végrehajtásában nem sikerült meggyőző haladást elérni, sőt egyes területeken megtorpanás és visszaesés tapasztalható. A vizsgálat adatai szerint hazánkban egy-egy korosztály mintegy 15—20 százaléka nem végzi el időben az általános iskolát, ugyanakkor 25—30 százalékuk elfogadhatatlanul alacsony tudásszinttel kerül ki az iskolából, s az alapvető készségek — írás, olvasás, számolás — gyakorlati hiánya jellemzi őket. A nyolcadikos tanulóknak 14 éves korig 83,4, 16 éves korig 92,2 százaléka tesz eleget a tankötelezettségnek: így jelenleg több mint hétezer olyan gyerek van, aki nem végzi el a nyolcadik osztályt. Folyamatosan nő a kimaradt, az osztályismétlő, illetve az osztályozhatatlan tanulók száma, s ez hatványozottan igaz a több százezer veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetben élő gyermekekre. Tóth János, a bizottság titkára rámutatott: a tankötelezettség hiányosságainak feltárása mellett legalább olyan fontos a konkrét feladatok kijelölése, annak tisztázása és folyamatos ellenőrzése, hogy a művelődési tárca, a tanácsok, a munkahelyek, a társadalmi és tömegszervek mit tesznek a maguk területén. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes hozzászólásában hangsúlyozta: ma minden eddiginél nagyobb feladatok hárulnak az oktatási rendszerre. Az alapvető cél, hogy megteremtődjenek a mainál hatékonyabb működésre képes iskolarendszer intézményi és tárgyi feltételei. Ezért minden eszközzel biztosítani kell, hogy a közoktatás fejlesztése, a feltételek javítása a VII. ötéves tervben és a közoktatás fejlesztési programjában meghatározottak szerint valósulr janak meg. A BKTK képviselői a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat munkájával ismerkednek Fotó: Fazekas Ferenc Magyar—bolgár barátsági napok megyénkben Tegnap délelőtt Békéscsabára érkezett Szvetlozar Vaszilev, a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ (BKTK) igazgatóhelyettese Lengyel Károlynak, az intézmény főmunkatársának kíséretében. A HNF megyei székházában rendezett fogadáson Szikszói Ferenc titkár és dr. Soós Tibor, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa a pártélet időszerű kérdéseiről; társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetükről, valamint a népfrontmozgalom feladatairól tájékoztatták a vendégeket. Ezután Szvetlozar Vaszilev köszönetét mondott a meghívásért, majd országa termelési eredményeiről beszélt. Amint jelezte, a bolgár párt az 1986 decemberében tartott központi bizottsági ülésén új stratégiát dolgozott ki, amely már a következő évezredre határozta meg a fejlődés irányvonalát. Az a cél, hogy Bulgária a technológiában és a technikában az európai élmezőnyhöz zárkózzon fel. Jelenleg is sikeres kutatások folynak az automatizálás és a robotgyártás területén. „Nagy figyelemmel kísérjük — mondotta az igazgatóhelyettes — a magyarországi eredményeket, különösen az ipar szerkezetében bekövetkezett változásokat, s a kedvező tapasztalatokat igyekszünk felhasználni hazánkban. Jó kezdeményezésnek bizonyult a bolgár—magyar kooperáció megvalósítása. Bízunk abban, hogy további lehetőségek nyílnak vállalataink együttműködésére az elkövetkezendő időszakban.” A vendégek ezután a baromfifeldolgozó vállalatot keresték fel, ahol megismerkedtek az üzem munkájával. Majd a párt- és szakszervezeti aktívák, valamint . a vállalat- és brigádvezetők részére rendezett barátsági találkozón a kulturális intézet igazgatóhelyettese „Bulgária részvétele Magyarország felszabadításában” címmel előadást tartott. A tegnapi program a megyei könyvtárban tett látogatással fejeződött be. Ma délelőtt a BKTK képviselői felkeresik a Békés Megyei Népújság Szerkesztőségét, s ezután pedig Békésre utaznak, ahol először a városi pártbizottságon fogadják őket. Ezt követően ellátogatnak a Körösvidéki Cipészszövetkezetbe, a Békési Galériába és a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskolába is. A délutáni baráti találkozón Szvetlozar Vaszilev tájékoztatót tart hazája IX. ötéves tervéről, s ugyanakkor sor kerül Vladimir Dimitrov képzőművész kiállításának megnyitására is. _y __B I pari konferencia a számítógépes személyzeti munkáról A személyzeti munkát segítő számítógépes eljárásokról rendeztek országos konferenciát tegnap az Esztergomi Ipari Vezetőképző Intézetben. A tanácskozáson száznál több ipari üzem, vállalat mintegy 200 képviselője vett részt. Az Ipari Minisztérium és az esztergomi intézet képviselői elmondották, hogy a korszerű vezetés ma már nem nélkülözheti a naprakész, gyors adatszolgáltatást az üzemek, intézmények dolgozóinak összetételéről. Az ilyen munkát viszont csak számítógépes rendszerrel lehet megbízhatóan elvégezni. Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó mintegy 550 vállalat közül 300-nál lenne célszerű a személyzeti munkát kom- puterizálni, ezzel szemben jelenleg e vállalatok mindösz- sze 15—20 százalékánál alkalmaznak ilyen célra számítógépet. Az adatbankok kialakításával számítógépre lehet bízni a létszámgazdálkodás alapvető adatait, a dolgozók személyi adatainak, szakképzettségének, keresetének nyilvántartását. Segítséget nyújthat a számítógépes rendszer az átcsoportosítások, átképzések megszervezéséhez, a káderutánpótlási tervek kidolgozásához, a fluktuáció és a kereseti arányok elemzéséhez, az érdekeltségi rendszer kialakításához. A vezetők percek alatt juthatnak olyan információkhoz, amelyeket hagyományos körülmények között több ember csak többnapi munkával tud összeállítani. A tanácskozáson elmondották: az Ipari Minisztérium vezetői arra számítanak, hogy országszerte felgyorsul a személyzeti munkában a számítógépes eljárások bevezetése. A jó tapasztalatok átadására rendezték most meg az esztergomi konferenciát; számos nagyüzemben ugyanis már kidolgoztak olyan programcsomagokat, amelyek „üzletképesek”, alkalmasak más vállalatoknál való fel- használásra.
