Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

NÉPÚJSÁG 1986. október 14., kedd Reykjavik! összegzés Reykjavik búcsút vett a kétnapos szovjet—amerikai munkatalálkozó résztvevőitől. A csúcstalálkozó után szin­te órák alatt kiürült a nem­zetközi sajtóközpont, amely óriási nyüzsgéssel, szertelen várakozásokkal kísérte Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszéléseit. Jóllehet, Reykjavíkban ál­talános vélemény, hogy most a felelősség" elosztásának időszaka következik, Mihail Gorbacsov vasárnap esti másfél órás sajtóértekezlete világossá tette a felek po­zícióját, egyebek között azt, hogy az amerikai elnök ke­zét Reykjavíkban is meg­kötötte az amerikai katona­ipari komplexum. A szovjet fél megtette a maximumot: szinte az ame­rikai javaslatokat tette a tárgyalóasztalra, hogy az Egyesült Államok ne térhes­sen ki a megegyezés elől. Hozzájárult a hadászati tá­madó fegyverrendszerek öt­venszázalékos csökkentésé­hez, a közép-hatótávolságú fegyverrendszerek vonalán Európában az amerikai úgy­nevezett nulla megoldáshoz, lehetőséget kínált e fegyver- rendszerek ázsiai vonatkozá­sainak megtárgyalására, el­fogadta a harcászati-hadmű­veleti rakéták befagyasztásá­nak gondolatát, eltekintett a brit és francia nukleáris erő bármilyen tekintetbe vételé­től, beleegyezését adta a Nyugat bármilyen ellenőrzé­si igényeinek teljesítéséhez, ha az atom- és rakétafegy­verzet radikális csökkentésre kerül. Szovjet részről egyetlen dolgot igényeltek: legyen biztosíték legalább a követ­kező tíz évben arra, hogy ezt a folyamatot nem zavarják meg amerikai katonai előny­szerzési törekvések, nem lesz olyan amerikai techno­lógiai áttörés, amelyet Wa­shington azonnal a hadászati stabilitás megbontására, sa­ját fölényének kierőszakolá­sára használ fel. Reykjavíkban Mihail Gor­bacsov azt indítványozta, hogy a felek tíz évre mond­janak le a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szovjet—ameri­kai szerződés egyoldalú fel­mondásának jogáról. Ez a szerződés nincs határidőhöz kötve, mindkét fél ratifikál­ta és szabályosan hatályba lépett. Szovjet részről a szer­ződés szellemében ragasz­kodtak ahhoz, hogy az ame­rikai rakétaelhárítási mun­kálatok kozmikus területén a laboratóriumok falai jelent­sék a határt, vagyis nem­Dr. Richard von Weizsäcker Magyarországra érkezett (Folytatás az 1. oldalról) A plenáris tárgyalásokon Losonczi Pál méltatta an­nak jelentőségét, hogy dr. Richard von Weizsäcker sze­mélyében először látogatott NSZK államfő az elmúlt 40 esztendőben Magyarország­ra. A két ország közötti kap­csolatokról szólva kiemelte: a kontaktusok probléma- mentesek, a kölcsönös tisz­teleten és egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapul­nak. Bár a két ország eltérő társadalmi berendezkedésű, és más szövetségi rendszer­hez tartozik, egymás közöt­ti viszonyukat mégis a bé­kés egymás mellett élés gya­korlati megvalósulása jel­lemzi. Meggyőződésünk — mondotta a magyar államfő —, hogy ez, a látogatás to­vább fogja mélyíteni a két állam jól fejlődő kapcsola­tait. A politikai kapcsolatok mellett különösen fontosak számunkra a gazdasági kon­taktusok : kereskedelmi for­galmunk a nyugati országok között az NSZK-val a leg­magasabb. A kereskedelmi együttműködésen túl új for­mákat is kell találnunk gaz­dasági kapcsolataink inten­zívebb fejlesztésére. Dr. Richard von Weizs­äcker hangsúlyozta, hogy lá­togatás*, kifejezője annak a pozitív fejlődésnek, amely országaink és népeink kö­zött az elmúlt években vég­bement. A Magyar Népköz- társaság iránti érdeklődés igen élénk a Német Szövet­ségi Köztársaságban, s örömteli, hogy a politikai érintkezések a legmagasabb szinteken is intenzívek. Mindkét fél rámutatott arra, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok időnkénti hul­lámzása ellenére feltétlenül Hazatérő katonák Az SZKP Központi Bizottsága üdvözölte az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságból haza­térő katonákat. Mint ismeretes, a Szovjetunió október 15-i kezdettel kivon Af­ganisztán tenületéről hat ezredet. Az egységek kivonása a hónap végéig befejeződik — közölték. A TASZSZ által ismertetett üdvözletben az SZKP KB meg­állapítja, hogy a törvényes af­gán kormány kérésére a szov­jet katonák segitettek az afgán népnek megőrizni függetlensé­get és szabadságát, az áprilisi Szükség van a párbeszéd megőrzésére. A plenáris tárgyalásokat követően Losonczi Pál és dr. Richard von Weizsäcker szűk körű megbeszélést tar­tott a magyar államfő dol- gozószobá j ában. A szűk körű megbeszélést követően dr. Richard von Weizsäcker és felesége rövid városnézésre indult. A vendégek először a Magyar Nemzeti Múzeumba látogattak, ahol Fodor Ist­ván, az intézmény főigazga­tója kalauzolásával megte­kintették a koronázási jel­vényeket. Ezután az NSZK- államfő a várba hajtatott, s a Halászbástyáról figyelte a főváros lüktető életét, majd megtekintette a Mátyás templom nevezetességeit. Ezt követően az NSZK-ál- lamfő megtekintette a Hilton Szálló dominikánus udvarát, majd végigsétált a régi vár- negyed utcáin. A délutáni órákban Buda­pestre érkezett Hans Diet­rich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere, aki csatlako­zott a NSZK-államfő kísé­retéhez. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a késő dél­utáni órákban a szállásán kereste fel dr. Richard von Weizsäckert. A megbeszélé­sen jelen volt Kovács László és Horváth István, valamint Hans-Dietrich Genscher és Ernst-Friedrich Jung. Este Losonczi Pál és fele­sége a Parlament Vadász- termében díszvacsorát adott dr. Richard von Weizsäcker és felesége tiszteletére. A vacsorán a két államfő po­hárköszöntőt mondott. nemzeti-demokratikus forrada­lom vívmányait, szavatolni a déli határok sérthetetlenségét. „A szovjet katonák az afgán katonákkal és az ország többi hazafiával együtt bátran ellen­álltak és ellenállnak az afgán állam ellen törő ellenséges erők fegyveres támadásának, nap mint nap kockáztatták életüket, több ezer afgán gyemnek, öreg és nő életét mentették meg, han­goztatja az üzenet, amely azt is hangoztatja, hogy „amíg nem szűnik meg a külső fegyveres beavatkozás az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság ügyei­be, a Szovjetunió nem hagyja bajban szomszédját”. csak rendszerbe állításra, ha­nem tényleges kipróbálásra se kerüljön sor. Ezt Ronald Reagan határozottan és egyértelműen visszautasítot­ta, amiből szovjet részről arra következtettek, hogy az Egyesült Államok a radiká­lis fegyverzetcsökkentés év­tizedét döntő katonai fö­lényszerzésre akarja fel­használni. Természetesen, egy wa­shingtoni érdemi csúcstalál­kozó sikertelensége sokkal nagyobb mértékben vissza­vetette volna a nemzetközi kapcsolatok rendszerét, mint ahogyan ezt a reykjavíki munkatalálkozó tette. Mihail Gorbacsov nem zárta ki a párbeszéd folytatásának le­hetőségét, a dolgok új szem­léletére hívta fel az ameri­kai vezetést, sőt későbbi megállapodások lehetőségére is utalt. 0 Jemeni NDK ünnepe A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság népe az idén a szokottól eltérő kö­rülmények közepette emlé­kezik meg nemzeti ünnepé­ről. Az emberekben még na­gyon is eleven a januári tra­gikus események emléke. A Jemeni Szocialista Párt eb­ben a helyzetben harcot hirdetett a múltból maradt hibák, a negatív jelenségek ellen. Tevékenységében a társadálom demokratizálásá­ra, a törvényesség betartá­sára összpontosit — írja a TASZSZ szovjet hírügynök­ség ádeni tudósítója a szo­cialista orientációjú arab or­szág kétnapos nemzeti ünne­pén. (A Jemeni NDK-ban október 14-én ünnepük a forradalom napját, október 13-án pedig a vezető párt megalakulásának évforduló­ját. 1963. október 14-én kez­dődött a dél-jemeni nép fegyveres felszabadító harca az angol gyarmati uralom és a monarchia ellen. 1978. ok­tóber 13-án alakult meg a Jemeni Szocialista Párt.) A TASZSZ tudósítója rá­mutat: a politikai élet meg­újulását célzó munka első gyümölcsei már is beértek; szembeötlően megélénkült a szakszervezetek, a népi el­lenőrzési bizottságok és a társadalmi szervezetek te­vékenysége. Lengyel törlesztési gondok Az NSZK továbbra is szünetel­tetni fogja a Lengyelországnak való hitelnyújtást, s ennek ér­telmében Lengyelország nem hívhat le újabb összegeket a bonni kormánygaranciával ka­pott 100 millió márkás exporthi­telkeretből, amelyből eddig 13 millió márkát vett igénybe. Ezt Peter von Würzen nyugatnémet gazdasági minisztériumi állam­titkár jelentette be. Lengyelország körülbelül 1 millió márkával tartozik az NSZK-nak. Összes nyugati adós­sága 31,2 milliárd dollárt tesz ki, s az 1986-ra tervezett 1,5 milliár­dos külkereskedelmi aktívum valószínűleg nem lesz elég a nyugati hitelezőknek járó ka­matok fizetésére, minthogy az adósságszolgálatra becslések sze­rint évente 3 milliárd dollárra volna szükség. Márciusban Len­gyelország és a nyugati hitele­ző kormányok megállapodást kötöttek 1,6 milliárd dollárnyi, 1985-ig esedékes törlesztés átüte­mezéséről, amely összegben ben­ne van az az 550 millió dolláros kamat is, amelyet Lengyelor­szágnak eredetileg 1985. végéig kellett volna kifizetnie, korábbi átütemezési megállapodásoknak megfelelően. Ismét Perez de Cuellar Azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának javaslatára a közgyűlés ismét Javier Pérez de Cuellart választotta meg a világszervezet főtitkárává, a perui diplomata is azok so­rába lépett, akik öt évnél többet töltöttek el ezen a posz­ton. Az ENSZ első főtitkára 1946—1953-ig a norvég Trygve Lie, a második pedig a svéd Dag Hammarskjöld volt, 1953- tól 1961-ben bekövetkezett tragikus haláláig. (Hammarsk­jöld hivatalból tett afrikai útja során bekövetkezett repü-« lőgép-szerencsétlenségben vesztette életét.) A sorban a burmai U Thant következett, aki 1961 és 1971 között, az őt követő osztrák Kurt Waldheim pedig 1971 és 1981 között állt a világszervezet élén. 1981-ben kezdődött Pérez de Cu­ellar első megbízatása. Annak ellenére, hogy az október 10-i főtitkárválasztás­nál nem volt másik jelölt, és Pérez de Cuellar a Biztonsá­gi Tanács, valamint a közgyűlés egyöntetű támogatását élvezte, még néhány héttel ezelőtt is úgy festett, hogy valaki mást kell keresni a főtitkári posztra. Két hónapja a 66 éves perui diplomata közölte, nem fogadja el újrajelö- lését, ha nem látja biztosítottnak a világszervezet valóban hatékony működésének feltételeit, elsősorban a tagorszá­gok költségvetési hozzájárulásainak elmaradásából fakadó anyagi gondok rendeződését. Pénteken, újbóli megválasz­tása alkalmából elhangzott beszédében a főtitkár viszont már azt hangsúlyozta, hogy éppen az ENSZ nehéz helyzete indította őt arra, hogy mégis folytassa tevékenységét. Amikor öt évvel ezelőtt Pérez de Cuellart először válasz­tották meg főtitkárnak, a perui diplomatán kívül két má­sik jelölt is volt: Kurt Waldheim, akinek akkor járt le a második főtitkári mandátuma, s így mellette szóltak egye­bek között a tíz év alatt szerzett tapasztalatok, valamint Salim Ahmed Salim, Tanzánia akkori külügyminisztere (jelenleg hadügyminiszter). Megfigyelők szerint Salim meg­választása „jelzés” lett volna a fejlődő országok felé, hogy az ENSZ kész „komolyan venni” a számukra sok hátrányt jelentő jelenlegi nemzetközi rend megváltoztatásával kap­csolatos követelésüket. Pérez de Cuellar, a hivatásos diplomata, korábban ha­zája svájci, moszkvai, hágai és venezuelai nagykövete, az adott időre Peru állandó ENSZ-képviselőjének a személye az ellentétek elsimítására alkalmas megoldásként kínálko­zott akkor. Egyes vélemények szerint azért is választották meg, mert sem a keleti, sem a nyugati „tömbhöz” nem tartozott. Pérez de Cuellar a közgyűlés számára 1982-ben készített első jelentésében keserűen szólt arról, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsát egyszerűen „lesöprik az asztalról”, s en­nek következtében a világszervezet sem töltheti be azt a feladatkört, amelyet alapokmánya a béke és biztonság meg­őrzésének és erősítésének a területén előír számára. Emel­lett a jelentésben hangsúlyozta, erősíteni kívánja a főtitkár politikai szerepét annak érdekében, hogy bizonyos kérdé­sekben maga is megfelelő lépéseket tehessen meg. Megfigyelők szerint e szándék megvalósítása továbbra is fő célja marad Pérez de Cuellarnak, akinek egyhangúlag történt újraválasztása is azt jelzi, hogy az ENSZ tagálla­mai továbbra is bíznak „kivételes képességeiben” — aho­gyan Radzsiv Gandhi indiai kormányfő írta üdvözlő távira­tában. Ezekre a képességekre, valamdnt a tőle már meg­szokott teherbírásra is szüksége lesz Pérez de Cuellarnak, hogy a 41 éves történetének talán a legnehezebb időszakát élő világszervezet munkáját újabb öt évig irányítsa. BURDA HALÁLA Münchenben 83 éves korá­ban meghalt Franz Burda, a háború utáni nyugatnémet kiadótevékenység atyja. Mintegy 30 folyóiratot adott ki. Megjelentette többek kö­zött a Bunte és a Bild and Funk nevű magazinokat, va­lamint kertészeti és háztar­tási lapokat. Burda 1928-ban örökölt egy kis nyomdát, és így indult hódító útjára, amelynek végén Európa egyik legnagyobb kiadóválla­latát mondhatta magáénak. MIÉRT BÍRÁLJÁK GÜNTER GR ASST? A bonni konzervatív sajtó a napokban igen durván tá­madta Günter Grass nyugat­német írót, mert kijelentette, hogy ismét fenyeget a fasiz­mus, de ezúttal az Egyesült Államokban. A Kalkuttában élő Grass az indiai egyetemi hallgatókkal, írókkal és új­ságírókkal folytatott beszél­getésében figyelmeztetett ar­ra, hogy ezt a fasizmust Eu­rópa nem ismeri. Ez a fajül­dözésben, a fekete—fehér el­lenségeskedésben nyilvánul meg. Közeledik a világégés, de nem az, amelyet a biblia is leír, mert nem az istenek műve ez, hanem az embere­ké, mondta Grass. A nyu­gatnémet konzervatív sajtó felrója Grassnak, hogy vak antiamerikanizmust táplál, elég baj az, hogy irodalmi reputációja ilyen kilengése­ket enged meg neki. Még rosszabb, hogy senki sem vonja felelősségre azért, hogy külföldön milyen károkat okoz ezzel a német ügynek — írta az Aachener Volk­szeitung. Grass és felesége úgy döntött, hogy egy évet Indiában töltenek, pihenni fognak. Legújabb könyve után „kiürültnek” érzi ma­gát, sőt, azt is kijelentette, hogy ez az utolsó könyve. Megkérdezték tőle, hogy a Kalkuttában szerzett tapasz­talatait leírja-e, válasza ez volt: félő, hogy igen. LVUK A LEVEGŐBEN Az atmoszféra ózonrétegé­ben hét évvel ezelőtt egy lyukat fedeztek fel az An­tarktisz felett. Ez a lyuk ál­landóan növekszik és most Argentínát veszélyezteti. Az ózon, mint ismeretes, nem en­gedi át a napról érkező ibo­lyántúli sugarakat, amelyek bőrrákot és látási rendelle­nességeket okoznak. Még nem lehet tudni, milyen követ­kezményekkel jár az ózonré­tegen keletkezett lyuk a’ ve­szélyeztetett övezetekben. 1979-ben fedezték fel, és ek­kor az Antarktisz egy ki­sebb övezete felett volt. A lyuk augusztus végén tűnik fel, novemberben pedig el­tűnik. A légszennyeződés okozza. A KOMPUTER IS TÉVED Több száz jeruzsálemi la­kos tüntetett a minap a Be- zek cég épülete előtt, mivel ennek munkásai állítólagos tartozásokra hivatkozva ki­kapcsolták a telefonjaikat. A cég vezetői csak ekkor is­merték be, hogy csalhatatlan és tévedhetetlen számítógé­peik tévedése folytán került sor a roppant kínos helyzet­re. ŰJ IRODALMI DÍJ Frankfurtban a nemzetkö­zi könyvvásáron bejelentet­ték, hogy új irodalmi díjjal gazdagodik a díjak tára, és­pedig a 10 ezer márkát érő híres indiai Nóbel-díjas Ra­bindranath Tagore-díjjal. A Tagore-díjat a nyugatnémet —indiai egyesület alapította, s minden évben a frankfurti könyvvásáron nyújtják át a német nyelvterületek azon íróinak, akik legnagyobb megértést tanúsítanak az in­diai kultúra iránt. KÁBEL A VÍZBEN Szovjet szakemberek pél­dával bizonyították, hogy a sebes szibériai folyókon ke­resztül is elhelyezhetők ve­zetékek. Az Angara sziklás medrében árkot robbantot­tak, s ebbe rakták le az acélvezetéket. ÉHEZŐ GYEREKEK A Fülöp-szigeteki gyerme­kek csaknem 70 százaléka alultáplált — állapították meg a Fülöp-szigeteki szo­ciális minisztérium nemrég kiadott jelentésében. A tra­gikus állapotnak elsősorban a kormány közömbössége az oka, és megszüntetéséhez évekre lesz szükség. A leg­többen Negros szigetén éhez­nek, ahol naponta általában három gyermek hal éhen. SZAMOVÁRGYŰJTEMÉNY A szovjetunióbeli Szara- tovban él Georgij Sztelmah hegesztő, akinek szamovár­gyűjteménye 70 teázó-alkal- matosságot foglal magában a teáspohártól a többféle csöbörig. E készletből egy­idejűleg 1000 személynek tudna teát felszolgálni. DRÁGULÓ HŐERŐMŰ A Szlovák Energetikai Mű­vek elmúlt évi kimutatásai szerint 1 MWó villamos­energia előállítása a hőerő­művekben 341, az atomerő­művekben 168, a vízi erő­művekben pedig 147 koro­nába került. Tíz évvel ez­előtt még az volt a helyzet, hogy a hőerőművekben 154, a vízi erőművekben pedig 137 koronáért állítottak elő egy MWó villamos energiát, vagyis amíg ez a költség a vízi erőműveknél csupán tíz koronával lett nagyobb, a hőerőművekben több mint kétszeresére növekedett. VÉGRE LÁTHATJA Tíz év után ismét láthat­ta gyermekét egy francia asszony, a 35 éves Claudine Elasri. Eddig sem éltek egy­mástól elszakítva: Elasri asszony nevelte a lányát, csak éppen nem látta őt. A kis Severine még csecsemő volt, amikor az anya egy baleset következtében el­vesztette szeme világát. Ti­zenkilenc sikertelen beavat­kozás után most egy bostoni orvoscsoport műtétje nyo­mán az asszony visszanyerte látását. Az utazás és az operáció borsos költségeit (mintegy 800 ezer frankot) a család lakóhelye, Castelgi- nest polgárai és a családfő, Marc Elasri munkatársai ad­ták össze. IEH3EHrM3 nP0Br4> O___IMA r 1 \ KnCC K ^ i — 9 ...... 198« ÚJ I Wp­Jranffurler^u^tiS^gs ZEITUNG FÜR DEUTSCHLAND ■*- I ÚJ SZU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom