Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
1986. december 2., kedd o ZOflSÓGBÓ Univerzál Ipari Szövetkezet, Füzesgyarmat A hintától a fénycsőgyártásig 21 EURÓPAI TŐKÉS ORSZÁG képviselői tanácskoznak december elején Bécs- ben, hogy miképpen állítsanak tel egy nyugat-európai televíziós hálózatot, miként élesszék íel az európai tévéműsorgyártást, hogy gátat tudjanak vetni az amerikai műsoráradatnak. Jelenleg az Egyesült Államokból tizenkétszer annyi műsor áramlik az európai tőkés országokba, mint viszont, az amerikai műsoridő kereskedelmi mérlege tehát igen aktív. Az értekezlet egyedülálló: első ízben ülnek össze miniszterek, parlamenti képviselők és tévészakértők ebben a témakörben. Képviselteti magát az európai közösségek bizottsága is. A konferencián szó lesz a műholdas adások kiszélesítéséről, az állami és a magántelevíziók közötti viszonyról, a hirdetéspolitikáról is. A BLAGUSS REISEN OSZTRÁK UTAZÁSI ÜGYNÖKSÉG 1987 januárjában utazási irodát nyit Budapest központjában, a Volánbusz Vállalattal együttműködve. A vegyes vállalat alapítótőkéjében a Blaguss 60 százalékkal, a Volánbusz 40 százalékkal vesz részt. A Blaguss a magyarországi utazásokat szervező legnagyobb és legrégibb osztrák utazási iroda. Nyolc saját utazási irodája van Bécsben és Bur- genlandban, és 100 buszt üzemeltet, ezzel egyszersmind a második osztrák buszvállalat is. Forgalma meghaladja az 50 millió schillinget. A Volánbusz Magyarország legnagyobb közúti közlekedési vállalata, 1200 busszal és 5 ezer alkalmazottal. Éves forgalma 2 milliárd forint (650 millió schilling). A Blaguss tavaly 60 ezer embert utaztatott Magyarországra. A GATT FOLYÓ ÉVI KÖZGYŰLÉSE november 26-án Genfben alelnökévé választotta a magyar képviselőt, Furulyás Ferencet, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét. A tisztség a következő egy évre szól, amikor a GATT- ban elkezdődik a protekcionizmus visszaszorítását és a világkereskedelem liberalizálását célzó, uruguay-i fordulónak elnevezett, négy évre előirányzott világkereskedelmi tárgyalássorozat. A KÍNAI MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM legújabb rendelete szerint a Kínában működő vegyes vállalatok szabad kezet kapnak abban, hány dolgozót foglalkoztatnak a jövőben. A külföldi tőkerészesedéssel működő vegyes vállalatok maguk dönthetnek vállalkozásuk méreteiről és arról, hogy hány munkást és alkalmazottat vesznek föl — írja a rendelet. Az új intézkedésben arról is rendelkeznek, hogy a vegyes vállalatoknak nyugdíjjárulékot és munkanélküliségi biztosítási díjat kell fizetniük dolgozóik után, továbbá anyagilag támogatniuk kell a munkavállalók lakáshoz jutását. Az új rendelet a vegyes vállalatok működési feltételeinek javítását szolgálja, és összhangban áll a rugalmasabb foglalkoztatási szándékokkal: a külföldi vállalkozók gyakran nehezményezték, hogy a szükséges létszámnál több ember foglalkoztatására kötelezték őket. A DOHÁNYZÁS ÉVENTE LEGALÁBB 4 milliárd fontjába kerül Nagy-Britanniá- nak, és több mint 100 ezren halnak meg idő előtt miatta — állapította meg egy dohányzásellenes csoport. A következtetés alapja az uls- teri rákalapítvány újszerű tanulmánya volt, amely szerint elégtelen érv, amit a dohányipar állít, hogy a dohánygyártás munkaalkalmat teremt és az adók útján pénzt hoz az államkasszának. Ellenkezőleg: a dohányzás költségvetésnek okozott kára évente legalább 4 milliárd fonttal haladja meg az állítólagos hasznot. Csaknem 30 évvel ezelőtt alakult meg Füzesgyarmaton az Univerzál Ipari Szövetkezet. A környék kovácsmesterei és bognárai fogtak ösz- sze, és kezdték el a hintógyártást. Akkoriban az idős mesterek mellett fiatalok sajátították el e nagy ügyességet, tudást, aprólékos kézi munkát igénylő mesterséget. Jelenleg ezek a szakemberek gyártják a régi márkás kocsikat, az Eszterházy-, Károlyi-, Cziráki-hintókat. Az idén a füzesgyarmati ipari szövetkezetben — mivel csökkent a megrendelés — 10 hintót gyártanak. Az elmúlt esztendőben ennél többet állítottak elő a közkedvelt kocsikból. Többek között füzesgyarmati hintók futnak az ÜSA-ban, az NSZK-ban, Hollandiában és a szomszédos Ausztriában is. Az idén már csak a hazai 'megrendelőket látták el kocsival, mivel külföldre már nem éri meg gyártaniuk. Tóth Zsigmondné, a szövetkezet főkönyvelője kimutatásokat tesz az asztalra. — Az Univerzál szövetkezetben mintegy 250-en dolgoznak, közülük 150 a nő. Fontos feladatunknak tartjuk a településen élő lányok, asszonyok foglalkoztatásának megoldását. Minimális a bejáró dolgozók aránya. Sajnos az utóbbi időben néhány munkatársunk eltávozott, mindez nehezíti a tervek valóra váltását. Az Univerzál Ipari Szövetkezetben az idén 70 millió forint termelési érték elérésével számoltak. November végére már mintegy 60 millió forint értékű terméket állítottak elő, s így várhatóan év végére teljesülnek a kitűzött célok. A szövetkezetben 7 millió forint körüli nyereséget terveztek, amely reálisan tükrözi a gazdálkodást. — Két részből áll a tevékenységünk— folytatja a főkönyvelőnő. — Saját termék-előállításunk adja a termelési érték felét, míg a többit a kooperációs gyártás teszi ki. Jelentős az ipari részlegünkben előállított húsvágótoké-gyártásunk. Emellett ételhordókat állítanak elő műhelyeinkben a lányok, asszonyok. A kooperációs gyártás igen sokszínű. A Szentesi Kontakténak különböző kapcsolókat készítünk. A Hajdúsági Iparművekkel már több éve állunk szerződéses viszonyban, részükre a korszerű mosógépek paneljeit állítjuk elő. Megyénkben a Körös Kazángyártó Vállalattal folytatunk gyümölcsöző együttműködést. A közkedvelt ÉTI-kazánokhoz burkolatot gyártunk. Évente 6 különböző típusú ÉTI-kazánhoz mintegy 18-20 ezer burkolatot állítunk elő. A füzesgyarmatiak fénycsöveket is készítenek. A Budapesti Fénycsőipari' Szövetkezetnek az idén 6 ezer különböző típusú fénycsövet gyártanak. Másik megrendelőjük a Tamási „Talux” Szövetkezet, amelynek 8 ezer fénycsövet állítanak elő. A hintógyártás mellett vállalják a kocsik karbantartását is. Így a világ élvonalába tartozó magyar fogathajtók hintói is jórészt Füzesgyarmaton készülnek, s karbantartásukra, felújításukra is az Univerzál szövetkezetben kerül sor. Arra a kérdésre, hogy mit terveznek 1987-re, Tóth Zsigmondné a következőképpen válaszol: — Az elképzelések szerint jövőre szeretnénk elérni a 80 millió forint körüli termelési értéket. A nyereségkitermelésünk a jelenlegi szintnek megfelelően 10 százalék körül alakulna. így mintegy 8 millió forint tiszta jövedelem elérésével számolunk. Sajnos, az alacsony nyereségünk nem tesz lehetővé jelentősebb beruházásokat. Jövőre a tervek szerint egy lakatosüzem épülne meg a szövetkezetben. Mindez segítene abban, hogy technológiai sorrendbe rakjuk az egyes munkafolyamatokat. Az idén több új gépet szereztünk be, s reméljük, hogy ezek - hozzájárulnak jövőre a nagyobb jövedelem eléréséhez. V. L. A fénycsögyárlásban is előreléptek az utóbbi években. Kooperációs kapcsolatuk van a Budapesti Fénycsőipari Szövetkezettel, valamint a tamási „Talux”-szal Fotó: Szőke Margit Füzesgyarmaton készülnek a hintók DER SPIEGEL A kutyák németül értenek (részlet) Magyar csigaszállítmányt küldenek exportra Olasz nyúl, francia libamáj, holland tulipánhagyma — mindez Magyarországról érkezik. Nedeczky Anna egy magyar településen, Szigethalmon élt. Amikor fel akarta hizlalni kacsáit, füvekből, gyökerekből tintúrát főzött, s arra esküdött: „Ez hajnövesztő szer”. Évekig csak szűkebb környezetét látta el vele. Egy kozmetikai vállalatnak átadta vizsgálatra a házi receptet, de az üzemi bürokraták és a diplomás vegyészek kinevették — 1980 őszéig. Ekkor — inkább együttérzésből és kíváncsiságból — az egyik állami cég 3,5 millió forintért (150 ezer márka) megvásárolta a vidéki asszonytól a szabadalmat és ipari méretekben kezdte gyártani a kivonatot. Az eredmény: a „Patientia” nevű hajnövesztő szer sláger lett a drogériákban. A nyugati exporttal foglalkozó Konsumex Külkereskedelmi Vállalat több mint egymillió dollár bevételre tett szert. Az időközben tisztességben elhunyt asszony sorsát még filmen is megörökítették. Az alkotás annak a kis feltalálónak az életéről és munkájáról szól, aki a hivatali bürokrácia akadékoskodása és értetlensége ellenére mégis elérte célját. Ám a film egyúttal propaganda és felhívás is arra, hogy a laikusok olykor különlegesnek tűnő kreativitása is érvényesülhet a kommunista Magyarországon. Nevezetesen az államnak szüksége van az egyén fantáziájára azért, hogy fejlődjön a népgazdaság, valamint emelkedjen az állampolgárok életszínvonala. A reális szocializmus részére csakugyan szokatlan az üzenet, amely program lett a kísérletező kedvű Magyar- országon. így a tízmilliós nép utánanézett a kedvező piaci lehetőségeknek. Megoldást keresett, hogy a hézagokat fantáziával és feltalálói lendülettel kitöltse, amilyen nyereségesen csak lehet. A börzéhez hasonló feladatot lát el a Felkínálom című tévésorozat, az egyik legnépszerűbb adás Magyar- országon. Ott mindenki, akinek kedve, s bátorsága van, bemutathatja találmányát, s ezzel még pénzt is kereshet — lehetőleg kemény devizában ... A tévé szórakozása mögött mint haszonélvező a Magyar Nemzeti Bank áll. A hasznosítható ötleteket szabadalmaztatja, szükség esetén állami szubvencióval, amely elérte már a milliós nagyságrendet. így kapott a Taurus 18 millió forintot az új találmányért. Ennek lényege az, hogy a felaprított régi gumiabroncsokból újakat lehet gyártani, s ehhez megfelelő gépeket készítettek. Ezek a „gumikat felfaló” magyar berendezések kelendő terméknek számítanak az exportban. Az utóbbi időszak legismertebb magyar feltalálója, aki időközben többszörös dollármilliomos lett, állami támogatás nélkül jutott el a nemzetközi piacra: Rubik Ernő professzor kiötlötte a felnőttek és gyermekek legintelligensebb játékát, a bűvös kockát, és ebben az évben a korábbi ötletet újdonsággá fejlesztve most a Ma- gic-négyzeteket kínálja megtételre. Magyarok ezrei kis magánüzemekben, s mint bedolgozók vesznek részt a világszerte elterjedt üzletben, sőt Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is állítólag támogatta a tömeges gyártást. Hasonlóan nagyszerű azaz ötlet, amelyet a Terimpex az egyik strassbourgi céggel kötött. Évente ezer tonna friss libamáj megy Franciaországba, majd mint „strassbourgi libamáj-pástétom” jelenik meg újra a piacon,' így az NSZK-ban is. Ugyanez jellemző a tulipánhagymákra, amelyek Hollandiából származnak, s az árukínálatnak megfelelően magyar földben termelik. Ezzel szemben a Budapestről Izraelbe és az USA-ba küldendő, garantáltan kóser szilvapálinkát a főrabbi szigorúan ellenőrzi. A rézhordókat, amelyeket csak vízgőzzel szabad tisztítani, a jámbor embereknek a desztillálás után le kell plorrfbálni, mert így követelik meg az izraeliek. A kukoricán hizlalt szárnyasokat Magyarország az Egyesült Arab Emirátusokba szállítja. A muzulmán előírásoknak megfelelően vágják le a jószágokat. A mohamedán mészárosnak Mekka felé fordulva kell elmetszenie a nyakat és az előírt szöveget mormolnia. Magyarország legfrissebb újdonsága az élelmiszerpiacon a szavatoltan „alkohol- mentes bor”.. Ez mindenekelőtt az USA-ban kecsegtet jó üzlettel. Az ötletek hasznosításával azonban a legtöbb pénz a magyar gyógyszerek és kozmetikai cikkek gyártásából származik. Számos terméket titokzatos receptként, vagy „csodaszerként” hoznak forgalomba és különösen nyugaton találnak vásárlókra. így lett nagy keletje a Kovács Ádám budapesti elektroműszerész által kifejlesztett rákellenes gyógyszernek, a „Celladam”- nak. Egyébként a készítmény részleges finanszírozását a világbank magára vállalta. A „Yumex” nevű, Parkin- son-kór elleni magyar orvosság szintén megjelent az amerikai piacon. A magyar gyógyszerek legnagyobb vásárlója azonban a Szovjetunió, amely több mint háromszázmillió rubel értékben importál évente. A Helia—D cég napraforgó-hatóanyagú bőrkrémét nyugaton csodaszerként reklámozzák és tavaly elnyerte az európai csomagolóipar nagydíját. A vállalat legújabb terméke, a bébikrém viszont zöldborsóból készült. Az ötletek versenyében, amely a piaci lehetőségek jobb kihasználásáért folyik, vezető helyet foglal el a Mavad. Ez a vegyesvállalat Vadon élő állatok eladásával foglalkozik, s alkalmat teremt a vadászatra. Már sok éve szervez szafárikat Magyarországon, ahol a nyugati vadászok a fácántól a kapitális szarvasig mindent elejthetnek, ami a puskacső elé kerül, s magától értetődően sok dollárt fizetnek ezért. Közben dr. Kovács Miklós vezérigazgató-helyettes felfedezte a „határcsere” jövedelmezőségét: az élő vadai; repülőn vagy hajón szállítják nyugatra a vadászok számára. Ilyen kapcsolat jött létre Olaszországgal, ahol az utóbbi években a nyúlvadá- szatokon már több volt az „üldöző, mint az üldözött”, s a Mavad segített a gondokon. Több mint százezer vadnyúl és legalább száz őz váltott vadászterületet, s került kapitalista puskavégre. Kovács úr szerint minden egyes nyúl ötven, s valamennyi őz ötszáz dollárt hozott a konyhára. Alig van olyan európai vad, amelyet a Mavad ne tudna szállítani: élő őzet Üj- Zélandba és Ausztráliába (darabonként ezer dollárért), dámszarvast Svédországba, vadkacsát és fácánt Angliába, valamint az NSZK-ba, fürjet pedig az USA-ba. A legtöbb jószágot az állandóan növekvő kereslet miatt Magyarországon tenyésztik. A fácánokkal és vadkacsákkal Kovács úrnak problémája van, mivel a szárnyasok fiatal korukban annyira megszokták az embert, hogy később már nem akarnak elmenekülni. „Cselt alkalmazva kell megtanítanunk repülni őket.” A Mavad kínálati listáján vadászkutyák is szerepelnek, amelyeket „tilos lelőni”. Egy különlegesség: kívánság szerint a német vagy az olasz parancsszavakat is megértik. „Korábban azzal próbálkoztunk, hogy magyarul tanítjuk vevőinket, hogy így tudjanak parancsolni a kutyáknak. Ám ez nehezen ment” — világított rá a fejlődésre a Ma vad képviselője. A vállalat éti csigát is szállít Svájc és Franciaország piacaira. Legújabb terméke a háztájiban nevelt földigiliszta. Évente kereken 30 millió dollár bevételhez jut a Mavad az állatexportból. A kínálatban nem szerepel néhány specialitás. „Hatalmas cég vagyunk” — mondta Kovács úr. Arra a kézenfekvő kérdésre: vajon a Mavad baglyokat is tud szállítani Athénbe? — a vezérigazgató-helyettes komoly maradt. „Ez nem könnyű, ugyanis a környezetszennyezés miatt már alig van bagoly Magyarországon. De ha ilyen megbízást kapnánk, valamit biztosan kitalálnánk.” Fordította: Bukovinszky István