Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

1986. december 2., kedd o ZOflSÓGBÓ Univerzál Ipari Szövetkezet, Füzesgyarmat A hintától a fénycsőgyártásig 21 EURÓPAI TŐKÉS OR­SZÁG képviselői tanácskoz­nak december elején Bécs- ben, hogy miképpen állítsa­nak tel egy nyugat-európai televíziós hálózatot, miként élesszék íel az európai tévé­műsorgyártást, hogy gátat tudjanak vetni az amerikai műsoráradatnak. Jelenleg az Egyesült Államokból ti­zenkétszer annyi műsor áramlik az európai tőkés or­szágokba, mint viszont, az amerikai műsoridő kereske­delmi mérlege tehát igen aktív. Az értekezlet egyedül­álló: első ízben ülnek össze miniszterek, parlamenti kép­viselők és tévészakértők eb­ben a témakörben. Képvisel­teti magát az európai közös­ségek bizottsága is. A kon­ferencián szó lesz a műhol­das adások kiszélesítéséről, az állami és a magánteleví­ziók közötti viszonyról, a hirdetéspolitikáról is. A BLAGUSS REISEN OSZTRÁK UTAZÁSI ÜGY­NÖKSÉG 1987 januárjában utazási irodát nyit Budapest központjában, a Volánbusz Vállalattal együttműködve. A vegyes vállalat alapítótőké­jében a Blaguss 60 száza­lékkal, a Volánbusz 40 szá­zalékkal vesz részt. A Bla­guss a magyarországi utazá­sokat szervező legnagyobb és legrégibb osztrák utazási iroda. Nyolc saját utazási irodája van Bécsben és Bur- genlandban, és 100 buszt üze­meltet, ezzel egyszersmind a második osztrák buszvállalat is. Forgalma meghaladja az 50 millió schillinget. A Vo­lánbusz Magyarország leg­nagyobb közúti közlekedési vállalata, 1200 busszal és 5 ezer alkalmazottal. Éves for­galma 2 milliárd forint (650 millió schilling). A Blaguss tavaly 60 ezer embert utaz­tatott Magyarországra. A GATT FOLYÓ ÉVI KÖZGYŰLÉSE november 26-án Genfben alelnökévé választotta a magyar kép­viselőt, Furulyás Ferencet, a Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetőjét. A tisztség a következő egy év­re szól, amikor a GATT- ban elkezdődik a protekcio­nizmus visszaszorítását és a világkereskedelem liberali­zálását célzó, uruguay-i for­dulónak elnevezett, négy év­re előirányzott világkereske­delmi tárgyalássorozat. A KÍNAI MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM legújabb rendelete szerint a Kínában működő vegyes vállalatok szabad kezet kapnak abban, hány dolgozót foglalkoztat­nak a jövőben. A külföldi tőkerészesedéssel működő vegyes vállalatok maguk dönthetnek vállalkozásuk méreteiről és arról, hogy hány munkást és alkalma­zottat vesznek föl — írja a rendelet. Az új intézkedés­ben arról is rendelkeznek, hogy a vegyes vállalatoknak nyugdíjjárulékot és mun­kanélküliségi biztosítási dí­jat kell fizetniük dolgozóik után, továbbá anyagilag tá­mogatniuk kell a munkavál­lalók lakáshoz jutását. Az új rendelet a vegyes vállalatok működési feltételeinek javí­tását szolgálja, és összhang­ban áll a rugalmasabb fog­lalkoztatási szándékokkal: a külföldi vállalkozók gyakran nehezményezték, hogy a szükséges létszámnál több ember foglalkoztatására kö­telezték őket. A DOHÁNYZÁS ÉVENTE LEGALÁBB 4 milliárd font­jába kerül Nagy-Britanniá- nak, és több mint 100 ezren halnak meg idő előtt miatta — állapította meg egy do­hányzásellenes csoport. A következtetés alapja az uls- teri rákalapítvány újszerű tanulmánya volt, amely sze­rint elégtelen érv, amit a dohányipar állít, hogy a do­hánygyártás munkaalkalmat teremt és az adók útján pénzt hoz az államkasszának. Ellenkezőleg: a dohányzás költségvetésnek okozott ká­ra évente legalább 4 mil­liárd fonttal haladja meg az állítólagos hasznot. Csaknem 30 évvel ezelőtt alakult meg Füzesgyarmaton az Univerzál Ipari Szövetke­zet. A környék kovácsmes­terei és bognárai fogtak ösz- sze, és kezdték el a hintó­gyártást. Akkoriban az idős mesterek mellett fiatalok sa­játították el e nagy ügyessé­get, tudást, aprólékos kézi munkát igénylő mesterséget. Jelenleg ezek a szakemberek gyártják a régi márkás ko­csikat, az Eszterházy-, Ká­rolyi-, Cziráki-hintókat. Az idén a füzesgyarmati ipari szövetkezetben — mi­vel csökkent a megrendelés — 10 hintót gyártanak. Az elmúlt esztendőben ennél többet állítottak elő a köz­kedvelt kocsikból. Többek között füzesgyarmati hintók futnak az ÜSA-ban, az NSZK-ban, Hollandiában és a szomszédos Ausztriában is. Az idén már csak a hazai 'megrendelőket látták el ko­csival, mivel külföldre már nem éri meg gyártaniuk. Tóth Zsigmondné, a szö­vetkezet főkönyvelője kimu­tatásokat tesz az asztalra. — Az Univerzál szövetke­zetben mintegy 250-en dol­goznak, közülük 150 a nő. Fontos feladatunknak tart­juk a településen élő lányok, asszonyok foglalkoztatásának megoldását. Minimális a be­járó dolgozók aránya. Saj­nos az utóbbi időben né­hány munkatársunk eltávo­zott, mindez nehezíti a ter­vek valóra váltását. Az Univerzál Ipari Szövet­kezetben az idén 70 millió forint termelési érték eléré­sével számoltak. November végére már mintegy 60 mil­lió forint értékű terméket állítottak elő, s így várha­tóan év végére teljesülnek a kitűzött célok. A szövetke­zetben 7 millió forint körüli nyereséget terveztek, amely reálisan tükrözi a gazdálko­dást. — Két részből áll a tevé­kenységünk— folytatja a fő­könyvelőnő. — Saját ter­mék-előállításunk adja a termelési érték felét, míg a többit a kooperációs gyártás teszi ki. Jelentős az ipari részlegünkben előállított húsvágótoké-gyártásunk. Emellett ételhordókat állíta­nak elő műhelyeinkben a lányok, asszonyok. A kooperációs gyártás igen sokszínű. A Szentesi Kon­takténak különböző kapcso­lókat készítünk. A Hajdúsági Iparművekkel már több éve állunk szerződéses viszony­ban, részükre a korszerű mosógépek paneljeit állítjuk elő. Megyénkben a Körös Kazángyártó Vállalattal foly­tatunk gyümölcsöző együtt­működést. A közkedvelt ÉTI-kazánokhoz burkolatot gyártunk. Évente 6 különbö­ző típusú ÉTI-kazánhoz mintegy 18-20 ezer burkola­tot állítunk elő. A füzesgyarmatiak fény­csöveket is készítenek. A Budapesti Fénycsőipari' Szö­vetkezetnek az idén 6 ezer különböző típusú fénycsövet gyártanak. Másik megrende­lőjük a Tamási „Talux” Szö­vetkezet, amelynek 8 ezer fénycsövet állítanak elő. A hintógyártás mellett vál­lalják a kocsik karbantar­tását is. Így a világ élvona­lába tartozó magyar fogat­hajtók hintói is jórészt Fü­zesgyarmaton készülnek, s karbantartásukra, felújítá­sukra is az Univerzál szövet­kezetben kerül sor. Arra a kérdésre, hogy mit terveznek 1987-re, Tóth Zsigmondné a következőképpen válaszol: — Az elképzelések szerint jövőre szeretnénk elérni a 80 millió forint körüli ter­melési értéket. A nyereség­kitermelésünk a jelenlegi szintnek megfelelően 10 szá­zalék körül alakulna. így mintegy 8 millió forint tisz­ta jövedelem elérésével szá­molunk. Sajnos, az alacsony nyereségünk nem tesz lehe­tővé jelentősebb beruházá­sokat. Jövőre a tervek sze­rint egy lakatosüzem épülne meg a szövetkezetben. Mind­ez segítene abban, hogy technológiai sorrendbe rak­juk az egyes munkafolyama­tokat. Az idén több új gé­pet szereztünk be, s remél­jük, hogy ezek - hozzájárul­nak jövőre a nagyobb jöve­delem eléréséhez. V. L. A fénycsögyárlásban is előreléptek az utóbbi években. Kooperációs kapcsolatuk van a Budapesti Fénycsőipari Szö­vetkezettel, valamint a tamási „Talux”-szal Fotó: Szőke Margit Füzesgyarmaton készülnek a hintók DER SPIEGEL A kutyák németül értenek (részlet) Magyar csigaszállítmányt küldenek exportra Olasz nyúl, francia liba­máj, holland tulipánhagyma — mindez Magyarországról érkezik. Nedeczky Anna egy ma­gyar településen, Szigethal­mon élt. Amikor fel akarta hizlalni kacsáit, füvekből, gyökerekből tintúrát főzött, s arra esküdött: „Ez hajnö­vesztő szer”. Évekig csak szűkebb környezetét látta el vele. Egy kozmetikai válla­latnak átadta vizsgálatra a házi receptet, de az üzemi bürokraták és a diplomás ve­gyészek kinevették — 1980 őszéig. Ekkor — inkább együttérzésből és kíváncsi­ságból — az egyik állami cég 3,5 millió forintért (150 ezer márka) megvásárolta a vidéki asszonytól a szabadal­mat és ipari méretekben kezdte gyártani a kivonatot. Az eredmény: a „Patientia” nevű hajnövesztő szer sláger lett a drogériákban. A nyu­gati exporttal foglalkozó Konsumex Külkereskedelmi Vállalat több mint egymillió dollár bevételre tett szert. Az időközben tisztességben elhunyt asszony sorsát még filmen is megörökítették. Az alkotás annak a kis feltalá­lónak az életéről és munká­járól szól, aki a hivatali bü­rokrácia akadékoskodása és értetlensége ellenére mégis elérte célját. Ám a film egy­úttal propaganda és felhívás is arra, hogy a laikusok oly­kor különlegesnek tűnő krea­tivitása is érvényesülhet a kommunista Magyarorszá­gon. Nevezetesen az állam­nak szüksége van az egyén fantáziájára azért, hogy fej­lődjön a népgazdaság, vala­mint emelkedjen az állam­polgárok életszínvonala. A reális szocializmus ré­szére csakugyan szokatlan az üzenet, amely program lett a kísérletező kedvű Magyar- országon. így a tízmilliós nép utánanézett a kedvező piaci lehetőségeknek. Meg­oldást keresett, hogy a hé­zagokat fantáziával és felta­lálói lendülettel kitöltse, amilyen nyereségesen csak lehet. A börzéhez hasonló feladatot lát el a Felkínálom című tévésorozat, az egyik legnépszerűbb adás Magyar- országon. Ott mindenki, aki­nek kedve, s bátorsága van, bemutathatja találmányát, s ezzel még pénzt is kereshet — lehetőleg kemény devizá­ban ... A tévé szórakozása mögött mint haszonélvező a Magyar Nemzeti Bank áll. A hasz­nosítható ötleteket szabadal­maztatja, szükség esetén ál­lami szubvencióval, amely elérte már a milliós nagy­ságrendet. így kapott a Tau­rus 18 millió forintot az új találmányért. Ennek lé­nyege az, hogy a felaprított régi gumiabroncsokból úja­kat lehet gyártani, s ehhez megfelelő gépeket készítet­tek. Ezek a „gumikat felfaló” magyar berendezések kelen­dő terméknek számítanak az exportban. Az utóbbi időszak legis­mertebb magyar feltalálója, aki időközben többszörös dollármilliomos lett, állami támogatás nélkül jutott el a nemzetközi piacra: Rubik Ernő professzor kiötlötte a felnőttek és gyermekek leg­intelligensebb játékát, a bű­vös kockát, és ebben az év­ben a korábbi ötletet újdon­sággá fejlesztve most a Ma- gic-négyzeteket kínálja meg­tételre. Magyarok ezrei kis ma­gánüzemekben, s mint be­dolgozók vesznek részt a vi­lágszerte elterjedt üzletben, sőt Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se is állítólag támogatta a tömeges gyártást. Hasonlóan nagyszerű azaz ötlet, amelyet a Terimpex az egyik strassbourgi céggel kö­tött. Évente ezer tonna friss libamáj megy Franciaor­szágba, majd mint „strass­bourgi libamáj-pástétom” jelenik meg újra a piacon,' így az NSZK-ban is. Ugyan­ez jellemző a tulipánhagy­mákra, amelyek Hollandiá­ból származnak, s az árukí­nálatnak megfelelően magyar földben termelik. Ezzel szemben a Budapestről Izra­elbe és az USA-ba küldendő, garantáltan kóser szilvapá­linkát a főrabbi szigorúan el­lenőrzi. A rézhordókat, ame­lyeket csak vízgőzzel szabad tisztítani, a jámbor embe­reknek a desztillálás után le kell plorrfbálni, mert így kö­vetelik meg az izraeliek. A kukoricán hizlalt szár­nyasokat Magyarország az Egyesült Arab Emirátusokba szállítja. A muzulmán