Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

1986. november 13., csütörtök NÉPÚJSÁG Munkatalálkozó Moszkvában Közös erőfeszítések Moszkva ellensúlyozni fogja a SALT—II korlátainak átlépését 1. AUSGABE IEH3EHrrMIIWM »im« i 21 + TttT Tc'&0v _I nj szu Jrantfurtcr^iiiii.^fviES ZEITUNG FOB DEUTSCHLAND Igazi nagyfoarniátumú nemzetközi tanácskozásként regisztrálhatjuk a KGST-or- szágok első embereinek két­napos moszkvai munkatalál­kozóját. Világpolitikai ese­ményként méltathatnánk ak­kor is, ha napirendjén kizá­rólag gazdasági kérdések szerepeltek volna. A KGST ugyanis az Egyesült Álla­mokkal, a Közös Piaccal és Japánnal együtt a világgaz­daság egyik méghatározó té­nyezője. Belső kapcsolat- rendszerének korszerűsítése, a szervezet aktívabb és egy- behangoltabb fellépése vi­lággazdasági fórumokon és egyéb gazdasági tömörülé­sekkel — főként a Közös Pi­accal — folyó dialógusban, nem kevésbé világpolitikai téma, mint világgazdasági. Azok az erőfeszítések, amelyek a KGST-tagorszá- gokban a gazdasági mecha­nizmus továbbfejlesztése ér­dekében folynak, a külgaz­daság szféráját is érintjk. Nyikolaj Rizskov szov]et kormányfő a KGST bukares­ti 42. ülésszakán a külgaz­dasági tevékenység gyökeres átalakítását az intenzifikálás követelményeivel összhang­ban levő új gazdasági me­chanizmus kimunkálásának szerves részeként említette. Ezen a kormányfői szintű fórumon a KGST eredmé­nyeinek méltatása mellett az együttműködés hiányosságai­ra is rámutattak a delegá­cióvezetők: a formális és bürokratikus elemek jelenlé­tére, a határozatok megvaló­sításában tapasztalható „nagyvonalúságra” (Lázár György kormányfő használta kétségtelenül rosszalló érte­lemben ezt a kifejezést). Hangsúlyozottan jelentkezett az az igény, hogy az első­sorban kereskedelmi jellegű kapcsolatokról térjenek át a tagországok a termelési együttműködésre, aminek, ré­sze a közös beruházások megvalósítása. Több kor­mányfő is beszélt arról, hogy a munkamegosztásnak és a kölcsönös kereskedelmi for­galomnak teljes mértékben gazdasági alapokon kell le­bonyolódnia, és csak így ala­kulhat ki a KGST-országok igényes piaca. Lubomir Strougal csehszlovák kor­mányfő szerint a valutáris — ár-, hitel- és pénzügyi — kérdések megoldására tett intézkedések eddig csak igen csekély eredményeket hoz­tak, ám a döntéseket nem lehet tovább halogatni. A Bukarestben napirendre került témák tették szüksé­gessé a pártvezelők moszk­vai munkatalálkozóját, leg­alábbis részben. A. felmerült kérdések megválaszolása nem utolsósorban politikai akaratot igényel, legfelső szintű elkötelezettséget egy „áramvonalasabb” KGST- szervezet kialakítása mellett. Ilyen határozott a pártve­zetők munkatalálkozójáról kiadott rövid közlemény, amely leszögezi: a tanács­kozáson részt vevők „külön figyelmet fordítottak a gaz­dasági kapcsolatok további elmélyítésére, a gazdasági és la műszaki-tudományos együttműködés új, az eddigi­nél haladóbb formáinak ki­használására ...”, mindez — mint a közlemény is rámu­tat — a társadalmi-gazdasá- ^gi fejlődés meggyorsítását, a Színpompás külsőségek között nyitotta meg szerdán II. Erzsébet királynő az an­gol parlament új ülésszakát. Az alsó- és a felsőház együttes ülésén elhangzott hagyományos trónbeszédében — amely valójában a kor­mányfő törvényhozási prog­ramját körvonalazza — első helyen szerepelt a Thatcher- kormány elkötelezettsége Nagy-Britannia „saját vé­delmi erőinek fenntartása”, és a NATO-ban betöltendő aktív brit szerep mellett. A trónbeszédnek ez a lakosság életszínvonalának emelését szolgálja. A gazdasági együttműkö­dés javítása mindazonáltal csak egyik témája volt a moszkvai eszmecserének. A reykjavíki Gorbacsov—Rea­gan munkatalálkozó óta első ízben megtartott felső szin­tű tanácskozásukon a párt­vezetők a KGST határain túlra is kitekintettek. Ta­valy novemberben a genfi csúcstalálkozó után — igaz, akkor valamivel szűkebb körben — hasonlóképpen el­ső kézből kaphattak tájékoz­tatást Mihail Gorbacsovtól a szovjet—amerikai kapcsola­tok alakulásáról. Ez a moszk­vai találkozó tehát már egy jó hagyomány folytatásaként is értelmezhető. A reykjavíki munka­csúcstalálkozó óta eltelt idő­szak nyilvánvalóvá tette az amerikai magatartás ellent­mondásosságát. Egyfelől Rea­gan elnök és kormányzata igyekszik méltatni az izlandi találkozó hasznosságát, más­felől a Bécsben megtartott Sevardnadze—Shultz talál­kozó inkább visszalépést je­lentett, mint előrehaladást az amerikai magatartásban. A szovjet külügyminiszter ép­pen a moszkvai pártvezetői munkatalálkozó nyitó nap­ján tartott sajtóértekezletén meg is fogalmazta ezt a meggyőződését, jellemezve azt a nemzetközi légkört, amelyben a moszkvai fó­rum tanácskozott. Veszélyes tendenciák je­lentkeznek az amerikai poli­tikában. alaposan megtépá- zottan túljutva az időközi/ választásokon, az elnök és pártja a jelek szerint újra az ortodox reagan izmus, az erőpolitiká követésében lát­ja a siker titkát. Megkezdő­dött az MX-rakéták telepí­tése, ismét szó van arról, hogy Washington rövidesen végképp megszegi a SALT —2 szerződés korlátozásait. Max Kampelman amerikai küldöttségvezető ugyan „az eddigi legtermékenyebb” fordulónak nevezte a mos­tani genfi megbeszéléseket, ám a Reykjavik óta előter­jesztett amerikai javaslatok visszakanyarodást jelentenek az egyenlőtlen csökkentések — a szovjet szempontból hátrányos, ezért elfogadha­tatlan — amerikai fegyver­zetkorlátozási koncepciójá­hoz. Paul Nitze, az elnök le­szerelési tanácsadója pedig „semmi újat” nem lát a Genfben legutóbb előterjesz­tett új szovjet javaslatokban. E helyzetben különösen fontos volt a szocialista or-, szagok első embereinek kül­politikai konzultációja. A moszkvai munkatalálkozó résztvevői nemcsak a Reyk- javíkban Mihail Gorbacsov által képviselt álláspont tá­mogatására sorakoztak fel — tovább növelve a szovjet javaslatok súlyát —, hanem rövid közleményükben azt is aláhúzták, hogy az izlandi fővárosban felvázolt célok valóra váltása érdekében „növelni kell a közös erőfe­szítéseket”. Ez hosszú távra határozza meg annak a dip­lomáciai tevékenységnek az irányát, amelyből minden KGST-ország súlyának, kül- kapcsolatainak, hagyomá­nyainak megfelelően, de azo­nos törekvéstől vezérelve veszi majd ki a részét. Szászi József hangsúlya világos jelzés ar­ra, hogy a konzervatív kormány a brit nukleáris ütőerő megőrzését választási hadjáratának középpontjába kívánja állítani a teljes atomleszerelés mellett elkö­telezett munkáspárti ellen­zékkel szemben. A trónbe­szédben foglalt törvényhozá­si program szerény tartal­ma és mérete megerősítette a képviselők többségének azt a meggyőződését, - hogy az új ülésszak egyben az utolsó lesz az 1983-ban megválasz­tott parlament életében. Ha az Egyesült Államok hadrendbe állítja a 131-ik, robotrepülőgépeket hordozó B—52-es hadászati bombá­zót, akkor a Szovjetunió sem tartja magára nézve kötele­zőnek a SALT—II szerződést — mondotta szerdai sajtótá­jékoztatóján Moszkvában Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a szerződés fenn­tartásáért lép fel. A bombázó hadrendbe ál­lításával Washington átlépi a SALT—II megállapodás ál­tal a hadászati hordozóesz­közökre szabott korlátokat. Ezt a lépést csak a meglevő megállapodás lerombolására, a hadászati erőegyensúly megváltoztatására irányuló lépésként lehet értékelni — mutatott rá Geraszimov, s felhívta a figyelmet, hogy ha valamelyik amerikai fegy­„A társadalom és a párt ezentúl szigorúbb lesz a szo­cializmus törvényeinek meg­sértőivel szemben” — ezt Sztanko Todorov, a bolgár nemzetgyűlés elnöke mondta a bolgár parlamentben, an­nak az ülésszaknak a végén, amelyen egyebek között ki­egészítették és módosították a bolgár büntető törvény- könyvet. Ennek keretében 30 évre növelték a maximáli­san kiszabható szabadság­vesztés időtartamát olyan ügyekben, ahol a szocialista tulajdon kárára, különösen nagy értékben elkövetett bűncselekményekben vagy vesztegetésben találnak bű­nösnek valakit. A törvény- módosítás parlamenti vitája előtti időszakban nem kis feltűnést keltett a Zeme- delszko Znaméban, a Bolgár Népi Földműves Szövetség központi lapjában megjelent ..Patikamérleg a szavakhoz” című írás. A szerző, Vaszil Kinov nem konkrét bűnese­tekről tájékoztatta az olva­sókat, hanem szigorú önvizs­gálatra szólított fel. „írunk és beszélünk róla, a televí­zióban bemutatjuk a rossz kiszolgálást az üzletekben, a tanácsok fogadóóráin, az iro­dákban sőt a rendelőintéze­tekben. írunk és beszélünk Három magas rangú olasz politikai személyiség kihall­gatását kezdte meg Rómá­ban a palermói esküdtszék, amely a szicíliai szervezett alvilág, a maffia bűntetteit vizsgálja. Az esküdtszék tagjai azt próbálják kiderí­teni, hogy mi lehetett Al­berto Dalia Chiesa tábornok négy évvel ezelőtt történt meggyilkolásának a hátteré­ben, s hogy ezzel kapcsolat­ban milyen részletekkel tud szolgálni Spadolini hadügy­miniszter (aki akkor minisz­terelnök volt), Virginio Rog- noni volt belügyminiszter és Giulio Andreotti külügymi­niszter. Dalia Chiesa tábornok ko­rábban a terrorizmus elleni küzdelemben szerzett nagy érdemeket, és részben ennek hatására nevezték ki annak idején Palermo (Szicília székhelye) rendőrfőnökének. Rendkívül szoros összefonó­dást fedezett fel a különféle helyi intézmények, politikai pártok és a szervezett alvi­lág között, s ezért csak úgy tudott volna továbblépni, ha az ország központi szervei verkezési program ellent­mondásba kerül ezzel, vagy azzal a megállapodással, ak­kor ezeket a megállapodáso­kat egyszerűen elvetik. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió jú­nius 1-én felhívta a figyel­met arra, hogy ha az Egye­sült Államok áthágja a fegy­verzetekre meghatározott korlátokat, vagy a SALT—II szerződés más kikötéseit megsérti, akkor a Szovjet­unió mentesnek tekinti ma­gát a szerződés szabta köte­lezettségeitől, és intézkedése­ket tesz a hadászati egyen­súly megbontását célzó lépé­sek ellensúlyozására. Geraszimov egy kérdésre válaszolva közölte, hogy Szergej Szokolov honvédel­mi miniszter november 7-én betegsége miatt volt távol a Vörös téren tartott dísz­szemléről és felvonulásról. róla, bemutatjuk nyáron a nyári cipők, télen a téli ci­pők hiányát”. Aki néhány hónap alatt tanult meg csempézni vagy vízvezetéket szerelni, egy „vizsgálatért” tízszer többet kap, mint egy orvos. írunk a felduzzasztott létszámról, a rossz és rendszertelen közle­kedésről, a vesztegetésről, a nép tulajdonával való visz- szaélésről. írnak a helytelen lakáselosztásról, arról, hogy egyeseknél már a déduno­káknak is van lakásuk, mi­közben mások a gyerekeik­kel garzonokban, vagy vala­milyen padláson és pincében húzódnak meg. Sok ember többet gondol személyes jó­létére, mint a társadalomra, másokra. Elfelejtik, hogy milyen rendszerben élünk, milyen társadalmat építünk. „Eljött az ideje, hogy a szavakat patikamérlegre te­gyük, s tetteink legyen a tükrünk, a portrénk. Eljött az ideje, hogy ne fogjuk be fülünket, ne csukjuk be sze­münket a visszásságok lát­tán. Eljött az ideje, hogy kérlelhetetlenek legyünk sa­ját hibáinkkal szemben” — írta a Zemedelszko Znane című bolgár napilapban Va­szil Kinov. kiterjesztik hatáskörét. Dal­ia Chiesa ezért számos leve­let küldött az illetékes mi­nisztériumokba, az olasz kormányszervekhez, s azok­ban törvénybe iktatott ren­delkezéseket kért saját moz­gásterének bővítéséhez, a maffia elleni lépéseihez. Ezt a támogatást nem kapta meg a fővárosból, s így fel­merül az akkori vezető poli­tikusok felelőssége a mosta­ni maffiaellenes per során. A palermói bírók maguk utaztak fel Rómába a neves politikusok kihallgatására. Spadolini hadügyminiszter válaszaiban — ahogy azt a jelen levő ügyvédek el­mondták a sajtónak —‘ ki­fejtette: Dalia Chiesa kéré­sei bürokratikus ellenállások miatt nem érkeztek el hoz­zá, s ezért csak a tábornok halála után vált világossá, hogy meg kellett volna erő­síteni hatalmát. Spadolini hozzáfűzte azt is: az emlí­tett időszakban elvonta a politikai vezetés figyelmét a terrorizmus elleni harc, és az 1982 júliusi—augusztusi kormányválság. LYUKAS HORDÓVAL A NIAGARÁN Két ifjú amerikai annyira szeretett volna bekerülni a rekordok könyvébe, hogy megpróbált egy hordóban leereszkedni a Niagara víz­esésen. A hordó, amely rá­adásul lyukas is volt, poz- dorjává tört, de a két vak­merő ifjúnak sikerült meg­kapaszkodnia egy sziklában, a vízeséstől 200 méterre, ahonnan egy óra elteltével helikopterrel jöttek segítsé­gükre. 1901. október 24-én egy 43 éves tanárnak sikerült először lejutnia a Niagarán. Azóta még tízen próbálkoz­tak, de csak heten élték túl. MINI TÉVÉKÉSZÜLÉK A Citizen japán elektroni­kai cég szakemberei bejelen­tették egy hét centiméter át­mérőjű képernyős zsebtele­vízió sorozatgyártásának megkezdését. Az új minite­levízió előállításában leg­újabb típusú integrált áram­köröket használnak, félveze­tő anyagként pedig gallium­arzént, amelynek — a szak­emberek szerint — a mikro­elektronikában nagy jövője lesz. A Citizen cég televízió­ját minden hullámhosszon működő tranzisztoros rádió­receptorral látták el. SIVATAGOSODÁS A KASZPI-TENGER MELLÉKEN Három szovjet kutató koz­mikus felvételek segítségével tanulmányozta a Kalmük ASZSZK egyik tájegységé­nek, az úgynevezett Fekete­földnek az állapotát. Ezt a több mint 2 millió hektár területű, homokos talajú körzetet a nyugati Kaszpi- mellék és a keleti Elö-Kau- kázus állattenyésztői már régóta téli legelőként hasz­nálják. A kutatók a terület tanulmányozása során vizs­gálták az ötvenes és a hat­vanas években készített légi felvételeket, illetve a Szal- jut—6 és —7 űrállomások felvételsorozatait, továbbá a más-más időben ott dolgo­zó expedíciók kutatási ered­ményeit. A felvételek össze­hasonlításából és különféle számításokból derült ki, hogy míg az 1954—1958. közötti időszakban a Fekete-föld ökológiai rendszere egyen­súlyban volt, napjainkra nemkívánatos jelenségek mentek ott végbe. Az 1954— 1958. közötti időszakban a Fekete-föld legnagyobb ré­szét még termékeny legelők és kaszálók foglalták el, a hatvanas évek végére és a hetvenes évek elejére a túl­zott legeltetés és a homokos talajoknak füvesítés céljára való felszántása miatt nagy­arányúvá vált a talaj szél okozta eróziója, 1979—1984. között pedig már eltűntek a termékeny legelők, s a te­rületnek több mint egyhar- madát összefüggő futóhomok borítja. A kutatók azonnali hathatós intézkedéseket tar­tanak szükségesnek a talaj­erózió és a sivatagosodás megállítására. A SZOMORÚSÁG ÖREGÍT Manique Le Pocin Lafitte francia orvosnő olyan mód­szert dolgozott ki, amelynek célja az agy reaktiválása. A módszert, amely heti 90 per­ces agytorna-programból áll. arra a megállapításra ala­pozta, hogy az értelmi ké­pességek csökkenésére pa­naszkodó idős emberek 70 százaléka tulajdonképpen csak az elszigeteltség, a szo­rongás, a szomorúság áldo­zata. Le Pocin Lafitte dok­tornő szerint az ember élete végéig, akár 90, vagy 100 éves korig megőrizheti ér­telmi képességeit. A neuro­lógiai kutatások legújabb eredményei, amelyek szerint az idegszövetek regenerálód­hatnak, igazolni látszanak a francia orvosnőt. ALICE KÉPEI A londoni Christie’s cég decemberben megtartandó aukciójának érdekes darabja lesz az a néhány rajz, ame­lyet Lewis Carrol ajándé­kozott annak idején annak a kislánynak, aki Alice alak­jának megformálására és az Alice csodaországban meg­írására ihlette. A rajzok leg­nagyobb része a Brit Nem­zeti Múzeum tulajdonát ké­pezik. FEJFÁJÁS Nagy fejfájást okozott egy londoni találkozón lezajlott vita, amelyen 35 ország 400 orvosa és tudósa vett részt. A vita fő témája: hatékony orvosságot találni a fejfájá­sok leküzdésére. Az elhang­zott 50 jelentés rámutat, hogy nehezen határozhatók meg a fejfájás pontos okai, és bármilyen napi tevékeny­ség migrént okozhat a szó­ban forgó személy érzékeny­ségétől függően. A találkozó célja különben az volt. hogy pontosan meghatározza, mi váltja ki e reakciót. Az el­ső dokumentum, amely mig­rénes esetet jegyez fel. 3500 évvel ezelőtt született az ókori Görögországban. Egy résztvevő kijelentette, hogy szerinte azóta sem értek el haladást e jelenség megma­gyarázásában. „KORDÁBAN tartott FOLYAM” Az óriási vízhozamú Changjiang (Yangce) folyam termékeny, fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező vidékek mentén folyik. Az utóbbi időben főbb mellékfolyóival együtt egy valóságos gát­rendszer közé terelték. A „kordában tartott” folyam így ritkábban okozhat nagy áradásokat, erejét pedig ví­zi erőművek hasznosítják. A Geznouba-szorosban, a Yangce folyamon épített ví­zi erőmű első üzembe he­lyezett részlege például már 2715 ezer kW energiát ter­mel. LOPÁS Az egyik legnagyobb mel- bourne-i gyűjteményből több festményt elloptak, amelyek értéke összesen kétmillió dollárra emelkedik. Az el­tűnt alkotások között van Paul Gauguin három fest­ménye és Eugéne Boudin egv képe. BARÁTOM, PICASSO A római Medici palotában Barátom, Picasso címmel rendezte meg fényképkiálli- tását Clergue francia fotó­művész. Clergue száz képet állított ki, valamennyi a fes­tőt ábrázolja életének külön­böző szakaszaiban. Ez a ki­állítás egyébként csak a kez­dete annak a nagyszabású, filmvetítésből és tanácskozá­sokból is álló rendezvény- sorozatnak, amelynek fény­pontja a Picasso című kiállí­tás lesz, ahol a mester éle­tének utolsó tíz évében ké­szült alkotásokat mutatják be. ÖNGYILKOS ROBOT A francia Times beszámol az első robot-öngyilkosság­ról: az Ohio állambeli North-Baltimore város egyik textilgyárában a közkedvelt robot enyv helyett egy doboz nagyon savas oldatot „raga­dott meg”, és mindeifki meg­döbbenésére ráöntötte saját elektronikai berendezésére. Trónbeszéd Londonban Szigorodnak a törvények Bulgáriában Maffia-per olasz miniszterekkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom