Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
NÉPÚJSÁG 1987. február 18., szerda XIX. magyar játékfilmszemle Munkatársunk helyszíni tudósítása Dömölky János tíz éve, az Amerikai cigaretta óta nem forgatott játékfilmet. Kíváncsiságunkat ez is fokozta, s az még inkább, hogy a Hajnali háztetők Ott- lik Géza írásaiból készült, Holtai Lajos kamerája előtt. Szép film. Igazi film. Minden elemében az. Csak épp unalmas. Helyenként nem is kicsit. Ha egy film szakra felvételiző azt a feladatot kapná, mondja el néhány szóban a mű tartalmát, alighanem félárbocra eresztené a lobogót, hacsak úgy ki nem vágná magát, hogy két képzőművész barátságáról szól. Holtai él is a témakör adta lehetőséggel: egy jó passz- ban levő képzőművész ihle- tettségével fogalmaz. A fények a Holtainál megszokott fenomenálisak. Cserhalmi Györgyből pedig valami olyan földöntúli jóság árad, amire sokan szomjazunk. Cserhalmi György egyébként még egy filmfőszereppel is jelen van. A nagy generáció azonban már lassan lefut a mozik műsorán, s így András Ferenc rendező jogosan érezheti filmjét hátrányos helyzetűnek, amely mintha kívül kerülne az érdeklődés és a zsűri bűvkörén. Kár volna nem méltányolni, hiszen mostanában kevés jobbat láttunk. Igaz, A nagy generáció forgató- könyve Chicagóban elvitte a fődíjat, s a magyar moziközönség is hálásan fogadta. A folyosói beszélgetéseken elhangzik, hogy mindig ugyanazok a színészek jutnak „forintos labdához”. Cserhalmi, Eperjes, Udvaros, Garas, Básti Juli. Bár senki sem vitatja, hogy a ziccereket be is lövik, tudják a szakma csínját-bínját, a közönség szereti, várja őket, jegyet vesz rájuk. Mégis félő, hogy unalmasakká válnak. (Persze néhányan azért félnek, mert így ők unalmasan sokáig nem kapnak lehetőséget, de ezzel az aggódással ne foglalkozzunk, mert ezt inkább úgy mondják: irigység.) Eperjes Károllyal volt szerencsém évekig egy kollégiumi szoba levegőjét szívni, így beszélgetésünkben ő kezdeményezte a gondolatkört. Mondd, nem vagyok még unalmas, faggatott. Nekem még nem és azt hiszem, a közönségnek sem, sőt, borzasztóan örülnek, ha megjelensz a vásznon, válaszoltam, de azért bevallottam, hogy egy valami zavar. Gyakorta „alulbeszéled” a szerepet, sokat motyogsz, ami ott, abban a filmben, abban a szituációban nagyon igaz és jó, és hatásos, de ennyi film után már visszaköszön. Tudom, bólintott, de ezt kérik tőlem. Az akusztikai skatulya után másik skatulya, amibe a bérescseppeket tette volna az egészségügyi bürokrácia. Kosa Ferenc rendező így vall dr. Béres Józsefről készített portréfilmjéről, melynek címe Az utolsó szó jogán. Elfogulatlanul, türelemmel és körültekintően végeztük a dolgunkat, noha már az első forgatási napon rá kellett döbbennünk, hogy az igazság késlekedése emberéletekbe kerülhet. Munkánk során olykor-olykor kegyetlen közegellenállásba ütköztünk, de eredeti szándékunkhoz, hogy a teremtő gondolatot segítsük kiszabadítani az előítéletek csapdáiból, vagyis, hogy „túllépjünk-e mai kocsmán” és elvergődjünk „az érteimig és tovább” — minden erőnkkel igyekeztünk hűségesek maradni. Tíz türelmes esztendőre volt szükség, amíg filmünk a dobozok homályából a nyilvánosságra kerülhetett ... Az ország nehéz helyzetben van, ha ki akarunk lábalni örökölt és újratermelt bajainkból, további késlekedések nélkül szembe kell néznünk az igazsággal. Tegnap könnyebb lett volna, de holnap már biztosan nehezebb lesz, mint ma. A szándék szép, Kosa Ferenc munkája azonban jelenleg még nem film. Talán akadnak olyanok, akik azt mondják, ez esetben el kell felejteni hagyományos filmes igényeket. Lehet, de nem ennyire. A 280 perces portré kibírhatatlanul hosz- szú. Pont azért kellene élvezhetőbbé dramatizálni és vágni, mert nincs film, ami fontosabbról szólna. így viszont Kosa Ferenc (és természetesen dr. Béres József) eredménye nem jut el a címzettekhez. Alig néhányan ismerik meg, s a többiek csak másodkézből, pletykákból tudnak e filmről és témájáról. Ungár Tamás B képességek fejlesztése A megyei úttörőelnökség Varga Sándor elnökletével tegnap ülést tartott Gyulán, az 5-ös számú általános iskolában. Az első napirendi pontban Bánkutiné Tóth Gizella gyulai városi úttörőelnök az irányításuk alá tartozó csapatoknál értékelte, hogy az intellektuális, a manuális és az egyéb képességeket fejlesztő tevékenységek aránya miként oszlik meg az úttöröközösségek programjában. Az úttörőszövetség egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a gyerekek életkorának és képességeinek megfelelően differenciálja a különböző tevékenységeket. A mindinkább személyre szabott képességfejlesztő programajánlások azonban napjainkban főleg az intellektuális képességek fejlesztését szolgálják. A jövőben arra kell törekedni, hogy az egyéb képességek kibontakozását a mainál tudatosabban segítsék elő. Minderre azért van szükség, hogy a sikerélmény lehetőségét minél több gyermeknek adják meg az úttörőmozgalomban. A városi úttörőelnök elmondta, hogy területükön is a programok fele az intellektuális képességek fejlesztését szolgálja. Ez túlzott aránynak tűnik, hiszen a pajtások többsége az általános iskola befejezése után szakmát tanul. Az úttörőmozgalom felvállalta a pályaválasztás segítését is, de a manuális, cselekvési képességeket fejlesztő tevékenységek aránya a programokban mégiscsak 30 százalékot tesz ki. A feladatokról szólva kiemelte, hogy a mozgalomnak meg kell szüntetni a foglalkozások tanórai jellegét, ellensúlyozni kell — elsősorban a mozgási lehetőségek gyarapításával — az egyoldalú iskolai terhelést, következetesebben kell az egészséges életmódmintákat közvetíteni és a különböző képességek fejlesztésére meg kell találni a megfelelő arányt. Az elnökségi ülés folytatásában Hornokné Kereki Irén előterjesztésében a testület elfogadta a IX. országos út- törővezető-konferencián és a megyei úttörővezetői értekezleten elhatározott feladatok végrehajtását szolgáló ötéves munkaprogramját, majd intézkedési tervét a Békés megyei úttörővezetők ez évi felkészítésének tartalmára és idejére. l. S. Jogerős ítélet a battonyai fegyveres támadók ügyében Először tavaly, november 19-én vonták felelősségre a battonyai fegyveres támadókat, Farkas Barnabás 24 éves segédmunkást és Rontó János 21 éves alkalmi munkást. Annak idején lapunk is ismertette a bűn- cselekmény, illetve az elsőfokú bírósági eljárás részleteit. A két vádlott és védőik az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be. Másodfokon tegnap, február 17-én hozott jogerős ítéletet Gyulán a megyei bíróság. Emlékeztetőül felidézzük a bűncselekmény lényeges mozzanatait. Az elsőrendű vádlott, Farkas Barnabás és a másodrendű vádlott, Rontó János 1986. augusztus 10-én együtt italoztak: Rontó kislányának születését ünnepelték. Útközben hazafelé elhatározták, hogy eltulajdonítják az 57-es majorban lakó Kiss János erdész vadászfegyverét, hogy azzal újabb bűn- cselekményeket kövessenek el. Lopott segédmotor-kerékpárral érkeztek a sértett lakásához. Feszítővasat kerestek, amivel sikerült a lakattal bezárt garázsajtót felfeszíteni. Bent megláttak Kiss János autójának hátsó ülésén egy sörétes, dupla csövű, 12-es kaliberű vadászfegyvert, s kerestek mellé golyós és sörétes vadászlőszert. Magukhoz vettek még pálinkát, bort, majd a személygépkocsit kitolták a garázsból. Néhány méter után beindították, és eljutottak Magyarbánhegyesig, ahol elakadtak. Meglevő lőfegyverüket és lőszereiket kiegészítették a csomagtartóban talált céltávcsöves, golyós vadászfegyverrel, majd a gépkocsit otthagyták. Messze volt még Borsod megye (eredeti úticéljukat ugyanis Kö- röTn, illetve Ernőd községbe tervezték), ezért újabb gépkocsilopások következtek. Békéscsabára érve, augusztus 14-én, hasonló szándékkal szemelték ki az id. Bo- tyánszky Pál Ádám fürjesi tanyája mellett álló Lada személygépkocsit. A házban levők zajt hallottak, s négyen azonnal ki is mentek, hogy megakadályozzák az autó elvitelét. A vádlottak fegyverrel a kezükben visz- szaparancsolták a ház lakóit, majd ifj Botyánszki Pált arra kényszerítették, hogy szállítsa el őket Szolnok környékére. Az otthon maradottakat pedig megfenyegették : ha a rendőrségét hajnali öt óra előtt értesítik, Botyánszky Pál nem kerül vissza. Ernődre érve a fiatalembert a gépkocsival visz- szaengedték. Rontó János a reggeli órákban jelentkezett a rendőrségen, Farkas Barnabást ugyanazon a napon délelőtt fogták el egy Muhi melletti bányatónál. Az elsőfokú bíróság Farkas Barnabást 6 év 3 hónapi fegyházbüntetésre és kényszergyógykezelésre, Rontó Jánost 3 év 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Rontó és védője néhány nappal később visszavonta fellebbezését, így ránézve az elsőfokú bíróság ítélete jogerőssé vált. Farkas büntetőügye tegnap folytatódott. Védője hivatkozott arra, hogy a vádlott, előző szabadságvesztéséből szabadulva még nem tudott beilleszkedni a társadalomba, s olyan súlyosan alkoholista, hogy az korlátozza a beszámítási képességét. A Békés Megyei Bíróság dr. Berndt Ádám büntetőtanácsa Farkas Barnabás ügyében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta: egyes cselekmények jogi minősítését súlyosabban értékelte, így például a 3 rendbeli társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének vétségeként elbírált cselekményét 3 rendbeli személyi szabadság megsértése bűntettének minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet jogerős. László Erzsébet A szakszervezeti hetek után I mmár hagyománnyá válik a megyében, hogy kétévenként szakszervezeti heteket szerveznek, ezzel is segítve a mozgalom előtt álló feladatok végrehajtását. Az elmúlt év végén már harmadik alkalommal került erre sor, melynek programjai szervesen kapcsolódtak legfontosabb tennivalóinkhoz. Célunk az volt, hogy a magyar szak- szervezetek XXV. és az iparági-ágazati szakszervezetek kongresszusainak dokumentumait megismertessük és értelmez- tessük a szakszervezeti tisztségviselőkkel és tagsággal, véleményt cseréljünk arról, hogy a kongresszusi határozatok alapján hogyan, miben tudunk előrelépni a mozgalmi munka fejlesztésében, hogyan tudjuk mozgósítani tagságunkat a társadalmi, gazdasági feladataink végrehajtására. Ugyanakkor a szakszervezetek vonzereje erősítésének, az érdekképviseleti és érdekvédelmi feladataink elismerésének érdekében nagyobb nyilvánosságot kívántunk adni munkánknak, hogy az ebben rejlő mozgósító erőt, a mozgalommal való azonosulás lehetőségeit jobban ki tudjuk használni. A kongresszusi határozatok szellemében érdemi tanácskozások, viták, véleménycserék zajlottak a termelést, gazdálkodást, művelődést segítő feladatainkról, a szak- szervezetek érdekvédelmi tevékenységének továbbfejlesztési lehetőségeiről, területpolitikai, szociálpolitikai tennivalóinkról, munkajogi, munkaügyi kérdésekről. Kiemelten foglalkoztunk rétegpolitikai munkánk továbbfejlesztésének kérdéseivel. Ennek kapcsán igen széles körben párbeszédet folytattunk szocialista brigádvezetőkkel, fiatalokkal, pályakezdőkkel, nyugdíjasokkal, nőkkel, értelmiségi munkakörben dolgozókkal. Célkitűzésünkkel azonosultak és programjaikkal csatlakoztak az iparági-ágazati alapszervezetek is. A különböző ágazati rendezvények, szakszervezeti napok, aktívák, fórumok, kulturális és sportrendezvények jól szolgálják a kongresszusi határozatok széles körű megismertetését, egységes értelmezését a tagság körében. Több ágazat főtitkára és titkára fordult meg ebben az időben a megyében, találkozva a tisztségviselőkkel és a tagsággal. A tapasztalatok jelzik, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a mozgalom tisztség- viselőit, tagságunkat, milyen kérdésekre várnak választ. A szakszervezeti kongresszusok határozataiban elsőséget élvező, termelést-gazdálkodást segítő feladatainkról elmélyülten vagy érintőlegesen csaknem minden egyes fórumon szó esett. A szocialista brigádvezetők VIII. orosházi tájkonferenciájának tapasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy a szocialista brigádmozgalomban — sok ellenkező vélemény ellenére — van hit, lelkesedés, tenniaikarás. A megye szocialista brigádjainak jelentős része azonosul a népgazdasági programmal, cselekvő részesei kívánnak lenni a végrehajtásnak és ehhez sürgetik a brigádmozgalom megújulásához szükséges munkahelyi feltételek megteremtését. Igen népszerűek és hasznosak voltak azok a fórumok, melyek a szakszervezetek érdekvédelmi funkciójának értelmezésével, gyakorlati végrehajtásának segítésével foglalkoztak. Ilyenek voltak a különböző munkaügyi és munkajogi kérdésekkel foglalkozó fórumok, a megye tizenhat településén megszervezett társadalombiztosítási fórumok, melyek mind azt a célt szolgálták, hogy a megye szakszervezeti tisztségviselői, a tagság az arra illetékes szakemberektől kapjon az egységes értelmezést és megismerést segítő friss információt. Ugyancsak hasonló célt szolgált a megyei üzem-egészségügyi konferencia is. A rétegérdekek feltárását, markánsabb megjelenését és megismertetését kívántuk segíteni a különböző réteg rendezvényeinkkel. Értelmiségi fórumon váltottunk szót megyénk értelmiségi szakszervezeti tisztségviselőivel társadalmi, gazdasági fejlődésünkben betöltött szerepükről. Az elhangzott vélemények felszínre hozták az eltérő pályán dolgozó értelmiségiek azonos igényét, amely az értelmiségi munka, a szellemi tőke értékként való kezelését, annak széles körű tudatosítását sürgeti. Hasonló hasznos célt szolgált a nőpolitikái ankét is, ahol a nőpolitikái határozat legaktuálisabb kérdéseiről, a családjogi törvényről, a nők foglalkoztatásának aktuális tennivalóiról kaptak megfelelő tájékoztatást és lehetőséget annak megvitatására. Különösen fontosnak tartottuk az ifjúság aktuális kérdéseivel való hangsúlyo- zottabb foglalkozást, hiszen erre az időszakra esett a megye alapszervezeteinek többségében az ifjúsági tanácsok és tagozatok megalakulása. Több ilyen jellegű fórum volt, mely hozzájárult a szakszervezeti ifjúsági munkát érintő elvi-politikai állásfoglalás lényegének tisztázásához, a választások konkrét lebonyolításához és fogódzókat adott az új elképzeléseknek megfelelő tartalmi munka kialakításához. Kiemelt figyelmet fordítottunk a szakmunkástanulói bizalmiak felkészítésere, hiszen felelősségteljes funkciójuk érdemi betöltésének nélkülözhetetlen feltétele jog- és hatáskörük alapos ismerete. A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységének egyre erősödőén szerves része a tagság területi érdekeinek képviselete, védelme. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szervezett dolgozók munkahelyen kívüli, a településhez, a lakóterülethez fűződő érdekei megnyugtatóan érvényesüljenek a területpolitikai, területfejlesztési feladatok rangsorolásában, annak végreha j tásáb an. A hatékonyabb érdekérvényesítés elősegítése érdekében váltottunk szót szakszervezeti tisztséget viselő tanácstagokkal, hogy ráirányítsuk figyelmüket a kettős társadalmi megbízatásukból fakadó feladataik kapcsolódási pontjaira. A fiatalok területpolitikai érdekeinek összehangoltabb érvényesítése érdekében tanácskoztunk a megye szakmaközi bizottságainak és a KISZ-bizottságok titkáraival, ahol elsősorban az együttműködés, az egységes fellépés lehetőségeinek kérdéseiben folyt nagyon hasznos eszmecsere. A szakszervezeti munka nyilvánosságának erősítését szolgálta a megyei Népsza- va-fórum, az Üj Reflektor Magazinrest, annak képernyőn való megjelenése, a tv szegedi körzeti stúdiójának közreműködése, de ide sorolhatom a Békés Megyei Népújság igen széles körű és tartalmas tevékenységét is, mely rendszeres tudósításokkal, a szakszervezeti munka egyes kérdéseivel való foglalkozással jól segítette törekvéseinket. Szólnék még olyan fórumról is, mely a számítástechnika társadalmi haladásunkban játszó szerepével, az abban rejlő óriási lehetőségekkel ismertette meg a szakszervezeti tisztségviselőket, buzdítva annak szélesebb körű népszerűsítésére, a szemléletformáló munkában való részvételre. Jó kezdeményezés volt a Békéscsabai Szakmaközi Bizottság szervezésében a nemzetközi békeév alkalmából rendezett „Szakszervezetek a békéért” egész napos programja. Számos kulturális és sportrendezvény is gazdagította a programok sokaságát. Különösen kiemelkedő munkát végzett ezen a területen a KPVDSZ, Medosz, HVDSZ, valamint a MÁV, ahol különböző vetélkedőkkel, kulturális programokkal, képző- művészeti kiállításokkal, művelődési programokkal biztosították a szervezett dolgozók tartalmas és hasznos szabadidő-eltöltését. Nagy érdeklődést és aktivitást váltott ki a szakmaközi bizottságok körében szervezett női és férfi kispályás labdarúgás, valamint az ágazatok közötti sportrendezvények. Első ízben szerveztük meg a megye szakmunkástanulóinak megyei Népszava futóversenyét, mely igen sok tanulót mozgatott meg szervezett formában a mozgás öröme, nem utolsósorban az értékes díjak elnyerése érdekében. A tapasztalatokat összegezve úgy értékeljük, hogy a négy hónap alatt lezajlott — elsősorban munkahelyi — szakszervezeti rendezvények jól szolgálták az általunk kitűzött célokat. Az SZMT, az ágazati középszervek többsége, az alapszervezetek jelentős része célra orientált egységes cselekvése hozzájárult a szak- szervezeti kongresszusi határozatok széles körű megismertetéséhez, egységes értelmezéséhez, mely egyik biztosítéka munkánk magasabb színvonalon történő realizálásának. Ugyanakkor hozzájárultak a megyében a szakszervezeti mozgalom egységének, cselekvőképességének erősítéséhez is. Ä rendezvények eredményessége a hagyományok folytatására kötelez. Ennek értelmében 1988-ban is sor kerül a megyében az ágazatokkal, alapszervezetekkel közösen a szakszervezeti hetekre. Szeljak György SZMT-titkár A megyeszékhely „kiváló boltjai” Tegnap Holecska Károly elnökletével ülést tartott a fogyasztók városi tanácsa Békéscsabán. Ezen a testület — a hatóságok, az üzemeltetők, s természetesen a vásárlók sokoldalú véleményét figyelembe véve — értékelte a „Fogyasztók Kiváló Boltja” versenymozgalom eredményeit. Az FVT hosz- szas mérlegelés után úgy határozott, hogy ezt a címet (a különböző kategóriákban) az alábbi árudák, illetve boltok érdemelték ki: a 101-es ABC (Tanácsköztársaság útja), a 102-es ABC (Orosházi út), a 103-as ABC (Bartók B. út), a 192-es sz. édességbolt (István király tér); továbbá az 1-es ABC (Lencsé- si út), az 5-ös sz. vegyesbolt (Sebes Gy. u.), valamint a 21-es „szlovák” kisáruház (Békési út) és Krasznai Ká- rolyné magánkereskedő vegyesboltja (Szarvasi út). A második napirendi pontban a résztvevők megbeszélték az FVT idei munkatervét, valamint egyéb témákról, feladatokról hallgattak meg tájékoztatót. —y —n
