Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

1986. november 5., szerda — Személyes példamutatás a nevelésben Harminc esztendeje alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány (Folytatás az 1, oldalról) amikor nyíltan és félreérthe­tetlenül kinyilvánították: gyökeresen szakítanak az MDP politikájának hibáival; ugyanakkor határozottan szembefordulnak az egymás­sal szövetkezett revizionista és ellenforradalmi erőkkel. Kinyilvánították, hogy a párt és a munkás-paraszt kor­mány ilyen elvi alapokon áll, kétfrontos harcot indít, és elsőrendű kötelességének tekinti a népi hatalom, a szocializmus vívmányainak megvédését, a népköztársa­ság törvényes rendjének helyreállítását. Célja a szo­cializmus egészséges elveken alapuló építésének folytatá­sa, pozícióinak erősítése a szocialista országok közössé­gében. Történelmi tanulság, hogy a szocializmust felépíteni csak nemzeti összefogással lehet. A szocialista társada­lom valamennyi becsületes és hazáját szerető ember számára épül, és részvételét igényli. Ezért meg kellett bé- külnünk egymással, és érte­nünk kellett egymást — be­csületes magyaroknak — e hazában. Az egyik legna­gyobb érték, amit népünk az elmúlt 30 év fejlődésében felmutathat, hogy megosztott nemzetből egységes nemzetté kovácsolódott. Harminc év­vel ezelőtt érdekellentétektől szétzilált, tudatában megza­vart, érzelmeiben felzaklatott és sérelmektől szenvedő nép voltunk. Ám a kishitűek is­mét korán indultak temetni nemzetünket. Pártunknak, a magyar kommunistáknak új­ra volt erejük szembenézni a valósággal, tanulni a tapasz­talatokból, és új politikáju­kat megvalósítva, cselekvésre vezetni a dolgozókat. A he­lyes politika, a társadalmi aktivitás, és a fellendülés alakította ki az újkori törté­nelmünkben példa nélkül álló nemzeti közmegegye­zést, a szocialista egyetértést hazánkban. Az ellenforradalmi válság keletkezésének, az abból ki­vezető politikai küzdelem­nek, a szocializmus megvé­désének és megújulásának tanulságai nem évülnek el. Most és a jövőben is világo­san kell látnunk, hogy a tragikus helyzetből való ki­bontakozás és a későbbi elő­rehaladás legfontosabb zálo­ga az volt, hogy az MSZMP képesnek bizonyult szakítani a szocializmus ügyét végve­szélybe sodró politikával, de megvédte a nép alkotó mun­kájával létrehozott értékeket. Nem gondoljuk, hogy a fej­lődés során többé nem kell kritikus helyzetekkel szembe­néznünk, de kötelességünk, hogy a tanulságokat meg­szívlelve, a kritikus helyze­teket időben, a szocialista nemzeti egységet folytonosan újrateremtve feloldjuk. Akik harminc évvel ezelőtt része­sei voltak a szocializmus megvédéséért és megújulásá­ért folyó harcnak, ezért is küzdöttek. Az utódok nemze­dékeinek ezzel az örökséggel kell híven sáfárkodniok — mondotta befejezésül Berecz János. A tanácsülést követően ko- szorúzási ünnepséget tartot­tak az épület előcsarnoká­ban, a forradalmi munkás­paraszt kormány megalaku­lásának emléket állító már­ványtáblánál. Elhangzott a szózat, majd az MSZMP Központi Bizottsága és Szol­nok megyei bizottsága nevé­ben Berecz János és Majo­ros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára; a mi­nisztertanács képviseletében Czinege Lajos és Papp La­jos helyezett el koszorút. El­hozták virágaikat a megye párt- és állami szervei, a helyi társadalmi és tömeg­szervezetek, a fegyveres erők és testületek küldöttei is. A megemlékezés az Inter- nacionáléval ért véget. (MTI) Tegnap pedagógusok, szü­lők, egészségnevelők és ta­nulók részvételével ülést tartott a HNF megyei elnök­ségének társadalompolitikai munkabizottsága Békéscsa­bán. Ezen dr. Szepesi Ildikó tanár, a családpolitikai cso­port vezetője A családi élet­re nevelés helyzete a Békés megyei középiskolákban cí­mű előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést fűzött. Elöljáró­ban köszönetét mondott az oktatási-nevelési intézmé­nyeknek és mindazoknak a személyeknek, amelyek, illet­ve akik a kérdőívek kitölté­sében közreműködtek. A 19 témakört felölelő válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek 14 százalékának esetében úgy­nevezett „csonka családról” van szó. Ezzel kapcsolatos az írásos anyagban található megállapítás: az egyedül maradt anyára vagy4 apára sokkal több feladat hárul, mint a gyermeküket (gyer­mekeiket) közösen nevelő szülőkre. Az ülésen részt vett és felszólalt Kovácsáé Decsi Margit, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának főmunka­társa, aki a más megyékben szerzett tapasztalataira utal­va megemlítette, hogy saj­nos sok szülő pedagógiai kulturáltsága nem megfelelő. Javasolta, hogy a pedagógu­sokat is fel kell készíteni a családi életre neveléssel ösz- szefüggő munkára. Dr. Ja- kubecz Sándor főorvos azt kifogásolta, hogy az egyéb­ként jó tankönyvnek számí­tó Nővédelem, családtervezés c. könyvet nem lehet kapni, valamint „hiányzik a peda­gógus jelenléte” ebből a ki­adványból. A téma időszerűségét és fontosságát bizonyította az elhangzott számos észrevé­tel, javaslat és hozzászólás, s ezek egy része a személyes példamutatás szükségességé­re vonatkozott a nevelés kér­désében. _y __n E mlékülés az oktatási igazgatóságon Elsősegély a pingponglabdának Természettudományi hét megyénkben Az MSZMP Békés Megyei Bizottságának oktatási igaz­gatósága és a Békés Megyei Tanács V. B. tudományos koordinációs szakbizottságá­nak társadalomtudományi al­bizottsága tudományos em­lékülésre hívta tegnap a párt- és tömegszervezetek vezetőit, a mozgalmi emlék­gyűjtemények kutatóit és a történelmi sorsfordulók vete­ránjait. A tanácskozás témá­ja: Békés megye 30 éves fej­lődése 1956—1986 között. Az oktatási igazgatóság békéscsabai épületében Nagy Jenő, az MSZMP Békés Me­gyei Bizottságának titkára nyitotta meg az emlékülést. „A mai nap, november 4-e nevezetes dátuma legújabb kori történelmünknek. Olyan, amelyet még nem tanultunk meg kellően tisztelni, amely­re népünk még nem fordí­tott kellő figyelmet, miköz­ben más történelmi jelentő­ségű dátumaink beilleszked­tek közgondolkodásunkba. Mai tanácskozásunk nem az akkori események felidézé­sével igyekszik méltó lenni a dátumhoz, a 30 évvel ezelőt­ti sorsfordulóhoz, hanem azoknak az eredményeknek a számbavételével, amelyek belőle fakadtak. A magyar nép felemelkedésének leg­jobb hagyományait folytatva értünk el ma is biztosan történelmi jelentőségűnek ér­tékelhető eredményeinkhez. Ezek után köszöntötte az elnökség tagjait, köztük Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát és Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét. A bevezető előadást Szabó Miklós tar­totta. — Ezekben a napokban sok szó esik legújabb kori történelmünknek azokról a vészterhes napjairól, amikor három évtizeddel ezelőtt a fegyveres ellenforradalom közvetlen veszélybe sodorta a szocializmus építésének és hazánk függetlenségének egymástól elválaszthatatlan ügyét — mondotta. Megtör­téntét a régi pártvezetés po­litikájának súlyos torzításai, megbocsáthatatlan hibái, a revizionizmus hamis alterna­tívái és árulása tették lehe­tővé, amit az országon kí­vüli és belüli ellenség a ma­ga javára és hazánk, né­pünk kárára ki tudott hasz­nálni. Egyre nyíltabban lé­pett színre az ellenforrada­lom restaurációs, a szocialis­ta vívmányok teljes felszá­molását célzó programja. De november első három nap­ján más is történt: az új forradalmi ellentámadás elő­készítése. A párton és a társadalmon belüli egészsé­ges erők megértették, hogy történelmi szükségszerűség szakítani az ellenforradalom­Szabó Miklós az első előadó mai paktáló kormánnyal, hogy új kormányt kell ala­kítani. Azok a tapasztalt és sokféle módon kipróbált forradalmárok, akik Kádár Jánossal az élen létrehozták ezt a kormányt, roppant ne­héz helyzetben mérhetetle­nül nagy feladatot vállaltak és teljesítettek. Népünk 1956. november 4-e után újra ne­kiláthatott a szocialista épí­tés nagy munkájának. Az új kormány, és a néhány nap­pal később szerveződő MSZMP történelmi érdeme, hogy vállalta a szakítást az­zal, ami rossz volt, a folya­matosságot és a megújulást. Ismeretes, hogy a felsza­badulás előtt Békés megye mind gazdasági fejlettségé­nek színvonalát, mind né­pességének alacsony foglal­koztatottságát, lakáshelyze­tét, egészségügyi és kulturá­lis ellátottságát tekintve az ország egyik legelmaradot­tabb területe volt. Kétségte­len, hogy jó néhány mutató­ban még napjainkban is a megyék sorrendjének az utolsó harmadában vagyunk, annak ellenére, hogy az ön­magunkhoz mért fejlődésün­ket bátran nevezhetjük tör­ténelmi léptékűnek. Megyénkben a szocialista ipar termelése az 1950-es évek elejéhez viszonyítva mintegy nyolcszorosára emel­kedett. A mezőgazdaságban átlagosan 3-4-szer annyi bú­zát, kukoricát termelünk, mint a felszabadulás előtt, az állattenyésztés pedig még ennél is dinamikusabban fej­lődött. A teljes foglalkoztatás megvalósítása mellett egy korszerűbb foglalkoztatási szerkezet alakult ki. 1949- hez viszonyítva az iparban dolgozók aránya csaknem négyszeresére növekedett, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig mintegy felére csök­kent. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme az orszá­gos 3,5-szereshez hasonló mértékben emelkedett. Üj iparágak jöttek létre: a szénhidrogén-bányászat, üveggyártás, tartósítóipar, híradástechnikai ipar. Mér­séklődtek az ipar elhelyezke­désében lévő különbségek: jelentősen előrehaladt Szeg­halom és Mezőkovácsháza térségének iparosítása is. Ha nem is kielégítő mértékben, de fejlődött a közúti és vas­úti hálózat, s az utóbbi években dinamikusabbá vált a távbeszélő-hálózat fej­lesztése is. Az előttünk járó nemzedé­kek, vezetők és beosztottak gazdag, továbbfejlesztésre alkalmas művet hagytak ránk. Ügy gondolom, hogy most akkor járunk el helye­sen, ha nem vélt és valós sérelmeinket hangoztatjuk úton-útfélen, hanem me­gyénk adottságaira, anyagi és szellemi erőforrásaira építve közösen gondolkodva és cselekedve ma és holnap mindenki a maga munkájá­ban megtesz minden tőle tel­hetőt Békés megye további gazdasági, társadalmi fel- emelkedéséért — zárta gon­dolatait az előadó. A tudományos tanácskozás következő előadója dr. Be- reczki Elemér, az oktatási igazgatóság igazgatója volt. Békés megye társadalmának szociális és strukturális vál­tozásairól szólt, öt követően Kovács Ferencné, a megyei pártarchívum vezetője be­szélt a politikai rendszer, a szövetségi politika, a nem­zeti egység, a szocializmus szolgálatában témakörről. Lehoczky János, az OKI tan­székvezetője a pártélet fej­lődéséről tartott előadást, majd Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára beszélt az ifjúsági mozgalom elmúlt három év­tizedéről. A munkásőrség szerepéről a konszolidáció idején és napjainkban Kúsz­tál Kálmán, megyei parancs­nokhelyettes tartott előadást. Dr. Karaba György, az OKI munkatársa a marxista—le­ninista ideológiát megzavaró nézetek hatásait elemezte. A nemzetiségekről szólt dr. Váczi Róza tanszékvezető ta­nár. Az emberi tényezők szerepéről a politika alakí­tásában dr. Szőnyi Ernő tan­székvezető tanár beszélt a je­lenlevőknek. A pártiskolai oktatás fejlődésére dr. Cseuz Imre, a DATE Szarvasi Fő­iskolai Karának docense em­lékeztetett. Dr. Szűcs Alajos tanszékvezető tanár Békés megye iparának 30 éves fej­lődéséről, a továbblépés le­hetőségeiről szólt. Szabó Fe­renc, az OKI tanára a me­gye mezőgazdaságának fejlő­dését elemezte. Befejezésül a gazdaság és a politika egymásra hatásá­ról, a pártirányítás jelentő­ségéről beszélt dr. Kibédi Varga Lajos, a megyei párt- bizottság munkatársa. A tanácskozás zárszavá­ban dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára eredményesnek értékelte az elhangzottakat: „Szándékunk az is volt — mondotta —, hogy tisztelegjünk eredmé­nyeink felmutatásával a tör­ténelmi jelentőségű sikere­ket hozó 30 év kemény mun­kája, előtt, s a harcostársa­ink előtt, akik ezeket az eredményeket létrehozták, akik közül személyesen is je­len vannak itt. Tudjuk, hogy feladatok, gondok sokasága tornyosul előttünk, de az ed­digi eredmények láttán még­is bizakodhatunk.” B. Zs. • * * * Tegnap délután a Békés Megyei Tanács nagytermé­ben a tanács apparátusi párt- bizottsága ünnepi megemlé­kezést tartott a nagy októ­beri szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából. A rendezvényen Sudár Iván, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság titkára mondott beszé­det. A megemlékezésen meg­jelent Nagy Jenő, a Békés megyei pártbizottság titkára és Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese. Hétfőn, kora délután diá­kok gyülekeztek Békéscsa­bán a Kémény Gábor Szak- középiskola egyik szaktan- termében. Egy órácskát szántak az ismeretterjesztő előadásra, s nem hiába. Var­ga Lajos, a TIT kémiai szakosztályának elnöke értő irányításával tanúi lehettek a durranógáz detonációjá­nak, az elrepedt pingpong- labda acetonos elsősegélyé­nek, és még sok egyéb lát­ványos kísérletnek. Nagy élvezettel nézték a sok „csodát”, mit sem tudva arról, hogy e kémiai kísér­leti délután csupán egyik, nyitó programja volt a TIT Békés Megyei Szervezete biológiai, fizikai, kémiai és matematikai szakosztálya ál­tal rendezett természettudo­mányi hétnek. Tegnap, no­vember 4-én, többek között, Szeghalmon, a Péter And­rás Gimnáziumban rendez­tek hasonló kísérleti dél­utánt. A gyulai Erkel Gim­náziumban az idegélettani alapfogalmakról, az Oroshá­zi 3. Számú Általános Isko­lában Naprendszerünk boly­góiról, Mezőkovácsházán a könyvtárban pedig a számí­tógépről és jövőjéről hang­zott el előadás. Ma két környezetvédelmi téma kerül az ismeretter­jesztő előadások napirendjé­re Gyomaendrődön a gimná­ziumban és Mezőkovácshá­zán a könyvtárban. Ugyancsak a mezőkovács­házi könyvtárban érdemes összejönniük november 6-án mindazoknak, akiket érdekel Tankönyvverseny A nemrég megkezdődött tanévre készült tankönyvek előállításában részt vevő nyomdák versenyének ered­ményhirdetését és a díjki­osztó ünnepséget kedden rendezték meg Budapesten a Művelődési Minisztérium épületében. A tankönyvverseny értéke­lésekor elhangzott: a tan­könyvek — még a terven felül megrendeltek is — időben elkészültek, csupán egyetlen könyv, a gimnazis­táknak szóló Műalkotások elemzése című készült el ké­sőbb — papírbeszerzési gon­dok miatt. Valamennyi nem­zetiségi tankönyv is eljutott augusztus elejére az isko­lákba. A nyomdák összefo­gásának eredményeként a termelés folyamatossá vált, így már az elmúlt év végén több mint százféle kiadvány készült el. A Tankönyvkiadó részére 18 nyomda, illetve a a város parkosításáról, gé­pesítéséről szóló beszámoló. Szarvason pedig ezen a na­pon este 18 órától a meteo­rológiai obszervatóriumot mutatják be az érdeklődők­nek. November 8-án, a termé­szettudományi hét kereté­ben a szarvasi szakmunkád képző intézetben Varga László, a TIT mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi szakosz­tályának tagja beszél az egészségre káros szokások­ról. Gazdag program ígérkezik hétfőre is. Hogy csak né­hány címet említsünk a Gyulán, Orosházán, Csorvá- son, Békéscsabán és Békés- szentandráson elhangzó elő­adásokból : „A legmagasabb idegi működés”, „A vitami­nok szerepe életünkben”, „Számítógép-programozás”, „Sportolási lehetőségek Bé­kés megyében”, „Vegyi anya­gok okozta károsodás elleni védekezés” ___ K edden, november 11-én 11 órakor Boros Mihály, a TIT biológiai szakosztályá­nak tagja „A környezet- szennyezés hatása az életkö­zösségekre” címmel tartelő­adást a gyulai Erkel Gimná­ziumban. a TIT Természet- tudományi Stúdiójában pe­dig a Naprendszer bolygói­ról lesz szó, délután 3 órá­tól. A természettudományi hét záró programja november 12-én lesz Eleken a műve­lődési házban, ahol az em­berré válás újabb értelme­zéséről lesz szó. Váci utcai fényszedőközpont — az előregyártott kötetek­kel együtt — 546-féle tan­könyvet nyomtatott, csak­nem 28 millió példányban. A szakkiadók részére a nyomdák 290-féle tanköny­vet készítettek, mintegy 900 ezer példányban. A tervek­ről szólva elmondták: az ágazat szakszervezetének ja­vaslatára a szállítási határ­időt és a minőséget jövőre pontosabban rögzítik. Áz el­képzelések szerint az általá­nos iskolai tankönyvek ápri­lisig, májusig, a középiskolai és a később megrendelt ki­adványok legkésőbb júniusig elhagyják a nyomdákat. A tankönyvverseny elbírá­lásánál figyelembe vették a nyomdák vállalási kedvét és a munkák összetettségét is. Az idén kiemelkedő munkát végzett a Dabasi, az Alföldi, a Pécsi Szikra, valamint a Zrínyi Nyomda. A közönség soraiban a veteránok Fotó: Szőke Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom