Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

I 1987. február 5., csütörtök „Finomított” tervek Tiltakozás a kísérleti atomrobbantás ellen A békeszerető magyar köz­vélemény megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok — semmibe véve a szovjet mo­ratóriumot és békekezdemé­nyezést — újabb föld alatti kísérleti atomrobbantást haj­tott végre Nevadában. 1985. augusztusa, a szovjet mora­tórium bejelentése óta ez az Egyesült Államoknak im­már a 25. kísérleti atomrob­bantása. Félő, hogy ez az újabb robbantás, amely fi­gyelmen kívül hagyta a mo­ratórium ötödszöri meghosz- szabbítására vonatkozó szov­jet elhatározást, véget vet a békemozgalmak és a világ békeszerető erői számára re­ményeket megtestesítő kísér­leti tilalmoknak. Jóllehet a robbantást irányító erőknek ezúttal is számolniuk kel­lett a békemozgalmak akara­tával, törekvéseivel; ez nem volt elegendő a kísérletezés megállítására. Ezért a sok százezer magyart tömörítő hazai szakmai békemozgal­mak, így a Mérnökök a bé­kéért, a Pedagógusok a bé­kéért mozgalom, valamint az OBT Katolikus Papi és Egy­házközi Békebizottsága, a békemozgalomban részt vevő fiatalok közös nyilatkoza­tukban élesen elítélik a vi­lág jövőjét veszélyeztető atomfegyver-kísérletek foly­tatását. Megerősítik a XI. országos békekonferencia ál­lásfoglalását, amely újólag hangot adott a magyar nép követelésének az atomfegy­vermentes világ megteremté­sére. Tiltakozó táviratok és te­lefonok százai érkeztek szer­dán munkahelyi kollektívák­tól, intézményektől, iskolák­tól és személyektől az Or­szágos Béketanács titkársá­gára is. A The New York Times szerdai jelentése szerint a Pentagon „készenléti terve­ket” dolgozott ki, amelyek állítólag bombatámadásokat irányoztak elő „terrorista tá­borok” ellen. A „készenléti terveket” állandóan „fino­mítják”, mégpedig a beérke­ző felderítési adatok alapján. Kijelölt célpontok nemcsak Libanon, hanem Szíria, Irán és Líbia területén is vannak. Az Egyesült Államok azon­Füstköd Prágában A személyautó-forgalom korlátozását ajánlotta szer­dán a csehszlovák rádió a Prága térségében kialakult füstköd miatt. Miután szél­csend van, a levegőbe került füstök és gázok nem oszlot­tak el megfelelően. Ezért a Prágai Fővárosi Tanács fel­kérte az autótulajdonosokat, lehetőleg ne használják kő­bán egyelőre nincs birtoká­ban olyan adatoknak, amely az emberrablókat bármelyik országgal közvetlen kapcso­latba tudná hozni. A lap úgy értesült, hogy közvetlen katonai akcióra nincs terv. Bár a nagysza­bású flottaösszevonással je­lentős erőket csoportosítottak Libanon közelében, jelenleg nincs értesülés arról, hogy kommandóakciót akarnának végrehajtani. csijaikat a városközpontban. Az előrejelzések szerint ma számítanak a szél élénkülé­sére. Hasonló gondok vannak az észak-csehországi barnaszén- medencében, ahol a kedve­zőtlen időjárási viszonyok miatt a füst és a gáz meg­rekedt. Itt azonban a CTK jelentése szerint nincs szük­ség különleges intézkedések­re. DER SPIEGEL Lincoln és Lenin képe egy zászlóra került Az USA egyik tévécsatornáján megvalósult az ultrák lidérces álma: az amerikai polgárok ellenállás nélkül megadták magukat az ősi ellenségnek, a szovjeteknek. Az „Amerika” című 14 órás tévésorozat azoknak a jobb­oldali köröknek a megbízásából készült, amelyek az el­képzelt atomtámadásról szóló alkotást („Másnap”) túl­ságosan balosnak és pacifistának találták. A kritikusok ebben a horrorfilmben „a lcgalattomosabb” propagandát látták. A szovjetek ennek ellenére azt mérlegelik, hogy az „Amerika” c. tévésorozatot megvásárolják. Földön és vízen, egészen a világűr határáig az Egye­sült Államok állig felfegyverkezte magát, s ezt nem nye­reségvágyból tette. Észak-Amerika felett „felrobbant” egy egy megatonna erejű nukleáris töltet, amelynek „elektromágneses pulzusa” kiveri a biztosítékokat, meg­olvasztja a diódákat és szétpukkasztja a monitorokat; s így a szuperhatalom néma és süket marad... Egyetlen lövés nélkül ölt* testet „a gonosz birodalma”, azé a „felkent” országé, amelytől Reagan elnök an­nak idején — lidércnyomást érezve — rettegett: a szov­jetek elfoglalták Amerikát. Polgárai képtelenek megvé­deni magukat. Tíz évvel ké­sőbb „a szép Amerikából egy csúnya Amerika” lett, és a latin R meg a C helyett ci­rill R-t meg kemény K-t ír­tak. Ebben a hatalmas or­szágban nyomasztó és szegé­nyes az élet. A farmok, ame­lyek valamikor a fél világot elláthatták volna élelmisze­rekkel, most megsemmisül­tek. A Higway úthálózat is tönkrement, pedig jó álla­potban kapta meg valami­kor az autósnemzet. Az egyik szupermarket előtt sorban állnak a volt fo­gyasztói társadalom polgá­rai, mert közöttük egy pa­radicsomszállítmány híre terjed szájról szájra. Fekete uniformisba öltözött, acélsi­sakos rohamcsapatok lehen­gerelik a menekülttábort, kongresszusi képviselőket koncolnak fel, és a levegőbe röpítik a Capitóliumot. Vö­rös zászlók lengenek, s raj­tuk Abraham Lincolnnak, a rabszolgák- felszabadítójának, valamint Leninnek, az orosz forradalom vezérének arcké­pei láthatók... Az amerikai ABC televízi­ós társaság február közepén — nyolc egymást követő es­tén — sugározni akarja 14 és fél órán keresztül a „Vö­rös Amerikáról” szóló hor­rorfilmjét. Donald Wrye né­zete szerint ez a tévétörté­nelem leghosszabb és leg­becsvágyóbb eredeti ameri­kai mini sorozata. Ő az, aki szerzője és producere ennek az apolitikus, „csupa szóra­kozást” ígérő szériának. Brandon Stoddard, az ABC szórakoztatási osztályának vezetője még tovább megy: az „Amerika” egy hatalmas eposz a szabadságról és az állampolgári felelősségről, valamint az amerikai nem­zeti karakterről. A színészszövetségek, a liberális békepártiak és a filmben bemutatott megszál­ló hatalom képviselői azon­ban más véleményen van­nak. A tévés fércélményben „tiszta McCarthyizmust” és az ultra konzervatív vízió félreérthetetlen ábrázolását, valamint a háborúra uszító, szovjetellenes propaganda eddig még soha meg nem filmesitett legrafináltabb produktumát látják. Az „Amerika”-koncepció Ben Stein újságírótól származik, aki Richard Nixon és Ge­rald Ford elnök beszédeit írta, és az ő kezükre ját­szott, még mielőtt a Los Angeles Herald Examiner napilap hasábjain fanatiku­san antikommunista cikkeit publikálta volna. „Olyan filmet akarunk nézni, amely­nek címe ez lesz: A Vörös Amerikában” — követelte Stein nem sokkal azután, hogy az ABC tévétársaság bemutatta a „Másnap” című film „atomhordalékát”. Stein és Reagan hívei az atommal elpusztított kisváros, Law­rence (Kánsas) életéről szóló tévéshowt túl pacifistának, és az amerikai szellemtől idegennek találták. A jobb­oldali kritikusok a tévé­állomástól nyíltan követel­ték a filmes ellentámadást. Stein szerint: „a bennfente­sek adósak nekünk azzal, hogy nem sugároztak még történeteket a bennünket fe­nyegető világról...” Az ABC a három nagy amerikai té­vétársaság között a legjobb­oldalibbnak számít, s ezért is engedett a nyomásnak. A „Vörös Amerika” ötletét megvásárolta Steintől, majd munkához látott... A tévéfilmben a katonai erőszak alkalmazását a szov­jetek átruházták az „United Nations Special Services Unit” (UNSSU) nevű szerve­zetre. Ennek egyik parancs­noka Helmut, az NDK-s tiszt, aki mint a többi meg­szálló is, német akcentussal beszéli az amerikai angolt, s csapata közbülső * kezdemé­nyezéseinek megfelelően, SS-brutalitással gyilkol, fosz­togat, és erőszakoskodik... Marion bírónő, a főhős, Milford becsvágyó ex-felesé- ge, aki a tárgyaláson az el­vált férje ellen vallott, föl­felé halad a ranglétrán. Jerry Falwell, az ultrajobboldal egyik kép­viselője, és Ronald Reagan, az amerikai elnök A film egyik jélenete Mint a Washingtonban szé­kelő egyik szovjet állambiz­tonsági tábornok szeretője eléri, hogy helyettes főkor­mányzóvá nevezzék ki. Szak­mai karrierje érdekében a legtöbb női főszereplő az „Amerika” c. filmben sietve odaadja magát az új szov­jet és keletnémet uraknak. Gyermekeiket is feláldozzák hivatali sikerük oltárán. Az egyik Milford-fiút anyja un­szolására eredményes agy­mosásnak vetik alá... Az új öntudatot már az iskolában beleverik a gyermekek fe­jébe: „A mi elődeink szeret­ték a harcot. Megölték a bé­kés indiánokat, akik évezre­dek óta itt éltek... A nagy farmok diktáltak... A be­vándorlóknak vasutat kellett építeniük... Jólétben éltek a gazdagok... Az öregek nyo­mornegyedekben laktak... Ez volt a szociál-darviniz- mus. Ma a szociális huma­nizmus korában élünk...” Ebben a jelenetben csak­ugyan lelepleződik a har­mincöt millió dolláros tévé­vállalkozás politikai üzene­te: olyanfajta humanizmus­ról van szó, amelynek terje­désére Amerika legdereka- sabb jobboldali körei és fun­damentalistái évek óta aggo­dalmaskodva figyelmeztet­nek. .. A filmben meggyanúsított fél ingerülten reagált a film­re. A moszkvai kormánylap, az Izvesztyija, szuperhamisí­tásnak nevezte az „Ameri­kát”. Nyikolaj Visnyevszkij, a „Novosztyi” hírügynökség tudósítója a sorozatot azok­hoz a fércművekhez hason­lította, amelyeket dr. Goeb­bels a náci Németországban készíttetett. Mivel Gorbacsov főtitkár új irányt szabott a kulturális programnak, Moszkva most azt mérlegeli, hogy megvásárolja a filmet, jelezve azt, hogy ez nem más, mint a torz kapitalista propaganda iskolapéldája. Az Egyesült Nemzetek Szervezete is — amelynek kék színű zászlaja alatt az UNSSU harcosai véres ha­talmukat gyakorolják — fon­tolgatja az „Amerika” pro­ducereinek perbe fogását, mert a filmben az ENSZ-et egy diktatórikus erőszak­szervezettel azonosítják, és azokra a katonákra emlékez­tetnek, akik az ENSZ igazi békeerőinek szolgálatában életüket vesztették, s így őket is megrágalmazták. A nemzetközi tiltakozás az ABC tévétársaságot kisebb korrekcióra késztette... A vezérmotívum azonban meg­maradt. Stephen Cohen pro­fesszor, a szovjet politika és történelem szakértője (Prin- centoni Egyetem) attól tart: hogy ha most február köze­pétől a mintegy 70 millió USA-állampolgár megtekinti az „Amerikát^’, megerősödik bennük az a nézet, hogy „a Szovjetunió patalógikusan terjeszkedő hatalom amely meg akarja hódítani a vilá­got, beleértve az USA-t”. Fordította: Bukovinszky István nEH3EHCKAfl MUNKANÉLKÜLISÉG A lakosság 10,7 százaléká­nak nincs munkája Nyu- gat-Berlinben. A Die Wahr­heit komunista napilap sze­rint a munkanélküliek szá­mának emelkedése ellent­mond a hivatalos állításnak, mely szérint felélénkült a gazdasági élet a városban. felújítják a sörhazat Az év végéig felújítják München egyik nevezetessé­gét, a több mint 103 évvel ezelőtt épült, 8 ezer embert befogadó és tavaly egy tűz­vész által leégett sörházat, a Löwenbräukellert. ÜNNEP Ettől az évtől kezdve szep­tember minden harmadik vasárnapján megtartják Moszkva ünnepét. Ebben az évben az ünnep szeptember 20-ra esik, amikor a város­alapítás 840. évfordulójáról emlékeznek meg. BARLANGFESTMÉNYEK Húsz barlangot találtak új­kőkori falfestményekkel Spa­nyolország délnyugati részén, a Földközi-tenger parvidé- kén. Az időszámításunk előtti 5. évezredből fennma­radt, embereket ábrázoló festmények sötétpiros színű­ek. Az alakok körülbelül egyméteresek. HATÉVES KISLÁNYON hajtottak végre szívátültetést portugál orvosok a napok­ban. A kislány, akit más­képpen nem tudtak meg­menteni, állapota kielégítő. A portugál sebészek már több ízben végeztek hasonló műtétet, gyermeken azonban csak most először. ÜJ HELIKOPTER A KA—32 típusú új szov­jet helikoptert a Kola-félszi- geten és a Barents-tenger környékén próbálják ki. A régebbi típusokhoz képest korszerűbb készülékekkel van ellátva. 15 személy és két tonna teher szállítására képes, és egyfolytában 600 kilométert tud megtenni. TURISTAKÖZPONT Űj szállodát, sportközpon­tokat, kulturális létesítmé­nyeket és több mint százöt­ven üzletet építenek a jövő­ben Isztambul Ataköy ne­gyedében. A hatmilliós város turistaforgalma egyre nő. A történelmi emlékek eddig is vonzották a külföldi vendé­geket. A turistaközpont — építését 1988-ban kezdik meg — megközelítőleg 70 milli­árd török lírába kerül majd. AFRIKA LAKOSSÁGA ENSZ-tanulmányok becslé­sei szerint Afrika lakossága 2000-ig 200 millió fővel gya­rapodik . Ennek következté­ben a városi lakosok száma is növekedni fog, megköze­lítve a 361 milliót, az 1980- ban számon tartott 136 mil­lióhoz képest. A városlakók az összlakosság 43 százalé­kát teszik majd ki a jelenle­gi 36 százalékhoz képest. A városokra gyakorolt nyomás okozta nehézségek elkerülé­séért intézkedéseket kell hoz­ni a gazdasági alap, a laká­sok és a városi szállítás biz­tosítása végett. Úgyszintén előirányozzák több munka­hely létesítését a falvakban. MEGSZABADULTAK A CECELÉGYTÖL- A nigériai hatóságok az ország több mint 14 ezer négyzetkilométernyi terüle­téről permetezéssel és bioló­giai ellenőrzéssel kiirtották a cecelegyeket. Mint ismeretes, a trópusi országokban, első­sorban Nyugat-Afrikában élő cecelégy az embernél az álomkór és más komoly be­tegségek terjesztője. Halálos kimenetelű betegségeket okoz a háziállatoknak is. A nigé­riai Mezőgazdasági Miniszté­rium adatai szerint az or­szágban előállított élelmisze­rek 40 százalékát rovarok te­szik tönkre, beleértve a sás­kákat is. Éppen ezért a ni­gériai hatóságok konkrét in­tézkedésekkel lépnek fel az illető helyzetet előidéző kü­lönböző tényezők leküzdésé­ért. Orosháza Fiatalok, tanuljatok tovább! nz Orosházi Baromfifeldolgozá Vállalat várja az 1986—87-es tanévben végző 8. osztályos fiúk-lányok jelentkezését baromfihús-feldolgozó szakmunkástanulónak Tanulmányi idő: 3 év. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti és oktatási csoportja nyújt. Orosháza, Október 6. u. 8. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom