Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

NÉPÚJSÁG 1986. december 30., kedd Társadalmi összefogással Évente kétszer jelenik meg a szarvasi MHSZ városi ve­zetőségének úgynevezett bel­ső kiadványa 100 példány­ban. A legutóbbi szám az elmúlt hónapban került az olvasók kezébe. Az első és második oldalon Frontó András alezredesnek, az MHSZ Békés megyei titká­rának írása található. Ebben többek között utalt arra: a szarvasi terület klubjainál is sok ügyes, követésre méltó törekvést lehet tapasztalni. Ám az is igaz, hogy még nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyekkel nagyobb eredmény érhető el. Az agitációs propaganda szakbizottság társadalmi ak­tívái által szerkesztett lap visszaemlékezéseket, élet- utakat közöl, majd bemutat­ja a különböző klubok mun­káját. Igen tanulságos az egyik „balesetről” szóló írás, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a lövészeteken mindig meg kell tartani szi­gorúan az előírásokat. Az történt ugyanis, hogy egy né­zőnek majdnem a szemébe fúródott a cél irányából visszapattant légpuskalöve­dék. A tartalékosok éles lövé­szetéről szóló cikkben Nyéki László szakosztályvezető úgy nyilatkozott, hogy a résztve­vők figyelmezetten hajtották végre a gyakorlatot. Bebizo­nyosodott az is: komolyan veszik az utóképzésen való Pécs európai jelentőségű római műemlékei: az óke­resztény festett sírkamrák helyreállítására, megóvására és bemutatására nagyszabá­sú program kezdődött, amely átnyúlik a következő évszázadba. A rekonstruk­ció modellje a mauzóleum­nak nevezett sírkamra, amely nemrég készült el, s az ország első klimatizált és sterilizált múzeuma lett. Pécs római kori elődje — Sopianae város — temetője a mai belváros északnyugati részén feküdt. A székesegy­háztól á Hunyadi útig és a Széchenyi térig, illetve a Sallai utcáig terjedt az óko­ri nekropolisz. Bárhol törté­nik az ásatás ezen a terüle­ten, előbb-utóbb mindig ró­mai sírépítményekbe ütközik SZARVAS A szarvasi MHSZ-kiadvány fedőlapja megjelenést és értékelik en­nek katonapolitikai jelentő­ségét. A kiadványban ezenkívül sporttalálkozóról, a honvé­delmi kupa lövészversenyről és egyéb eseményekről olvas­hatunk tudósításokat, infor­mációkat. A lap utolsó há­rom oldalán viccek és kari­katúrák találhatók. Kár. hogy a fényképek nagyrésze — valószínű technikai okok mi^tt — nem sikerült jól. De ezt leszámítva, valóban hasznos kiadvánnyal lett gazdagabb, tartalmasabb a szarvasi MHSZ-élet. —y — n a régészek ásója. Nagy Konstantin császár idejében a római birodalomban meg­szűnt a vallásüldözés, majd a kereszténység államvallás lett, s a IV. század elején az új hit gyökeret vert So­pianae városában is. Ennek a kornak máig fennmaradt emlékei a sírkápolnák és a sírkamrák. Bachman Zoltán építész, a pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola tanára és mun­kacsoportja eredeti megol­dást talált az ókori emlékek megóvására. Az építménye­ket körülássák, s fémmel szigetelt kettős „betondoboz­ba” zárják, így teljesen el­szigetelik a külvilágtól. A belső teret sterilizálják, lég­kondicionálással és mester­séges világítással látják el. Január közepén csendben, minden ünnepélyességet mel­lőzve új zenei részleget nyit­nak az orosházi könyvtár­ban. Erről, s az új esztendő terveiről kérdeztük az in­tézmény vezetőjét, Varga Zoltánt. — Központi, valamint he­lyi tanácsi támogatással végre valóban megnyílik ze­nei részlegünk. Korszerű, Panasonic és Sharp lemez­játszók állnak majd a láto­gatók rendelkezésére. Csak­nem stúdióminőségű hang- felvételeket tudunk itt ké­szíteni, a másolásokat már most elkezdtük. — Milyen lemezeket hall­gathatnak az érdeklődők? — Közel kétezer, elsősor­ban komoly zenei lemezünk van, de lehet irodalmi és né­hány színvonalasabb köny- nyűzenei felvételből is válo­gatni. A mintegy 200 ezer forint ráfordítással létreho­zott zenei szobában csopor­tokat és egyéni látogatókat egyaránt szívesen fogadunk majd. — Várható-e más új szol­gáltatás 1987-ben? — Elsősorban a meglevő­ket szeretnénk továbbfej­leszteni. Szerkesztőségi, szerzői, előadói esteket szer­vezünk. E meghitt, hangula­tos könyvtári estéken 60-70 Szokolay Sándor Ecce ho­mo című operáját mutatja be a Magyar Állami Opera­ház a színházi évad első fe­lének végén, január 25-én, illetve 27-én. A kortárs magyar zenemű­vészet egyik legismertebb al­kotójának ez a negyedik operája. Az elsőt, a Vér- nászt, több mint két évtized­del ezelőtt állították szín­padra Budapesten, és azóta ember kulturált szórakozását biztosítjuk, csakúgy, mint könyvtári vetélkedőinkkel. A ránk eső részt a továbbiak­ban is vállaljuk az olvasó­tábori mozgalomban. 1976 óta barátkoznak e formában a gyerekek az irodalommal, a mi szervezésünkben. — A könyvek olykor bor­sos ára mennyiben befolyá­solja szolgáltatásaikat? — Fenntartóinkkal együtt mindent elkövetünk, hogy könyvállományunk még ilyen körülmények között is megfelelő mértékben gyara­podjon. Társadalmi partne­reket keresünk ahhoz — s biztató ígéretek már van­nak —, hogy a videót is meghonosítsuk könyvtárunk­ban. — Mondhatjuk tehát, hogy bizakodással tekint 1987 elé? — Munkatársaim szakké­pesítése, hivatásszeretete megfelelő. E jó kis csapat, úgy hiszem, maximálisan eleget tesz majd a kívánal­maknak. Az itt dolgozók odaadása és a megnyitás előtt álló zenei könyvtár új­donsága, hiszem, garancia arra, hogy olvasóink számát — mely jelenleg mintegy négyezer, ha fiókkönyvtá­rainkat is beleszámolom — sikerül még tovább gyarapí­tani. N. A. tizennégy külföldi operaház­ban. Szokolay Sándor új dal­művét a szokottnál népesebb szereplőgárda adja elő, Mikó András rendezésében. A ze­nei betanítást és a vezény­lést a szerző vállalta. A főbb szerepeket párhuzamos szereposztásban Molnár András és Romhányi Attila, Kalmár Magda és Kukely Júlia, illetve Sólyom-Nagy Sándor és Tóth János énekli. Helyreállítják a római sírkamrákat Operabemutató Tanácsülés Békéscsabán Tegnap délután ülést tar­tott Békéscsaba Város Ta­nácsa. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a ta­nács ügyrendi-igazgatási bi­zottságának írásos beszámo­lója a választások óta vég­zett tevékenységükről. A napirendi pont előadója dr. Boros Erzsébet, az ügyrendi­igazgatási bizottság elnöke volt. A beszámoló kiemeli: a hagyományos bizottsági funkciók — véleményező, előkészítő, javaslattevő, ösz- szehangoló, ellenőrző — kö­zül külön hangsúlyt fektet­tek az ellenőrző funkció ér­vényesülésére, ugyanis mind a megyei, mind az országos tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tanácsi bizottsági funkciók közül az ellenőrző szerepkör érvényesül a leg­kevésbé. Ezt követően dr. Gally Mi­hály, a városi tanács vb- titkára előterjesztésében a hatósági munka helyzetéről, különös tekintettel az állam- igazgatási jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek érvényesülésére című napi­rendi pontot vitatta meg a testület. A beszámoló szerint az igazgatási tevékenység megnövekedett követelmé­nyeinek a hagyományos módszerekkel és eszközökkel ma már nem lehet eleget tenni. Kényszerítő erővel je­lentkezik a számítástechnika, és kér bebocsátást a köz- igazgatásba. A továbblépés elsősorban koncepcionális és anyagi kérdés, de a hatéko­nyabb munkavégzés elemi feltétele is. A hatósági munka egyik fontos eleme az érdekek fel­tárása, elemzése és a köz­érdek elsőbbségének biztosí­tása. Különösen aktuális a jogalkalmazásban ez a kér­dés jelenlegi társadalmi és gazdasági körülményeink kö­zepette, amikor az érdekvi­szonyok egyre bonyolultab­ban — és sokszor burkoltan — jelentkeznek. Szó esett a környezetvédel­mi tevékenység fontosságá­ról is. Eddig ezt a feladatot átfogó koncepció híján a tanács osztályai nem össze­hangoltan látták el. A kö­zeljövőben a hosszú távú te­lepülésfejlesztési elképzelés részeként elfogadásra kerül­nek a környezetvédelemmel összefüggő távlati elképzelé­sek is. Ez megfelelő keretet adhat a tervszerű, összehan­golt munkára. A tanácsülésen részt vevők elfogadták a napirendi pon­tokban foglaltakat a határo­zati javaslatokkal együtt, s az ez évi utolsó ülés bejelenté­sekkel ért véget. P. F. Januárban megkezdi működését a kétszintű bankrendszer Fontos szakaszához érke­zett a bankrendszer reform­ja, befejeződött az új két­szintű bankrendszer szerve­zeti kereteinek kialakítása. Január első napjaiban új sze­repkörben kezdik meg mű­ködésüket a hazai bankháló­zat régi és újonnan alakult intézményei. Szétvált a jegy­banki és hitelezési tevékeny­ség, a létrejött új kereske­delmi bankok alapvető fel­adata az, hogy üzleti alapon hitelezzenek, finanszírozza­nak jövedelmező vállalkozá­sokat, kockázatot vállalva vegyenek részt fejlesztések­ben, segítsék elő a társadal­mi tőke jövedelmező átcso­portosítását. A kereskedelmi bankok ténylegesen január 5-én kez­dik meg működésüket. Ko­rábban a hazai gazdálkodó szervezetek számláit köz­pontilag a Magyar Nemzeti Bank kezelte. A kormányzati szervek arányosan osztották el az ügyfeleket az új ke­reskedelmi bankok között, s ennek megfelelően január 2- án és 3-án végzik el a folyó­számlák átadásával kapcso­latos technikai teendőket. A pénzintézetek egyébként profilmegosztás nélkül tevé­kenykednek, ami azt jelenti, hogy bármelyik ágazathoz tartozó vállalat, szövetkezet fordulhat hozzájuk hitele­kért. Részvénytársasági for­mában működnek, a részvé­nyek részben állami, részben vállalati és szövetkezeti tu­lajdonban vannak. Vállalko­zásszerűen és nyereségérde­keltségi rendszerben gazdál­kodnak, s ebből adódóan szá­mukra létkérdés, hogy jöve­delmező üzleteket finanszí­rozzanak. A Magyar Hitelbank Rt az MNB ipari hitel-főigazgató­ságából jött létre. Ez a pénz­intézet több mint 3 ezer szö­vetkezet, vállalat . számláját vezeti, öt fővárosi kirendelt­séggel és 23 vidéki irodával rendelkezik. Az MNB hitel-főigazgató­ságából jött létre az Orszá­gos Kereskedelmi és Hitel­bank Rt, amely több mint kétezer ügyfél folyószámláját vezeti. Kiterjedt vidéki háló­zattal, 48 fiókkal rendelke­zik. A harmadik új kereske­delmi pénzintézet a Budapest Bank Rt, az Állami Fejlesz­tési Bank egyes egységeiből, a Budapesti Hitelbankból, valamint a Magyar Nemzeti Bank Pest Megyei Igazgató­ságából és néhány más fiók­jából jött létre. A pénzinté­zet 1700 vállalat és szövet­kezet számláját kezeli. Két korábbi pénzintézet — a Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. és az Általános Értékforgalmi Bank Rt. — januártól általános kereske­delmi banki felhatalmazás alapján valamennyi ágazat finanszírozásába bekapcsoló­dik. A Magyar Külkereske­delmi Bank Rt. továbbra is elsősorban külkereskedelem­re orientálódott pénzintézet marad, amelynek az a kü­lönlegessége, hogy meghatá­rozott körben — az MNB irányítása alatt — végezhet devizaműveleteket. Nem csökken, hanem a gazdaságpolitikai célok köz­vetítésében, a pénzügyi poli­tika végrehajtásában erősö­dik a Magyar Nemzeti Bank szerepe, amely pénzügyi esz­közökkel irányítja és ellen­őrzi az új bankrendszer működését. Ennek keretében refinanszírozási hitelekkel bővíti, illetve azok megvoná­sával szűkíti a kereskedelmi bankok hitelforrásait. Ha­sonlóan befolyásolja tevé­kenységüket a kamatpoliti­kával és a kötelező tartalé­kolás mértékének szabályo­zásával is. Arra is lehetősé­ge van, hogy nyílt piaci mű­veletekkel — kincstárjegyek kibocsátásával, államkötvé­nyek forgalomba hozatalával — is beavatkozzon a pénz­piac alakításába. Az MNB továbbra is megtartja devi­zamonopóliumát, intézi a külföldi adósságügyeket, az eddigi hitelek törlesztését. A teljes mértékben magyar tulajdonú kereskedelmi ban­kok tevékenységét 2 külföl­di—magyar vegyes tulajdonú pénzintézet is kiegészíti. Kö­zülük a Citibank több mint egy éve működik a magyar piacon, az Unicbank Rt. — amely a közelmúltban ala­kult — január 2-án kezdi meg működését. Ez a pénz­intézet elsősorban a magyar- országi szövetkezetek és ve­gyes vállalatok finanszírozá­sát látja el, ügyfelei lehet­nek az állami vállalatok, de a magánszektorban működő gmk-k, polgárjogi társasá­gok is, ha gazdasági célokra akarnak kölcsönt igénybe venni. A Pénzügyminisztérium — a megszűnő Állami Fejlesz­tési Bank helyett — új in­tézményt hozott létre, az Állami Fejlesztési Intézetet. Ennek a szervezetnek a fel­adata. hogy finanszírozza a folyamatban lévő nagyberu­házásokat. Orosházán: Új év előtt a könyvtárban „Befürödtiink...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom