Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1986. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Kádár János találkozott Mihail Gorbacsovval Viktor Kulikov látogatása hazánkban A/. MSZMP főtitkárát Németh Károly köszönti a repülőtéren Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára november 12-éri Moszkvában találkozott Mi­hail Gorbacsovval, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkárával. A kölcsönös megértés és egyetértés jegyében lezajlott szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen nagyra érté­kelték az MSZMP és az SZKP sokoldalú együttmű­ködését és áttekintették fej­lesztésének lehetőségeit. Ki­emelték a két ország sokol­dalú, gyümölcsöző kapcsola­tai további bővítésének je­lentőségét. Véleményt cse­réltek a világpolitika, illet­ve a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom né­hány időszerű kérdéséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagországai testvérpártjai központi bi­zottságai első és főtitkárai­nak november 10—11. moszkvai találkozóján, teg­nap hazaérkezett Budapest­re. Kísérőiében volt Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezető­je. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Téli (elkészülés az utakon A télre való készülődésről tegnap a bicskei autópálya­mérnökségen sajtótájékozta­tót tartottak a Közlekedési Minisztérium szakemberei. Hegyi Kálmán főosztályve­zető elmondta, hogy telen­ként általában 200-300 millió forintot költenek az utakra. Mintegy 80-100 ezer tonná­nyi sót, ugyanennyi salakot, homokot szórnak ki a jeges, csúszós útszakaszokra, ezek­hez a munkálatokhoz és a hóeltakarításhoz több mint kétezer saját, illetve bérelt munkagépet, gépjárművet vesznek igénybe. A tájékoztatón a legtöbb szó természetesen az utak sózásáról esett; évről évre visszatérő téma, viták forrá­sa, hogy sózzák-e, vagy se az utakat. A szakemberek el­mondták: igaz, hogy kedve­zőtlen hatásai is vannak az utak sózásának, de egyelőre nincs olyan, üzemszerűen előállítható anyag, amely a sót helyettesíthetné. Minden­esetre törekednek arra, hogy a feltétlenül szükséges só­mennyiségnél ne kerülhes­sen több só az utakra. Ennek érdekében igyekeznek besze­rezni korszerű, a gazdaságos- sági, a környezétvédelmi és a biztonsági követelmények­nek egyaránt eleget tevő be­rendezéseket. s a személy­zetet is felkészítették a gon­dosabb munkára. A környe­zet fokozottabb védelme ér­dekében csökkentik a sóval szórt útszakaszok hosszát: míg 1980-ban még 10 800 ki­lométernyi utat sóztak Ma­gyarországon, addig az idén már csak 8,5 ezer kilométer­nyi utat jelöltek ki sózásra. Kizárólag ott használnak kü­lönféle kloridokat a síkosság elleni védekezésben, ahol naponta 3500 járműnél több közlekedik, valamint a ve­szélyes kanyarokban, az emelkedőkön és a csomó­pontokon. Az idei télen újfajta tech­nológiát vezetnek be, az úgynevezett nedvesített só­zást, amelynek lényege, hogy a sót kiszórás közben kalci- um-klorid oldattal permete­zik, ennek következtében a járművek nem tudják leso­dorni az útburkolatról a ki­szórt anyagot, tehát ne/n kell újra sózni. Egyelőre azonban az utak kezelőinek birtoká­ban mindössze 18 olyan be­rendezés van. amely megfe­lel ennek a módszernek az alkalmazására. Ismeretes, hogy különösen a hidakat rongálják a kü­lönféle kloridok, ezért az idén próbaképpen néhány hídon — így például a XIX. kerületi Nagy Sándor úti fe­lüljárón és Győrben három hídon — nem sóznak, csak kotorják a havat, illetve ha­gyományos szóróanyagokat, salakot, homokot használnak a csúszás ellen. Ezeken a helyeken természetesen már jó előre jelzik a közlekedők­nek, hogy megváltozott, út­viszonyokra számíthatnak, s így változtatniuk kell veze­tési módszerükön. Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egye­sített Fegyveres Erőinek fő- parancsnoka — Anatolij Gribkov hadseregtábornok­nak, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökének kísére­tében — egynapos munkalá­togatást tett hazánkban, amelynek során a Honvédel­mi Minisztériumban megbe­szélést folytattak Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszterrel. Viktor Kulikov és Anato­lij Gribkov tegnap elutazott Budapestről. Értelmiségi fórum Gyulán Eszmecserére invitálta a Szákszervezetek Megyei Ta­nácsa az értelmiségi mun­kakörben dolgozó szakszer­vezeti tisztségviselőket teg­nap, a gyulai SZOT-üdülő- be. A szakszervezeti mozga­lom legfontosabb tennivalói­ról Szelj ak György. SZMT- titkár mondott vitaindítót, aztán a fórum — népesnek aligha mondható — táboráé lett a szó. A vita nehezen indult, ta­lán azért, mert a jelenlevők úgy gondolták, most igen gyakran vizsgálják helyzetü­ket, gondjaikat, mi újat is tehetnének hozzá. Pedig igen érdekes lett volna, ha az értelmiségi és a szakszer­vezeti mozgalom kapcsolatá­ra, az itt jelentkező gondok­ra szűkítették volna le az eszmecserét, hiszen itt is vannak az erre a társadalmi rétegre jellemző sajátossá­gok. Néhány fontos, hasznosít­ható jelzés így is elhangzott. Megemlítették, hogy a moz­galmi tevékenységet nehe­zebb lesz a munkahelyeken végezni a munkaidő védel­mére született — egyébként helyes — rendelet miatt, hi­szen a munkaidő után min­denki igyekszik haza. Erre az új helyzetre feltétlenül módszerbeli változással kell' reagálni a szakszervezetnek. Volt, aki kétségeiről szólt, arról, hogy a jelenlegi hely­zetben egy vezetőnek, vagy szakszervezeti tisztségvise­lőnek egyre nehezebb eldön­teni, mely lépésével szolgál­ja a kollektíva, az egyén ér­dekeit helyesen. Az egyik hozzászóló a nagy szakmai egyéniségek eltűnését, illetve számuk csökkenését abban látta, hogy rosszabbodtak a munkakörülmények, az alko­tó tevékenység feltételei. Szükség lenne a tehetségek — társadalmilag megoldott — menedzselésére. Az oktatásügyben dolgozók gondjairól többen is szóltak. A lúlóradíj problémáiról, a tárgyi feltételek elégtelensé­géről. a magas osztálylétszá­mokról, amelyek mind a ne­velés. oktatás minőségének befolyásoló tényezői. Emlí­tették azt is, hogy a szak­munkásképzőkben még min­dig az a fő gond, hogyan ta­níthatnák meg írni, olvasni, számolni a fiatalokat. A ne­velési problémák között em­lítették meg, hogy egyre in­kább megszűnik a szülői kö­vetelés, igényesség, s mind­inkább a gyerek akarata ér­vényesül, ami nehezíti az is­kolai nevelést is. Az egyik könnyűipari vál­lalatnál dolgozó tisztségvise­lő az iparban tapasztalható gondokról beszélt, hangsú­lyozva, hogy tapasztalatai szerint nem a dolgozókon múlik az eredményesség, ha­nem a munka szervezettsé­gétől. az adott vállalat part­nereinek együttműködési fe­gyelmétől. Az egyik felszó­laló végezetül kiemelte, hogy sürgető feladattá vált az értelmiség szerepének nö­velése, s ezzel együtt önbe­csülésük visszaszerzése is, amely azzal érhető el, ha hisz abban, hogy az általa létrehozott produktum is ér­ték. Ez természetesen felté­telezi az értelmiség történel­mi szerepének vizsgálatát, újraértékelését is. (bse) Részvénytársasággá alakul az HGRIT Az 1987. január 1-től rész­vénytársasággá alakuló AG- RIT Innovációs Bank tervei­ről, elképzeléseiről tartott sajtótájékoztatót tegnap Szi- gethy Miklós igazgató. Az eddig betéti társulásként működő pénzintézet alaptő­kéjének megkétszerezésére 1,2 milliárd forint értékben, egyenként 500 ezer forintos névértékű részvényeket bo­csát ki. Ezeket azok a ha­zai gazdálkodó és társadal­mi, valamint költségvetési szervezetek jegyezhetik, aki­ket a hitelkérelem elbírálá­sakor az AGRIT előnyben részesít. Számukra a pénzin­tézet a banki szolgáltatások egész sorát díjmentesen vég­zi majd el és ezekkel kap­csolatban úgynevezett banki garanciát is vállal. Az AGRIT az új szerve­zeti formában is elsősorban a mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlesztési célki­tűzéseit kívánja támogatni a termelési eljárások, a mű­szaki fejlesztési eredmények bevezetésének, valamint új fajták előállításának és a gyártási folyamatok korsze­rűsítésének finanszírozásá­val. A pénzintézeti szolgál­tatások bővítésére 1987. ja­nuár 1-től hét vidéki város­ban — Debrecenben, Eger­ben, Győrben, Keszthelyen, Pécsen, Szarvason és Veszp­rémben — nyitnak újabb ki- rendeltséget. Az Agrárinnovációs Ban­kot három évvel ezelőtt ala­pították. Ez idő alatt mint­egy félezer vállalattal több mint 700 műszaki fejlesztési és vállalkozói szerződést kö­töttek. Egy-egy üzemrész lé­tesítéséhez, illetve gyártási folyamat korszerűsítéséhez az elmúlt években az Élgép­nek, a Szolnoki Húsipari Vállalatnak, a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­latnak, a Kerepestarcsai Szi- lasmenti Tsz-nek nyújtottak nagyobb mértékű hitelt. Heves megye bemutatkozik Békésben A békéscsabai Körös Szálló teraszát tegnap délután né­pi táncosok vették birto­kukba (képünkön). E műsor­ral vette kezdetét £ Heves megye bemutatkozik Békés­ben rendezvénysorozat. A két megye kereskedelmi és vendéglátóipari szakem­bereinek kapcsolata húszéves múltra tekinthet vissza. He­ves és Békés évenként fel­váltva mutatkoznak be egy­más megyeszékhelyein, e tájegységek jellemző áruival. Az utóbbi években a kapcso­lat tovább élénkült, s négy évvel ezelőtt a két megye idegenforgalmi hivatalai is jelentkeztek egymásnál kí­nálataikkal. A rendezvény célja, hogy a szakemberek tapasztalatot cseréljenek egymással, javul­jon a kereskedelmi munka színvonala, s fejlődjön a két megye árucseréje. A most kezdődő Heves megyei na­pok minden mozzanata is ezeket a célokat szolgálja. A Körös Szállóban szombatig gasztronómiai napok lesznek; ez idő alatt a Heves Megyei Vendéglátóipari Vállalat sza­kácsai „főznek majd ránk”. Az Univerzál Áruházban a szokásosnál lényegesen több a Heves megyei termék. Töb­bek között parádi kristály, a Hevesi Háziipari Szövetkezet hímzései, a Hatvani Ruha­ipari Szövetkezet gyermek- ruházati cikkei, a Gyöngyösi Ruhaipari Vállalat készruhái várják a vásárlókat. A 100- as ABC-ben is megszaporod­nak a Heves megyei élel­miszeripari termékek. (Re­mélhetőleg ez a kínálatbővü­lés nemcsak ideig-óráig tart.) Az idegenforgalmi hivatalok pedig kölcsönösen program- cserékről tárgyalnak. A hét végéig tartó rendez­vényt a Körös Szálló kister­mében Bágyi Imre, a Heves Megyei Tanács elnökhelyet­tese nyitotta meg. Fotó: Szőke Margit Papi békegyülés Békéscsabán Nélkülözhetetlen a párbeszéd folytatása Újszerű, a valós helyzetet őszintén feltáró megyei pa­pi békegyűlést rendezett a HNF megyei bizottsága teg­nap Békéscsabán. Szikszai Ferenc, a HNF megyei tit­kára köszöntötte az összejö­vetel résztvevőit, akik között ott volt Lóránt Vilmos, az .Állami Egyházügyi Hivatal munkatársa és Dénárt Imre Békés megyei egyházügyi titkár is. A nemzetközi és a ma­gyar békemozgalom idősze­rű kérdéseiről, a békekonfe­rencia előkészítéséről Bako­nyi József templomigazgátó, az OBT Katolikus Békebi­zottságának titkára tartott tájékoztatót. Az egyház és a társadalom viszonyával kap­csolatban megemlítette: nem mindegy, hogyan közelítjük meg ezt a témát. A legtöbb ember tudatában van a pozi­tívumoknak, s ezért inkább kerüljön előtérbe a negatív jelenségek okainak feltárá­sa, az erkölcsi értékek fej­lesztése és megszilárdítása. A szociális, családi és egyéb bajok együttes orvoslásakor nem restaurációról, vagyis nem az egyház elvesztett po­zícióinak v i sszaszerzésérő1 van szó, hanem az ország, a nép ügyének közös szolgá­latáról. A katolikus és pro­testáns egyházak politizálá­sa annyit, jelent, hogy kive­szik részüket a közéletből, tudniillik küldetésük az egész társadalomhoz szól. Nevezetesen: cselekvő és er­kölcsi értékeket hordozó jel­legük révén alkalmasak a párbeszéd folytatására. A tájékoztatóban és a hoz­zászólásokban többször utal­tak a marxisták és katoli­kusok budapesti tanácskozá­sára. Ezen — mint elhang­zott — szintén megfogalma­zódott, hogy a különböző világnézetű emberek hall­gassák meg egymást és fe­dezzék fel közös értékeiket egymásban. A békegyűlés további ré­szében Bereczki András, a megyei tanács osztályvezető­je a településfejlesztés kon­cepcióját ismertette megyénk papságával. —y —n Népművelők vándorgyűlése Veszprémben A Magyar Népművelők Egyesülete november 14—15- én ismét megrendezi — ez alkalommal Veszprémiben, a helyi területi szervezet se­gítségével — a szakma leg­jelesebb képviselőinek tu­dományos találkozóját, az MNE V. vándorgyűlését. A kétnapos tanácskozás címe önmagában is sokat sejtet: A társadalmi megújulás szol­gálatában — Innováció a közművelődésben. A holnap déli megnyitót követően — amelynek szónoka a tervek szerint Drucker Tibor, az MNE elnöke és Pusztai Fe­renc művelődési miniszter­helyettes lesz — hét téma­körben hatvanhárom gya­korló és kutató népművelő tart — várhatóan vitát és eszmecserét kiváltó — elő­adást. Köztük négyen me­gyénket képviselik; az or­szágos érdeklődésre számot tartó kísérleteik eredmé­nyeit ismertetik majd a több száz megjelent népművelő előtt. A hazai közművelődés kö­vetkező éveinek gyakorlatát is meghatározni képes ta­nácskozásról lapunk részle-i tes beszámolót közöl követ­kező lapszámaiban. (N. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom