Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

Világ proletárjai, egyesiilletek! N É PÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 15., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 294. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek Y. kongresszusa Szombaton az építők Rózsa Ferenc-székházában folytató­dott a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa. Megjelent a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP főtit­kára, továbbá Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi István pénzügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, továbbá a szövetkezeti moz­galom, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A küldöttek megválasztot­ták a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának azt a 18 tagját, akikkel 125-re egészült ki a kongresszus előkészítése során a megyei küldöttközgyűléseken meg­választott testületi tagok száma, majd megkezdték a vitát a kongresszusi doku­mentumok és a szóbeli ki­egészítés fölött. Ezután Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevé­ben köszöntötte a kongresz- szust. Szólt arról, hogy az utóbbi öt évben, a nehezülő gazdasági helyzetben is, erő­södött a szövetkezeti mozga­lom. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelésének értéke már meghaladja az évi 150 milliárd forintot. Termelésünk dinamikája azonban — egyebek között az aszály, a kedvezőtlen külpiaci értékesítési lehető­ségek, valamint a növekvő elvonások miatt — az utób­bi két évben megtört. Ma­napság lényegesen nehezebb körülmények között kell helytállniuk, mint öt évvel ezelőtt, amikor minden áru­ra volt vásárló, és a minő­séggel szemben is kisebbek voltak az igények. Időköz­ben kedvezőtlenül módosul­tak a nemzetközi csereará­nyok is; a magyar agrárter­melőknek, közöttük a tsz- eknek, ebben a megválto­zott környezetben kell meg­újítaniuk önmagukat. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdasági termelés a megkívánt új, intenzív pá­lyára álljon, nem egy év, hanem több esztendő ke­mény és áldozatos erőfeszí­tésére van szükség. Segítsé­get jelent számukra, hogy az idén — a megelőző idő­szakhoz képest — központi forrásokból is több jut egyes, immár tartósan lemaradt te­rületek. termelési ágak fej­lesztésére. Az állattenyész­tés korszerűsítése, az ex­portárualap bővítése, és pél­dául az öntözési beruházá­sok kapnak nagyobb lendü­letet. A kitűzött célok eléré­se érdekében további szer­vezeti változások is történ­nek. így például az élelmi­szeriparban már jövőre meg­teremtődnek az állatforgal­mi és húsipari vállalatok önálló gazdálkodásának fel­tételei. Váncsa Jenő az agrárága­zat 1987. évi termelési elő­irányzatát — amely az idei­hez képest 4,5-5 százalékos növekedéssel számol — reá­lisnak, teljesíthetőnek tar­totta. Szólt arról, hogy a vártnál nagyobb arányban emelkedik a hazai élelmi­szer-fogyasztás, a fokozódó igényekkel összhangban kell mozgósítani az erőket a ga­bona- és a húsprogram tel­jesítésére, továbbá az ex­portfeladatok megoldására. Kapolyi László ipari mi­niszter arról tájékoztatta a kongresszust, hogy az agrár- gazdaságban felhasznált gé­peknek immár a 60 százaléka a magyar üzemekben készül. A magyar ipar napjainkban már 1650-féle gép folyama­tos fejlesztéséről, tökéletesí­téséről gondoskodik. A vegy­ipar is fokozza az erőfeszí­téseit a mezőgazdasági ter­melők jobb kiszolgálásáért. A csúcstechnológiák kifej­lesztésében az ipar és a mezőgazdaság közös progra­mokat valósít meg. A kongresszus határozatot hozott a termelőszövetkeze­tek feladatairól és a szövet­kezeti mozgalom fejlődésé­nek feltételeiről. A határo­zat szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek munkáju­kat továbbra is agrár- és szövetkezetpolitikánk egysé­gére, annak elveire, és a szö­vetségi politikából eredő el­kötelezettségükre kell ala­pozniuk. A szövetkezeti pa­rasztság tudatában van an­nak, hogy előrehaladásának biztosítéka az MSZMP XIII. kongresszusa határozatában foglaltaknak az érvényesü­lése. Ehhez megfelelő felté­telekre és a szövetkezetek aktív tevékenységére van szükség. A határozat a tée­szek gazdálkodásával kap­csolatban leszögezi: jobban ki kell használni a termelő- kapacitást, a gazdaságszer­vező munkában növelni kell a minőség és a hatékonyság iránti követelményeket. Szükség van a veszteségfor­rások megszüntetésére, ám elejét kell venni egyes ága­zatok és tevékenységek meg­gondolatlan felszámolásának. A gazdálkodással szembeni alapvető követelmény a jö­vedelemtermelő-képesség megteremtése és fokozása. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentu­mokat. Az országos tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a 21 tagú elnökséget és az or­szágos tanács bizottságait, valamint a TOT tisztségvi­selőit. A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke Szabó István lett, alel- nökök: Fülöp László, a Bá- tai November 7. Tsz elnöke és Kéri Lehelné, a Rajkai Egyetértés Tsz elnöke. A TOT főtitkárává Eleki Já­nost, főtitkárhelyettesévé Le- hoczki Mihályt és Poden Gyulát választották. Közeledik a karácsony, b ezzel együtt fokozódik az emberek vásárlókedve. Az „ezüstvasárnapon”, tegnap megyeszerte nagy forgalmat bonyolítottak le az üzleték. Képünk Békés­csabán, az Univerzál Áruház előtt készült, nem sokkal a nyitás után Nemzetiségi találkozó Kétegyházán Közel százan fogadták el a Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szö­vetségének és Kétegyhá- za Nagyközség Tanácsának meghívását, és látogattak el baráti találkozóra szombaton hazánk legnagyobb román nemzetiség lakta településé­re, szülőfalujukba. Az el­származott értelmiségieket és családjukat Márk György, a nemzetiségi szövetség főtit­kára köszöntötte a szak­munkásképző iskola díszter­mében, majd Árgyelán György tanácselnök adott részletes tájékoztatót Két- egyháza közelmúltjáról, je­lenéről, a tervekről. A vendégek először Euró­pa legnagyobb, több mint másfél ezer emlékből álló agrártörténeti gyűjteményé­nek kiállítását tekintették meg, majd Kétegyháza mű­emlékeivel ismerkedtek. Dél­után a művelődési házban fotókiállítás is nyílt, a helyi hagyományőrző csoportok pedig műsorral kedvesked­tek az elszármazottaknak. Este volt a premierje a köz­ségről írott monográfiának. A változatos programú, mindvégig családias hangu­latú nap román bállal zá­rult. A nemzetiségi szövetség és a helyi tanács rendszeressé szeretné tenni ezeket a ta­lálkozókat, hogy az elszár­mazottakat megnyerjék a község célkitűzései számára. <N. L.) Uttörövezetök IX. országos konferenciája Norvég tornászok Békéscsabán Mintegy másfél millió út­törő és több mint százezer úttörővezető képviseletében szombaton, a salgótarjáni József' Attila Művelődési Központ színháztermében megkezdődött az úttörőve­zetők IX. országos konfe­renciája. A Himnusz elének- • lése után Haraszti István, a Magyar Úttörők Szövetségé­nek titkára köszöntötte a konferencia mintegy négy- százötven küldöttét, a mun­kájában részt vevő párt-, ál­lami és KISZ-vezetőket, a tömegszervezetek, a társa­dalmi szervezetek, a fegy­veres erők és testületek kép­viselőit. Az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Csehák Ju­dit, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője, Deák Gábor államtit­kár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, Ábra­hám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö-. ke, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Géczi János, a Nóg- rád megyei pártbizottság el­ső titkára és Domonkos László, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az úttörőszövetség titkára megnyitójában emlékezte­tett az 1983. évi miskolci konferenciára, amelynek jel­szava „Felelősség és előrelé­pés” volt. Az azóta eltelt há­rom év, mint mondotta, meghozta a megújulás ér­zékelhető eredményeit, elé­gedettségre azonban nincs ok. A salgótarjáni konferen­cia — Hangoztatta — az ez­zel kapcsolatos időszerű kér­dések megvitatására, a moz­A konferenciáról az elnökségből Ancsin Pálné, a békéscsa­bai Padrach Lajos Általá­nos Iskola Igazgatója azon kevesek közé tartozik, akik 1960 óta valamennyi orszá­gos úttörövezetöl konferen­cián részt vettek. Arról kér­deztük, hogy véleménye sze­rint mennyiben különbözik ez a mostani konferencia az előzőektől. A következőket mondta: — A mostani tanácskozá­son hangsúlyosan foglalkoz­tunk a megújulás lehetősé­geivel, a kibontakozás lehet­séges útjaival, és azzal, mi­ként kaphatnak az úttörő­csapatok a mainál nagyobb önállóságot. A túlszabályo­zás helyett az egyéni kez­deményezések fontosságát emelték ki a küldöttek, hogy a csapatoknak sajátos arcu­lata legyen. A csapatok éle­tét szabályzó jogokat és kö­telességeket jórészt helyileg fogalmazhatják meg az út­törőközösségek. — Hogyan látta a vasár­napi plenáris ülést a kül­döttekkel szemben ülve? — A felszólalókat érdek­lődve hallgatták a küldöt­tek. Különösen nagy tetszést aratott Domonkos Lászlónak, a KISZ KB titkárának a hoz­zászólása, aki az úttörő— KISZ együttműködés fej­lesztéséről beszélt. A moz­galmi munkánknak ez az a területe, ahoi már a közel­jövőben előre kell lépnünk. Deák Gábor államtitkár köz­vetlen felszólalása az egész­séges életmódra való neve­lés közös teendőit fogta össze. I. i. galom helyzetének, eredmé­nyeinek értékelésére, elem­zésére, az úttörőmozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok kijelölésére vál­lalkozott. Az úttörőkonferencia elé terjesztett írásos beszámoló szerint hazánkban, kétmil­lió családban, 2,3 millió gye­rek él. Ez a lakosság 21,6 százaléka. Az állami gyer­mekintézmények — az óvo­dák a napközi otthonos isko­lák — számának növekedé­se következtében csökkent a felügyelet nélkül maradó gyerekek száma, de a 11— 14 éveseknek csaknem az egyharmada még ma is a napjának nagy részét fel­ügyelet nélkül tölti. A ta­nulók létszáma nagyobb arányban növekszik, mint az iskoláké, s e helyzetben egyre nagyobb terhek há­rulnak az iskolai közössé­gekre. Varga László, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének főtitkára az írásos beszá­molóhoz fűzött szóbeli ki­egészítésében a tényekből is kiindulva mutatott rá töb­bek között arra, hogy az or­szág gazdasági helyzetének ismert nehézségei miatt napjainkban a családok je­lentős része a korábbinál lényegesen nagyobb erőfe­szítéssel tudja csak megte­remteni a gyermeknevelés feltételeit. Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a felszólalásában, többek kö­zött a konferencia fontossá­gát hangsúlyozta. Jelentős esemény — mondotta — (Folytatás a 3. oldalon) A hét végén norvég tor­nászküldöttséget fogadott a Békéscsabai Előre Spartacus. Az északról érkezett Tum- forening Osló gárdája szom­baton délelőtt találkozott egyéni és csapatverseny ke­retében a lila-fehérek ifjú­sági együttesével. . A találkozó — a papír­formának megfelelően — á házigazdák győzelmével vég­ződött. A békéscsabaiak 187.10 pontot értek el, míg az oslóiak 182,05 pontot gyűjtöttek. Az egyéni ver­senyben: 1. ónódi 38,90, 2. Orvos 37,45, 3—4. Mardal (norvég) és Bakos 37,10— 37.10 ponttal. Tervezik, hogy a jövőben a két város közötti torna­versenyt rendszeresen meg­rendezik, ami azt jelenti. hogy évenként látja vendé­gül egymást a két klub. Képünkön az ünnepélyes felvonulás előtti pillanatok. Fehér mezben a békéscsa­baiak, elölről Ónodi Hen­rietta, Kovács Krisztina, Román Katalin, Csicsely Andrea, Orvos Mónika, Ba­kos Éva, Darabos Lilla, An- dó Éva és Unyatyinszki Mi­hály csapatvezető. Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom