Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám
1986. október 15., szerda o A műszaki fejlődés meggyorsításáért Fock Jenőnek, a MTESZ elnökének nyilatkozata A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége október 18-án tartja XIV. tisztújító közgyűlését. A 170 ezer műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományi szakembert tömörítő társadalmi szervezet elmúlt öt évi munkájának eredményeiről és a szövetség feladatairól nyilatkozott Fock Jenő, az MTESZ elnöke D. Tóth Ildikónak, az MTI munkatársának. — Az MTESZ és egyesületei, valamint területi szervezetei az elmúlt öt esztendőben jelentős munkát végeztek. Hazánk műszaki értelmiségének többsége eredményesen vett részt a rendkívül nehéz gazdasági feladatok megoldásában — kezdte nyilatkozatát Fock Jenő. — A szakemberek világosan látják az ország nehéz gazdasági helyzetét, s a kiutat keresve már eddig is számos területen jelentős eredményeket értek el. így például azoknak az anyag- és energiamegtakarítási javaslatoknak a megvalósításából, amelyeket az OMFB-vel és az Ipari Minisztériummal közösen szervezett MTESZ- pályázatra adtak be, négy- milliárd forint, és ezen belül 54 millió dollár haszon származott 1980 és 1984 között. Ez nemcsak a szakemberek vállalkozókedvét bizonyítja, hanem mutatja azt is, hogy szövetségünk az elmúlt időszakban a népgazdasági célok elérése érdekében jó kapcsolatokat épített ki az OMFB-vel, az Ipari Minisztériummal, valamint más állami és társadalmi szervekkel. Az elmúlt öt évre jellemző volt, hogy közvéleményünk minden eddiginél fogékonyabban kísérte figyelemmel a reálértelmiség gondjait, terveit és alkotó elképzeléseit. Elfogadottá vált, hogy a műszaki-tudományos fejlődés meggyorsítása és a gazdasági hatékonyság ebből következő növelése nem lehetséges a szakemberek teljes tudásának, szakértelmének felhasználása nélkül. A reálértelmiség jogosan várja azokat az intézkedéseket, amelyek kedvezőbb munka- és életkörülményeket teremtenek számára. Szövetségünknek pedig nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a műszakiak érdekében felemelje szavát — hangsúlyozta az MTESZ elnöke. Kádárlános fogadta a MTESZ vezetőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Fock Jenőt, a Központi Bizottság tagját, az MTESZ elnökét és dr. Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát, akik tájékoztatást adtak a szövetség szombaton kezdődő küldöttközgyűlésének előkészületeiről. Kádár János elismeréssel szólt a Műszaki és Természettudós mányi Egyesületek Szövetségének szerepéről az ország gazdasági fejlődésének előmozdításában, és eredményes munkát kívánt a közgyűlésnek. Meggyőződésem: még ma sem tudatosodott kellőképpen, hogy a műszaki fejlesztés elsődleges fontosságú. Az üzemeket, a vállalatokat gyakran okolják az eredmények elmaradásáért, s valóban igaz, hogy egyes vállalati vezetők elsősorban a rövid távú érdekeket tartják fontosnak. Gyors, mutatós eredményekre törekednek, és nem a hosszú távú célokat tartják szem előtt. Véleményem szerint egyebek között ez is gátolja a legújabb tudományos kutatási eredmények bevezetését a termelésben. A műszaki fejlesztés meggyorsításában rendkívül nagy szerepe van és lesz az emberi tényezőknek. Olyan vállalkozó szellemű igazgatókra, s őket támogató párt-, szakszervezeti és KlSZ-veze- tőkre van ma szükség, akik a sokszor ellentétes szabályozók ellenére is képesek vállalni és teljesíteni az egyre növekvő feladatokat. Ahol ilyen vezetők dolgoznak, ott sikeres a vállalat, és lényegesen nagyobb a műszaki értelmiség presztízse, anyagi és erkölcsi megbecsülése is, mint másutt. Mindezek a gondolatok hangot kaptak a küldöttközgyűlést megelőző tagegyesületi és területi szervezeti közgyűléseken is. Felelősséggel állíthatom, hogy az MTESZ eredményesen vett részt a népgazdasági és a területi fejlesztési elképzelések kidolgozásában és véleményezésében. A korábbinál céltudatosabban folytatta a műszaki értelmiség érdekeit feltáró, közvetítő, azokat képviselő tevékenységét. Az elmúlt öt évben is bebizonyosodott, hogy üzemi szervezeteink révén közvetlenebb segítséget tudunk nyújtani a csaknem 3500 jogi tagvállalatunknak műszaki fejlesztésük meggyorsításához. A jövőben is tovább szorgalmazzuk az egyesületek üzemi csoportjainak létrehozását, s több szakmai tudományos tanácskozást rendezünk a vállalatoknál. Biztos vagyok abban, hogy a küldöttközgyűlést követően közvéleményünket még jobban foglalkoztatja majd a műszaki fejlődés meggyorsításának kérdése, és hazánk gazdasági helyzete. A megújulás kényszere elől az MTESZ sem térhet ki. Ellenkezőleg: szövetségünk a saját területén és a maga eszközrendszerével ezt a megújulást kívánja szolgálni a műszaki-gazdasági életben, s az egész társadalom- politikában — mondotta végezetül Fock Jenő. Interszputnyik tanácsülés Tegnap Budapesten a TOT-szállóban megkezdte munkáját az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet Tanácsának XV. ülése. Az ötnapos tanácskozáson a szervezet tagországainak képviselői, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevő országok szakemberei vesznek részt. Az ülést Boros Béla, a Magyar Posta általános elnökhelyettese nyitotta meg. Elmondotta, hogy az űrtávközlés napjaink legerőteljesebben fejlődő iri'for- mációtovábbító rendszerévé vált. A műholdak és az azok adásait vevő űrtávközlési földi állomások távoli földrészek között teremtenek kapcsolatot, s ezzel példát mutatnak a világűr békés felhasználására. A megnyitó után a szakemberek Valter Ferencnek, az Interszputnyik Tanács soros elnökének vezetésével megkezdték tanácskozásukat a rendszer üzemeltetésével, műszaki fejlesztésével, valamint a szervezet gazdálkodásával összefüggő kérdésekről: Elhangzott, hogy az Interszputnyik szervezetének 14 tagországa bérleti megállapodás alapján két szovjet úgynevezett geostacionárius műholdat használ. A szombaton befejeződő tanácskozáson a résztvevők napirendre tűzik egyebek között az új földi állomások bekapcsolásának lehetőségeit, és meghatározzák a szolgáltatások jövő évi tarifáit. Már javában folyik a cukorrépa-betakarítás. A Kunágotai Bercsényi Tsz termését a mezőhegyesi cukorgyár magyarbánhegyesi átvevőhelyén prizmázzák Fotó: Szőke Margit r Penészes panelek Két férfi beszélget a vonaton. — A te házad földrengésbiztos? — Nem tudom. De hogy beázik, az biztos! Békéscsabán a Kazinczy utcai tízemeletes bérház tizen-valahány éves, és az ára sok millió forint. Több százan lakják. Amelyikről most szó esik, abban a háromszobás lakásban négytagú család él. A lakásban málik a vakolat, penészesek a falak. Az ajtók és ablakok mellett vízfolyás nyomai. A nedves falakról szakadozik a tapéta. Tévedés azt hinni, lipgy száz-, kétszáz éves lakás rajzát próbáltam felvázolni. Azokkal ilyen dolgok nem történnek meg. A tulajdonos hat éve reméli, hiszi, hogy történik valami. Pontosabban hitt abban, hogy rendbe hozzák lakását, és egészséges körülmények között lakhatnak tovább. Tömegnyi levél tanúskodik, hogy ki mindenkihez fordult már panasszal. Mindeddig hiába. Az, hogy egészséges lakásban szeretne élni — lássuk be — nem luxusóhaj! Postaköltsége a hat év alatt több száz forintot tett ki. Számtalanszor írt a lakásszövetkezetnek, az Állami Építőipari Vállalatnak, az OTP-nek, a beruházási vállalatnak. S ma már ott tart, hogy reménytelennek ítéli meg a helyzetét. * * * Az első levél 1980. március 4-én kelt, és a címzettje a lakásszövetkezet volt. A szövetkezet a levelet visszapasszolta, és kérte a bérlőt, hogy szavatossági igényét küldje az ÁÉV-nek. Az ÁÉV tovább gurította a labdát — mondván — a szavatossági felülvizsgálatot nem a vállalat kezdeményezte. Javasolta a tulajdonosnak. hogy a lakásszövetkezetnél, vagy a beruházónál érvényesítse igényét. Tehát ott vagyunk, ahol a part szakad! A labda tovább gurul... Az OTP május 5-i levélben tájékoztatta a tulajdonost, hogy a lakással kapcsolatos bejelentését illetékességből a beruházási vállalatnak továbbították. 1982-ben a bérlő ismétli, hogy a lakása már sokadszor beázott. Erre azt a választ kapta, hogy az igazgatóságnak (OTP) nem áll módjában intézkedni, mert a bérház nem az ő beruházásukban épült. Megint a beruházási vállalathoz küldték a panaszlevelet. És mit válaszolt a beruházási vállalat? Az 1982. július 9-én megtartott helyszíni szemlén végre elismerték, hogy a panasz jogos: Jegyzőkönyvbe foglalták, hogy: „A lakásban beázási nyom található (!), a bejárati ajtónál, a konyhában, a mennyezetnél, a kisszoba külső falánál, a nagyszoba oldalfalánál, és a középső szoba belső falánál.” Egyszóval nedves a lakás kívül, belül! 1983. február 28-án tájékoztatják a bérlőt, hogy felszólították az ÁÉV-et a javítás elvégzésére. (A felszólítást a lakásszövetkezet küldte, mi mást tehetett volna?) A felszólítás ellenére sem változott semmi! 1984. május 16. A bérlő, panasszal fordult a lakás- szövetkezethez, majd az ÖTP-hez. Leperegnek az 1984-es év hetei, hónapjai. Beköszöntött az 1985-ös esztendő. A nagyszoba a változatosság kedvéért ismét beázik, a falak közelében nem lehet tartózkodni, mert sugározza a nyirkosi, párás hideget. A tapéta nagy része elvált, hullámos. Már idézgetni sem érdemes a levelekből és a viszontválaszokból. A tények még mindig makacsul tények maradnak! A bérlő most már az ÉVM 8/1986. VIII. 21. számú rendeletére hivatkozik, s ebből, kiderül, hogy 1986- ot írunk. A nedvesedés ettől a rendelettől sem szűnt meg! V. I. kétségbeesetten próbálkozik, hogy legalább az OTP-nek fizetendő összeget csökkentsék a felére. Az OTP nem méltányolja a kérést. Nem ő a meghibásodás előidézője. De akkor ki? Az építőipari vállalat igazgatója bírósági ítéleteket, szakértői véleményeket mutat. Hat éve nem tudnak dűlőre jutni, ki fizesse a javítási költségeket? A bérlőt ez érdekli a legkevésbé. És a „marakodók” legkevésbé a bérlővel törődnek. Ázhat, fázhat, megbetegedhet. Az ő baja! Az ÁÉV arra hivatkozik, hogy ők a paneleket a tervező előírásainak megfelelően készitették. Az ÉMI szakvéleménye szerint a pa- nelrepedezettség 75 százalékban konstrukciós, 25 százalékban kivitelezési hibák miatt történt. Igen ám, de a tárgyaláson a meghallgatott szakértő azt is elmondta, hogy a repedezések akkor is bekövetkeznek, ha a kivitelezés kifogástalan. A Pécsi Tervező Vállalatnak kellett volna meghatároznia, hogy milyen vastag betonkérget kell alkalmazni ahhoz. hogy a repedezettség ne következzék be. Megvan hát á felelős, és mégsincs meg? Miért vitatott ez esetben a felelősség kérdése? Elképzelhető, hogy ennek a bérháznak a panelszerkezete kísérleti? Meglehet. De úgy hiszem, akkor a lakókkal ezt közölni kellett volna. Azt is, hogy a tervező nem vállal felelősséget, ennek fejében viszont 50 százalékkal kevesebbért lehet a lakásokat megvásárolni. S ha így kell a vásárlónak, vállalja a következményeket! Fele áron. Esetleg vállalták volna! De így? Fizetik ugyanazokat a költségeket (sőt. többet), mint azok, akik teljes értékű házban laknak. És amíg hadakoznak az igazukért, tönkremegy egészségük, romlik az idegállapotuk, és lapos lesz a pénztárcájuk, mert a fűtési díjuk a csillagos eget súrolja ... S hogy az ügy még bonyolultabb legyen, megtudtam, hogy ez a „kórság” Békéscsabán körülbelül ötszáz lakást „betegítetfc” meg! Akiről pedig én szóltam, V. J. mindössze 43 éves. Még 30 évig keli fizetnie a lakása árát. Légúti megbetegedésben szenved. és ideg- csillapítókon él. Hiszem, hogy a többi ötszáz lakás tulajdonosa még jobban tűri e megpróbáltatásokat... De... Meddig? Béla Vali Karikatúra: Vollmuth Frigyes Drégelypalánki dzsem Bmerikába Százötven tonna szamóca- és málnadzsemet indítottak útnak a Nógrád megyei Drégelypa- lánkról Kanadába. A Szondy György Termelőszövetkezet árujának egy részét a kanadai megrendelő az Egyesült Államokban értékesíti. A most elindított szállítmány a tsz első amerikai megrendelésének realizálása ; előzetes megállapodás értelmében ez a mennyiség jövőre legalább hat-hétszáz tonnára emelkedik. A bővülő és tartósnak ígérkező kanadai kapcsolat megteremtését elősegítette, hogy a drégelypalánki közös gazdaság saját szamóca- és málnatermesztő bázissal rendelkezik, ezért a megrendeléseket másoknál gyorsabban és kiváló minőségű friss gyümölcsből elégíti ki, a dzsemet pedig a vevő kívánságára a kanadai szabványnak megfelelő receptúra szerint készítik. A dzsemgyártó sor a Nógrád Megyei Közös Gazdaság Gyümölcsfeldolgozó Üzemének legújabb részlege, amelytől évente legalább 50 millió forintos exportforgalmat várnak.
