Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1986. október 15., szerda o A műszaki fejlődés meggyorsításáért Fock Jenőnek, a MTESZ elnökének nyilatkozata A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetsége október 18-án tartja XIV. tisztújító közgyűlését. A 170 ezer műszaki, gazdasági, agrár- és természettudo­mányi szakembert tömörítő társadalmi szervezet elmúlt öt évi munkájának eredményeiről és a szövetség felada­tairól nyilatkozott Fock Jenő, az MTESZ elnöke D. Tóth Ildikónak, az MTI munkatársának. — Az MTESZ és egyesüle­tei, valamint területi szerve­zetei az elmúlt öt esztendő­ben jelentős munkát végez­tek. Hazánk műszaki értel­miségének többsége eredmé­nyesen vett részt a rendkí­vül nehéz gazdasági felada­tok megoldásában — kezdte nyilatkozatát Fock Jenő. — A szakemberek világosan látják az ország nehéz gaz­dasági helyzetét, s a kiutat keresve már eddig is számos területen jelentős eredmé­nyeket értek el. így például azoknak az anyag- és ener­giamegtakarítási javaslatok­nak a megvalósításából, amelyeket az OMFB-vel és az Ipari Minisztériummal közösen szervezett MTESZ- pályázatra adtak be, négy- milliárd forint, és ezen be­lül 54 millió dollár haszon származott 1980 és 1984 kö­zött. Ez nemcsak a szakem­berek vállalkozókedvét bizo­nyítja, hanem mutatja azt is, hogy szövetségünk az elmúlt időszakban a népgazdasági célok elérése érdekében jó kapcsolatokat épített ki az OMFB-vel, az Ipari Minisz­tériummal, valamint más ál­lami és társadalmi szervek­kel. Az elmúlt öt évre jellem­ző volt, hogy közvélemé­nyünk minden eddiginél fo­gékonyabban kísérte figye­lemmel a reálértelmiség gondjait, terveit és alkotó elképzeléseit. Elfogadottá vált, hogy a műszaki-tudo­mányos fejlődés meggyorsí­tása és a gazdasági haté­konyság ebből következő növelése nem lehetséges a szakemberek teljes tudásá­nak, szakértelmének felhasz­nálása nélkül. A reálértelmi­ség jogosan várja azokat az intézkedéseket, amelyek kedvezőbb munka- és élet­körülményeket teremtenek számára. Szövetségünknek pedig nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a mű­szakiak érdekében felemelje szavát — hangsúlyozta az MTESZ elnöke. Kádárlános fogadta a MTESZ vezetőit Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára fogad­ta Fock Jenőt, a Köz­ponti Bizottság tagját, az MTESZ elnökét és dr. Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát, akik tájékoz­tatást adtak a szövetség szombaton kezdődő kül­döttközgyűlésének előké­születeiről. Kádár János elismeréssel szólt a Mű­szaki és Természettudós mányi Egyesületek Szö­vetségének szerepéről az ország gazdasági fejlődé­sének előmozdításában, és eredményes munkát kívánt a közgyűlésnek. Meggyőződésem: még ma sem tudatosodott kellőkép­pen, hogy a műszaki fejlesz­tés elsődleges fontosságú. Az üzemeket, a vállalatokat gyakran okolják az eredmé­nyek elmaradásáért, s való­ban igaz, hogy egyes válla­lati vezetők elsősorban a rövid távú érdekeket tartják fontosnak. Gyors, mutatós eredményekre törekednek, és nem a hosszú távú célokat tartják szem előtt. Vélemé­nyem szerint egyebek között ez is gátolja a legújabb tu­dományos kutatási eredmé­nyek bevezetését a terme­lésben. A műszaki fejlesztés meg­gyorsításában rendkívül nagy szerepe van és lesz az em­beri tényezőknek. Olyan vállalkozó szellemű igazga­tókra, s őket támogató párt-, szakszervezeti és KlSZ-veze- tőkre van ma szükség, akik a sokszor ellentétes szabá­lyozók ellenére is képesek vállalni és teljesíteni az egy­re növekvő feladatokat. Ahol ilyen vezetők dolgoznak, ott sikeres a vállalat, és lénye­gesen nagyobb a műszaki ér­telmiség presztízse, anyagi és erkölcsi megbecsülése is, mint másutt. Mindezek a gondolatok hangot kaptak a küldöttköz­gyűlést megelőző tagegyesü­leti és területi szervezeti közgyűléseken is. Felelős­séggel állíthatom, hogy az MTESZ eredményesen vett részt a népgazdasági és a területi fejlesztési elképzelé­sek kidolgozásában és véle­ményezésében. A korábbinál céltudatosabban folytatta a műszaki értelmiség érdekeit feltáró, közvetítő, azokat képviselő tevékenységét. Az elmúlt öt évben is bebizo­nyosodott, hogy üzemi szer­vezeteink révén közvetle­nebb segítséget tudunk nyúj­tani a csaknem 3500 jogi tagvállalatunknak műszaki fejlesztésük meggyorsításá­hoz. A jövőben is tovább szorgalmazzuk az egyesüle­tek üzemi csoportjainak lét­rehozását, s több szakmai tu­dományos tanácskozást ren­dezünk a vállalatoknál. Biztos vagyok abban, hogy a küldöttközgyűlést követő­en közvéleményünket még jobban foglalkoztatja majd a műszaki fejlődés meggyor­sításának kérdése, és hazánk gazdasági helyzete. A meg­újulás kényszere elől az MTESZ sem térhet ki. El­lenkezőleg: szövetségünk a saját területén és a maga eszközrendszerével ezt a megújulást kívánja szolgál­ni a műszaki-gazdasági élet­ben, s az egész társadalom- politikában — mondotta vé­gezetül Fock Jenő. Interszputnyik tanácsülés Tegnap Budapesten a TOT-szállóban megkezdte munkáját az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet Tanácsának XV. ülése. Az ötnapos tanácsko­záson a szervezet tagorszá­gainak képviselői, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevő országok szakemberei vesznek részt. Az ülést Bo­ros Béla, a Magyar Posta ál­talános elnökhelyettese nyi­totta meg. Elmondotta, hogy az űrtávközlés napjaink leg­erőteljesebben fejlődő iri'for- mációtovábbító rendszerévé vált. A műholdak és az azok adásait vevő űrtávközlési földi állomások távoli föld­részek között teremtenek kapcsolatot, s ezzel példát mutatnak a világűr békés felhasználására. A megnyitó után a szak­emberek Valter Ferencnek, az Interszputnyik Tanács soros elnökének vezetésével megkezdték tanácskozásu­kat a rendszer üzemeltetésé­vel, műszaki fejlesztésével, valamint a szervezet gazdál­kodásával összefüggő kérdé­sekről: Elhangzott, hogy az Interszputnyik szervezetének 14 tagországa bérleti megál­lapodás alapján két szovjet úgynevezett geostacionárius műholdat használ. A szombaton befejeződő tanácskozáson a résztvevők napirendre tűzik egyebek között az új földi állomások bekapcsolásának lehetősége­it, és meghatározzák a szol­gáltatások jövő évi tarifáit. Már javában folyik a cukorrépa-betakarítás. A Kunágotai Bercsényi Tsz termését a me­zőhegyesi cukorgyár magyarbánhegyesi átvevőhelyén prizmázzák Fotó: Szőke Margit r Penészes panelek Két férfi beszélget a vonaton. — A te házad föld­rengésbiztos? — Nem tudom. De hogy beázik, az biztos! Békéscsabán a Kazinczy utcai tízemeletes bérház tizen-valahány éves, és az ára sok millió forint. Több százan lakják. Amelyikről most szó esik, abban a há­romszobás lakásban négyta­gú család él. A lakásban málik a vako­lat, penészesek a falak. Az ajtók és ablakok mellett vízfolyás nyomai. A nedves falakról szakadozik a tapé­ta. Tévedés azt hinni, lipgy száz-, kétszáz éves lakás rajzát próbáltam felvázolni. Azokkal ilyen dolgok nem történnek meg. A tulajdonos hat éve re­méli, hiszi, hogy történik valami. Pontosabban hitt abban, hogy rendbe hozzák lakását, és egészséges kö­rülmények között lakhatnak tovább. Tömegnyi levél ta­núskodik, hogy ki minden­kihez fordult már panasszal. Mindeddig hiába. Az, hogy egészséges lakásban szeret­ne élni — lássuk be — nem luxusóhaj! Postaköltsége a hat év alatt több száz forintot tett ki. Számtalanszor írt a la­kásszövetkezetnek, az Álla­mi Építőipari Vállalatnak, az OTP-nek, a beruházási vállalatnak. S ma már ott tart, hogy reménytelennek ítéli meg a helyzetét. * * * Az első levél 1980. márci­us 4-én kelt, és a címzettje a lakásszövetkezet volt. A szövetkezet a levelet vissza­passzolta, és kérte a bérlőt, hogy szavatossági igényét küldje az ÁÉV-nek. Az ÁÉV tovább gurította a labdát — mondván — a szavatossági felülvizsgála­tot nem a vállalat kezdemé­nyezte. Javasolta a tulajdo­nosnak. hogy a lakásszövet­kezetnél, vagy a beruházó­nál érvényesítse igényét. Tehát ott vagyunk, ahol a part szakad! A labda tovább gurul... Az OTP május 5-i levélben tájékoztatta a tulajdonost, hogy a lakással kapcsolatos bejelentését illetékességből a beruházási vállalatnak to­vábbították. 1982-ben a bérlő ismétli, hogy a lakása már sokad­szor beázott. Erre azt a vá­laszt kapta, hogy az igazga­tóságnak (OTP) nem áll módjában intézkedni, mert a bérház nem az ő beruhá­zásukban épült. Megint a beruházási vállalathoz küld­ték a panaszlevelet. És mit válaszolt a beru­házási vállalat? Az 1982. július 9-én meg­tartott helyszíni szemlén végre elismerték, hogy a panasz jogos: Jegyzőkönyvbe foglalták, hogy: „A lakásban beázási nyom található (!), a bejá­rati ajtónál, a konyhában, a mennyezetnél, a kisszoba külső falánál, a nagyszoba oldalfalánál, és a középső szoba belső falánál.” Egyszóval nedves a lakás kívül, belül! 1983. február 28-án tájé­koztatják a bérlőt, hogy fel­szólították az ÁÉV-et a ja­vítás elvégzésére. (A felszó­lítást a lakásszövetkezet küldte, mi mást tehetett volna?) A felszólítás ellenére sem változott semmi! 1984. május 16. A bérlő, panasszal fordult a lakás- szövetkezethez, majd az ÖTP-hez. Leperegnek az 1984-es év hetei, hónapjai. Beköszön­tött az 1985-ös esztendő. A nagyszoba a változa­tosság kedvéért ismét be­ázik, a falak közelében nem lehet tartózkodni, mert su­gározza a nyirkosi, párás hi­deget. A tapéta nagy része elvált, hullámos. Már idézgetni sem érde­mes a levelekből és a vi­szontválaszokból. A tények még mindig makacsul té­nyek maradnak! A bérlő most már az ÉVM 8/1986. VIII. 21. szá­mú rendeletére hivatkozik, s ebből, kiderül, hogy 1986- ot írunk. A nedvesedés et­től a rendelettől sem szűnt meg! V. I. kétségbeesetten pró­bálkozik, hogy legalább az OTP-nek fizetendő összeget csökkentsék a felére. Az OTP nem méltányolja a kérést. Nem ő a meghibá­sodás előidézője. De akkor ki? Az építőipari vállalat igazgatója bírósági ítélete­ket, szakértői véleményeket mutat. Hat éve nem tudnak dűlőre jutni, ki fizesse a ja­vítási költségeket? A bérlőt ez érdekli a legkevésbé. És a „marakodók” legkevésbé a bérlővel törődnek. Ázhat, fázhat, megbetegedhet. Az ő baja! Az ÁÉV arra hivatkozik, hogy ők a paneleket a ter­vező előírásainak megfele­lően készitették. Az ÉMI szakvéleménye szerint a pa- nelrepedezettség 75 száza­lékban konstrukciós, 25 szá­zalékban kivitelezési hibák miatt történt. Igen ám, de a tárgyaláson a meghallgatott szakértő azt is elmondta, hogy a repedezések akkor is bekövetkeznek, ha a kivi­telezés kifogástalan. A Pé­csi Tervező Vállalatnak kel­lett volna meghatároznia, hogy milyen vastag beton­kérget kell alkalmazni ah­hoz. hogy a repedezettség ne következzék be. Megvan hát á felelős, és mégsincs meg? Miért vitatott ez esetben a felelősség kérdése? Elképzelhető, hogy ennek a bérháznak a panelszerke­zete kísérleti? Meglehet. De úgy hiszem, akkor a lakók­kal ezt közölni kellett vol­na. Azt is, hogy a tervező nem vállal felelősséget, en­nek fejében viszont 50 szá­zalékkal kevesebbért lehet a lakásokat megvásárolni. S ha így kell a vásárlónak, vállalja a következménye­ket! Fele áron. Esetleg vál­lalták volna! De így? Fizetik ugyanazo­kat a költségeket (sőt. töb­bet), mint azok, akik teljes értékű házban laknak. És amíg hadakoznak az igazu­kért, tönkremegy egészsé­gük, romlik az idegállapo­tuk, és lapos lesz a pénz­tárcájuk, mert a fűtési dí­juk a csillagos eget súrol­ja ... S hogy az ügy még bonyolultabb legyen, meg­tudtam, hogy ez a „kórság” Békéscsabán körülbelül öt­száz lakást „betegítetfc” meg! Akiről pedig én szóltam, V. J. mindössze 43 éves. Még 30 évig keli fizetnie a lakása árát. Légúti megbe­tegedésben szenved. és ideg- csillapítókon él. Hiszem, hogy a többi ötszáz lakás tulajdonosa még jobban tű­ri e megpróbáltatásokat... De... Meddig? Béla Vali Karikatúra: Vollmuth Frigyes Drégelypalánki dzsem Bmerikába Százötven tonna szamóca- és málnadzsemet indítottak útnak a Nógrád megyei Drégelypa- lánkról Kanadába. A Szondy György Termelőszövetkezet árujának egy részét a kanadai megrendelő az Egyesült Álla­mokban értékesíti. A most el­indított szállítmány a tsz első amerikai megrendelésének rea­lizálása ; előzetes megállapodás értelmében ez a mennyiség jö­vőre legalább hat-hétszáz ton­nára emelkedik. A bővülő és tartósnak ígérkező kanadai kapcsolat megteremtését elő­segítette, hogy a drégelypalánki közös gazdaság saját szamóca- és málnatermesztő bázissal rendelkezik, ezért a megrende­léseket másoknál gyorsabban és kiváló minőségű friss gyü­mölcsből elégíti ki, a dzsemet pedig a vevő kívánságára a kanadai szabványnak megfele­lő receptúra szerint készítik. A dzsemgyártó sor a Nógrád Megyei Közös Gazdaság Gyü­mölcsfeldolgozó Üzemének leg­újabb részlege, amelytől éven­te legalább 50 millió forintos exportforgalmat várnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom