Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

NÉPÚJSÁG 1986. december 4., csütörtök o Postásokat tüntettek ki Fotó: Fazekas Ferenc Korszerűsödik a gyégytestnevelés Kísérletben a mezöberényiek Hagyomány már, hogy a magyar sajtó napja alkalmá­ból megjutalmazzák a ter­jesztésben legjobb ered­ményt elért pártmunkásokat és postásokat. Tegnap dél­után a Békés Megyei Nép­újság székházában rendezett bensőséges ünnepségen részt vett dr. Soós Tibor, a me­Dr. Juhász Károly a hat­vanas évek elejétől tíz éven át dolgozott elismert uroló­gusként Gyulán a megyei kórházban. Szakmai, társa­dalmi példamutatása, a fia­tal orvosokat támogató munkastílusa tette őt arra érdemessé, hogy róla nevez­zék el Gyulán a fiatal or­vosok tudományos fórumát. Kezdjük mindjárt az ele­jén egy jó hírrel. Békés me­gyében az előzetes elemzések szerint mintegy 130 ezer ko­rábbi adózót mentesítenek a házadó fizetési kötelezettsé­ge alól, és csak mintegy 9 ezer lesz az adófizetésre kö­telezettek száma. A rosszhír pedig az, hogy ennek a 9 ezer családnak, személynek a korábbinál lényegesen töb­bet kell fizetnie. A megyei adópolitikai el­veket tartalmazó tervezet az új házadó-jogszabályról egyebek mellett az alábbia­kat írja: A törvény célja, hogy ará­nyosabb közteherviselés ér­vényesüljön. Az a törekvés, hogy az fizessen házadót és járuljon hozzá nagyobb mér­tékben a közterhekhez, aki extra méretűnek számító (csoportos házaknál 80 négy­zetméter alapterületű, csalá­di, illetve kétlakásos ikerhá­zaknál 100 négyzetmétert meghaladó) lakással rendel­kezik. Az új házadó a ko­rábbi mentességeket a lejá­rat évéig fenntartja, kivéve, ha a lakás nem extra. (180, illetve 200 négyzetmétert el­érő alapterületű). A január elseje után használatba vett lakások után 10 évig adó­gyei pártbizottság munkatár­sa, dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese. A megje­lenteket Csata János, a Bé­kés Megyei Lapkiadó Válla­lat igazgatója köszöntötte, s méltatta azt a munkát, amit a postások végeznek a Nép- szabadság és a Népújság ter­Tegnap délután hat elő­adás meghallgatására, az Alkotó Ifjúság pályázat és a legjobb tudományos előadók díjainak előadására gyűltek össze a fiatal orvosok a me­gyei kórházban. A 14. al­kalommal megrendezett em­lékülésen dr. Pintér Miklós helyettes főigazgató főorvos mentességet élveznek a tu­lajdonosok. Aki 25 ezer fo­rintnál többért felújít ja, kor­szerűsíti a házát, a kivetett adóból 75 százalékos ked­vezményben részesül. A családpolitikai szempon­tokat figyelembe véve a jog­szabály elismeri a több ge­neráció együttélését. A csa­lád létszámától függően csa­ládtagonként 25 négyzetmé­ter a mentesség aránya. Az adótétélek a városokra és a községekre vonatkoznak. Nincs különbség a különbö­ző városok, vagy községek, nagyközségek között. A he­lyi tanácsok az alapadóból felfelé 10—40, lefelé pedig 10 —90 százalékkal térhetnek el a saját tanácsrendeletben megfogalmazott elvek alap­ján. Előfordulhat, hogy a la­kás nincs arányban a tulaj­donos keresetével, a házadó túlságosan nagy terhet róna rá. Ilyen esetben az adót csökkenteni, mellőzni lehet Az új házadó erőteljesen bünteti a bevallási kötele­zettség elmulasztását. A szankció mértéke a kivetett házadó száz százaléka is le­het. * * * A következőkben a házadó kiszámításához szeretnénk segítséget nyújtani. jesztésében. Ennek eredmé­nyeként a Népszabadság ter­jesztésében a megyék között a 10. helyen állunk, a Nép­újság napi átlagpéldányszá- ma pedig — amely egy év alatt többi mint kétezerrel nőtt — meghaladja az 58 ezret. A jó munka elismeré­seként emlékplaketteket és pénzjutalmat adtak át. Népszabadság-emlékplaket- tet kapott Szabó István, az MSZMP Mezőkovácsházi Városi Bizottság első titká­ra, a szeghalmi postahivatal hírlapkézbesítő brigádja, az eleki Barátság szocialista brigád, lvanics István, a nagyszénási pártbizottság titkára, Mihucza Lajosné orosházi csoportvezető, Sep- renyi Istvánná gyomai kéz­besítő. A Békés Megyei Népújság terjesztéséért emlékplakett­ben részesült Hegedűs Ist­vánná sarkadi. Szántó Mi­hály kevermesi, Kaszai Sán- dorné vésztői hírlapkézbesí­tő. Kovács János mezőberé- nyi hivatalvezető, Urbancsok István békéscsabai hírlap­árus, Forgó Mihály puszta­földvári kézbesítő és Spingel Jánosné csabacsüdi hírlap­felelős. nyúj tóttá át az elismerése­ket. Az Alkotó Ifjúság pá­lyázat első helyezettje dr. Sajti Ilon, dr. Krizsán Má­ria és dr. Párducz László lett. Munkacsoportjuk bel­gyógyászati és szülészeti té­mában dolgozta fel a szén­hidra tanyagcsere- megbete­gedésben szenvedő óriás magzatot szülő anyák ese­tét. A második helyen kar­diológiai dolgozat írói vé­geztek; dr. Márk László és dr. Nagy Erika. Harmadik a labortémát feldolgozó Besse Zoltán lett. b. zs. Társasházaknál 80, családi és ikerházaknál 100 négyzet- méterig minden lakás adó-' mentes, függetlenül attól, hogy hányán élnek benne. Tegyük fel, hogy egy négy­tagú család 150 négyzetméte­res családi házban él. Ebből a 150 négyzetméterből 100 adómentes, tehát 50 négyzet- méter után kell adózni. 100- tól 140 négyzetméterig vá­rosban 80 forint négyzetmé­ter, falun 40 forint/négyzet- méter az adókulcs. Városban a példánkban ezért 80x40, az­az 3200 forint az adó első té­tele. 140 négyzetmétertől 200 négyzetméterig városban 120 forint az adókulcs, falun 60. A 140—150 négyzetméter kö­zött tízszer 120, azaz 1200 fo­rint az adótétel. Példánkban a családi ház után évi 4400 forint az adó. Ha ugyanebben a 150 négy­zetméteres lakásban egy hat­tagú család él, akkor őket adómentesség . illett meg, mert családtagonként 25 négyzetméter adómentes és hatszor huszonöt az 150 négyzetméter. Ha egy négytagú család egy 220 négyzetméteres há­zat mondhat magáénak, ak­kor a plusz 120 négyzetmé­ter után adózik. Egytől negy­venig 3200 forintot, negyven­től 100-ig (60x120) 7200 fo­rintot, és 100—120 négyzet- méterig (20xl80-at) 3600 fo­rintot. Városban tehát az adójuk 1400 forint lenne. * * * Befejezésül még egyszer hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fenti számítások adó­tételei a helyi tanácsok ha­tározatainak megfelelően módosulhatnak. A jogalko­tóknak nem a minden áron való adóztatás volt a céljuk, hiszen lehetőség van az egyé­ni szempontokat figyelembe véve a házadó csökkentésére, vagy akár az eltörlésére is. Lovász Sándor — Száz gyerek közül tu­lajdonképpen tíz-tizenötnek gyógytestnevelésre kellene járnia. — A nem túl szív­derítő megállapítás dr. Csi- der Tiboré, a Testnevelési Főiskola kutatóintézetének munkatársáé. Gyógytestne­velésre orvosi javaslatra mehetnek a gyerekek, itt osztályzás nincs, a gyógyu­lásért tornáznak a gerinc-, csípő- vagy lábdeformitás­ban, -elváltozásban szenve­dők, esetleg a műtét utáni­ak. Csípőficamos, boka-, láb­törést, porcleválást átélt, lúdtalpas, magas vérnyomá­sos, ferde hátú, duzzadt tér­dű gyermek, felsorolni is lehetetlen, ki mindenki szá­mára hasznos ez a fajta irá­nyított mozgás. — Gyógytestnevelő tanár kevés van — folytatjuk a beszélgetést. — Képzésük három helyen történik: Bu­dapesten, Szolnokon és Pé­csett egy stúdium kereté­ben. Persze az igazi megol­dást az jelentené, ha a test­nevelő tanárok lennének fel­készültek gyógytestnevelés- ből. Így a városokban nem egy-két szakember lenne, ha­nem szakszerűen tudnák az iskolákban foglalkoztatni a gyerekeket. Esetleg több is­kola összefogásával épülhet­ne ki a rendszer, mert gyógytestnevelői diploma nélkül nem végezhető ez a munka. Akkor nem válna ennyire külön a maximális teljesítményre képes és a hátránnyal induló tanulók testi nevelése. Ezt a célt szolgálja az el­képzelés, amely szerint 1990-ben korszerűsítik a gyógytestnevelési tantervet. Közelíteni szeretnék egy­máshoz a rendes és a gyógy­testnevelési órákon az álta­lános és középiskolai atléti­kai, torna- és labdajáték­tananyagot. Dr. Csider Ti­bor a vezetője a kísérletnek, amelyben figyelemmel kísé­rik budapesti és mezőberé- nyi csoportok munkáját. Sziklai Ilona 1984-től dolgo­zik Mezőberényben gyógy- testnevelőként. A megyei és a helyi tanács támogatásá­val, a békési Start Szövetke­zet eszközeivel jól felsze­relt helyiségben fogadhatja már a felnőtteket és a gye­rekeket. — Kezdetben bizony itt is másként gondolkodtak az emberek — fogalmaz a fia­tal pedagógus. — Volt, aki kijelentette: „Nem béna az én gyerekem, hogy gyógy­tornára járjon!” Most már a legtöbben megértik, másról Mezőhegyesen, a Mezőgaz­dasági Kombinátban tegnap, szerdán a Medosz szervezésé­ben megyénk állami gazda­ságainak igazgatói, pártbi­zottsági titkárai és szb-tit- kárai tanácskoztak az idő­szerű gazdasági és szakszer­vezeti feladatokról. Andó Ferenc, a Mezöhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója üdvözölte a meg­jelenteket, közöttük Csatári Bélát, a megyei pártbizott­ság titkárát dr. Czirmay Ti­bort, a Medosz KV titkárát. Antal Józsefet, a megyei ta­nács osztályvezetőjét és Cs. Nagy Lajost, az SZMT tit­kárát Gácsi Péter, a Medosz MB titkára bevezetőjében arról szólt hogy ezen a tanácsko­záson összegezni kell az idei gazdasági fejlődés tapaszta­latait s meghatározni a jö­vő feladatait. Csatári Béla. a megyei pártbizottság titkára átfogó értékelést adott a Központi Bizottság november 19—20-i határozatárót va­lamint a megyei pártbizott­ság november 27-i határoza­táról. Kiemelte, legfontosabb feladat a gazdasági folyama­tok élénkítése, a hatékony­ság növelése, a szelektív fej­van itt szó. A gyerekek is szívesen jönnek, kétheten­ként három alkalommal ke­rül rájuk a sor. Kétszer dupla órát tartok, egyszer pedig játékórát. Gyógytest­nevelésre törekszem a sport és a testnevelés eszközeivel. Az eredmény rövid idő alatt is biztató. Az orvosi vizsgá­latok bizonyították néhány gyereknél, hogy vagy meg­állt a testi állapotuk rom­lása, vagy javult. Köröstar- csára is eljárok az iskolá­sokhoz, óvodásokhoz. Ott diagnózistomát tudok a gye­rekek számára biztosítani a lúdtalp, a mozgásszervi el­változások rehabilitálására. Van, aki néhány év után visszamehet a rendes test- nevelési órákra. Tulajdon­képpen az infarktus utáni, vagy a hát- és csigolyafáj­dalmakra panaszkodó felnőt­teknek párhuzamosan vagy a megfelelő gyógykezelést követően szintén gyógytest- nevelésben kellene részesül­niük. lesztés végrehajtása. A to­vábbiakban megyénk gazda­ságának idei fejlődéséről be­szélt. Elmondotta: a mező- gazdaságban örvendetes, hogy nőtt a kukorica és rizs hozama a korábbi évekhez képest. Megyénk állami gaz­daságainak nyeresége az idén várhatóan meghaladja az elmúlt évit. Befejezésül arról beszélt, hogy folytatni kell a térségben a komplex meliorációt, meg kell valósí­tani a szakosított állatte­nyésztő telepek rekonstruk­cióját. javítani kell a nö­vénytermesztés gépesítettségi színvonalát. A megtermelt mezőgazdasági termékek fel­dolgozottsági fokának növe­lésével nagyobb jövedelem­hez juthatnak a gazdaságok. Dr. Czirmay Tibor, a Me­dosz KB titkára időszerű szakszervezeti feladatokról adott részletes tájékoztatást. Kiemelte: a szakszervezetek fontosnak tartják a műszaki haladás meggyorsítását, a jövedelmező ágazatok ará­nyának. növelését. Beszélt a foglalkoztatáspolitikai és életszínvonal-politikai kérdé­sekről is. A két előadást követő vi­tában hatan fejtették ki vé­Az új gyógytestnevelési tanterv kidolgozásának kí­sérleteiben tehát a mezőbe- rényiek is részt vesznek. Ottjártunkkor dr. Csider Ti­bor, Sziklai Ilona és a gyermekorvos, dr. Bacsó La­jos csoportonként felmérte a gyermekek fizikai állóképes­ségét, erejét, gyorsaságát, rögzítette adataikat. Buda­pesten számítógép segítségé­vel már összeállítottak egy többéves programot az egymáshoz kapcsolódó gya­korlatsorozatokból, amelyet Mezőberényben is alkalmaz­nak majd. A gyógytestneve­lési folyamatban bizonyos idő eltelte után újra sor ke­rül a mérésekre, s a hasz­nos tapasztalatokat kiszűrve a gyakorlatra épül majd az új tanterv. Az, hogy a gye­rekek milyen fizikai, testi, szellemi teljesítményre lesz­nek képesek felnőtt koruk­ban, egész életüket és mun­kaképességüket meghatároz­leményüket. Násztor Sándor, az Orosházi Állami Gazda­ság igazgatója felhívta a fi­gyelmet arra, hogy minden­ki a saját munkaterületén tegyen eleget feladatainak. Közös gondolkodásra, együt­tes cselekvésre, az érdekelt­ség jobb megteremtésére, a bürokratikus elemek csök­kentésére van szükség ah­hoz. hogy megvalósuljanak a Központi Bizottság határo­zatában megfogalmazott cé­lok. Cs. Nagy Lajos. az SZMT titkára az export helyzetéről adott tájékozta­tást. Elmondotta, megyénk­ből 16 üzem nyújtotta be exportnövelő pályázatát. A szakszervezetek véleménye szerint ennél több gazdasági egységben van lehetőség a versenyképes exportáru-alap bővítésére. Az ülésen felvetődött an­nak gondolata, hogy a jövő­ben évente rendszeresen ta­lálkozzanak az állami gazda­ságok gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői. vi­tassák meg a jelentkező fel­adatokat gondokat A ta­nácskozás Gácsi Péter zár­szavával fejeződött be. V. L Juhász Károly-emlékiilés a megyei kórházban * Forintok, négyzetméterek Amit az új házadóról tudni kell 1987. január elseje valószínűleg olyan lesz, mint az összes többi újévi nap. Az éjszakai vigadalmat, a pezs- gődurrogtatások következményeit hajnaltájt elkezdjük kipihenni, és ismét új reményekről álmodunk. Megfogad­juk, hogy leszokunk a dohányzásról, a lóversenyről és a tejszínhabos süteményekről, sportos életet élünk, és meg­értőbbek leszünk felebarátainkhoz. Aztán — még fél­álomban — végigvesszük azokat az új jogszabályokat, amelyek ezen a napon lépnek életbe. Gyanítom, hogy lesz, aki az új házadó miatt elalvás helyett csak forgo­lódik az ágyában. Az elmúlt napokban többen érdeklődtek szerkesztősé­günkben a házadóról, kérték, hogy legyünk segítségükre a számolásban. Bedé Zsóka A kísérletben részt vevő csoport adatait rögzítik Fotó: Gál Edit Közös feladat a gazdaság élénkítése A kitüntetettek egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom