Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
1986. november 1., szombat o Békés megye bemutatkozik Tegnap délelőtt a 11 órára hirdetett könyvkiállítást bizony lekéstem. A kiállítást a program szerinti 11 helyett 10 órakor nyitották meg. Sikerült viszont megkapnunk dr. Tarnóc Mártonnak, a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága vezetőjének megnyitó beszédét. Ebből idézünk: .......Ez a termékeny táj é s az igazságra érzékeny szellem nevelte XX. századi realista irodalmunk olyan nagyságait, mint Szabó Pál, Sinka István, Darvas József; küldte az Az építészmérnök Takács Endréné éppen befejezte a látogatást és elmenetele előtt talán pihenésképp átlapozza a Békés Megyei Népújságot. — Hogy tetszett önnek a megye bemutatkozása ? — kérdezem. — Elsősorban építész szemmel néztem az anyagot. Aztán természetesen mint nő, mint háziasszony, és el vagyok ragadtatva Igazán színvonalas, nem hoz szégyent az önök megyéjére ez a bemutatkozás. irodalmi élet sűrűjébe a mai Írói középnemzedék olyan képviselőit, mint Lakatos Menyhért, Gergely Ágnes, Csukás István, még az utánpótlásról is gondoskodik — többek között —, Krasznahorkai László és Sarusi Mihály személyében. A megye tudományos életének feltételei talán szerényebbek, mint sok más megyéé. Felsőfokú tanintézetek tekintetében hátrányos helyzetét azonban más szellemi műhelyeink aktivitásával ellensúlyozza... * ... A megyében tehát nagyon tudatosan épitenek arra, hogy a megfelelő felsőoktatási vagy tudományos intézmény híján a helyi kulturális intézmények vállalják az értelmiség alkotásra ösztönzését, az egész ország szellemi életébe való bekapcsolását. Azzal a meggyőződéssel nyitom meg a Békés megyei könyvkiállítást, hogy egy megye, mely századokig az ország közepén helyezkedett el, most az ország peremvidékén élve is a kulturális élet centrumába, élvonalába törekszik.” A megnyitó utáni kötetlen beszélgetésben tudtuk meg dr. Tarnóc Mártontól, hogy támogatják egy hivatásos könyvkiadó létrehozását Békéscsabán. Ez jó hír a kultúrát szomjazók- nak! A Vigadó labirintusától kissé megrettentem, de szerencsémre dr. Köteles Lajos, a Békés Megyei Tanács tudományos titkára végigkísért, aki — ahogy észrevettem — százfelé kellett szakadjon, mert szinte mindenki őt kereste ügyes-bajos dolgaival. Hamar elköszöntem tehát, hogy inkább másokkal törődhessem ... A két professzornő Két hölgy az elegáns, modem vonalú cipőkben gyönyörködött, amikor hozzájuk léptem. Csonka Rózsa, a Politikai Főiskola egyetemi tanára moszkvai kolléganőjét hozta a Vigadóba, hogy megmutassa megyénk kiállítását. Álla Ivanovna Peminova, a Moszkvai Társadalomtudományi Akadémia professzora, történész. Először jár Magyarországon, ahol egy tudományos konferencián vett részt... — Hogy jutott eszükbe megnézni ezt a bemutatkozást? Fűzi talán valami a megyéhez? — kérdezem Csonka Rózsát. Elneveti magát. — Nem törvényszerű, hogy csak akkor néz meg az ember egy kiállítást, ha érdekei fűződnek hozzá — mondja. — Egyébként Tótkomlóson lakik egy barátnőm — teszi még hozzá, aztán elköszönnek és tovább nézik a tárlókat. Békés megye népművészete a kiállításon (Fotó: Hauer Lajos — KS) Az igazgató lánya Sportosan öltözött hölgy a következő, akit megszólítok. Szokásos a kérdés; hogy tetszik a kiállítás? — Büszke vagyok, hogy békésinek mondhatom magam, bár 1947-ben Pestre költöztem. Talán mond önnek valamit a Banner név? Édesapám a békéscsabai gimnázium igazgatója volt Én is pedagógus lettem, a férjem is, és természetesen a lányom is tanít. Szépek a kézimunkák és jók a képek. Fogalmat alkothat a látogató a megye életéről. * * * Örömmel hallottam jövetelem előtt, hogy naponta hat—hétszáz látogató kíváncsi erre a bemutatkozásra. Talán sikerült ezzel közelebb kerülnünk a fővároshoz. Béla Vali
