Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

1986. szeptember 30., kedd o Sajtótájékoztató a házadóról Nyakig a gázban Hétfőn a Pénzügyminiszté­riumban Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes tájé­koztatta az újságírókat a házadóról szóló törvényere­jű rendelet bevezetésének részleteiről. Elmondotta: a jogszabály korszerűsítését nem költség- vetési szempontok indokol­ták. A szabályozás fő célja az, hogy igazságosabbá, ará­nyosabbá váljon a közteher­viselés, a korábbinál rugal­masabban — a lakásban együtt lakó személyek szá­mától függően — változzon a fizetési kötelezettség. Az adókötelezettség január 1. után is a személyi tulaj­donban levő, vagy az ilyen­nek tekinthető, tehát lakás- szövetkezet tulajdonában álló lakásra terjed ki. Alap­vető változás, hogy az adó mértéke nem a szobák szá­mától, hanem az alapterü­lettől függ majd. Az új jog­szabály kiterjedt mentessé­get biztosít az ingatlantulaj­donosoknak. Így a komfort nélküli, illetve a szükségla­Békés A békési úttörőcsapatok küldöttei szeptember 27-én délelőtt tartották a városi úttörővezetői tanácskozást. A küldötteket és az elnök­ség tagjait, köztük Ínokai Jánost, az MSZMP Békési Városi Bizottságának első titkárát és Tágcács Jánost, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának a tag­ját Nehéz Gyözőné levezető­elnök köszöntötte. A konfe­rencia munkabizottságainak megválasztása és az ügyrend elfogadása után öreg István városi úttörőelnök 'tett szó­beli kiegészítést az elnökség írásos beszámolóihoz. Ki­emelten foglalkozott az' út­törőelnökség irányító mun­kájával, a csapatszintű út­törővezetői értekezletek ta­pasztalataival és az országos elnökség vitadokumentumai­nak békési fogadtatásával, illetve az MSZMP XIII. és a A fegyveres erők napja tiszteletére az MHSZ oros­házi városi vezetősége és a városi polgári védelmi pa­rancsnokság közös egység­gyűlést tartott Kardoskúton a hét végén. Móricz József, az MHSZ orosházi városi tit­kára köszöntötte a megje­lenteket, közöttük Molnár István alezredest, az MSZMP megyei bizottságának mun­katársát, dr. Körmendi Jó­Befejezéshez közeledik me­gyénkben az áfészek három­éves kistelepülési boltháló­zatának rekonstrukciója. Gyulán, az áfész központjá­ban a szövetkezet működési területén lévő községek párt- és tanácsi vezetői előtt Pau- lik János értékelte a re­konstrukciós munkát. Kide­rült, hogy a működési terület mely települése milyen arányban részesült abból az ötmillió forintból, amelynek felét — a Mészöv elnöksé­ge útján — a Szövosz kö­zös alapjából kapott a Gyu­la és Vidéke Áfész. Mint megtudtuk, e milliókból 14 különböző egység teljes re­konstrukciójára került sor 3 év alatt. Ugyanakkor azt sem hallgatta el az áfész el­nöke, hogy nem mindegyik kistelepülés részesült egyfor­mán a rekonstrukcióra for­dított forintokból. Ez esetben fontossági sorrendet kellett kialakítani. A rekonstrukció­ba bevont egységek viszont legalább tíz évig nem igé­kás mentesül az adó alól. Szintén nem kell adózni többlakásos épületben a 80. illetve az egy- és kétlakásos épületben levő, 100 négyzet- métert meg nem haladó la­kás után. Ideiglenes — 10 évre szóló — mentességet él­veznek azok az újonnan épült lakások is, amelyek alapterülete nem haladja meg a 180, illetve a 200 négyzetmétert. (A december 31-ig érvényes jelenlegi jog­szabály alapján biztosított adómentességek eredeti idő­tartamuk lejártáig változat­lanul fennmaradnak.) Az új jogszabály jelentős kedvezménnyel támogatja a generációk együttélését. Ha az egy főre számított lakó­terület nem több 25 négy­zetméternél — függetlenül attól, hogy a lakás alapte­rülete meghaladja a 80, il­letve a 100 négyzetmétert —, nem kell az ott élőknek adót fizetniük. Huszonöt négyzetméternél nagyobb személyenkénti lakóterület KISZ XI. kongresszusi ha­tározataiból adódó úttörő- feladatokkal. összefoglalta az úttörőcsapatok azon törek­véseit, amelyekkel az új ok­tatási törvény célkitűzései­nek valóra váltását gyorsít­hatják meg. A beszámoló utáni vitában tizenkilencen mondták el véleményüket, majd a vita összefoglalása után a küldöttek elfogadták az előterjesztéseket, megal­kották a határozati javasla­tot és megválasztották a vá­rosi úttörőelnökséget, amely­nek elnöke ismét Öreg Ist­ván lett, a 12 megyei küldöt­tet és delegálták a megyei úttörőelnökségbe Baksai Edi­tet. Mezökovácsháza Mezőkovácsházán szeptem­ber 27-én a városi tanács nagytermében tartották meg a városi úttörővezetői ta­nácskozást. A küldötteket nőst, az orosházi városi pártbizottság titkárát, dr. Szalui Tibor alezredest, a polgári védelem megyei törzsparancsnokát és Benkö Bálintot, az MHSZ megyei titkárhelyettesét. Juhász Sándor, a kardos­kúti községi pártszervezet titkára ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy 1848 szeptemberében Pákozd mellett a fiatal magyar had­nyelnek jelentősebb felújí­tást. Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke arról szólt, hogy a Szövosz — mely három év­vel ezelőtt a kormányhatáro­zat nyomán tűzte napirend­esetén a tulajdonos csak a többletterület után adózik. A városokban erőteljeseb­ben, a községekben mérsé­keltebben emelkedő alapadó terheli a 80, illetve a 100 négyzetméter feletti lakáso­kat. Például a 140 négyzet- méter alapterületű lakások évi alapadója városban 3200 forint, községben 1600 forint, 220 négyzetméteres ház éves adója 14 000, illetve 7000 fo­rint. Az alapadó összegét a he­lyi tanácsok — a jogszabály­ban meghatározott keretek között — 40 százalékkal fel­emelhetik, illetve 90 száza­lékkal csökkenthetik, úgy, hogy annak összege 300 fo­rintnál nem lehet kevesebb. Erről a tanácsok a lakás fekvését, komfortfokozatát, a teleknagyságot, az építmény luxusjellegét figyelembe vé­ve döntenek. A lakásvagyon megóvása érdekében az új jogszabály adókedvezményben részesíti az otthona felújítására, hely­reállítására, korszerűsítésére — beleértve a közművesítést is — vállalkozó tulajdonost. Az évenkénti mentesség és a meghívott vendégeket, köztük Strasinszki Istvánt, az MSZMP városi bizottsá­gának titkárát Mucsi Tibor- né levezetőelnök köszöntötte, majd felkérte Botás Istvánt, a városi úttörőelnököt, hogy az elnökség írásos beszámo­lójához tegye meg szóbeli kiegészítését. Botás István kiemelte, hogy Mezőkovács­házán és vonzáskörzetében az utóbbi években nőtt az úttörőmozgalom presztízse, az úttörős rendezvényeken a korábbinál nagyobb szerepet kapott a haladó hagyomá­nyok ápolása, felelevenítése. A táborozási feltételek je­lentősen javultak, aminek köszönhetően egyre több út­törő vehetett részt nyári tá­borozáson. (Az -úttörők 35 százaléka vesz részt valami­lyen szervezett táborozáson.) Az úttörőcsapatok központi kérdésnek tekintették a moz­galom tanulást segítő tevé­kenységének javítását. Már sereg győzelmet aratott Je- lasics serege ellen. Ennek a tiszteletére ünnepeljük meg minden év szeptember 29- én a fegyveres erők napját. Ezen a napon számvetésre kerül sor, s ebben az ösz- szegzésben nem feledkezhe­tünk meg a polgári védelem és az MHSZ társadalmi ak­tivistáiról sem. Ezt követően került sor a kitüntetések és elismerések átadására. Lantos György, a kardoskúti általános iskola igazgatója megnyitotta azt a re a kistelepülési bolthálózat fejlesztését — jól tudta, hogy ennyi idő alatt sokéves elmaradást nem lehet telje­sen pótolni. Ez az egész or­szágra kiterjedő rekonstruk­ció azonban jelentős lépés­együttesen a ^5 ezer forintot meghaladó beruházási költ­ség 75 százalékáig terjedhet. A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy az új rendsze­rű adó nem növeli számot­tevően a társadalom terheit. Ugyanis a magántulajdon­ban levő 2,8 millió ingatlan átlagos alapterülete nem ha­ladja meg a 62 négyzetmé­tert. A lakások 80 százaléka 80 négyzetméternél kisebb. Négyszázezerre tehető a 80 —100 négyzetméter alapterü­letű és csupán 170 ezerre a 100 négyzetméter feletti la­kások száma. Jelenleg 1,6 millió család adózik, ‘ s a tanácsok ebből származó bevétele 290 millió forint. Az új jogszabály alapján 230 ezer lakás lesz adóköteles, s 1987-ben — fi­gyelembe véve az adómen­tességeket és kedvezménye­ket — összesen 140 ezer la­kástulajdonos fog adót fizet­ni. A költségvetés bevétele 320 millió forint lesz. Az új rendszerű adóztatás 1987. január 1-jén lép ha­tályba. Az ennek alapján ki­vetett adót jövő év novem­ber 15-ig kell majd befizet­ni. csak azért is, mert a csapa­tok legtöbbje olyan telepü­lésen működik, ahol az inf­rastruktúra fejletlensége miatt szűkösek a művelődési lehetőségek. A szóbeli kiegé­szítés befejező részében az országos elnökség vitadoku­mentumainak helyi fogadta­tását összegezte az úttörőel­nök. A vitában huszonegyen kértek szót. Varga Sándor megyei úttörőelnök többek között elmondta, hogy a vá­rosi úttörőelnökség irányító munkájának színvonala ja­vult. Az úttörőcsapatok a legjelentősebb eredményeket a táborozásban, a differenci­ált programajánlásban és az úttörőpróbáztatásban érték el. A következő időszakra kitűzött feladatok a mainál eredményesebb munkát szol­gálják. A vita összefoglalása után a választásra került sor. Vá­rosi úttörőelnök ismét Botás István lett, titkára pedig Pelle Gabriella. A megyei elnökségbe ismét Hammer Gabriellát delegálták. kiállítást, amelyen a polgári védelem és a Magyar Hon­védelmi Szövetség mutatko­zik be a nagyközönségnek. A bemutatót október 2-ig te­kinthetik meg az érdeklődők Kardoskúton, a polgári vé­delmi kiképzőbázison. Az ünnepséget megelőzően Orosházán, a helyi MHSZ- bázison Benkő Bálint meg­nyitotta a városi és megyei MHSZ-emlékszobát, amelyet Kiss Horváth Sándor, a he­lyi honvédelmi klub titkára alakított ki. nek bizonyult. Ezután hang­súlyozta, hogy a Gyula és Vidéke Áfész kiemelkedően valósította meg a kistelepü­lések bolthálózatának terve­zett rekonstrukcióját. Ezt azzal is bizonyította, hogy a szövetkezet működési terüle­tén valósult meg a megye kistelepülési rekonstrukció­jának 10 százaléka. Mint mondotta, a megye áfészei- ben mozgalommá lett kiste­lepülési bolthálózat rekonst­rukciójára tervezett 50 mil­lió forintot túlteljesítették. Ugyanis a szövetkezetek töb­bet fordítottak saját anyagi forrásaikból erre a célra, mint várható Volt. Az elhangzott értékelések után Gergely László, Lökös- háza község párttitkára, Szerb József, Geszt község társadalmi tanácselnöke, Forró Ilona, Mezőgyán (Nagygyanté) község tanács- titkára, Jánk József, Gyula város pártbizottságának munkatársa mondott véle­ményt és köszönetét a kiste­lepülések boltjainak rendbe­hozásáért. Kép, szöveg: Balkus Imre E z már a város pereme. A síneken túl Jami- na. Leeresztik so­rompót, a szemafor vöröse idegesen ugrál. Szerelvény gördül, a fülem lüktet. A Franklin utca legvégén buszforduló. Itt véget érnek az utak. kukoricatábla sár­gállik, egy kőhajításnyira állnak a fürjesi tanyák. Zötykölődök a Zsigmond ut­cán, végig a gidres-gödrös, poros földúton. Nyitott és betemetett árkok jelzik a civilizációt. Vezetik a gázt. A házak szerényen meghú­zódnak a járda mellett. A portákon szőlő, konyhakerti növények, gyümölcsfák, ólak. baromfiak. A boxer ott áli a rácsnál, szimatol, néz csendesen. Az épületek előtt tégla, sóder, építési tör­melék, másutt kidobott vas­hulladék. A játszótér üres,- öregasszony baktat a túlol­dalon. Közeleg az ősz, a tél. A Zsigmond utcában már előre fáznak. Nem akar jön­ni a megváltás, a vezetékes gáz. Pedig milyen simán' indult minden! Még 1984-ben ösz- szefogtak a Zsigmond, a Gorkij, a Majakovszkij utca lakói és társulatot alakítot­tak a gáz bevezetésére. A tervezési díj előlegét is le­gombolták, hadd menjen a munka! Újráztak örömük­ben, hiszen a Dégáz vállal­ta: az utcai vezeték 1985. október 15-re elkészül, így a hónap végén földgázzal fűt- hetnek. főzhetnek a lakók. Lelkendeztek, kinyitották a pénztárcájukat, az elmúlt év tavaszán megvették a szük­séges készülékeket, megren­delték a belső szerelési mun­kákat, megkezdték a hitel törlesztését. De egész évben semmi sem történt gázügy­ben. Nyakig ültek a bajban. Tanácstalanul kérdezték: most mi lesz? Itt a tél, ve­gyenek-e tüzelőt, mikor jön a gép az utcai árok elkészí­tésére? A város szélén dühöngtek az emberek. Nem jött a markoló, sem a gáz. He­lyette megérkezett az újabb ígéret. Ezek szerint ez év ta­vaszán elkezdik a munkát, és május 31-re befejezik. Üsse kő, gondolták, legyen. De május közepén se árok, se cső. Volt, aki vakon hitt az ígérgetéseknek, beszerel­tette a gázkészülékeket. Az­óta a fürdőszobában nincs meleg víz, a konyhában az új gáztűzhely mellett ott áll a régi is. Közben mégis megmozdult valami. Szep­tember elején a Gorkij és a Majakovszkij utcában nagy­jából befejezték a munkát, a Zsigmond utcai vezetékben azonban még nem volt gáz. A szeptember 8-i határidőt sem tartották meg. Arra hi­vatkoztak: a szerelő szabad­ságon, továbbképzésen van... És nemsokára újra itt a tél! Zsebemben a panaszos le­véllel járom az utcákat, az illetékesek szobáit, és az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Idézet a Statisz­tikai Hivatal jelentéséből: „A VI. ötéves tervidőszak egyik nagy eredménye a Bé­kés megyében meghirdetett gázellátási program, amely az állami támogatáson kívül a gazdálkodó szervezetek és a lakosság jelentős anyagi segítségével, együttműködé­sével valósult meg.” Való­ban, öt év alatt 23 település kapott vezetékes gázt, ez 17 ezer 800 egyéni fogyasztót Ismét vetélkedőre invitál­ja a játékos kedvű felnőtte­ket és fiatalokat a Magyar— Szovjet Baráti Társaság: az Utazzunk együtt című mű­veltségi játék a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 70. évfordulóját köszönti. A jövő év november 7-én lesz hetven éve, hogy Oroszor­szágban győzött a szocialista forradalom, s e jubileum al­kalmat kínál arra, hogy or­szágos vetélkedőn bemutas­jelent. Ezzel összefüggésben megyénkben 2 milliárd 344 millió forint értékű társa­dalmi munkát teljesítettek. Mégis kedvetlen vagyok, mert az utóbbi időben, fő­leg Békéscsabán, de má­sutt is megszaporod­tak a Zsigmond utcaihoz hasonló panaszok, meglehe­tősen vontatottan, sok hibá­val halad a gázbekötés. Né­melyek azt mondják: a ki­vitelezők erejükön felül vál­laltak munkát, a kevesebb több lenne. Van ebben vala­mi, de az is igaz, hogy a többség szeretne minél ha­marabb túl lenni a gázbeve­zetési kálvárián, amely a költségek szempontjából sem közömbös. Aki időt nyer, pénzt nyer. Ülök a Dégáz-kirendeltség főnöki irodájában. Itt van a műszaki vezető, a szakipari munkákért felelős vgmk képviselője. Térképet teríte­nek elém, magyaráznak. A Gorkij utca és a Majakovsz­kij utca első ütemének a befejezését 1985-re, a Zsig­mond utca gs a Majakovsz­kij utca második ütemét pe­dig 1986. júhius 30-ig vál­lalták. A bökkenő ott van, hogy addig nem helyezhetik üzembe a gázkészülékeket, míg mind a három utcában be nem temetik az árkokat. Ugyanig a szerződés szerint ez a lakók feladata. A gáz­zal nem lehet játszani, erre szigorú előírások vannak. A földmunka befejezését je­lentsék n tulajdonosok a be­ruházónak, a városi tanács lebonyolító irodájának. A műszaki átadás után újfent rendeljék meg az üzembe helyezést a Dégáznál. Ha szerencséjük van, néhány hét múlva gáz lesz a laká­sokban. Ügy vélik, a közös képviselő sem áll feladata magaslatán, mozgatni kelle­ne az embereket. Tehát a lakók a ludasak. Már-már köszörültem a tol­iamat: micsoda dolog ez, nekik talán nem érdekük, hogy mihamarabb betemes­sék az árkot, miközben foly­ton panaszkodnak. Közben megtudtam: a kifogás sán­tít, mert a másik két utcá­ban, ha nem is mindenütt, de üzemelnek a 'készülékek, ahol nincs betemetve az árok, ott valami hiba volt a vezeték körül. A körzet ta­nácstagja szeptember 17-én végigjárta az utcákat, hogy lapátra magyar, ugyanakkor 9 helyen még mindig leve­gőt találtak a csövekben, ami ugyebár aligha a lakók hibája. Valamit az is ielez: eddig 11 határidőt tűztek k' a műszaki átadásra. M it lehet erre monda­ni? Végtére is nem csaphatok fel nyomo­zónak, ráadásul utólag ne­héz lenne a teljes igazságot kideríteni. Azt azért sejtem, hogy nagyrészt emberi mu­lasztás van a háttérben. Zá­rójelben megjegyezték a pa­naszosok : a géemkások munkájával, fegyelmével, vi­selkedésével sem voltak mindig elégedettek. Nem tu­dom. Mindenesetre nagy fe­lelősség hárul ebben a munkában a beruházóra, amelynek kötelessége meg­felelően képviselni a meg­rendelők érdekeit. Mert itt nem szívességről, hanem a kétoldalú szerződés betűinek megvalósításáról van szó. sák a soknemzetiségű szov­jet állam történelmét, kultú­ráját, sportját, a baráti szo­cialista ország népének mai életét. A nevezéseket november 1-ig, írásban kell eljuttatni a megyei, Budapesten a kerü­leti pártbizottságok propa­ganda- és művelődési osztá­lyára. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a csapat ne­vét, címét, a csapatkapitány nevét, életkorát és foglalko­zását. A szinte romos épületből 800 ezer forint ráfordítással hely­reállított Dénes-majori élelmiszerbolt és büfé. mely 400 la­kos mindennapi ellátását szolgálja Tanácskoztak a városi úttörővezetők L,. S. MHSZ-kiállítás Kardoskúton V. 1. Felújították a kistelepülések bolthálózatát Seres Sándor Újabb vetélkedőt szervez az MSZBT \

Next

/
Oldalképek
Tartalom