elő­írásoknak megfelelően vág­ják le a jószágokat. A mo­hamedán mészárosnak Mek­ka felé fordulva kell elmet­szenie a nyakat és az előírt szöveget mormolnia. Magyarország legfrissebb újdonsága az élelmiszerpia­con a szavatoltan „alkohol- mentes bor”.. Ez mindenek­előtt az USA-ban kecsegtet jó üzlettel. Az ötletek hasz­nosításával azonban a leg­több pénz a magyar gyógy­szerek és kozmetikai cikkek gyártásából származik. Szá­mos terméket titokzatos re­ceptként, vagy „csodaszer­ként” hoznak forgalomba és különösen nyugaton találnak vásárlókra. így lett nagy ke­letje a Kovács Ádám buda­pesti elektroműszerész által kifejlesztett rákellenes gyógyszernek, a „Celladam”- nak. Egyébként a készít­mény részleges finanszírozá­sát a világbank magára vál­lalta. A „Yumex” nevű, Parkin- son-kór elleni magyar or­vosság szintén megjelent az amerikai piacon. A magyar gyógyszerek legnagyobb vá­sárlója azonban a Szovjet­unió, amely több mint há­romszázmillió rubel érték­ben importál évente. A Helia—D cég naprafor­gó-hatóanyagú bőrkrémét nyugaton csodaszerként rek­lámozzák és tavaly elnyerte az európai csomagolóipar nagydíját. A vállalat leg­újabb terméke, a bébikrém viszont zöldborsóból készült. Az ötletek versenyében, amely a piaci lehetőségek jobb kihasználásáért folyik, vezető helyet foglal el a Ma­vad. Ez a vegyesvállalat Va­don élő állatok eladásával foglalkozik, s alkalmat te­remt a vadászatra. Már sok éve szervez szafárikat Ma­gyarországon, ahol a nyuga­ti vadászok a fácántól a ka­pitális szarvasig mindent el­ejthetnek, ami a puskacső elé kerül, s magától értető­dően sok dollárt fizetnek ezért. Közben dr. Kovács Miklós vezérigazgató-helyettes felfe­dezte a „határcsere” jövedel­mezőségét: az élő vadai; re­pülőn vagy hajón szállítják nyugatra a vadászok számá­ra. Ilyen kapcsolat jött lét­re Olaszországgal, ahol az utóbbi években a nyúlvadá- szatokon már több volt az „üldöző, mint az üldözött”, s a Mavad segített a gondokon. Több mint százezer vadnyúl és legalább száz őz váltott vadászterületet, s került ka­pitalista puskavégre. Kovács úr szerint minden egyes nyúl ötven, s valamennyi őz öt­száz dollárt hozott a kony­hára. Alig van olyan euró­pai vad, amelyet a Mavad ne tudna szállítani: élő őzet Üj- Zélandba és Ausztráliába (darabonként ezer dollárért), dámszarvast Svédországba, vadkacsát és fácánt Angliá­ba, valamint az NSZK-ba, fürjet pedig az USA-ba. A legtöbb jószágot az állandó­an növekvő kereslet miatt Magyarországon tenyésztik. A fácánokkal és vadkacsák­kal Kovács úrnak problémá­ja van, mivel a szárnyasok fiatal korukban annyira megszokták az embert, hogy később már nem akarnak el­menekülni. „Cselt alkalmaz­va kell megtanítanunk repül­ni őket.” A Mavad kínálati listáján vadászkutyák is sze­repelnek, amelyeket „tilos lelőni”. Egy különlegesség: kívánság szerint a német vagy az olasz parancsszava­kat is megértik. „Korábban azzal próbálkoztunk, hogy magyarul tanítjuk vevőin­ket, hogy így tudjanak pa­rancsolni a kutyáknak. Ám ez nehezen ment” — világí­tott rá a fejlődésre a Ma vad képviselője. A vállalat éti csigát is szállít Svájc és Franciaor­szág piacaira. Legújabb ter­méke a háztájiban nevelt földigiliszta. Évente kereken 30 millió dollár bevételhez jut a Mavad az állatexport­ból. A kínálatban nem sze­repel néhány specialitás. „Hatalmas cég vagyunk” — mondta Kovács úr. Arra a kézenfekvő kérdésre: vajon a Mavad baglyokat is tud szállítani Athénbe? — a ve­zérigazgató-helyettes komoly maradt. „Ez nem könnyű, ugyanis a környezetszennye­zés miatt már alig van ba­goly Magyarországon. De ha ilyen megbízást kapnánk, valamit biztosan kitalál­nánk.” Fordította: Bukovinszky István

Next

/
Oldalképek
Tartalom