Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-28 / 280. szám
NÉPÚJSÁG 1988. november 28., péntek ,99 „II tizenéveseket általában nem tekintik partnernek' Interjú Králikné Cser Erzsébettel, a KISZ KB titkárával A KISZ kongresszusa után észrevehető, hogy S KISZ KB vezetői módszeresen járják az országot és sorra keresik fel a különböző középiskolákat. Mi ennek a „kirajzásnak” a magyarázata? — tettük fel az első kérdést Králikné Cser Erzsébetnek, a KISZ KB titkárának, aki a közelmúltban gyulai és szeghalmi KISZ-vezetőkkel, KISZ-esckkel találkozott. — A korábbinál valóban gyakrabban járjuk az országot, hogy a KISZ kongresz- szus által meghirdetett megújulási törekvésekhez szövetségeseket, társakat keressünk, és agitáljunk a konkrét, helyi feladatok mihamarabbi végrehajtására. De ezek a tapasztalatcserék jó alkalmat teremtenek a máshol is hasznosítható kezdeményezések megismeréséhez. Betekinthetünk a helyi elképzelésekbe, megvitathatjuk hogyan léphetünk tovább. Adandó esetben pedig mozgalmi eszközökkel segíthetjük az általunk helyesnek vélt szemlélet kialakítását. Egyszóval ezek a „kirajzások” a kongresszusi határozatok végrehajtását szolgálják. — Különösen a tizenévesek körében tapasztalható, hogy a KISZ XI. kongresz- szusának határozatait, a megújulási törekvéseket egyfajta bizonytalansággal fogadták és kezelik ma is. Az az érzésem, hogy nem egyszer elbizonytalanodnak, amikor a konkrétan „hogyan tovább” kérdésre kellene válaszoljanak. — A kongresszuson elfogadott tizenévesek-progra- mot nem szabad egy olyan sablonnak kezelni, ami az ország valamennyi középiskolájára automatikusan ráhúzható. Az egyes középiskolákban differenciáltan léphetünk előre a mozgalmi munkában, hiszen más-más feltételekkel találjuk magunkat szemben. Ogy is fogalmazhatnék, hogy ahány középiskola, annyi konkrét megújulási programot kell a KlSZ-eseknek kidolgozniuk. A legfontosabbnak a szemléletváltozást tartom. Sajnos a tizenéveseket általában nem tekintik partnernek. Feladatokat adunk nekik — amelyekről úgy gondoljuk, hogy testreszabot- tak —, holott a közös teendőinket kellene megvitatni velük. Egy olyan KISZ-t akarunk, amelyben érdemes tagnak lenni. Szeretnénk elérni, hogy mozgalmunk valóban vonzó legyen a tizenéveseknek és valóban rangot jelentsen a KISZ-tagság. Azt hiszem, hogy ezt csak akkor érhetjük el, ha a fiatalok ráébrednek, hogy igenis részesei a környezetük, a jövőjük alakításának és ha az iskolai pártszervezet partnerének tekinti a KISZ-eseket, számít rájuk a feladatok megfogalmazásában, a problémák feltárásában és természetesen a megoldásban is. Egy ilyen felelősségteljes magatartásra ‘kell képessé tegyük a tagságot, amit csak a mainál politikusabb KISZ- szervezettel valósíthat meg. — „Politikusabb KISZ-t akarunk” — szinte már szlogenné vált ez a megállapítás. Mégis — csakúgy mint a „megújulás” jelszó körül — megfigyelhető a bizonytalanság. — Az eddiginél politikusabb KISZ nem azt jelenti, hogy kétszer annyi politikai vitakört kell tartani, hanem azt, hogy megfeleljünk az előbb említett fokozott igényeknek. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség meghirdette, hogy megújul. De vajon a társadalmi környezet igényli-e ezeket a törekvéseket? — A párt ifjúságpolitikai állásfoglalása feladatul tűzte, hogy tevékenységünket folyamatosan igazítsuk hozzá a változó társadalmi és gazdasági körülményekhez. A mozgalmunk új és új válaszokat adjon a valóság által fölvetett új és új kérdésekre. Azaz felismertük ezt az objektív társadalmi és gazdasági szükségletet, ezért a megújulás nem kampány- szerű, hanem folyamatos mozgalmi célunk. A párt ifjúságpolitikai állásfoglalása a KISZ kongresszus határozataival kiegészítve — a sajátos ifjúságpolitikai feladatokkal foglalkozik. De az ország előtt álló gazdasági és társadalmi célkitűzések megvalósításában a társadalom valamennyi szervezetének, intézményének, egységének és tagjának megvan a feladata. A társadalmi környezetünk tehát maga is változásra érett és változik is, ezért elvileg igényli a törekvéseinket, igaz, a KISZ-nek aktívan közre kell működni a változtatásban. — Segítség, vagy hátrány, hogy az új oktatási törvény is ez idő tájt lépett életbe? — Az új oktatási törvényben lefektetett elvek mindenképpen segítik szándékaink megvalósítását. Az oktatási tárcát természetes szövetségesünknek tekintjük, hiszen a pedagógusok segítsége nélkül nem válhatnak valóra terveink. — A KISZ-tagsággal szembe állított magasabb követelmények maguk után vonják — törvényszerűen —, hogy a KISZ lemond a fiatalok egy részéről. Vagy azért, mert a szervezet nem tartja méltónak őket a tagságra, vagy azért, mert ők nem akarnak az új feltételek mellett KISZ-tagok lenni. Ki foglalkozik velük a jövőben, illetve ki válaszolja meg az általuk felvetett, érzett valós kérdéseket, problémákat? — A már említett ifjúság- politikai állásfoglalás a különböző szervezeteknek feladatul adja, hogy alakítsanak ki olyan struktúrákat, amelyekben ezek a fiatalok megtalálják az önmegvalósítás lehetőségeit. A középiskolákban ezt a célt szolgálják a most alakuló önszerveződő, öntevékenykedő diákkörök. A diákkörök működési feltételeinek megteremtése állami feladat, de a KISZ szorgalmazza, ösztönzi ezek létrehozását, támogatását. — Végül egy kérdés arról, hogy minek köszönheti a tizenéves korosztály, hogy a KISZ mozgalmi munkájában előtérbe került? — Azért foglalkozunk hangsúlyosan a tizenévesekkel, mert ők a legfogékonyabbak az újra. Erre a korosztályra tömegesen tudunk hatni. A politikához való viszonyunk középiskolás korban kezd kialakulni. Hazánk jövője szempontjából is fontos, hogy ebből a korosztályból minél több embert megnyerjünk, vonjunk be mozgalmunkba. — Köszönjük a beszélgetést. Lovász Sándor Tanácskozott az mkoholizmos Elleni Bizottság November 27-én tartotta meg soron következő ülését a gyulai József Attila Tüdőgyógyintézet alkohológiai részlegén a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának alkoholizmus elleni munkabizottsága. Elsőként dr. Marsai György főorvos beszámolóját hallhatták a jelenlevők a gyulai kórház 75 ágyas alkohológiai részlegének munkájáról. Fő feladatuknak tekintik az itt dolgozók az önkéntes elvonókúrára jelentkezettek és a beküldöttek kezelését, rehabilitációjuk előkészítését; az alkoholos elmezavarok megelőzését; az ittas személyek kijózanítását és a megye betegellátásának összehangolását. Ezt követően dr. Csordás Istvánná, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőhelyettese az ifjúság és az iskoláskorúak körében elvégzett káros szenvedélyek elleni küzdelemről szólt. Elhangzott többek között, hogy napjainkban igen fontos az egészséges életmód kialakítása és a káros szenvedélyek visszaszorítása. Az életmód kialakításában a család játsz- sza a főszerepet, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az iskolát sem. Tovább kell erősíteni a személyes példamutatást a családban, iskolában és erőteljesebb társadalmi összefogásra van szükség. A megyei alkoholmentes klubok tevékenységéről Nagy András megyei klubtitkár számolt be. Ezután dr. Szüts Istvánná alkohológiai titkár értékelte az 1986-ban elvégzett munkát és javaslatot tett a jövő évi munkatervre. A délelőtti programot dr. Molnár István főügyészségi ügyész tájékoztatója zárta, melyben az alkoholisták kötelező gyógyításának elrendeléséről hozott államigazgatási határozatok törvényességi vizsgálatáról esett szó. Végezetül a bizottság tagjai megtekintették az intézetet és filmvetítésen vettek részt. —cs —e Italozószemlén Itt gyorsan megiszunk egy fröccsöt, utána szép lassan még ötöt Rajz: Varró Sándor Maradt fél órám két dolgom között, hát beléptem egy üdítőre a Sport-falatozóba. A békéscsabai Kórház utca tucatkülsejű bisztrója csendes hétköznapját éli, kedd délelőtt fél 11-kor. Kevesen vannak és érezhetően, látásból, szinte mindenki ismeri a másikat. A vendégek sűrűn váltakoznak, csak néhány nyugdíjas melegíti a széket hosszabban. Csendes, mosolygós beszélgetések közben száll a füst, csúsznak a sörök és a rövidek. A hűtőpult kínál ugyan néhány ételt, a süteményválaszték egészen biztató, ez azonban az itt üldögélők- álldogálók figyelmét cseppet sem kelti fel. Nézegetem, rendezgetem jegyzeteimet, s készülök a következő találkozásra. Egyszer csak megáll a toliam. Pedig semmi sem történt, csak épp a köröttem zajló élet kezd bennem megfogalmazni valamit. Két-három percenként jön be egy-két új vendég. Legtöbbjük munkás- ruhában. Vitathatatlanul mindannyian munkahelyről lépnek ide be, s mindannyian szeszeinek. Nem bántóan, nincs köztük nemhogy részeg, de még ittasnak mondható sem (bár ki tudja, ha munka végeztéig benéznek még néhányszor, mennyire „áznak el” délutánra?). Testes, középkorú férfi a pultnál, bevágja a felest, s egy Tuborggal iszkol kifelé. Bepattan a kint várakozó kávészínű furgonba, s a vezető már indít is. Piros pom- ponos sapkás, 30 éves férfi, biciklin hajt el a város felé, a szeszmegálló után. Magas, bekecses, konyakkal és sörrel lép el a pulttól. Vékony férfi nyit be, máris előtte a féldeci. Ősz haj, kockás sapka. Egy perc múlva kint van, siet a Patyolat irányába. Hárman jönnek. (Később, hogy külön mennek el, kiderül, nincsenek együtt, csak ismerik egymást.) A 40 év körüli férfi olyan hirtelen issza meg a felest, hogy észre se veszem a mozdulatot. Csak mikor elhalad mellettem sörével, akkor érzem a szájából áradó „lakkillatot”. A vele jött két fiatalabb közül az egyik megismétli a felest és a sört. ők ketten negyedóra múlva sétálnak vissza a körgát melletti földúton az épülő sportcsarnok felé. Jön a postás. Egy féldecire ő is jó. A kísérő azonban ezúttal üdítő. Négyen jönnek, ők a cseh sör mellett voksolnak. Hárman isznak, a negyedik csak cigizik. S nincs megállás. Jönnek, ki tudja honnan (de messziről aligha) és úgy tűnik, nem hiányzik árván hagyott munkahelyükön jelenlétük, sem pedig később makulátlan józanságuk. Ki biciklin, ki gyalog, ki gépkocsi utasaként. Gyorsak és alaposak. Amit kémek, azt pillanat alatt hiánytalanul „beburkolják”. Így dolgozzanak munkahelyükön is. Kívánom, hogy legyen igazuk, bírják adagjukat, és bódult, fáradt figyelemmel ne toljanak el semmit, ne érje őket szörnyű baleset! S ha mégis kárt okoznak nekünk és maguknak, feletteseik tudjanak jó magyarázatot lelni saját ártatlanságukra ! Addig is egészségükre! Ungar Tamás II közvetlen megyei irányítás tapasztalatai Vésztőn V észtő nagyközség azon települések egyike, amely — Mezőhegyes, Csorvás nagyközségekkel együtt — a közvetlen megyei irányítás jogi megalapozására irányuló kísérletben is részt vett. A csaknem 9 ezer lakosú nagyközségünk az utóbbi években dinamikusabban fejlődött, amit az is elősegített, hogy sikerült ráirányítanunk a megyei szervek figyelmét településünk gondjaira. E témakörben nemrég számolt be Vésztő nagyközség a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt. A lakosságot időben és részletesen, az 1984 januárjában megtartott tanácstagi beszámolókon tájékoztattuk az új irányítási forma őket érintő változásairól. Nagyon lényeges, hogy ezt a lakosság tudomásul vette, sőt, örült, hogy első fokon szinte minden ügyet helyben lehet intézni. Segítette munkánkat az is, hogy a pártszervek szintén áttértek az új irányítási formára. A testületi munkával kapcsolatban megállapítható, hogy itt a legrendezettebbek az új kapcsolati formák, a legközvetlenebbek a munkakapcsolatok. Az információáramlás sokat fejlődött: a megyei szakigazgatási szerv dolgozói készségesen, gyorsan segítenek. Szélesedett a szocialista demokrácia a testületekben, ma már általánossá vált a fontosabb, községet érintő ügyek kétfordulós tárgyalása, ideiglenes bizottság létrehozása beszámolók összeállításához, különböző szintű társadalmi viták, közvélemény-kutatás. A tanácsüléseken őszintébb, demokratikusabb a légkör, amit bizonyít, hogy a fontosabb napirendekhez 10—12 hozzászólás hangzik el. A gazdaságszervező, intézményirányító munka problematikusabb. Jelenleg nincs az intézményirányításnak törvényi szabályozása, nem tisztázottak a fenntartási, a szakmai irányítás és felügyelet kérdései. Például a megyei irányítású nagyközség nem tarthat fent szociális otthont, 1981. január 1-től a szociális otthonok gazdasági szempontból a tanácsokhoz tartoznak, de a munkajogi kérdések a megyei tanács egészségügyi osztályához. A szakigazgatási tevékenység, a hatósági munka tapasztalatairól elmondható, a legtöbb gondot, problémát — a közel háromévi gyakorlat után is — az jelenti, hogy nincs tisztázva a hatáskör, és a hatósági jogkör fogalma a megyei irányítású nagyközségek vonatkozásában. A tanácstörvény módosítása úgy fogalmaz, hogy a megyei irányítású nagyközségi szakigazgatási szerv I. fokú hatósági jogköre megegyezik a megyei irányításban közreműködő tanács vb szakigazgatási szerveinek I. fokú hatósági jogkörével. Tehát nekünk csak a hatósági jogkörünk azonos a városéval, a hatáskörünk, ami bővebb, az nem egyezik meg. A közvetlen megyei irányításnak tehát vannak kedvező és kedvezőtlen tapasztalatai. Kedvező, hogy a testületi munka előkészítéséhez, az érdemi munka színvonalának emeléséhez, a döntések előkészítéséhez, azok végrehajtásához konkrétabb segítséget kapunk a megyei szervektől. A hatósági jogkörrel való rendelkezés folytán a lakosság helyben intézheti ügyeit. Erre az ügyintézők viszonylag rövid időn belül ráálltak. Pozitívan alakult a megyei szervek dolgozói, valamint a helyi apparátus kapcsolata. Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy egyes, nem tanácsi szervek is elfogadják a megyei irányítási formát. A leglényegesebb az, hogy a lakosság részéről nem érkezett kétség afelől, hogy az új feladatnak a testületek és az apparátus megfelel. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy egyes hatósági jogköröket a korábbi birtokosok egy része nem vagy csak külön kérésre adták. Például az egyesületfelügyelet, az alkoholisták gyógykezelése. Indokolatlanul későn leadták, majd az egészségügyi miniszter rendelete alapján visszavették a rokkantak üzemanyag-utalványával kapcsolatos ügyintézést, ami ma is nehezíti az érdekeltek dolgát. Az intézmények szakmai irányítása során észlelt tapasztalatokról a nagyközségi tanácsok nem kapnak folyamatos információt. Az említett megyei tanács vb-ülésén az érdemi vitában tizenkét hozzászólás hangzott el. Ez is mutatja, hogy a megyei irányítású nagyközségek helyzete, státusza — mint a kétszintű igazgatási forma előfutárai — nagy érdeklődést váltott ki a végrehajtó bizottság tagjai körében. A vitában megfogalmazódott, hogy Békés megye jól hasznosítja a megyei irányítás tapasztalatait, azt tovább tudja adni az országos szerveknek és más megyéknek. A pártmunka területén is hasonlóan jók a. tapasztalatok. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy Békés megyében bevált a megyei irányítási rendszer, és az jól működik. Elhangzott a vitában az a megjegyzés is, hogy az arra alkalmas nagyközségeket a jövőben megyei irányítás alá kell vonni. Érdemes megvizsgálni, hogy a kisközségek egy részének megyei irányítása hogyan valósítható meg. A megyei irányítású nagyközségekben jó kapcsolat alakult ki a lakossággal, ez esetenként a városok számára is jó példa lehet. Ilyen a teho bevezetése, amit megszavazott a lakosság. A vitában sok szó esett a népességeltartás, -megtartás képességének fokozásáról. Ennek érdekében enyhíteni kell a foglalkoztatás gondjait, csökkenteni gz ingázást. A vita összefoglalásaként a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a megyei irányítású nagyközségek munkájában figyelhető meg legeredményesebben az MSZMP KB 1984. október 9-i állásfoglalásának érvényesülése, végső soron a kongresszusi határozatokból fakadó tennivalók gyakorlata. Az eddigi tapasztalatok, eredmények jó alapot jelentenek a munka további javításához, amelynek végső soron a lakosság, az adott település látja hasznát. Komáromi Gábor, Vésztő Nagyközség Tanácsának elnöke
