Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

1,987. február 28., szombat o íznauKtitö­A Vésztői Körösmenti Termelőszövetkezet vezetőségének Indítványára háztáji integráció­ban csirkenevelő-telep épült, azzal a céllal, hogy a tsz-tagok jövedelmét növelje. A telep egyidőben százezer csibe nevelését biztosítja, és évente mintegy öt-hatszázezer darab kibocsátására alkalmas. A létesítmény saját erőből készült, kalákában épült — ehhez azonban segítséget nyújtott a takarékszövetkezet, épületenként kétszáz-, az OTP három- százezer forint hitel biztosításával. A Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő telepre tegnap, február 27-én megérkeztek az első csibék Fotó: Sz. M. Élénk előszezoni forgalom Az utazási irodák tapasz­talatai szerint az idén a szo­kásosnál jóval többen vesz­nek részt a téli-tavaszi idő­szakra, előszezonban meg­hirdetett külföldi utazáso­kon. Vonzóak a holt szezon­ban indított utak mérsékelt árai, s az utazási kedv nö­vekedésében közrejátszik az is, hogy az idegenforgalmi cégek a korábbinál gondo­sabban készültek fel, s az igényeknek jobban megfele­lő kínálatot állítottak össze. Az Ibusz a tavalyinál csaknem egyharmadával ma­gasabb előszezoni forgalmat könyvelhet el. A meghirde­tett utak többsége gazdára talált, sőt egyes programok­ra a nagy érdeklődés sze­rint pótcsoportokat szervez­tek. Különösen sikeres volt a Szovjetunióba meghirdetett kedvezményes utazás, mely­ben több mint ezer magyar turista vett, illetve vesz részt. Tanácsülés Telekgerendáson Tótkomlóson A Telekgerendási Községi Tanács február 27-én, dél­után tartotta soron követke­ző ülését. Elsőként Gyebnár János tanácselnök számolt be a lejárt határidejű hatá­rozatok végrehajtásáról és a két tanácsülés közötti vég­rehajtó bizottsági munkáról. Az első napirendi pontban Fabuly László, az ideiglenes bizottság elnöke értékelte a családi események társadal­mi megünneplésével kapcso­latos tanácsi feladatokat. Itt hangzott el javaslat-a há­zasságkötő-terem korszerűsí­téséről, az anyakönyvveze­tők számára „munkaruha" biztosításáról, a házasság- kötések művelődési házban történő lebonyolításáról, a községi szinten megtartott társadalmi ünnepségekről, valamint arról, hogy a kö­vetkező koordinációs megbe­szélés egyik napirendi pont­jaként tárgyalják meg a kö­zösen rendezett társadalmi ünnepségek megtartásának lehetőségét. A második napirendi pont­ban Nagy János, a szakigaz­gatási szerv vezetője szá­molt be a szakigazgatási szerv munkájáról, ezután pedig az 1987. évi pénzügyi tervek megállapítása követ­kezett. A tanácsülést Gyeb­nár János tanácselnök zár­ta, a tanács 1987. évi mun­katervének elfogadtatásával és a bizottságok munkater­vének bemutatásával. —cs —e Közgyűlés az Unióméi Orosházán, a Petőfi Művelődé­si Központban, tegnap, pénte­ken tartotta jubileumi közgyű­lését az Unior Ipari Szövetke­zet, ahol Szabó Géza, a szövet­kezet elnöke számolt be az elmúlt 30 év tevékenységéről és a tavalyi gazdasági év eredmé­nyeiről. Bevezetőjében megemlé­kezett az alapító tagokról, akik 1957. április 9-én hozták létre a szövetkezetét. Nehéz körülmé­nyek között dolgozhattak három évtizeddel ezelőtt az alapító ta­gok. A továbbiakban az elnök részletesen elemezte az elmúlt három évtized változásait, a modern, korszerű technológiát, új létesítmények létrejöttét. Ezt követően a tavalyi ered­ményeket ismertette. Százhat­vannyolc millió forintos árbe­vételt értek el, s ez 22 száza­lékkal magasabb az 1985-ös évi­nél. Nyereségük 7 millió 900 ezer forint, ami 27 százalékkal haladja meg az előző évit. Emelkedett a dolgozók kereset- színvonala és tavaly elérte a 71 ezer forintot. Befejezésül az 1987-es fela­datokról adott tájékoztatást az elnök. Az idén 152 milUó fo­rintos árbevételt, és 8 millió fo­rint nyereséget terveztek. Ezt követően elismerések, ki­tüntetések átadására került sor. Ketten kapták meg az OKISZ elnöksége által adományozott „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dol­gozója” kitüntetést. V. L. Jogerős ítélet a gyulai karatebotos ügyében Tegnap a Gyulai Megyei Bíróságon dr. Berndt Ádám büntetőtanácsa előtt befeje­ződött a karatebottal táma­dó Hajdú Árpád bűnügyének tárgyalása. Mint ismeretes, Hajdú 1986. október 8-án éj­jel betört a gyulai Faház bü­fébe, ahonnan ellopott egy karton cigarettát. Távozás közben észrevette őt a szol­gálatát teljesítő rendőr. Hosszas üldözés, dulakodás következett: Hajdú karate­bottal, úgynevezett nuncsa- kuval támadott a rendőrre, aki végül ártalmatlanná tette a veszélyes bűnözőt. Az első fokon lezajlott két tárgyaláson a tárgyi bizonyí­tékok és a szakértőig vélemé­nyek játszották a főszerepet, mivel a bűncselekménynek nem volt szemtanúja. Vala­mennyi álláspontot figyelem­be véve és azokat mérlegel­ve, az első fokú bíróság fel­fegyverkezve elkövetett hi­vatalos személy elleni erő­szak és más bűncselekmé­nyek miatt találta bűnösnek Hajdú Árpádot és — nem jogerősen — 5 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, va­lamint 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és vé­dője fellebbezett. A másodfokú bíróság teg­napi ülésén az első fokú íté­letet helybenhagyta, miután megállapította, hogy az meg­alapozott és törvényes. A vádlott terhére róható sú­lyosbító körülményeket ki­egészítette azzal, hogy a kü­lönös visszaesést megalapozó előző bűncselekményén kívül négy alkalommal követett el hasonló jellegű, erőszakos cselekményeket, illetve hogy a sértett többszöri felszólítá­sa ellenére hosszas, kitartó, jogellenes magatartást tanú­sított. Az ítélet jogerős. L. E. Küldöttek és meghívott vendégek népesítették be február 26-án, csütörtökön délután Tótkomlóson a Komló éttermet. Ugyanis itt tartotta küldöttgyűlését a Tótkomlós és Vidéke Taka­rékszövetkezet. Sávolt Mihályné, a szövet­kezet elnöke bevezetőül szólt arról, hogy 1957-ben Tót­komlóson — megyénkben el­sőként — megalakult a ta­karékszövetkezet. Majd így összegezte a 30 éves múltat: „Volt, amikor nagy léptek­kel, máskor kisebbekkel ha­ladtunk, de összességében mindig előbbre jutottunk. Következett ez a szövetke­zeti rendszer nyitottságából és a lakosság nagyfokú bi­zalmából.” Ezt követően a múlt év eredményeiről adott számot. Többek között arról, hogy a működési terület nyolc tele­pülésén élő 26 ezer 600 lakos közül 1986. végén már csak­nem 12 ezren vallották ma­gukénak — mint tagok — a Tótkomlós és Vidéke Taka­rékszövetkezetet. Közben a részjegyállomány összege meghaladta a 12 millió 600 ezer forintot. A betétállomány 1986-ban 21 millió forinttal növeke­dett. Így az év végi mérleg­ben 258 millió 383 ezer fo­rintos betétállományról ad­hatott számot az igazgatóság. Különböző célú kölcsönt ta­valy 58 millió forint összeg­ben folyósított tagjainak e pénzintézet. Ezen belül is fi­gyelmet érdemel az a 14 millió forint, amit a kisgaz­daságok fejlesztésére, illetve a további csaknem 13 millió forint, melyet hosszúlejáratú kölcsönként vett fel a tag­ság. — Balkus — Csak összefogással épülhet fel az okányi óvoda Amikor felmérték a lakos­ság véleményét a település- fejlesztési hozzájárulás fel- használásáról, Okányban a legtöbben az óvodaépítésre szavaztak. A már elkészült tervek szerint, körülbelül tíz millió forintba kerülne az építkezés. A község anyagi forrásaiból ennek jó ha a felére telik. Legalább ennyi múlik a lakosság társadalmi összefogásán. A jelek szerint az okányiak készek a tevé­keny részvételre. A községi KISZ-bizottság nagyszerű kezdeményezéssel járul hozzá az óvodaépítési akcióhoz. A múlt héten sorsjegyeket, úgynevezett „téglajegyeket” adtak ki, amelyeknek bevételét az ala­pozásokra fordítanák. Tízez­ret már ki is nyomtattak a karcagi nyomdában és el­kezdték árusításukat a köz­ség több helyén. A nyereményalapot a köz­ség üzemei ajánlották fel; a helyi Haladás Termelőszö­vetkezet 12 ezer, a Mezőbe- rényi Faipari Ktsz 10 ezer, a Körösmenti Áfész és az Okányi Vadásztársaság 5-5 ezer forint értékű nyere­ménytárgyakkal járult hoz­zá az akcióhoz, de jelentős az óvodai és az iskolai szülői munkaközösségek és a helyi takarékszövetkezet anyagi támogatása is. Kedvcsináló­ként a nyereményeket a fa­lu kirakatába már ki is ál­lították. A múlt hét óta közel 2 ezer téglajegyet már el is adtak. Remélhetően egyre több okányi ember iz­gulhat majd május 1-jén, hogy a kiválasztott szeren­csés kezű kisóvodás mit húz ki az értékes tárgyak közül, az okányi sportpályán meg­rendezendő sorsoláson. Ez a társadalmi megmoz­dulás, teljes sikere esetén is mindössze kétszázezret hoz a tízmillióból. Vajon milyen forrásai vannak még a köz­ségi összefogásnak? A kér­dést Fekete Zoltánnak, az okányi KISZ-bizottság tit­kárának tettem fel. — A község KlSZ-alapszer- vezeteinek több mint 130 tagja nem tudta le a dolgát a sorsjegy-akcióval. A to­vábbiakban társadalmi mun­kákra is készen állunk va­lamennyien, amire csak szükség lesz. Bízom abban, hogy tetteinkkel, közös meg­mozdulásainkkal növeljük a KISZ társadalmi megbecsü­lését, tekintélyét. Tudomásom van továbbá igen értékes és nagy jelen­tőségű felajánlásokról. A Mezőberényi Faipari Ktsz helyi telepén dolgozók ígé­retet tettek, hogy az óvoda­épület tetőszerkezeteinek a famunkáit elvégzik. A Kö­rösmenti Áfész faüzemének dolgozó kollektívája pedig azt ajánlotta fel, hogy az öszes nyílászáró szerkezetet elkészíti, szintén társadalmi munkában. * * * Az elmondottakhoz csak annyit fűzünk hozzá, hogy ilyen szellemben a kisebb települések is léphetnek na­gyot, szűkös helyzetben is. Ügy tűnik, Okányban lesz óvoda!!! Megfelelni a magasabb követelményeknek irta: dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára n szocializmus építésének több mint négy évtizedes gyakorlata alapján ma már az állampolgárok több­sége előtt nyilvánvaló, hogy gazdasági-társadalmi haladásunk nagymértékben attól függ, hogyan tudja a párt betölteni vezető szerepét? Képes-e a dolgozók alapvető ér­dekeinek megfelelő politika kialakítására, elfogadtatására, fel tudja-e sorakoztatni maga mellett mindazokat, akik tenni, cselekedni akarnak annak megvalósításáért? A párt politikájának formálásában és végrehajtásában szerepük van a párt vezető testületéinek, alapszervezetéi­nek, pártcsoportjainak, az egyes párttagoknak. Ezért igen lényeges kérdés annak a vizsgálata, hogy a párt összetéte­le, a tagfelvételi munka, és a pártból való kikerüléssel megvalósuló öntisztulás hogyan szolgálja az előttünk álló feladatok megoldását. A megye párttagságának összetétele összességében tükrö­zi a lakosság szociális összetételét. Békés megyében 1986. december 31-én 35 827 párttag volt, 0,37%-kal több, mint az év elején. Az alapszervezetek 1093 főt vettek fel, ezen belül a korábbi éveknél több nőt és munkást, valamint szellemi foglalkozású dolgozót. Ugyanakkor kevesebb a felvétel a szövetkezeti parasztság és a fiatalok közül. A megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban tar­tott ülésén behatóan elemezte a pártépítés helyzetét, a párt­ból való kikerülés okait, és felhívta a figyelmet: a változó gazdasági-társadalmi körülményekhez jobban igazodó te­vékenységre van szükség a pártmunka minden területén, a párttaggá nevelésben is. Az MSZMP Központi Bizottsága 1986. november 20-i — a gazdasági munka javítására holott — határozata a gaz- dasági-politikai-társadalmi szférában egyaránt gyorsabb, ütemesebb szemléleti és cselekvési változásokat sürget. Az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához hozzátarto­zik az is, hogy a pártalapszervezetek keressék meg és ké­szítsék fel a párttagságra mindazokat, akik az átlagnál többet képesek és hajlandók tenni munkaterületükön és a közéletben. A dolgozókban kialakult egy értékrend arról, hogy milyen típusú embereket szeretnének a kommunisták soraiban látni. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az alap­szervezetek, a pártcsoportok jobban figyeljenek oda az if­júsági szövetségben, a szakszervezetben, a szocialista bri­gádokban példamutatóan helytállók, a legjobbak kiválasz­tására. Legalább ennyire fontos az is, hogy a tagfelvételi köve­telmények minőségi növelésével egyidejűleg váljon általá­nossá a feladatok megoldásán keresztül való nevelés, s hogy a pártban már bentlévőkkel szemben is következete­sen érvényesítsék a nagyobb minőségi követelményeket. Nem tekintjük megfelelőnek azt, hogy az új párttagok kö­zül minden negyediknek már több megbízatást is adtak, ugyanakkor nőtt azoknak a száma, akiket még nem láttak el konkrét, személyre szóló feladatokkal. Sokan és sokat hivatkoznak arra, hogy a gazdasági nehézségek következté­ben az emberek nem szívesen áldozzák fel szabadidejüket társadalmi munkára, mert életszínvonaluk megőrzéséhez (esetleg emeléséhez) a fő munkaidőn kívül is dolgozniuk kell. Ezt tudomásul véve is, a pártnak elemi érdeke, hogy mindig megtalálja azt a progresszív erőt, amely a politika kidolgozásában és végrehajtásában többet és távolabb lát az átlagosnál. A jelen és a jövő számára is fontos, politikai jelentőségű a fiatalok nevelése, legjobbjaik felkészítése a párttagságra. Ezt jelentősen befolyásolja a pártszervezetek ifjúságpoliti­kai munkája — ezen belül a KISZ pártirányítása — az, hogy körükben milyen a politikai nevelőmunka hatékony­sága, a KISZ tevékenységének színvonala. Különösen a pályakezdő fiatalok esetében érzékelhető, hogy akkor von­zódnak a kommunisták közösségéhez, ha úgy látják, hogy az felvállalja gondjaikat, segít azok megoldásában. A jö­vőben is törekszünk a 18—26 év közötti fiatalok, főként a szakmunkások, a műszaki, agrár- és közgazdász-értelmi­ség és a számítástechnikában dolgozók megnyerésére. A tanulók közül a középiskolában, a szakmunkásképzőben ki­magasló tanulmányi eredményt elérők és a közösségi élet­ben példamutatók felvételére számítunk. Amikor az egyéni boldogulás nehezebbé válik, s a társa­dalmi haladás érdekében a pártszervezeteknek sokszor népszerűtlen döntéseket kell hozniuk, akkor természetes, hogy többen kikerülnek a pártból. Ilyen körülmények kö­zött az alapszervezeteknek nagyobb energiát kell fordítani arra, hogy meggyőzzék tagságukat, vállalják a párt politi­kája melletti kiállást, a példamutató részvételt a határoza­tok végrehajtásában. A múlt esztendőben csökkent a kizártak, jelentősen nőtt a töröltek és emelkedett a kilépettek száma. A pártból való törlések fő oka a szervezeti élet elhanyagolása (a pártren­dezvényeken való részvétel hiánya), az átjelentkezési, il­letve a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása volt. A ki­lépettek elhatározásukat többnyire betegségükkel, családi okokkal magyarázták, de előfordult egyéni sérelemre való hivatkozás, esetenként a politika egyes kérdéseivel való egyet nem értés, vallásosság is. A párttaggá nevelés kriti­kája is, hogy a pártból kilépettek és töröltek 16%-a 1980 óta került felvételre. Ennek oka, hogy nem készítették fel őket alaposan a párttagsággal szemben támasztott követel­ményekre, kevés volt az ismeretük a párt munkájáról, és a felvétel után sem 'az alapszervezet, sem az ajánlók nem kí­sérték figyelemmel fejlődésüket. A párttagság szociális és életkor szerinti összetétele, va­lamint eszmei-politikai, cselekvési egysége szorosan össze­függ egymással. Az előttünk álló feladatok most azt igény­lik, hogy a megnövekedett követelményeknek megfelelő, egységes, cselekvő és mozgósító alapszervezetek dolgozza­nak Békés megyében is. Az emberek nagy részét ugyanis az alapszervezetekben folyó pártmunka hatásai érik első­sorban. Ezért a párt tevékenységének továbbfejlesztésében a következő időszakban is az alapszervezeti munkát te­kintjük a döntő láncszemnek. A politikai, mozgalmi jellemvonások erősítése hozhat­ja közelebb a pártonkívülieket a kommunisták kö­zösségéhez. A pártépítő munkában a kiválasztás szé­lesítésére, az újonnan felvett párttagok fokozatosan növek­vő feladatokkal való megbízására, az egész párttagsággal szemben támasztott követelmények emelésére van szükség. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom