Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

NÉPÚJSÁG 1986. szeptember 25., csütörtök o Elhunyt Kellér Dezső Életének 81. esztendejében elhunyt Kellér Dezső író, kon­feranszié, a Magya* Népköztársaság Kiváló Művésze, a Vi­dám Színpad örökös tagja. Temetése szeptember 30-án, ked­den 14 órakor lesz a Kozma utcai Izraelita temetőben. Művelődési Minisztérium, Budapest Főváros Tanácsa, a Magyar Színházművészek Szövetsége, Vidám Színpad Tanácsülésekről jelentjük Pályázat a telepek korszerűsítésére Szövetkezetek a jobb tüzelőellátásért Kellér Dezső 1905-ben szü­letett. Pályáján újságíróként indult. Az 1920-as évek vé­gén mutatkozott be színpadi szerzőként, kabarétréfák, egyfelvonásosok és dalszöve­gek írójaként, s sajátos, fa­nyar humorú írásművészete hamarosan ismertté tette ne­vét. Mint konferanszié, 1933- ban lépett először pódiumra, a Teréz körúti színpadon, majd 1945-től a Pódium Ka­baréban, 1949-től pedig a Kamara Varietében dolgo­zott. Munkássága a felszabadu­lás után bontakozoit ki, s tette az utóbbi négy évtized magyar kabaréművészeté­nek egyik legnagyobb képvi­selőjévé. 1951-ben, a színház megalakulásakor lett a Vi­dám Színpad tagja, s 12 éven keresztül a társulat nagy si­kerű műsorainak konferan- sziéja, illetve szerzője. 1964- től a Thália Kabaré, 1972- től újra a Vidám Színpad műsorait konferálta. Filozó­Szeptember 23-án és 24-én a megye könyvtárosainak rendeztek továbbképzést Szanazugban. A résztvevők a könyvtárak környezetéről, közönségkapcsolatáról, a könyvtárakban alkalmazha­tó számítógépes programok­ról, valamint az állomány­gondozás, állományapasztás kérdéseiről hallhattak érté­kes előadásokat. Csobat László, a megyei könyvtár osztályvezetője ez utóbbi té­ma megyei vonatkozásairól számolt be tegnap reggel 9 órától. Előadását a szakfel­ügyeleti munka tapasztala­taira építette. Tizenöt telepü­lésen nézték meg miként gondozzák az állományt. A könyvtárak többségében ki­csi, s nem a legjobb állagú a könyvállomány. A szerze­ményezési keret szűkös. s mivel nem is egyenletes, a könyvtárak azt nem tudják időarányosan felhasználni. A könyvtárakban vezetett hiányjegyzékről is szó esett, s arról, hogy az olvasók ál­fikusan mély, a társadalom jelenségeire és visszásságai­ra érzékenyen reagáló gon­dolatait utánozhatalan kap­csolatteremtő készséggel, sa­játos „kelléri bájjal” és szel­lemességgel tolmácsolta. Jel­legzetes, félszeg tartása, or­gánuma, spontánnak tűnő, mégis alaposan kidolgozott konferanszai és összekötő szövegei, telibe találó, ám so­hasem öncélú humora mind a közönség, mind a szakkri­tika elismerését kivívta. A pesti „kisember” világát szellemesen tükröző szöve­geiben mindig megnyilvánult a társadalom iránti felelős­ségérzete is. Munkásságát 1955-ben Ér­demes, 1965-ben Kiváló mű­vész címmel ismerték el; 1975-ben a Munka Érdem­rend arany fokozatával, öt évvel később a Szocialista Magyarországért Érdemrend­del, 1985-ben pedig a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendjével tüntették ki. tál hiába keresett kötetek pótlása szinte lehetetlen, részben mert az antikváriu­mokban nem mindig fellel­hetők, részben pedig, mert e reprintkiadások borsos árát képtelenek megfizetni a könyvtárak. Előadásában Csobai László szólt az állományapasztásról is. A jogtudományi könyvek, a felvételi tájékoztatók és sorolhatnánk még hányféle irodalom elévül az idő mú­lásával. Leggyorsabban a gyermek- és ifjúsági köny­vek „fogynak”. Nagy pél­dányban — mondták többen a hozzászólók közül — nem vehetik őket, hiszen drágák, pedig a legaktívabb haszná­lók mindenütt a legifjabb olvasók. A továbbképzés záró elő­adását Győri Erzsébet, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ osztályve­zetője tartotta, aki az állo­mánygondozás országos ta­pasztalatairól beszélt. BÉKÉSCSABA A megyeszékhely tanács- testülete először a lejárt ha­táridejű határozatokról szóló jelentést, majd a városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság te­vékenységéről szóló beszá­molót vitatta meg. A követ­kező napirendi pont a kö­zépfokú oktatás városi hely­zete volt. Dr. Virág László­nak, a művelődési osztály vezetőjének jelentését hosz- szan tárgyalták a tanácsta­gok. Jövőre ugyan még csak 100, két év múlva viszont már 440, 3 év múlva pedig 700 középiskolás diákkal többre kell számolnia a me­gyeszékhelynek. S ez a ten­dencia még folytatódik né­hány évig. Huszonnégy tan­teremre van pénz, s ennél többre volna szükség. De fi­gyelmet igényel a várható pedagógushiány is. Többek között elhangzott az a ja­vaslat, hogy ennek enyhíté­sére a pályázatokat lakással együtt kellene meghirdetni. Egy műszaki szakemberek­ből álló ideiglenes munka- bizottság pedig felméri a városban azokat az épülete­ket, amelyekben csekély anyagi ráfordítással szük­ségtantermeket lehetne ki­alakítani. Az idő sürget, az azonban mindenképp meg­nyugtató, hogy az új épüle­tek kivitelezésére, a régiek bővítésére a tervek nagy ré- sze 'már elkészült. Ezután a lakás- és telek­gazdálkodás középtávú fel­adatairól szóló jelentést, majd az egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásá­ról, a lakás- és telekgazdál­kodásról, valamint a lakás­építés (-vásárlás) helyi tá­mogatásáról szóló tanács- rendelet került megvitatásra. Szarvas János, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója a vízmi­nőséggel kapcsolatos inter­pellációra válaszolt. Mint el­mondta, nem bűnös mulasz­tás okozza a zavaros vizet. A közelmúlt beruházásai a megyeszékhely vízellátásá­nak mennyiségi gondjait ol­dották meg. Ennek pozitív hatása már érezhető volt az idén, hiszen az aszály nem okozott vízkimaradást. Ám pont a nagyobb nyári fogyasztás, a reggeli és az esti csúcs a csövekben lera­kodott anyagokat kimossa a vezetékből. A tanácsülés végén a Jó­zsef Attila-lakótelep tanács­tagjai interpelláltak, hogy a lakótelep lakásóvodáját a következő évben még ne szüntessék meg, mert az újabb demográfiai hullám miatt szükség lesz még az épület ilyen célú hasznosítá­sára. Erre az interpellációra a következő tanácsülés vála­szol. u. i>. MEZÖKOVÄCSHÄZA Szeptember 24-én, szerdán délután tartotta ülését a Mezőkovácsházi Városi Ta­nács. Először dr. Fekete La­jos tanácselnök számolt be a két ülés közötti munkáról, majd Laluska Mihályné, az ideiglenes bizottság elnöke ismertette a művelődési, szórakozási lehetőségeket taglaló jelentést, amely meg­állapítja, hogy az 1. sz. ál­talános iskolában az utóbbi időben sokat javultak az ok­tatási körülmények, ebben a tanévben már nem lesz szükségtanterem, váltakozó tanítás. Ugyanakkor a 2. sz. általános iskolában még négy szükségtanterem talál­ható, a gimnáziumi tante­remhiány megszüntetése szintén sürgős feladat. Bár a helyi fogyasztási szövetke­zetnek 14, a magánkereske­dőknek 6 vendéglátóipari üz­lete van, igazán reprezenta­tív szórakozóhely azonban nincs a városban. A két- és többgyermekes családok, a fiatal házasok lakáshoz jutási lehetőségei­nek megteremtésére alkotott 3 éves program végrehajtá­sának tapasztalatairól Var- gáné dr. Magony Margit osztályvezető terjesztett elő jelentést, amely szerint az elképzeléseket csak részben sikerült megvalósítani. En­nek legfőbb oka, hogy pénz hiányában nem épült fel a 24 tanácsi bérlakás. A bajt tetézi: az OTP-s lakások épí­tése is vontatottan halad. Ezután beszámolót hall­gattak meg az elmúlt öt év költségvetési és fejlesztési tervének a végrehajtásáról, amelyet Dancsi Mihály osz­tályvezető készített. A költ­ségvetés legfontosabb fel­adata az egészségügyi, szo­ciális, oktatási és kulturális ellátás megfelelő színvonalá­nak a megőrzése volt. Erre fordították az összes kiadás több mint 60 százalékát, amely mintegy 111 millió forintot tett ki. Létrehoz­tak egy-egy általános orvosi, gyermek- és fogorvosi kör­zetet, óvodai és általános is­kolai tanuló-, illetve napkö­zis csoportot, 80 személyes zeneiskolát, a bölcsődét, az általános iskolai menzát. A VI. ötéves tervben felépítet­tek 16 tantermet, de a gon­dokat ez sem oldotta meg teljesen. Végül tanácsrendeleteket fogadott el a testület. (s. s.) Megyénk szövetkezeti ke­reskedelme kiveszi a részét a lakosság tüzelővel és épí­tőanyagokkal való ellátásá­ból. Az áfészek 62 tüzelő- és építőanyag-telepen, két kö­zösen üzemeltetett házépítők boltjában kínálják portéká­jukat. Az elmúlt év végén a telepek 827 millió forint ér­tékű árut értékesítettek, eb­ből 150 milliót tett ki a már említett Éptek—Áfész-üzle- tek forgalma. A 247 ezer négyzetméter alapterületű bolthálózat azonban kevés­nek bizonyult, hiszen a tele­pek felszereltsége nem a leg­jobb, nagy erőfeszítést igé­nyel a csaknem 500 ezer ton­na áru tárolása, mozgatása, eladása. Erről volt szó többek kö­zött a Mészöv elnökségének szeptember 24-i, tegnapi ülé­sén. A jelentés részletesen elemezte az áruellátást, a fej­lesztés lehetőségeit. Kétség­telen, az utóbbi két évben megváltozott a lakosság tü­zelőanyag iránti igénye, hi­szen a megye 18 településén megkezdték a gázbekötést. Egyre többen szereznek be brikettet, amely ebben az évben várhatóan az összes széneladás 41 százalékát te­szi ki. Csökken az import­szenek aránya. Ennek ellené­re kiegyensúlyozott kínálat­ra és nyugodt vásárlási kö­rülményekre számíthatnak a vásárlók. Borsodi szenekből, pécsi iszapból kevesebb lesz, mint tavaly, ezt brikettel pó­tolják. Tűzifából mintegy 6 ezer tonnával kellene több, jelenleg az alapszerződésben meghatározott mennyiség le­szállításában reménykednek. Javult az építőanyagok kí­nálata. Tavaly téglából és vasbetonárukból egyenletes volt az ellátás, csupán ége­Nagykopáncson, a községi kultúrotthonban tegnap, szer­dán találkoztak a tsz-szövet- ség elnöksége által az utób­bi öt évben elismerésben ré­szesített termelőszövetkezeti mozgalmi vezetők. A megje­lent mintegy 50 szakember több évtizeden át tevékeny­kedett. és napjainkban is közülük jó néhányan dol­goznak a termelőszövetkeze­tek irányításában. A Teszöv által összehívott tanácskozáson a tapasztalt tett cserépből nem tudták az igényeket kielégíteni. Az új vállalkozási formák beveze­tésével megnőtt a telepek közvetlen beszerzése. A kí­nálati piac kialakulásával a készletek a duplájára emel­kedtek. A VII. ötéves terv­ben várhatóan kevesebb csa­ládi ház épül. A kedvezőtlen szociálpolitikai intézkedések, a hőszigetelési előírások megszigorítása miatt meg­csappant az építési kedv. Ezért célszerű lenne az áfé­szek működési területén is az anyagbiztosítási szerződé­sek szélesebb körű elterjesz­tése, a telepek árukészleté­nek a felülvizsgálata. A szö­vetkezeti szakemberek úgy látják: a kisebb települések vegyesboltjai is bekapcsolód­hatnának az építőanyagok minta szerinti értékesítésébe. Megállapította az elnökség, hogy a telepek technikai el­maradottságának a felszámo­lása sürgető feladat, a jelen­legi körülmények között hosszú távon az értékesítést nem lehet megoldani. Ez ak­kor is igaz, ha az áfészek a VI. ötéves tervben 14 tele­pet korszerűsítettek, beruhá­zásra 6,5, felújításra 10 mil­lió forintot költöttek. A fel­mérések szerint a VII. öt­éves tervben 134 millió fo­rintra lenne szükség. Mivel ennyi pénzre nem számíthat­nak, javasolják: a szövetke­zetek éljenek a Belkereske­delmi Minisztérium és a Mé­szöv elnöksége által meg­hirdetett pályázat lehetősé­gével. Ezután tájékoztatót hall­gattak meg a bérelt üzlethe­lyiségek, ingatlanok helyze­téről, a költségek alakulásá­ról. szakemberek a termelőszö­vetkezetek V. kongresszusá­nak irányelveit vitatták meg. A beszélgetés során jó né­hány hasznos javaslattal, öt­lettel szolgáltak az egykori tsz-elnökök, főagronómusok, közgazdasági szakemberek. Az itt hallottakat a Teszöv elnöksége a jövőben jól tud­ja majd hasznosítani a ter­melőszövetkezetek decemberi országos kongresszusára való felkészülés során. v. L Könyvtárosok továbbképzése s. s. 0 kongresszusi irányelvek vitája Temetkezési szakemberek tanácskozása Fuvarozási konferencia a MflV-nál Az Országos Temetkezési Társaság szeptember 24—26. között — a Békés Megyei Temetkezési Vállalat szerve­zésében — OTT-napokat rendez Békéscsabán. A ren­dezvénysorozatot tegnap a megyei KISZ-bizottság poli­tikai képzési központjában nyitották meg. Az Országos Temetkezési Társaság tag­vállalatainak, a megyei te­metkezési vállalatok és a te­metkezési cikkeket, kelléke­ket gyártó vállalatok veze­tőit, szakembereit, képvise­lőit Szegedi Balázs, a Békés Megyei Temetkezési Vállalat műszaki igazgatóhelyettese köszöntötte, majd Mochnács Pál, a Békés Megyei Tanács osztályvezető-helyettese mondott megnyitót. Elmond­ta, hogy az OTT-napokat ez­úttal negyedik alkalommal tartják meg. A rendezvény célja a temetések színvona­lának emelése, a szakma presztízsének helyreállítása, illetve megteremtése. Ezt követően Balázs Mátyás, a Békés Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója ismertet­te az általa irányított válla­lat munkáját, majd Balázs Attila, az Országos Temetke­zési Társaság elnöke a más­fél évtizede alakult társaság célkitűzéseit, tevékenységét és feladatait foglalta össze. Végül a résztvevők videó­filmet tekintettek meg egy békéscsabai halottak napi megemlékezésről. A rendez­vénysorozat ma reggel vi­rágkötészeti versennyel foly­tatódik. A vérsenyzők három kötelező és egy szabadon választott kategóriában mé­rik össze tudásukat. A te­metkezési szakemberek meg­tekintik a megyei könyvtá­rat, ahol program szerint Cs. Szabó István muzeológus Néprajzi kutatások, temetke­zési szokások, temetőkultúra megyénkben címmel tart előadást számukra. A dél­előtt folyamán részt vesznek egy békéscsabai társadalmi temetési szertartáson is. Dél­után Ki tud többet a teme­tőkről? címmel vetélkedőt tartanak, majd az ország kü­lönböző részeiből érkezett szakemberek a megyeszék­hely és Gyula nevezetessé­geivel ismerkednek meg. Az OTT-napok záró napján, pénteken értékelik a virág- kötészeti versenyt, átadják a díjakat és szakmai konzultá­ciót tartanak a virágköté­szetről. ' L. S. Az őszi hónapok a szállí­tásban a csúcsot jelentik. Így lesz ez az idén is, feszí­tett tempó vár a fuvarozók­ra. A csúcsok elkerülésére a MÁV békéscsabai körzeti üzemfőnöksége minden kam­pány előtt fuvarozási konfe­renciát rendez legnagyobb szállítópartnereik, megrende­lőik bevonásával. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a MÁV oktatási köz­pontjában több mint ötven fuvaroztató vállalat képvise­lője vett részt a konferenci­án. Valkó Pál körzeti üzem­főnök vitaindítójában kie­melte: a térségben az év vé­géig mintegy 800 ezer ton­na áru elfuvarozása vár a vasútra, s ennél nagyobb mennyiségű áru érkezésével számolnak. Ez utóbbinál je­lentős mennyiséget az im­portküldemények jelentik. Az elfuvarozásra váró áru­ból mint mindig, a legna­gyobb mennyiséget a mező- gazdasági termékek jelentik. Ezek együttesen meghalad­ják a fél millió tonnát. Leg­nagyobb tételt a cukorrépa szállítása adja. Megyénkből küldenek répát feldolgozás­ra a mezőhegyesi, a sarkadi, a szolnoki, a kábái, a kapos­vári és a sárvári cukorgyár­ba. A gabona is jelentős té­tel, melynek nagyobb há­nyada exportra kerül. A Bé­késcsabai Konzervgyár 38 ezer tonna áru kiszállításá­val számol, melyből 22 ezer tonna konzerv- és tésztaféle az export. Az orosházi és Békéscsabai Baromfi-feldol­gozó Vállalat az esztendő vé­géig 10-10 ezer tonna termé­ket indít útnak, felét ex­portra. A MÁV a szállítási csúcs­ra felkészült, több belső in­tézkedést tettek. A cukorré­pát fordavonatokkal szállít­ják, a gabona- és konzerv­ipari termékeket irányvona­tokkal továbbítják. Az ex­portra kerülő termékek szál­lítását nagy konténerekkel igyekeznek könnyebbé tenni. A MÁV kiemelten kezeli a lakossági ellátást szolgáló cikkek fuvarozását, és az energiahordozók továbbítá­sát. A békéscsabai kocsijaví­tóban bevezették a hétvégi javításokat, valamint szom­baton és vasárnap javítják a mozdonyokat is. Ahhoz, hogy az idei szál­lítási csúcs zökkenőmentes legyen, elengedhetetlen a partnerek segítsége, a szoros együttműködés és kölcsönös információ. A körzeti üzem­főnök kérte a fuvaroztató- kat, hogy a vasúti kocsik ki- és berakodása legyen üte­mesebb, a hét végi rakodást tegyék általánossá, valamint pontos információt adjanak a megrendelők a MÁV-nak a várható szállítási igények­ről és irányokról. A vitaindítót követően ki­lencen mondták el vélemé­nyüket. Valamennyi hozzá­szóló elismeréssel beszélt a vasutasok áldozatkész és ne­héz munkájáról, azokról az erőfeszítésekről, amiket a MÁV tett. A megrendelők igénylik a nagy konténere­ket, s úgy tűnik, azokat mind nagyobb számban hasz­nálják majd. A vasúti szál­lításban eddig nincs lemara­dás, noha a csúcs az elkö­vetkező napokban kezdődik. A szakemberek feszített szállítási tempóval számol­nak. Minden bizonnyal a közös együttműködés enyhíti majd a szállításban jelent­kező feszültségeket. Kép, szöveg: Szekeres András 1 j .1 Az oroshái vasútállomásról a gyárak igényeinek megfelelően szállítják a cukorrépát

Next

/
Oldalképek
Tartalom