Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-19 / 298. szám
NÉPÚJSÁG 1986. december 19., péntek n jövő évi gazdálkodás feladatairól tárgyalt Békés Megye Tanácsa Az Országgyűlés napján Az utóbbi évek talán legnehezebbnek ígérkező ország- gyűlési vitáján vesznek részt ma, pénteken, s várhatóan szombaton a honatyák. Hogy miért nehéz időszak ez, azt minden választópolgár fel tudja mérni, aki csak egy kicsit is figyelemmel kísérte a sajtó híradásait. A várt gazdasági megélénkülés — akárcsak 1985-ben — az idén is elmaradt. Ha pedig elmaradt, azt nemhogy stagnálásnak, inkább visszaesésnek érzékelik sokan. Sokkal kevesebbet költhetünk országépítésre, vagyis beruházásra, mint szeretnénk, hiszen nincs miből. (Ettől függetlenül persze azért felépült egy és más: az idén avattuk fel a Paksi Atomerőmű 3. blokkját, a Dunai Vasmű kokszolóművét, és még több, éppenséggel nem csekély — alkotást. Nincs elég pénzünk például a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a húzó iparágak megérdemelt támogatására, telefonra, autópályára, a műszaki értelmiség jobb megfizetésére, a nyugdíjak reálértékének maradéktalan megőrzésére — hogy csak néhány feszítő gondot említsünk a sok közül. S a honatyák nem hunyhatják be a szemüket. nem jelenthetik ki, hogy nem, nem foglalkozunk ezekkel a dolgokkal, hiszen az ország 1986. évi gazdálkodásáról, illetve jövő esztendei költségvetési előirányzatairól kell véleményt mondaniok, majd pedig szavazniok. Ugyanis a költségvetés, illetve a kormány külpolitikai tevékenysége a témája ennek az országgyűlésnek. Nem lehet kikerülni a döntést. Igaz, nem is akarta senki sem kikerülni. A képviselők — ahogy ezt már megszoktuk tőlük — már az Országgyűlést megelőző parlamenti bizottsági üléseken is megvitatták az ügyeket. S jó néhányan elmondották: nincsenek elragadtatva attól a költségvetési tervezettől, amit jövő évi előirányzatként, vitaanyagként eléjük tárt a Pénzügyminisztérium. De belátják: ők sem tudnak kitalálni jobbat. Meg lehet kérdőjelezni ugyan a tárca néhány kisebb elképzelését, az előterjesztés egy-két részletkérdését, de magát a koncepciót nem. Ez van, ennyire futja. Ha a Parlament megszavazza a költségvetést, akkor folytatni tudjuk a Mecseki Ércbányák bányaépítési, -feltáró munkáit, befejezhetjük a Ferihegyi repülőtér építkezését, tovább dolgozhatunk a metró észak— déli vonalszakaszán, a budavári palotában, a bős—nagymarosi vízlépcső folyamatos munkáin, szóval, tovább épülhet, gazdagodhat ez az ország. De ezután sem olyan ütemben és mértékben, mint ahogy kívánatosnak tartanánk. S ugyanezt mondhatjuk a „többiről”, vagyis az életszínvonal megőrzését célzó intézkedésekről is: itt is tehetünk egyet és mást, talán nem is olyan keveset, de távolról sem any- nyit, mint amennyit a szívünk szerint cselekednénk. Valóban nem futja most többre. Ezért nem volna meglepő, ha a vitában arra helyeződne a hangsúly: vajon miért nem? Vagy inkább arra: hogy is kellene orvosolni a mai bajokat? A párt Központi Bizottságának november 20-i határozata ugyanis feltárta már az okokat. Azóta már sokan és sok helyen megvitatták ezt a határozatot, ám sehol sem tudták megkérdőjelezni az alapgondolatát: hiába vitatkozunk az anyagi javak elosztásáról reggeltől napestig, ha kevés az elosztanivaló. Ezért előbb dolgozni kell, méghozzá nem is akárhogyan. Ez volt a kérdések kérdése már tavaly is, s ez marad jövőre is. S minden azon múlik, hogy e nagy kérdésre milyen tettekkel felelünk. A szavak ugyanis már nem elegendők. Valószínű, hogy erre a következtetésre jutnak a honatyák is. Magyar László Folyamatosan ellenőrzik a tápok minőségét (Folytatás az 1. oldalról) A kulturális ágazaton belül az általános iskolai tanteremfejlesztésre jut a legtöbb, 38 új tanterem létesül, de igen sok meg is szűnik, így a nettó fejlgsztés csak 16 tanterem. Az ágazat egyik legfontosabb fejlesztése a tanítóképző főiskola első üteme; a tantermi épületek jövőre elkészülnek. Jelentős összeg jut a vízgazdálkodásra, a vízellátás javítására. A terv szerinti ütemben folytatódik az ivóvízminőség-ja- vító program. A hírközlésben is előrelépés várható, a helyi, a megyei, a központi és a lakossági pénzeszközök révén halad a települések távhívásba való bekapcsolása. összességében 1987-ben 6,1 milliárd forintból gazdálkodik a megye, amelyből 4,5 Békés Békés Város Tanácsa tegnap délután tartotta ülését. A napirendi pontok megvitatása előtt Verbal László tanácselnök tájékoztatta a testületet a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti munkájáról, majd a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról tett jelentést. A folytatásban Meylen- ner Anna, a tanács pénzügyi osztályának vezetője előterjesztésében a házadóról tanácsrendeletet alkotott a testület. Békésen az alapadó mértékét a kedvező építési övezetekben levő lakásoknál — a legalacsonyabb mértékben — 10 százalékkal emelték, míg a kedvezőtlen övezetekben levő lakásoknál 20 százalékkal csökkentették. Az időskorúaknak és a rossz szociális körülmények között élőknek egyéni kérésre kedvezményt adnak. A tanács pénzügyi osztálya mérsékelheti, illetve teljes egészében elengedheti a házadót. A harmadik napirendi pontban Kovács László, a műszaki osztály vezetőjének javaslatára a békés- dánfoki üdülőterület beépítési előírásairól hoztak tanácsrendeletet. Az elfogadott rendelet maradéktalanul figyelembe veszi a szeptemberi tanácsülésen elhangzott tanácstagi javaslatokat, véleményeket, amelyek a túl szigorú megkötések feloldását kérték. Végül Juhász Lajosné, a művelődési osztály vezetője tartott tájékoztatót az oktatásügyben végrehajtott szervezeti változásokról és az oktatásügy helyzetéről, majd bejelentések hangzottak el. L. S. Szeghalom A szeghalmi tanácsülés megtárgyalta — többek között — a tanács egységes pénzalapjának jövő évi kiadásait. Fejlesztésre összesen 27 és fél millió forint áll rendelkezésre. A művelődési ház rekonstrukciója elkészült ugyan, de erre még 3 és fél millió forint a jövő évi fejlesztési kiadásokat terheli. A telefonközpont építését 6 millió forinttal támogatja a tanács. 1987-ben átadják a garzonházat, erre 5 millió 700 ezer forintot biztosit a helyi tanács, a megyei tanács 5 millió forintos támogatást ad. Kétmillió forint áll rendelkezésre a József Attila úti lakótelep útjainak építésére. Járdaépítés —kétmillió forint összértékben — az Árpád, a Zrínyi, a Somogyi Béla, a Bacsó Béla, a Táncsics és a József Attila milliárd a működési költség, 1,6 milliárd pedig a fejlesztésre jut. A vitában felszólalt Szűcs Lajos (Mezőbe- rény), a számvizsgáló bizottság elnöke, Borbola László (Békéscsaba és Szabó Miklós (Gyula). A tanácsi koordinációs bizottság 1984. decemberi állásfoglalásának megvalósulását taglaló napirend elemezte a végrehajtó bizottság munkáját a testületi demokrácia új követelményeinek érvényesülésében, gazdaság- szervező tevékenységét a kiemelt feladatok végrehajtásában, irányító munkájának fejlesztését a politikai és állami állásfoglalások alapján. A vitában felszólalt Jenéi Bálint (Gyomaendrőd) és Szilágyi Menyhért (Csor- vás). A testület elfogadta a végrehajtó bizottság beszámolóját és megállapította, hogy a megyében működő utcában lesz. Csaknem kétmillió forint van a vízbázis javítására. Kovács Aranka osztályvezető beszámolt a település- fejlesztési hozzájárulás bevezetésének tapasztalatairól és felhasználásáról. Megtudtuk, hogy a teho felhasználása a tervek szerint történt, a Hunyadi utcában 405 méter hosszú aszfaltjárda épült, s az új lakótelepek utcáiban 560 méter járdalap elhelyezéssel biztosítottak kulturált közlekedési lehetőséget a gyalogosoknak. Elkészült a szennyvíztisztító telep bővítésének kivitelezési terve is. Tótkomlós Csontos Pál megbízott tanácselnök vezetésével december 18-án, tegnap délután tartott ülést Tótkomlós Nagyközség'Tanácsa is. Elsőként a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, s a két vb-ülés közötti fontosabb intézkedésekről szóló jelentés került a testület elé, majd a végrehajtó bizottság idei munkája következett a napirenden. A beszámoló szerint az 1986. évi főbb költségvetési, fejlesztési feladatokat a következőképpen teljesítették Tótkomlóson: befejeződött a gázvezeték kiépítése, 40 kilométernyi vezeték készült el, a lakások 60 százalékában már gázzal fűtenek. Kiépült a gázvezeték Nagykopáncson is. Jól halad a napközis konyha építése, ami a tervezett 9 millió helyett várhatóan 11 millió forintba kerül, mert a régi épülettel kell összeépíteni. Elkészült az öregek napközije, az év végére befejezik a hétvégi ügyelet épületegyüttesét, elkészültek a temetői utak. Járdajavításra és útkányú- zásra 700 ezer forintot költöttek, s hasonló összegben nyújtottak kamatmentes kölcsönt lakásvásárláshoz a fiatalok részére. Jelenleg is tart a fürdő kútjának felújítása, s a Lenin utcai telekkialakítás. Elkezdődött a reumatológia átalakítása. Megyei tanácstagi beszámoló következett ezután, majd bejelentésekkel ért véget a testületi ülés. T. L Gyomaendrőd Gyomaendrőd Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának ülésén a szolgáltatások helyzetét tárgyalták első napirendi pontként a helyi Népi Ellenőrzési Bizottság előterjesztésében. A NEB-vizsgá- lat Gyomaendrőd és Déva- ványa településeire terjedt tanácsi szervek munkájában a testületi demokratizmus új követelményeinek megvalósítása elkezdődött, s meghatározta a további feladatokat. Ezt követően a testület elfogadta a tanács szervezeti és működési szabályzatának módosítását, majd tanácsrendeletet alkotott, „Békés megyéért” díj alapításáról és adományozásáról. A bejelentések sorában Borbély Lászlót a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjává választották a megyéből elköltöző Eke Sándor helyére. A Hazafias Népfront javaslatára — Dér Lászióné helyett — Kocsis Józsefnét választották a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága tagjává. Interpelláció nem lévén, a tanácsülés ezzel befejezte munkáját. S. F. ki. Megállapították, hogy ezeken a területeken egyetlen profilú szolgáltatóegység sem működik. Gyomaendrő- dön a Fa- és Építőipari Szövetkezet, Dévaványán az Aranykalász Mgtsz, a tanácsok költségvetési üzemei azok a szolgáltatást is végző egységek, amelyeknek központjuk ezen a területen van. Megállapították azt is, hogy a szolgáltatási tevékenység mindenhol veszteséges. A szabályozók változásai miatt több magánkisiparos adta vissza az iparjogosítványt. A gépjárműjavítások területén is kedvezőtlen Gyo- maendrődön a helyzet. Személygépkocsik javításával, karbantartásával mindössze egy gmk, 4 kisiparos és egy getanes foglalkozik. ‘ Dévaványán pedig egy kisiparos látja el ezt a szolgáltatást. Garanciális javításokat ezen a területen nem is végeznek, legközelebb Szarvason vagy Szeghalomban van erre lehetőség. Ugyanilyen kedvezőtlen a helyzet a lakáskarbantartási szolgáltatással. A Patyolatnak csak felvevőhelye van a térségben. Gyomaendrődön 3, Dévaványán egy férfifodrász dolgozik. A lakossági szolgáltatásokkal tehát jelentős gondok vannak, sem mennyiségben, sem minőségben és választékban nem elégítik ki a helyi lakosság igényeit. Dr. Tímár Gyöngyinek, a NEB elnökének tájékoztatója után beszámoló hangzott el a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának munkájáról Jenei Bálint tanácselnök tolmácsolásában. Napirenden szerepelt még — többek között — a házadóról és a közigazgatási rendelet módosításáról szóló tanácsrendelet-tervezetekről is. B. V. Doboz A tanácstagok megvitatták az 1987-es tanácsi pénzalap tervét Dobozon: Csaknem 5 millió forint jut fejlesztésre, ebből a legjelentősebb összeg — 3 millió 800 ezer forint — az öregek napközi otthonát és a napközi konyha építését szolgálja. A művelődési ház felújítására 216 ezer forint, út- és hídkarbantartásra 30 ezer forint jut csupán, ám a tanács nyert a megyei tanács útpályázatából 410 ezer forintot, s ugyancsak pályázat útján 200 ezer forinthoz jut az útkörnyezet rendbetételére. A gyengevészi részen 8 közművesített telket alakítanak ki. ’87 elejére elkészül Szanazug összevont rendezési terve. Mintegy 50 üdülőtelek kialakítását, közművesítését és értékesítését szeretné elvégezni i tanács. flz MHSZ-nél: Klubtitkárok értekezlete Tegnap délután Békéscsabán, a városi és a város- környéki települések honvédelmi klubjainak titkárai számára tartottak értekezletet. A megjelenteket Frontó András alezredes, az MHSZ megyei titkára köszöntötte, majd bemutatta Zsibrita Mátyást, akit a napokban neveztek ki az MHSZ békéscsabai városi vezetőjének. Ezt követően Ökröt László főelőadó egészítette ki azt az írásos beszámolót, mely az 1986-os évi munkát értékeli, s tartalmazza a jövő évi feladattervet. A beszámoló szerint az MHSZ békéscsabai városi vezetősége és az irányítása alá tartozó honvédelmi és szakági klubok az 1986. évi feladatokat túlnyomó többségében eredményesen végrehajtották A képzésekhez, a működéshez szükséges anyagi feltételek rendelkezésre álltak. Egyre több klub javította saját bevételi forrásokkal pénzügyi helyzetét. Viszont: nem minden területen sikerült a klubtitkárokat stabilizálniuk beosztásukban s a tömeg- és minőségi sporteredményeket megfelelően növelni. A jövő év feladatai közül a legfontosabbak: a szövetségi munka és a klubok nyitottságának további szélesítése, s még nagyobb tömegek bevonása. A képzés területén a jól bevált módszerek alkalmazásán túl keresni kell az új formákat, módszereket a továbbfejlődés érdekében. A takarékos és ésszerűbb gazdálkodás mellett növelni kell a saját bevételt is. A beszámolót és feladattervet hozzászólások után — kiegészítésekkel — elfogadták. Végül, a bejelentéseket követően Zubor Gábor, a szabadkígyós! honvédelmi klub titkára elismerő oklevelet vett át az ifjúság honvédelmi nevelésében kifejtett eredményes tevékenységéért. P. F. A VI. ötéves tervben a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 200 milliárd forint értékű árut értékesítettek az országban. A szakosodással, a termelés bővülésével arányosan nőtt a kistermelők vállalkozói kedve és kockázata. A termelésre, a szolgáltatásra jövedelmükből évente 23-25 milliárd forintot fordítanak. Ezért korántsem mindegy, hogy milyen a takarmány- és tápellátás. Ezek termelésében, előállításában, forealmazá- sában meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági nagyüzemek. A másik jelentős ellátási forrás a 6 ezer kiskereskedelmi takarmánybolt, amelyeket az állami gabonaipar, az áfészek, a téeszek és a magánkereskedők üzemeltetnek. A kiskereskedelem forgalmazási gondjai azonban az alacsony árrés miatt egyre jobban nőnek, hovatovább, a magasabb színvonalú ellátást is veszélyeztetik. Az utóbbi időben tett intézkedések ellenére egyes térségekben még mindig akadozik a kínálat, sűrűn változik a re- ceptúra, mikrobiológiai, bel- tartalmi hiányosságok tapasztalhatók, nem érvényesül a táptakarmányok minőségi garanciája. Ugyanakkor a szálas- és tömegtakarmány- ellátás sem megoldott, ezért javítani szükséges a mező- gazdasági nagyüzemek szervező munkáját és érdekeltségét. Fontos feladat a minőségi előírások megtartása, ellenőrzése, a vétkesekkel szembeni szigorú fellépés. Ezekről volt szó többek között a fogyasztók megyei tanácsának legutóbbi ülésén, amelyet a közelmúltban tartottak Szeghalmon. A nagy érdeklődésre számot tartó tanácskozás után beszélgettünk Kiss Lászlóval, a napirend egyik előadójával. A szakember elmondotta, hogy Békés megye mezőgazdasági termelésében az állattenyésztésnek meghatározó szerepe van. Az összes termelési érték több mint 55 százaléka ebből származik. Jellemző: tavaly az ország sertésállományának 10, a baromfinak 6 százalékát megyénkben tartották. Ezzel összefüggésben figyelemre méltó! hogy az elmúlt esztendőben csaknem 63 ezer tonna vágóbaromfit és 1 millió 374 ezer vágósertést adott a megye az országnak. Fejlett az élelmiszer-feldolgozó hálózat is. Szintén 1985-ös adat: a kolbászfélék 16, a vágott baromfi 17 százalékát Békés megyei vállalatok állították elő. Így a megye állatállományának egyetlen gazdasági évben 2 millió 600 ezer tonna takarmányra van szüksége, amelynek csaknem a fele abrak- és táptakarmány. A saját állatállomány szükségletének a kielégítésén kívül, a háztáji és kisegítő gazdaságokban felhasznált szemes termények több mint kétharmadát, a szálas és tömegtakarmányoknak még ennél is nagyobb hányadát a mezőgazdasági nagyüzemek termelik meg. A tápok előállításában a gabonaiparnak és a téeszeknek van nagy szerepük és feladatuk. Ha megnézzük a megye egy gazdasági évre szóló takarmánymérlegét, szembe ötlik: a. kistermelők szarvasmarháinak tömegtakarmánnyal való ellátása nem megoldott. A vágósertés és -baromfi minőségének a javítása feltételezi a jobb takarmányozást. Ezért született meg az a MÉM-rendelet, amely a tápok fokozottabb minőségi ellenőrzését írja elő. A mezőgazdasági tárca ennek megfelelően ez év közepén megkérdezte a kistermelőket a termelés, az értékesítés körülményeiről, a takarmányellátás mennyiségi és minőségi színvonaláról. Békés megyében 2690 sertéstartónál érdeklődtek. Az első félévi mennyiségi kínálatot a megkérdezettek 94,5, a tápok minőségét viszont csak 42,7 százalékuk tartotta jónak. Ez az arány a baromfitartóknál 98,9, illetve 82,7 százalék. Mindezeket figyelembe véve az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet szakemberei 1986 első felében fokozták a megyében előállított és a kiskereskedelmi forgalomba került tápok minőségének az ellenőrzését. A vizsgálatok száma elérte az 1323-at, amelynek 27,7 százalékát kifogásolták. A kistermelők elsősorban a nem megfelelő béltartalomra panaszkodtak, ezt az ellenőrzések megerősítették. Természetesen a felhasználók arra is kíváncsiak voltak: hogyan alakul a minőség. az ár kapcsolata, a termelők, a fogyasztók érdekeltsége. Mire számíthatnak a gazdák 1987-ben? Nos, január 1-én lép hatályba az a MÉM-jogszabály, amely a keveréktakarmányok előállítási dijának és a kiskereskedelmi árrésnek a felemeléséről intézkedik. Ehhez tegyük hozzá: a megyei előállítók keresik azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyek révén ezeket a költségeket csökkenteni lehet, hogy minél kevesebb terhet hárítsanak a fogyasztókra. (seres) Tanácsülésekről jelentjük
