Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
198(1. november 15., szombat NÉPÚJSÁG KULTURÁLIS MELLÉKLET A 33. Vásárhelyi Őszi Tárlat Hódmezö vásárhelyen. az. 1950-es és 1960-as évek fordulójától kezdve újraértelmezték a realizmust, építve az alföldi iskola örökségére. Ekkor az. ország haladó áramlatát jelentette az őszi tárlat. A '70-es években erős támadások érték Vásárhely s z.e 1 lemét. Elv idék i esedésse 1, beszűküléssel és földhöz ragadt realizmussal vádolták azokat a művészeket. akik nem voltak-hajlandók absztrakt müveket létrehozni. A támadások hatására évtizedünkben erőteljes nyitás volt tapasztalható: pályakezdő fiatalokat hívtak metí a szervezők, olyan alkotókat, akikről feltételezhető, hogy gondolkodásmódban kapcsolódni tudnak a kívánt karakterhez, de eleven szemléletükkel sokszínűbbé is tehetik az őszi seregszemlét. Megmaradt az arcéle a kiállításnak. amit az. ábrázoló és figurális megjelenítés jellemez. de közelebb került egymáshoz a szürnaturalizmus és az alföldi iskola örökségét őrző vásárhelyi realizmus. A korábbi években is ran Kot adott a művészek szántára az. őszi vásárhelyi tarlaton való szereplés. Az idén a bíráló bizottság szigora is hozzájárult ehhez, az eddigieknél kevesebb művet engedtek a kiállítás látogatói elé. Az adatok is tükrözik ezt a tényt: a beküldött grafikáknak és festményeknek kevesebb, ti plasztikai anyagnak valamivel több mint a fele és egy textil került bemutatásra. így összesen 247 mű látható. Megnőtt azoknak a müveknek a száma, amelyek csak többszöri értelmezés után ragadják meg a nézőt. Az 'álom. a fantázia a mostani seregszemlén erősödő tendenciaként van jelen, kiváltképp a festészeti és grafikai anyagnál. A törzs- gárda java azonban a leg- k< >nzek vensebbei i természet - elvű. poszt impresszión ist a irányvonal hive maradt. Németh Józsc/ továbbra is a farostlemez adta mintákra építi fel kompozícióit: ikonszerű időtlenség sugárzik a mezőgazdasági életképet ábrázoló öt festményéről. Az átlagosnál magasabb nézőpontból. emelt horizonttal tálalja mondandóit. Szálán Ferenc imp resszjon iszt i k us benyomásait rögzíti olaj- és temperaképein. Szita Gál tanyája című képén az ábrázolt téma finoman, levegősen tárul a néző elé, egv I elszabadul tabb szemléletű piktúra jeleként. Giczy János pasztelles hangvételű müvei morális erővel szólnak emberi kapcsolatokról (Édesanyánk. ..Al” emlékere). egy oldottabb formanyelven kifejezve a mondanivalót: az elődök iránti tiszteletet, szeretetek Patay László A tárgyalás című. politikai témájú művével már korábban sikert ért el Moszkvában, tudhatjuk meg a kiállítás katalógusából. Túl a politikai aktualitáson bravúros festői megoldások teszik értékessé a művész alkotását. Fejér Csaba naturális eszközökkel festett, fátyolosán szürke tónusú három képe közül a Gyerekek a vízparton hordoz tartalmas. emberi üzenetet. Ve- csési Sándor. I’irk János. Miskolczi László. Hézsö Ferenc. Kurucz /). István és Szurcsik János hagyományos szemléletű, valósághű piktúra követőiként mutatnak be romantikus alapálláséi életképeket. A fiatal festőgeneráció képviselőinek sikerét jelzi, hogy a Tornyai-plakettet Terik László kapta. Nagyméretű képein az olaj és a tempera eszközeit egyszerre alkalmazza — összhangot teremtve a kétféle (festői és grafikai) ábrázolásmódot kívánó technika alkalmazásában. Néha a faktúra is hordozhat valódi indulatot, teret adva humánus tartalmaknak. Kollár György és Tácsik János esetében érde- sebb, Krajcsovics Évánál pasztelles finomsággal megfestve. János házi Agnes. Kovács Tamás Vilmos. Kéri László az emberi alakok kontextusának k ont po n á 1 a - savai teremt drámai szituációkat. felvértezve a műveket festői erényekkel. A Békés megyei festőművészek közül Tóth Ernő munkajutalmat kapott három nagy lélegzetű művének igényes megvalósításáért, Két képén (Éjszakai capriccio. I-—II.) zenei témát dolgoz fel. továbbgondolva a Békés-Tarhoson látott alkotásait egy minőségibb színvonalon. sajátos. groteszk hangvételben. Koszta Rozália ugyancsak három művel szerepel, közülük az Ajtó Aj- tósfalván címűt megvásárolta a Művelődési Minisztérium. E képén nem csupán az ajtó és a háttér adta ritmus megjelenítésével kínál művészi izgalmat a festő, hanem a zöld és lila színek merész alkalmazásával is. Vágréti János biblikus ihletésű munkája (Megtérés) ősi emberi témát boncolgat. a már.a figyelmeztetően. A művész gondolata formákban is megtestesítődik, a szín. a vonal az elmélyült mondanivaló kifejezését szolgálja. Szereday Ilona üde olajképén (Visszatekintés) rég letűnt kultúrák nőideáljait komponálja egymás mellé, ironikusan utalva élethelyzetére. Csata György akvarell- jei (Erdélyi emlékek, I—II.) közül az egyiken a zöld. a másikon a vörös szín alkalmazásával kutatja a vízfesték lehetőségeit a táj arculatának kifejezésére. Az újnatu- ralista műfajt követő gyulai művesztelep tagjai közül Marosvári György egv. Szakáll Ágnes és Székelyhídi Attila két-két képpel van jelen. Az. utóbb említett művész Küszöbön című olajképe kiemelkedik a sorból, festői erényeivel. A szobrászok munkái között magas fokú mesterségbeli tudás és művészi érzékenység jellemzi Szabó Tamás bemutatott kisplasztikáit. Rátonyi József plasztikái, a vas és a bronz találkozásában rejlő kifejező erő lehetőségeit keresik a realizmus talaján maradva. Kiss György Színház című műve archaikus és mégis nagyon mai megfogalmazású mű. Bemutatott érmei (Gótika. I. II. III.) egy széthulló világ törmelékei közül kiemelt ép darabok; tisztelgésként az. emberi teljesítmény és egy művészeti kor iránt. Gáli Gábor nyolc érme áhítattal megmunkált alkotás: a szintézisre való törekvés letapintható kifejezni valói. Nagy Sándor Vágyakozás című márvány plasztikája egy formát összegző művész megnyilvánulása. A békéscsabai Varga Géza érmei azt bizonyítják, gondolkodó alkatú művész, akinek véleménye van tettekről, érzelmekről. drámai pillanatokról. Egyik éremsorozatán. (Jónás, II., IV, V.) a biblia világából merít témát, a másikon (Zenészek, II, III, V.) a zene gondolatkörében fogant müveket mutat be. A tárlat grafikai anyagára mondható el leginkább, hogy a látott valóságtól messze kerültek a megvalósult, rajzok. Almásy Aladár: szürreális lapjai eredeti világlátású. káprázatos vonalvezetésű művész megnyilvánulásai. Kiss Tibor ceruzarajzai azt bizonyítják, sokat tud az emberi test anatómiájáról, s ezt művészi átírással rajzolja meg. Igényesen kivitelezettek Czinke Ferenc. Kéri Imre. Engel Tevan István. Agotha Margit, Muzsnay Ákos és Zala Tibor kiállított grafikái. Megyénk művészei közül Fűlőp Ilona és Székel yhidi Attila egy-egy grafikája kerül bemutatásra a zsűri válogatása után. Ezen az őszi vásárhelyi tárlaton a konvencionális megfogalmazású, nívósán kivitelezett művek jelenléte mellett, a fiatalodás. és ezzel együtt a szürreális jellegű alkotások térhódítása friss szellemi izgalmakat kínál a látogatónak. Cs. Tóth János Varga Géza : 3ónás V. Székelyhídi Attila: Küszöbön — Simái Mihály : Átváltozások (a ..Vogul csodák” ciklusból) Magam varázslatját magam varázsoltam igéző igémet magamnak mormoltam fekete felszéllel szálldosván szálldostam holló alakjában fehér éjszakában hívtam Tórem isteni fűszálként hösködtem magként vitézkedtem egyszer tengeredtem másszor felhösödtem hívtam Torem istent kertem Tórem istent ha hogy eltörpültem megóriásodtam hahogy porszem voltam bizony csillag voltam magam varázslatját magam megáldottam s elátkozott voltam elátkozott mégis hívtam Tórem istent kértem Tórem istent — azt a hármas átkot azt a négyes átkot fordítsd vissza rólam olvasd vissza rólam legyek aki volnék fényesszemü sámán aki hitben voltam változik az ember evetté madárrá ha már nem változhat legszebb önmagává legszebb önmagává amig nem változhat sírjanak sírjanak az elvarázsoltak Koszta Rozália: Sánc utca I
