Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
NÉPÚJSÁG o 1986. október 14., kedd Gyermekvárosiak Szeghalmon Mint a verebek a villanypóznán, úgy sorjáztak fiúk, lányok Szeghalmon a Péter András Gimnázium fiúkollégiumának kerítése mellett. Vendégeket vártak. Kihasználtam az időt, hogy szóra bírjam őket. Rendhagyó módon nem a lányok beszéltek először. Papp András, a diáktanács titkára kezdte katonás rendbe rakosgatni a szavakat. — Egy éve is elmúlt már vagy csaknem annyi, hogy meglátogattuk a berettyóújfalui gyermekváros lakóit. Nehéz elmondani, hogy érzelmileg milyen hatással voltak ránk. Harmincán lehettünk, akik látogatóban voltunk, s bizony perceken belül mind a harmincunk kezét szorongatta egy-két gyerek, mintha ki akartak volna sajátítani bennünket. — Nem kell bizonygatnunk, hogy szüléink mit jelentenek nekünk, de ott döbbentünk rá igazán, milyen iszonyatos lehet, ha se az anyja, se az apja nem törődik gyermekeivel — kapcsolódott a beszélgetésbe Éles Judit. — Aztán egy idő után ők látogattak el hozzánk, s a ragaszkodásuk még szorosabbá vált. Jöttek a levelek, s ahány, annyi kis sorsregény. Amennyit felfognak életükből, azt mondják el. Kell egy kívülálló, akivel megoszthatják kis életük egy-egy epizódját. Igyekszünk elfelejtetni velük, hogy nem csak tőlünk, meg a gyermek- város pedagógusaitól kellene szeretetet kapniuk ... Nagy, kék autóbusz tűnik fel a kanyarban. — Megjöttek! — kiáltották beszélgetőpartnereim —, s már el is fordultak tőlem. Elmondták, amit kérdeztem. Sorban léptek le az autóbuszról a kicsik és a nagyobbacskák. Ismerősként üdvözölték a gimnazistákat, nyújtották a kezüket, puszira az arcukat... S a szeghalmiak megható ragaszkodással vették közre a kis jövevényeket. Eddig a gimnázium igazgatója és tanárai is közelben voltak, hogy üdvözölhessék a „szomszédolókat”. Aztán átadták a „hatalmat” a gyerekeknek. Papp Andris — akár a nagyok — üdvözölte a gyerekeket és sorolta a programot. — Játékos vetélkedőre hívunk benneteket perceken belül. Aztán láthattok rajzfilmeket és részt vehettek Pie- done kalandjaiban. Szombaton autóbusszal kirándulunk a gimnázium névadójának, Péter Andrásnak sírjához és Csolt-monostorra, ahol az ásatásokat nézzük meg. Ha visszatérünk és nem lesztek még fáradtak, sétát teszünk a városban, hogy ne csak a gimnáziumot, meg a kollégiumot ismerjétek meg, hanem azt a várost, ahova, reméljük, valamikor diákként jöttök majd vissza. Szívből kívánjuk, hogy jól érezzétek magatokat és sokan vágyódjatok ide... Ütban hazafelé azon gondolkodtam, van-e a megyében ilyen iskolakapcsolat? Nem tudom. De hogy a szeghalmi Péter András Gimnázium kezdeményezése példa lehet, abban biztos vagyok. Béla Vali Sajtótájékoztató a nemzetközi távoktatási konferenciáról Teleteaching ’86 címmel nemzetközi távoktatási konferenciát rendeznek október 20. és 25. között Budapesten. A konferencia programjáról hétfőn az MTESZ székházában sajtótájékoztatót tartott a rendező szervek képviseletében Kovács Győző, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alelnöke. A Nemzetközi Információfeldolgozási Szövetség (IFIP) koordinálta eszmecserén hazánkból, valamint tizennégy országból várnak szakembereket, akik több mint negyven előadáson ismertetik a távoktatás legújabb módszereit, és bemutatják oktatási eszközeiket is:. Több szocialista országból, valamint Nyugat-Euró- pából, az Egyesült Államokból, sőt. Japánból és Thaiföldről is érkeznek számítástechnikai szakemberek. Az előadásokon szó lesz a különféle oktatóközpontok működéséről, az irodai alkalmazottak távoktatás útján való képzéséről, valamint p gyermekek, tizenévesek számítógépes tanulási módszereiről is. Az előadók beszámolnak a számítógépes oktatás és az ipar kapcsolatáról. A tanácskozással egyidejűleg kamarakiállítást is rendeznek, amelyen a legújabb módszerek eszközeit vonultatják fel a kiállítók. A kiállításon folyamatosan kapcsolatot tartanak majd az osztrák videotext-háló- zattal, amely komplex oktatási rendszerként működik Ausztriában. A konferencia után kétnapos szakmai tanfolyamot tartanak, ahoi a résztvevők távoktatási ismereteket szerezhetnek. Elek VII. ötéves terve A nagyközség az év elején kezdődő és 1990-ig tartó VII. ötéves tervidőszakban 250 millió 772 ezer forintból fog gazdálkodni. Ez a pénz lényegesen több, mint a korábbi években volt. Széles körű előkészítő munka után készítették el. majd fogadták el Elek VII. ötéves tervét. Az előzőből erre a tervidőszakra is áthúzódott az általános iskola beruházása. Minden jel szerint még ebben az évben sor kerül az átadásra > is. Az OTP beruházásában épült telepszerű lakások mellé ebben a tervidőszakban egy 20 lakásos házat építenek, amelynek földszintjén kereskedelmi egységek kapnak helyet. Eleken tovább folytatódik a néhány évvel ezelőtt megkezdett úgynevezett szennyvízprogram: a következő években újabb egy kilométeres vezetékszakaszt építenek ki. A csatornaműtársulás beruházásában 300 köbméter napi kapacitással szennyvíztisztító telep építését is tervezik. Jövőre kezdenek hozzá a tornaterem építéséhez. A lakásépítési program megkönnyítése érdekében az úgynevezett II. Szőlő területén 100-120 telek kialakítására is sor kerül. A nagyközségben több utcában új járdát is szeretnének építeni. A terv tartalmazza a művelődési ház bizony nagyon elavult épülete teljes rekonstrukciójának megkezdését is. Elek minden tanácstagja tíz-tíz ezer forinttal — mint önálló felhasználású alappal — rendelkezik ebben a tervidőszakban. (ni) Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának izlandi sajtóértekezlete ma este a televízióban A Magyar Televízió ma este az 1-es iprogramon 21.10 perces kezdettel az eredetileg kiadott műsortól eltérően felvételről, teljes egészében közvetíti Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának nagy jelentőségű reykjavíki sajtókonferenciáját Ronald Reagan amerikai elnökkel folytatott tárgyalásairól, a szovjet— amerikai kapcsolatok jelenlegi állásáról. Október 14-e szabványosítási világnap Ma, október 14-én ünnepük a szabványosítási világnapot annak emlékére, hogy 1946-ban ezen a napon alakult meg a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. E napon minden esztendőben szerte a világon felhívják a figyelmet a minőség korszerűsítését, az egységes műszaki* követelmények érvényesülését szolgáló szabványosítási munka jelentőségére. Miként ez alkalomból a Magyar Szabványügyi Hivatalban az MTI munkatársának elmondták, az első magyar szabvány immár több mint fél évszázaddal ezelőtt — 1934-ben — készült el, s az erősáramú villamoshálózatok és -berendezések feszültségét, frekvenciáját határozta meg. A szabványosítási munka, az előírások által megszabott követelmény- rendszer ma is húzóerőt jelent a magyar ipar és a mezőgazdaság számára. A hazánkban szabványosítással foglalkozó mintegy ötezer szakembernek jelentős feladatot adnak a népgazdasági kiemelt fejlesztési programok szabványosítási teendői is. Az új előírások segítik a gazdaságosabb anyagfelhasználást és az energia megtakarítását; ezt a célt szolgálják egyebek között a fokozott hőszigetelő-képességű falazóanyagok, nyílászáró szerkezetek, fém csomagolóeszközök korszerűsített szabványai. A környezetvédelemben megkönnyíti az egységes értelmezést az a hatvanegy szabvány, amely a levegőtisztaság, a vízminőség védelmére, a fémfelületek korrózióvédelmére, a kommunális és veszélyes hulladékok meghatározására és vizsgálatára készült. A fogyasztók érdekét a közvetlenül felhasználásra kerülő termékek szabványosítása segíti: az idén összesen 126 ilyen jellegű termékszabvány készül. A Magyar Szabványügyi Hivatalban kidolgozták az 1990-ig szóló komplex szabványosítási programot, amelynek lényege, hogy az új szabványok kibocsátása mellett tízezer szabványt felülvizsgálnak és korszerűsítenek. s évente mintegy 300 KGST-szabvány honosításával segítik elő a szocialista országok árucseréjét. Beszélgetés séta közben Rengeteg a gyermek látogató Sétára hívjuk az olvasót, tartson velünk egy szépen megkomponált angolparkba, amely parkerdejével és faiskolájával 82 hektáron fekszik, benne 1200-1300 faj, fajta él együtt. Tartson velünk azon a természetvédelmi területen, ahol hajdan birkalegelő volt néhány öreg tölggyel, mígnem Bolza Pál, szinte a kontinentális klíma dacára, a világ minden tájáról származó növények biológiai együttesét alkotta meg, a természet szépségeit művészi kompozícióvá formálva. Tehát: tartson velünk az olvasó hazánk legnagyobb arborétumába: a Szarvasi Arborétumba — amely hivatalosan a következő nevet viseli: Kertészeti Egyetem Környezetrendezési Intézet Arborétuma, Szarvas. Az októberi verőfényben érett pompáját mutatja a hatalmas növényegyüttes, mely minden évszakban szép, de talán ilyenkor a legszebb. Az ősz ad valami megnevezhetetlen hangulatot a látványhoz, s nyújtja egy kiadós séta után azt a testi-lelki felüdülést és megnyugvást. mely oly ritkán adatik manapság városi embereknek. A bejáratnál kissé meglepődve számoljuk a gépkocsikat, autóbuszokat. Nem is hittük, hogy egy ilyen csendes hétköznap délelőt- tön ennyi a látogató. A kapun belépőt nyomban megnyeri a környezetbe jól illő kis ház, ahol a porta működik. Tisztaság, rend mindenütt. Az iroda épületét elhagyva az üvegházakhoz érkezünk. Itt áll az arborétum legidősebb páfrányfenyője — ágain most hiába lessük a pávákat^, azok beljebb bóklásznak. Házigazdánk, dr. Sipos András, az arborétum igazgatója a helyszínhez méltóan, színesen, lelkesen mesél a parkról, múltról és jelenről. Séta közben tőle tudhatjuk meg, hogy 1943 óta természetvédelmi terület ez az arborétum, melyről 1954-ben készült az első topográfiaterv. Ez a tény Bolza Pál hallatlan hozzáértésé, ről, tájékozottságáról tanúskodik. De ki is volt ő? Méltó utódja annak a Bolza Józsefnek. aki szarvasi birtokán az 1800-as évek első felében — bécsi ihletésre — kezdeményezte a növény- gyűjteményt. Az ő munkáját, elképzeléseit teljesítette ki és töltötte meg gazdag tartalommal Bolza Pál. S még egy nevet említ tiszteletteljes hangsúllyal az igazgató, miközben jobbra letérve a kavicsos útról, megállunk egy füves tisztáson. Misák Jenőt, az arborétum főkertészét hozza szóba, aki a nehéz időkben kitartott itt, a háború után ő vezette az arborétumot. A látvány félbeszakítja a beszélgetést: fenyők és örökzöldek pompáznak körülöttünk. ezüstösen csillognak a pampaszfű bugái. De valami zavarja az összképet. Megvan! Egy fiatal fa a ' tisztás közepén, amelyet az elmúlt évtizedekben ültethettek, s amely sehogyan sem illik ide. Balról lépcső fut fel a_z arborétum felső pihenőjéhez, vagyis a kilátóhoz, mely a terület legmagasabb pontján épült. Megkerüljük, a kavicsos úton ballagunk tovább. Balról egy csoportban molyhos nyírek állnak karcsún, messzire fehérük a törzsük. Aztán megcsodáljuk a kaliforniai mammutfenyőt, majd a vörösesbarnán fénylő vöröstölgy mellett beszélgetünk tovább. Többek között arról, hogy 1985. január 1. óta önálló jogi személy és kutatóintézet az arborétum, amely felett — talán még emlékszik az olvasó — a hetvenes évek végén megkondult a vészharang, hiszen pusztulásnak indult itt minden. Ám — ahogyan az igazgató mondja — „mindenki akarta, hogy rendbe jöjjön, mindenki érezte, mennyire fontos”, s a 30 millió forint, egyszeri nagyjavításra szánt támogatás nyomán, melyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal nyújtott — megújult. megszépült itt minden. A pénz tetemes hányadát a partvédelmi munkákra fordították, talán ez volt a legégetőbb feladat, hiszen a part menti értékes öreg fák alól a víz kimosta a talajt, és sorra kidőltek. 1984- től 1986-ig tartott a nagy munka, épült a park, rendbe hozták a fogadó-kiszol- gáló-termelési létesítményeket, utakat. S ha már a pénznél tartunk: az arborétum gazdálkodó intézmény, amely költségvetése 65 százalékát kapja központi keretből, a további 35 százalékot pedig magának keli előteremtenie. A tavalyi bevétel 3 millió forint volt, s ez azért fontos, mert a többletbevételből költhetnek fejlesztésre. A bevétel a belépődíjból, a dísznövénytermelésből, a faj-fajtaazonos szaporítóanyag értékesítéséből adódik. S a szarvasiak jó üzletembernek bizonyultak: kevesen tudják például, hogy a pályázatot megnyerve, ők állították elő Ferihegy II. dísznövényanyagát is. S közben már az arborétum kuriózumának számító olasz útnál tartunk, melyet hajdan malonyai tuja szegélyezett. A kipusztult tuja helyére most újat telepítettek, s az értékes fákat, cserjéket kibontották a növénydzsungelből. Az út kanyarog, s a partra fut ki. A Kövizig példás munkával egyedi megoldá-" sokat keresve és találva kiépítette itt a partot. Lassan elkészül a környezetbe illő kerítés, cserjegyűjteményt telepítenek, és a halászcsárdától az ÖKI-lakótelepen át. majd’ három kilométer hosszan ide vezet egy sétány. Része ez is annak az átfogó, hosszabb időszakra szóló tervnek, amely már elkészült, s amelynek alapján — így hangsúlyozza az igazgató — Bolza Pál munkásságát tiszteletben tartva, az ő szellemében kívánják folytatni ezt a nemes munkát. Tóth Ibolya A part régen... ... és ma Fotó: Gál Edit és Veress Erzsi Szarvasi arborétum
