Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

NÉPÚJSÁG 1986. december 15., hétfő Reális lehetőség Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Nadzsib, az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárának kézfo­gása a moszkvai szovjet—afgán tárgyalásokon „Az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezése folyamatban van. Ebben vannak üresjáratok, de van­nak derűlátásra ösztönző mozzanatok is.” Ezeket a szavakat Mihail Gorbacsov pohárköszöntőjéből emeltük ki, mint a jelenlegi afganisz­táni helyzet legtalálóbb jel­lemzését. A hét végén a Szovjetunióban járt Nadzsib, az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt KB főtit­kára — ilyen minőségben első ízben. A tárgyalásokat feszült figyelem kísérte, hiszen a közép-ázsiai or­szágban zajló események már jó ideje világpolitikai jelentőségűek, s a Szovjet­unió egyre erőteljesebben sürgeti a politikai rendezés folyamatának felgyorsítását. A harminckilenc esztendős Mohammad Nadzsibullah egy ideje — talán az egy­szerűbb kiejtés kedvéért is — csak a Nadzsib nevet használja. Azóta, hogy idén májusban főtitkárrá válasz­tották, Kabulban egyre in­kább teret nyer a forrada­lom társadalmi bázisát szé­lesíteni kívánó törekvés. Ez mindenképpen arra utal, hogy az afganisztáni vezetés készül arra az időre, amikor majd a szovjet csapatok tá­mogatása nélkül kell meg­birkóznia az egyetértés meg­teremtésének cseppet sem könnyű feladatával. Az ANDP-nek Nadzsib bejelentése szerint immár 165 ezer tagja van, nő a kormány katonai ereje is, ezért az események alapján világos, hogy elmúlt már az az idő, amikor az afganisz­táni társadalmi problémákat elsősorban fegyveres úton kívánták rendezni. Kétségte­len, hogy a géppisztolyokat még jó ideig nem lehet le­tenni, de reális esély nyílt — ismét csak Nadzsibot idézve — akár egy nemzeti egységkormány megteremté­sére is. Ez olyan új megvilá­gításba helyezi az afgán kér­dést, ami optimista jósla­tokra csábítja, a kommentá­torokat. Diego Cordóvez, az- ENSZ főtitkárának személyes meg­bízottja szintén bizakodóan nyilatkozott a közvetítésével februárban újra meginduló afganisztáni—pakisztáni tár­gyalások kilátásairól. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és még néhány or­szág kifejezetten a polgár- háborús állapotok fenntar­tását kívánja és segíti, a két fél igyekszik megkeresni a megállapodáshoz vezető leg­rövidebb utat. A legfonto­sabb megmaradt probléma a szovjet csapatok kivonásá­nak üteme. Erről Gorbacsov is nyíltan beszélt a Nadzsib tiszteletére adott vacsorán elhangzott pohárköszöntőjé­ben. Az SZKP főtitkára sze­mernyi kétséget sem ha­gyott afelől, hogy a Szovjet­unió mielőbb szeretné ki­vonni csapatait a szomszé­dos országból, de ugyanak­kor azt is leszögezte, hogy Moszkva továbbra sem lesz közömbös Afganisztán sorsa iránt. A bevezetőben említett üresjáratok ellenére tehát reális lehetőség mutatkozik a holtpontról való elmozdu­lásra. Ha sikerülne előbbre­jutni a probléma békés ren­dezésének irányába, ez az utóbbi évek egyik legjobb híre lenne az egész világ számára Horváth Gábor Ingoszláviai képeslap Inflációs időkben a gyors meggazdagodási vágy külö­nösen serkenti a szerencse- játékok iránt az érdeklődést, így van ez évek óta Jugo­szláviában is, ahol a sorsje­gyet vásárlók, a lottózók és totózók száma szinte a pénzromlással (amely 1984- ben 52, tavaly közel 80, az idén pedig 90 százalékos) arányosan növekszik. Az infláció azonban nem­csak a szerencsejátékosok, hanem a modern Osztap Benderek számát is gyara­pítja. Így például egyre töb­ben vásárolnak komoly, ese­tenként 50 százalékos felár­ral is, nyertes sorsjegyeket, totó- és lottószelvényekét. Főként az újgazdagok és a „menő” kisiparosok vadász­nak rájuk azóta, hogy az or­szág egyes köztársaságaiban elkezdték hivatalosan vizs­gálni a hatalmas vagyonok eredetét. A vagyon eredetének iga­zolásánál, a nagyforgalmú maszekok adóbevallásánál jól jön egy-egy, néhány mil­lió dínáros nyereményt iga­zoló szelvény. Ezzel a pénz­ügyi művelettel fedezni lehet a láthatatlan pénztömeget és egyéb értékeket. Az inflációs körülmények között persze más úton-mó- don is meg lehet gazdagod­ni. Ki gondolná, még a ház­építési kölcsönökön is. A kölcsönfelvételre, jogosultak a majdan kamatmentesen fo­lyósított milliós bankhitelből megvásárolják a telket és az építőanyagot. Aztán két-há- rom évig várnak, nem csi­nálnak semmit. Az építő­anyagot a telken benövi a fű. Az építőanyag és a te­lek ára háyom esztendő alatt öt-hatszorosára emelkedik. Az építkező ekkor reumájá­ra szívére, magas vérnyo­mására és más, orvosi iga­zolvánnyal alátámasztott okokra hivatkozva lemond az építkezésről, eladja a telket, az építőanyagot, s könnyen visszafizeti a banknak, meg esetleg vállalatának is a fel­vett kölcsönösszeget. Néhány milliós takarék- betétből természetesen külö­nösebb kombinatív érzék nélkül is gondtalanul meg lehet élni. S ezt még az új­ságok sem tehetik szóvá bí­ráló módon... Palme és a kurdok A svéd rendőrség még nem közölt részleteket arról, hogy milyen váddal tartóz­tatták le azt a két kurd fér­fit, akit a hét végén utcai lövöldözés közben vettek őrizetbe a svéd főváros köz­pontjában. Mindenesetre a két — 23 és 26 éves — kurd nemzetiségű fiatalembert ki­hallgatta az a nyomozócso­port is, amely az Olof Pal­me néhai svéd miniszterel­nök gyilkosait kutatja, s ezt követően helyezte őket letar­tóztatásba az ügyész. A kurdok véletlenül ke­rültek rendőrkézre. Egy dzsesszklubban verekedés tört ki, s amikor kivonult a rendőrség" ők ketten mene­külni kezdtek, majd egyikük rálőtt az őket üldöző rend­őrökre. Lövöldözés kezdő­dött, de a belvárosi járóke­lők közül senki sem sérült meg. A nyomozók már a kez­det kezdetén is lehetséges­nek tartották, hogy a Pal­me életét követelő február végi • merénylethez közük volt a kurd szélsőségesek­nek. Törökországtól való el­szakadásért küzdő kurdok egyik szervezetének, a Kurd Dolgozók Pártjának a rend­őrség véleménye szerint mintegy 30 ezer szervezett tagja él Svédországban. Két éve, 1984-ben Svédország nem adott menedékjogot a párt egyik vezetőjének, s at­tól kezdve a csoport azzal vádolta Palmét, hogy „ösz- szejátszott a török kormány­nyal”. Babilon újjászületése Babilon: a bábeli zűrzavar, az elnyomás, a paráznaság jelképe a Bibliában. E város bűnei miatt sújt le a végíté­let a Jelenések könyve szerint. Irak népe és vezetői azon­ban nem osztják a bibliai próféták véleményét — szerintük a babiloni fogság kissé elfogulttá tette őket. Számukra az ősi város a nemzejti büszkeség, a dicső történelmi múlt legyik legfőbb forrása. Ezért döntöttek úgy Bagdadban, hogy egykori szépségében újjáépítik a várost, anyagi eszközöket nem kímélve (Nem hivatalos közlés szerint csak eddig 20 millió dollárt emésztett fel a terv.) Babilon alig egyórás kocsiéira fekszik Bagdadtól, a Tig­ris és az Eufrátesz buja földjén. Olyan ma itt a hangulat, mintha megállt volna az idő, az egykori legendák élőbbek, mint valaha. Az új építkezések nyomán megjelentek azok a csodálatos építmények, amelyeket századunk emberei leg­feljebb amerikai szuperprodukciós filmeken láthattak. Feltá­madt „Babilon oroszlánja”, a hatalmas kőszömy, újra kék színekben pompázik a szerelem istennőjének, Istárnak szen­telt kapu, amelyet barna és sárga színű állatok díszítenek. All már újra Maránk napisten légbenyúló temploma is. A babiloni civilizáció az te. 18. századra nyúlik vissza, amikor Hammurabi király 3000 soros törvénykönyvet adott a városnak. A törvénykönyveket fekete sztélékre írták. (Ezek jelenleg a párizsi Louvre ékei, miután 1901-ben francia ré­gészek fedezték fel őket.) Hammurabi törvényeit a mai ira­ki történetírás háladónak tekinti, mert számos pontjában a legmodernebb elveket vallja: intézkedik a nők védelméről, és elismeri a válást. Hammurabi városából csupán néhány kő maradt. Az újabb virágzást Nabukodonozor (ie. 605—562) uralko­dása jelentette, aki meghódította Jeruzsálemet, és a „ter­mékeny félholdnak” nevezett Mezopotámia nagy része fe­lett, uralkodott. Ö alkotta meg a hagyomány szerint azokat a függőkerteket, amelyek az ókor hét csodája egyikének szá­mítottak. Ma már azonban sem e kertek, sem a híres Bá- bel-torony, ahol az emberek nyelve összezavarodott, nem lé­tezik. (A soknyelvűséget ma a világ minden tájáról érke­zett helyreállító szakemberek képviselik.) A várost ie. 539- ben végleg feldúlták a perzsák, miután az Eufrátesz gáttal elzárásával kiéheztették Babilont. A tervek szerint új turistaközponttal is vonzani kívánják a külföldieket Babilonba, amelyben éttermektől színházakig minden megtalálható lesz. A legnagyobb szálloda stílszerűen egy 100 méter magas, teraszos építmény lesz. / REPÜLŐ AUTÖ Egy Stuntman Eddie Sul­livan nevű polgár nemrég Nizzában megpróbálta meg- dönteni az 1977 októberében felállított 82,21 méteres au­tós távolugró rekordját, de nem sikerült neki. 40 métert sem tett meg a levegőben, amikor autója nekiütközött a rakodórámpának, ő azon­ban épen került ki a karam­bolból. biztonságba akarja HELYEZNI GYEREKEIT Egy kétségbeesett bejrúti apa újsághirdetés útján akarja eladni nyolc gyerme­két. Tulajdonképpen nem kér értük semmit, csak azt szeretné, hogy valahol kül­földön biztonságban legye­nek. Az apa kijelentette, hogy a négysoros hirdetésre minden pénzét elköltötte. A PILÓTÁK TESTSÚLYÁRÓL Vajon egy pilóta, aki 170 centiméter magas és 82 ki­lós, túl kövér-e? A japán közlekedési minisztériumnak az a véleménye, hogy igen, és hogy a kövér pilóták könnyen elveszthetik állásu­kat. A minisztérium vélemé­nye szerint egy 170 centimé­ter magas pilóta ideális sú­lya 63 kiló. ELEFÁNTCSONT­CSEMPÉSZEK Egy tanzániai újságírót bí­róság elé állítottak, mert 945 elefántcsontagyarat akart Kéniába csempészni 300 ezer dollár értékben. Ugyan­akkor Mombasa kéniai kikö­tőben egy hajóvállalat igaz­gatójánál 945 elefántagyarat találtak, amelyet Dubaiba akart csempészni. NYOLCVANKILÓS ARANYRÖG A Ausztráliában az a hír ka­pott szárnyra, hogy valaki az úgynevezett aranyhárom­szögben, Victoria államban, Wedderburn városánál egy 80 kilós aranyrögöt talált, amelynek értéke 2 millió ausztrál dollár. Az egyedüli probléma ezzel a hírrel kap­csolatban, írják a lapok, hogy még senki sem látta a nagy aranyrögöt. Attól füg­getlenül, hogy a hír igaz-e, vagy sem, Wedderburn vá­rosában kalandorok és álmo­dozók özönlenek, de újság­írók is, akik helikopterrel közelítik meg a szóban forgó lelőhelyeket. KARÓRÁK KÍNÁBÓL Kínában naponta 4,7 mil­lió órát készítenek, tavaly pedig 54,31 millió karórát gyártottak. Kínában néhány évvel ezelőtt a falvakban igen ritka volt a karóra. EXPEDÍCIÓ A JANGCÉN Egy tíztagú kínai expedí­ciónak először sikerült há­rom motor nélküli csónak­ban eljutni a Jangce folyó forrásától a torkolatáig. Az öthónapos utazás alatt az expedíció négy tagja életét vesztette. Egyes helyeken ugyanis igen alacsony volt a hőmérséklet, egy ideig nem volt táplálékuk, úgy­hogy gyökereket és elejtett állatok húsát ették. Amikor a Jangce torkolatához érkez­tek, nagy tömeg üdvözölte őket, gyerekek virágot adtak át nekik, sőt, tűzijátékot is rendeztek tiszteletükre. CSECSEMŐ­KERESKEDELEM Srí Lankában igencsak el­terjedt a csecsemőkereskede­lem. Az elmúlt kilenc hónap alatt az országból 1200 cse­csemőt csempésztek ki. A Srí Lanka-i gyerekeket leg­inkább a svédek, nyugatné­metek, hollandok, svájciak, ausztráliaiak, dánok és a nor­végok vásárolják meg. Nem­rég négy kereskedőt letar­tóztattak és akkor fény de­rült arra, hogyan szerzik be a csecsemőket. Végigjárják a szegény falvakat, és már a másállapotos asszonyoktól megveszik a születendő gye­rekeiket. Összeköttetések ál­tal Kolombóban megkapják az iratokat az örökbefoga­dásról, és ily módon juttat­ják külföldre a gyerekeket. Az ország kormánya úgy akarja ennek útját állni, hogy az anyáknak családi pótlékot fizet. BEFEJEZTÉK MOZART EGY SZERZEMÉNYÉT Jiri Kopek csehszlovák ze­neszerző befejezte Wolfgang Amadeus Mozart egy szerze­ményét, amelyet nemrég a prágai Strahov kolostor könyvtárában találtak meg. Mozart prágai tartózkodása idején, 1787-ben ellátogatott a Strahov kolostorba, és or­gonán improvizált egy fan­táziát. A kolostorban Nor­bert Ignác Lehman zenész akkoriban lejegyezte ezt az improvizációt, a partitúrát K—528-cal jelölték meg, és elhelyezték a könyvtárban. Jiri Kopek a szerzeményt teljesen Mozart szellemében fejezte be. A partitúrát a Csehszlovák Zenei Alap ad­ta ki Mozart Don Juan ope­rája prágai ősbemutatójának 200. évfordulója alkalmából. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt áramszünetet tartunk Békéscsabán az alább felsorolt időpontokban és területeken 1986. december i5-én 7.00— 15.00 óráig a Mátyás király utcában (Iskola u.—Orosházi u. között). 1986. december 16-án 7.00— 15.00 óráig a Mátyás király utcában (Iskola utcától a Kerek! út felé a megbontásig). 1986. december 17-én 7.00— 15.00 óráig a Máriássy utcában (Iskola u.—Orosházi u. között). 1986. december 18-án 7.00— 15.00 óráig a Máriássy utcában (Iskola utcától a Kerek! út felé a megbontásig). Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. Démász Üzemigazgatóság Békéscsabai Kirendeltség Értesítjük a T. lakosságot, hogy Békéscsaba, Nagyrét 1398. sz. tanya (Lukoviczki) részére kisfesz, kábelt fek­tettünk, valamint Békés, Cseresznye, Csabai, Rákóczi és Petőfi u. részére gyalogátkelőhelyet építet­tünk, melyeket 1986. december 16-án FESZÜLTSÉG ALÁ helyezzük A létesítményeken elhelye­zett tárgyak érintése élet- veszélyes és tilos! Éémász-üzemigazgatóság, Békéscsaba Értesítjük a T. lakosságot, hogy 1986. december 16-án FESZÜLTSÉG ALA helyezzük Gyula, Felszabadítók Up. részére épített 20 kv-os kábelt. A létesítményeken elhelye­zett tárgyak érintése élet- veszélyes és tilos! Démász-üzemigazgatóság, _ Békéscsaba Nem volt magyar utasa a szerencsétlenül járt TU—134-esnek A berlin—sehönefeldi re­pülőtér közelében pénteken este történt repülőszeren­csétlenség 69 halálos áldoza­tot követelt. A Minszkből érkezett repülőgépen — a hivatalos tájékoztatás sze­rint túlnyomórészt NDK ál­lampolgárok — 73 utas és nyolcfőnyi személyzet tar­tózkodott. Az MTI túdósítójának kérdésére válaszolva a Ber­linben működő magyar kép­viseletek illetékesei elmond­ták: nem kaptak olyan tá­jékoztatást, hogy a gépen magyar utas lett volna. Otto Arndtnak, az NDK közlekedési miniszterének, a szerencsétlenség körülmé­nyeinek kivizsgálására ala­kult kormánybizottság elnö­kének tájékoztatása szerint az Aeroflot szovjet légitár­saság leszálláshoz készülő TU—134 típusú gépe a schö- nefeldi repülőtér leszállópá­lyájától három kilométerre, erdős területre zuhant. Mi­Otto Arndt, az NDK közlekedési minisztere meglátogatta a Berlin közelében lezuhant szovjet utasszállító gép életben maradt utasait vei a szerencsétlenség egy autópálya közvetlen közelé­ben- történt, a nagy erőkkel kivonuló mentők és tűzol­tók rendkívül gyorsan hoz­záláthattak a mentéshez, így bizonyosra vehető, hogy va­lamennyi túlélőt — 12 sze­mélyt — sikerült kimenteni a roncsok közül — mondta a miniszter. Már megtalálták a repü­lés adatait rögzítő, úgyneve­zett fekete dobozt, és az Aeroflot szakembereinek be­vonásával folyik ennek ki­értékelése. A kormánybizottság elnö­ke elmondta még, hogy a sohönefeldi repülőtér a sze­rencsétlenség bekövetkezé­sekor mind műszaki, mind meteorológiai szempontból fogadóképes volt. Mind a 12 túlélőt kórház­ban ápolják, s bár többnek az állapota súlyos, az orvo­sok véleménye szerint vala­mennyiük életét sikerül megmenteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom