Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

0 1986. december 4., csütörtök U brüsszeli maraton Többnapos tanácskozásso­rozat, valóságos év végi ma­raton kezdődött Brüsszelben. A NATO hagyományos de­cemberi tárgyalásait tegnap az úgynevezett Euro-csoport megbeszélése nyitotta meg, összeültek a tagállamok ve­zérkari főnökei, ma az At­lanti Szövetség hadügymi­niszterei folytatják a sort. Jövő héten, immár a Közös Piac állam- és kormányfői­nek időközben lezajlott csúcs- találkozója után pedig a NA- TO-országok külügyminisz­terei zárják a tervek szerint az értekezletek sorát. De a kör voltaképp még tovább bővíthető: Párizsban tárgyalt Weinberger ameri­kai hadügyminiszter, az oszt­rák fővárosban pedig tegnap fejeződött be a közép-euró­pai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folytatott kon­ferencia legutóbbi fordulója. Milyennek tűnik az össz­kép pillanatnyilag Brüsszel­ben? Milyen választ adhat a NATO — s ad-e egyáltalán — a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés számos kezde­ményezésére? — latolgatják a megfigyelők. Az esemé­nyek tükrében, a moszkvai diplomáciai javaslatok nyo­mán sokan az Atlanti Szö­vetség stratégiai elképzelé­seinek átdolgozását látják szükségesnek. Anélkül, hogy a katonai részletekbe bonyo­lódnánk, világosnak tűnik, hogy a brüsszeli tárgyalófe­lek feladata korántsem egy­szerű. Űj, „Reykjavik utáni” irányvonalat kellene kidol­gozniuk. Állást kell foglalni­uk az atomfegyver-kísérletek kérdésében — Moszkvában épp a napokban hangzott el figyelmeztetés, hogy a Szov­jetunió nem tarthatja fenn vég nélkül az egyoldalúan vállalt moratóriumot. A legfontosabb ügy azon­ban annak magyarázata, mi­ért táncol vissza a NATO at­tól a „nulla megoldástól”, amelyet korábban épp maga szorgalmazott. A rutinszerű indok, a hagyományos had­erők terén hangoztatott szov­jet fölény kevéssé lehet meg­győző, hiszen a Varsói Szer­ződés vezetői már e téren is kölcsönös csökkentési javas­latot terjesztettek elő. Nem csupán a holtponton veszteg­lő s most is biztató kilátá­sok nélkül elnapolt bécsi megbeszéléseken, hanem a VSZ emlékezetes budapesti felhívásában is. Nem annyira stratégiai részletkérdések vagy techni­kai problémák hátráltatják tehát az áttörést a szemben álló két szövetségi rendszer között. Politikai döntésre, a készség kinyilvánítására, és a konkrét leszerelési lépések előtérbe helyezésére lenne szükség az előrehaladáshoz. Az előttünk álló napok meg­mutatják, mennyire van meg erre a hajlandóság a NATO- tagállamok részéről. Szegő Gábor Válságos helyzet Pandzsábban A pandzsábi kormány szerdán a szövetségi állam számos körzetét válságos helyzetűnek nyilvánította, és felhatalmazta a hadsereget a rendőrség támogatására a szóban forgó területeken. A rendelkezés része azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a helyi kormány a terrorizmus megfékezésére tett a vasár­napi tömegmerénylet után. Szikh terroristák négy nappal ezelőtt lemészárolták a pandzsábi Kudda falunál egy autóbusz huszonnégy hindu utasát. A kegyetlen tömeggyilkosság elleni tilta­kozásul sztrájkok és tünteté­sek söpörtek végig az ország északnyugati államaiban. Üj-Delhiben az előző két nap szórványos zavargásai után nyugalom volt. Az óvá­ros egy részében azonban a feszült helyzet miatt kijárási tilalom van. Egy amatőr csillagász megkísérelt lefényképezni a bika csillagképben egy köd- képződményt, közben vélet­lenül egy eddig ismeretlen üstököst fedezett fel. Az üs­tökös Bili Sorrellsnek, felfe­dezőjének nevét fogja visel­ni. Ez a 30 esztendős csilla­gász 1970 óta a harmadik amatőr csillagász, aki új üs­tököst talált. Felfedezését a kaliforniai csillagászati köz­pont tudósai is megerösitet-' ték. KISLÁNY A NÉVADÓ Samantha Smithről nevez­ték cl a Kaukázus 3850 mé­teres csúcsát. Az amerikai kislány emlékét őrző hegy­csúcsra a fiatalok háromna­pos kirándulást szerveztek: elhelyezték Samantha képét, és azt az üzenetet, amelyben felhívják a világ fiataljait, hogy kövessék az amerikai kislány példáját. AUSZTRÁLIA LAKÓI A legújabb statisztikai adatok szerint-Ausztráliának jelenleg 15 970 000 lakosa van. Tavalyhoz képest ez 1,4 százalékos növekedést je­lent. A kontinens legna­gyobb városa továbbra is Sydney, ahol csaknem 3,4 millióan élnek. Ezt követi a 2,3 millió lélekszámú Mel­bourne és az 1,16 milliós Brisbaine. A fővárosnak, Camberrának csak 273 ezer lakosa van. FURCSA AIDS-MEGELÖZÉS New York város egészség- ügyi igazgatósága számunkra furcsa módon kívánja visz- szaszorítani az AIDS terjedé­sét, éspedig projektumot dolgoztak ki, amely szerint díjmentes injekciós fecsken­dőket és tűket osztanának ki a kábítószer-élvezők között, hogy megelőzzék a fertőzést. New Yorkban 1981 óta mint­egy 4 ezren haltak meg AIDS-ben, legtöbbjük homo­szexuális, valamennyivel ke­vesebben kábítószer-élvezők, heteroszexuálisak voltak. A nők 5 százaléka heterosze­xuális kapcsolat útján fertő­ződött meg. EHETŐ CSOMAGOLÓANYAG A Kazah SZSZK Tudomá­nyos Akadémiájának vegyé­szeti kutatóintézetében ehető csomagolófóliát dolgoztak ki. Az új, szagtalan, színtelen és íztelen csomagolóanyag meg­őrzi az élelmiszerek zamatát, a gyümölcsök és zöldségek tartósítására is felhasználha­tó. Csianghszi kínai tarto­mányban a Nanchang város klinikáján akupunktúrával gyógyítják a kövérséget. Az elmúlt három hónap alatt 239 pácienst gyógyítottak igen jó, 65 százalékos ered­ménnyel. Egy filmszínésznő például egy hónap alatt 15 kilót fogyott, egy kuvaiti pe­dig 32 kilót vesztett egy hó­nap alatt. Ezen a klinikán főleg azokat az embereket gyógyítják, akik már fiatal­koruk óta hajlamosak a hí­zásra és azokat a nőket, akik szülés óta indultak hí­zásnak. SPORTOLÓ NEVÉT VISELŐ BOLYGÓ Egy apró, nemrégiben fel­fedezett bolygót Csavarcs Karapetijan szovjet élsporto­lóról- nevezik el, jelenti a TASZSZ. Karapetijan (33) sportpályafutása alatt tizen­egy ízben szerzett első helyet világbajnokságokon, a víz­alatti úszás kategóriájában. KEVESEBB SZESZT Széles körű alkoholmentes mozgalom van kibontakozó­ban Jugoszláviában. Évente megközelítőleg 35 ezer sze­mélyt kezelnek alkoholelvo­nó intézetekben. A statiszti­kai adatok szerint egy lakos­ra évente 15 liter pálinkafé­le esik. A szeszesital-fo­gyasztás egyre nagyobb mé­reteket ölt. NYOLCEZER ÉVES AGYSZÖVETEK A Nature című brit folyó­irat arról tájékoztat, hogy egy régészcsoport a floridai Vindover helységben nemrég 8 ezer éves emberi agyszö­vetekre bukkant. Ugyanazon a helyen rendkívül jól meg­őrzött állapotban megmaradt maradványokat azonosítot­tak, amelyek régiségét 7000 —8000 évre teszik. Az emlí­tett folyóirat szerint ezek a felfedezések újabb adatokkal szolgálnak az ősember test­alkatának minél pontosabb megismerésére irányuló te­vékenységhez. BIORITMUS A bostoni kórház labora­tóriumi igazgatója ismertet­te a bioritmus területén vég­zett új kísérletek eredmé­nyeit. A kórház kutatói megállapították, hogy a bio­ritmus még születés előtt működni kezd, s éppen ezért meg kell találni azt a mód­szert, amelynek révén a mag­zat a környezethez alkal­mazkodik. A kutatók megál­lapították, hogy születésig a bioritmust az anya biorit­musa ellenőrzi. Világ események vonalakban -------------­A Z USA ÁTLÉPTE A FEHÉRHÁZI „KISDED JÁTÉKOK”- ERRE CSÖRÖG A„FEGYVER” Bérgazdálkodás űj szabályozókkal Az érdeklődésre jellemző, hogy a Kiszöv-székház nagy­terme Békéscsabán — ahová a meghívó invitálta a cím­zetteket — kicsinek bizo­nyult, olyannyira, hogy vé­gül is a megyei pártbizottság székházában, a nagyterem­ben került sor az előadásra — itt is zsúfolásig volt a te­rem. A nagy érdeklődés ért­hető, hiszen a téma, amely- lyel tegnapi előadásában dr. Pongrácz László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője foglalko­zott: a bérgazdálkodás. A meghívottak pedig, akik a Közgazdasági Társaság Bé­kés Megyei Szervezete, vala­mint a megyei tanács mun­kaügyi osztálya által meg­rendezett megyei szakmai előadáson részt vettek: a Közgazdasági Társaság tag­jai. munkaügyi vezetők és gazdasági igazgatók. A ren­dezvényen Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Pongrácz László előadása következett. A szakember az 1987. évi bérszabályozás lényegét fej­tette ki, kiindulva az 1985. évi változásoktól, összefog­lalta a korábbi változásokat és tervezett lépések célját, kiemelve a szabályozás leg­fontosabb eszközeit. Az 1985-ös tények azt mutatják, hogy az elképzelések nem valósultak meg, megbomlott a teljesítmény és a kereset összhangja, amíg ugyanis a keresettömeg a tervezettnél nagyobb arányban növeke­dett, a munkateljesítmény el­maradt az előirányzattól. A szabályozók szigorítása vált tehát szükségessé már 1985- ben, majd tovább az idei esztendőben. Mielőtt erre rátért az elő­adó, még sorra vette azokat az okokat, amelyek oda ve­zettek, hogy a keresetek nö­vekedtek, miközben a telje­sítmény elmaradt. Az okok summásan: a követelmények alól ki lehetett bújni,' s ezzel a lehetőséggel sok gazdálko­dó szerv, szervezet élt is. Holott — s ezt külön hang­súlyozta a főosztályvezető — vezérelv kellene, hogy legyen a következő: minél nagyobb eredmény minél kisebb rá­fordítással! S nem kevésbé megszívlelendő, amit szintén kiemelt a szakember: nem szabad mindent megtenni, ami nincs tiltva! Rátérve a múlt év végén, illetve az idén hozott intéz­kedésekre, a szabályozás szi­gorítására, a keresetszabá­lyozással szemben támasz­tott három alapkövetelményt emelte ki dr. Pongrácz László: a bérként, kereset­ként kiáramló pénz kézben­tartását; erőteljesebb készte­tést arra, hogy az adott he­lyen megfelelő hatékonyság­gal nem foglalkoztatott mun­kaerőt leépítsék, átcsoporto­sítsák; s végül, hogy megfe­lelő teljesítménynövekedés nélkül a keresetek ne növe­kedjenek. S hogy az egész gazdasági szabályozórendsze­ren belül a keresetszabályo­zás az elképzelések szerint hogyan kívánja e célt szol­gálni? — ezt vázolta részle­tesen ezután az előadó. Ki­emelte többek között, hogy az egész szabályozásban a bértömegjelleget erősítik s hogy nagy változást jelent jövőre a növekményérde- kéltség bevezetése, és a bér­tömeg-szabályozás. Külön kitért arra, kérik a vállala­tokat, hogy 1986. december 2-től 1987. április 1-ig tar­tózkodjanak az alapbéreme­léstől, s ha mégis sor kerül rá. az ne legyen visszamenő- leges, továbbá csak teljesít­ménynövekedéssel arányo­san növekedjen a kereset. A szigorítások célja egyébként nem a nagyobb adóbevétel, hanem az, hogy értéknöve­kedés produkálására kész­tessék a gazdálkodó egysé­geket. * * * Az előadás után kértük pár perces beszélgetésre a résztvevők egyikét, dr. Bo- dzás Júliát, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági igazgatóját. — Hogyan érinti közvetle­nül önöket az új bérgazdál­kodási rendszer? — Részben kedvezően, részben kedvezőtlenül. — Mennyiben kedvező? — Az építőipar sajátossá­gait esetenként figyelembe veszi, például a bérarányos nyereség az építőiparban alacsonyabb, és így az átla­gos 0,5 százalék helyett 0,6 százalékos hozzáadott ér- tékkoeficienst rendelhetünk a bértömeg-növekedés mellé. — S a kedvezőtlen? — Továbbra is érvényben marad a 10 százalék feletti többletadófizetési kötele­zettség a keresetszínvonal­nál, amely hátrányosan érinti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyeknél még igen alacsony a kere­setszínvonal a mai napig — s ez nem csupán a mi gon­dunk, hanem a Békés me­gyei vállalatok többségét is jellemzi — viszont a terme­lés és jövedelmezőség-növe­kedés arányaiban nem teszi lehetővé az 500 százalékos többletadó kifizetését. A ter­melékenység és jövedelme­zőség növekedéséhez képest aránytalanul nagy az adóte­her, következésképp a vál­lalatok — megértve a nép- gazdasági érdekeket is — egy határon túl visszafogják a teljesítményt és ezzel a bért, mert csak így tudnak a 10 százalék alatt maradni. A vállalatok egyébként na­gyon bonyolultnak találják továbbra is ezt a kereset­szabályozási rendszert, úgy tűnik mindent ezzel aka­runk szabályozni. Nagyon várjuk a vállalati teljesít­ményekkel arányosabb, komplex adózási rendszer bevezetését; a szakemberek körében már ismert hozzá­adott érték és személyi jö­vedelemadó rendszerét. Per­sze, nem mindent ettől re­mélünk, tudjuk, nagyon sok múlik a jó munkán, a gaz­dálkodáson. T. L Befejeződött a titkárnők tanácskozása Tegnap az MTESZ székhá­zában befejeződött az első országos titkárnői tanácsko­zás. A kétnapos rendezvényen 350-en vettek részt a Ma­gyarországon dolgozó mint­egy 65 ezer titkárnő képvi­seletében. A tanácskozás résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy szükséges lenne rendszeresen megrendezni a mostanihoz hasonló, a titkár­nők érdekeit egyeztető s a tapasztalatcserére is alkal­mat adó konferenciákat. Az előadásokból és a hozzászó­lásokból kitűnt: igény van arra, hogy a titkárnők intéz­ményes, szervezett képzésben részesülhessenek, jelenleg ugyanis nincsenek megfelelő keretek a titkárnők, illetve a titkárságok dolgozóinak kép­zésére, továbbképzésére, szakmai ismereteik korszerű­sítésére, bővítésére. A részt­vevők egyetértettek abban is, hogy a titkárnők érdekeinek védelmére, a kölcsönös tájé­kozódásra, a rendszeres kap­csolattartásra szakmai klub­hálózatot kellene létrehozni. Megállapodtak, hogy az első titkárnői konferencia tapasz­talatainak felhasználásával a jövő év első felében meg­rendezik következő szakmai tanácskozásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom