Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
NÉPÚJSÁG 1986. szeptember 1., hétfő Sikeres volt Megújulás előtt a felnőttképzés a I. agráriijűsági fesztivál (Folytatás az 1. oldalról) Az I. agrárifjúsági fesztivál céljairól szólva elmondotta, szükség volt rá a két mezőgazdasági munkacsúcs között, két hónappal a KISZ- kongresszus után, hogy erősítse az agrárfiatalok összetartozását, segítsen a kikap-» csolódásban és feltöltődés- ben, s hogy képet kapjanak arról; a mezőgazdasági ágazatban dolgozó fiatalok hogyan élnek, milyen kérdések foglalkoztatják őket. A célok között szerepelt még, hogy a kongresszuson hozott, rétegeket érintő határozat lendületet kapjon az agrárifjúsági mozgalmon belül is. A szakmai programok pedig jól szolgálták a meghirdetett Vándorbot-akciót. Közel ezer fiatal érkezett Békés megyében — mondotta —, akik között tapasztalható volt az egymás problémája iránti érzékenység, az összetartozás érzése. Végezetül Kovács Sándor elismerését fejezte ki a részvevőknek az aktivitásért, a fegyelmezett viselkedésért, a rendezőknek pedig az áldozatkész munkájáért. A szolidaritási, estén nicara- guai diákok adtak műsort Fotó: Gál Edit A fesztiválzáró után a Névtelen Nulla együttes biztosította a további jó hangulatot, amely folytatódott a KISZ politikai képzési központban. A fiatalok elégedetten nyilatkoztak a három nap — embert próbáló — programjairól, a rendezésről, s szép emlékekkel, friss barátságokkal utaztak el vasárnap reggel megyénkből. (bse) Szombaton befejeződött az Esztergomi Ipari Vezetőképző Intézetben a nem iskola- rendszerű felnőttképzés helyzetének megvitatására szervezett kétnapos országos konferencia. Az Országos Pedagógiai Intézet, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint az esztergomi intézet rendezte azzal a céllal, hogy közösen bírálják felül ennek a képzési formának eddigi módszereit, és meghatározzák azokat a továbbképzési feladatokat, amelyek jobban igazodnak a népgazdaság igényeihez. A tanácskozáson 162 vállalat, intézmény képviseletében csaknem háromszázan vettek részt. Az ipar képviselői ismertették, hogy mit kívánnak tartalmilag a képzéstől, az oktatás szakemberei pedig válaszként beszámoltak azokról a módszerekről, elképzelésekről, amelyekkel meg lehet újítani az iskolarendszeren kívüli hazai felnőttoktatást, amelynek keretében évenként több százezer fizikai és nem fizikai munkakört betöltő dolgozó tanul. Egyik fontos feladatként jelölték meg a konferencia résztvevői a főmunkaidőt kímélő képzési módok széles körű elterjesztését. Ilyen például a távoktatás, az irányított önképzés, a tanfolyam, és az otthoni tanulás kombinációja. A konferencián ajánlásokat dolgoztak ki az Ipari Minisztérium, a Művelődési Minisztérium és a vállalatok számára. Az Ipari Minisztériumtól azt kérték, hogy segítse a tárca speciális igényeit jobban kielégítő újszerű oktatást és továbbképzést, biztosítsa ezek feltételeit. Anyagilag támogassa az oktatók nemzetközi képzését, és a külföldről megvásárolt oktatási programok adaptációját is. A Művelődési Minisztériumnak többek között azt javasolták, hogy rendezze az iskolán kívüli felnőttképzés ügyét, és oldja fel a továbbképzést akadályozó anyagi és más korlátokat. Kérték, hogy a tárca ne csökkentse az ilyen célra fordítható összegeket. A vállalatoknak azt ajánlották a konferencia résztvevői, hogy anyagilag jobban ismerjék el azokat a szakembereiket, akik a továbbképzések révén többlettudásra tettek szert. Fontosnak tartják, hogy a vállalatok a saját és a népgazdaság érdekeit is jól szolgáló oktatási stratégiai terveket állítsanak össze, és szorgalmazzák dolgozóik idegennyelv-tanulá- sát. Iskolaavatás Békésen és Orosházán (Folytatás az 1. oldalról) Az. Orosházi Eötvös József Téri Általános Iskola csengője ma hívta először órára tanulóit. Szombaton délelőtt Mihály András tanácselnök ünnepélyesen átadta az új oktatási intézményt, mellyel egyidőben rendezték az ünnepélyes tanévnyitót is. A város centrumában épülő iskolakomplexum megvalósítása 170 millió forintot igényel. Ennek első ütemében a szegedi Délterv tervei alapján, a Békés Megyei Beruházási Vállalat lebonyolításában és a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében 70 millió forintos költséggel, a legkorszerűbb technikai felszereléssel. határidőre, költségszinten belül készült el a 16 tantermes iskola, mely nagyban enyhíti a gondokat a városban. A svéd rendszerű bútorok és berendezések együttes költsége megközelíti a 10,5 millió forintot, az iskola felszerelése a legkényesebb igényeket is kielégíti. Valamennyi tanteremben van televízió, magnetofon, írásvetítő és diavetítő, zártláncú tévéhálózat segíti az oktatást. Az elkövetkező években átadásra kerül még a 2000 adagos konyha az étteremmel — a napokban kezdik az alapozását —, valamint az uszoda és a versenysportra is alkalmas tornaterem. Orbán János igazgató tanévnyitó beszédében egyebek közt elmondta: az új iskolában — 23 tanulócsoportban — 720 gyerek kezdi meg a tanévet, közülük 115 az első osztályos. Valamennyi nevelői státusz képesített pedagógusokkal betöltött, a szakos ellátottság száz százalékos, a nevelők zöme fiatal. 14 a pályakezdő. Az iskolában tanul frnég a 612-es számú ipari szakmunkásképző intézet három tanulócsoportja, valamint 3 felnőttszak- munkás-csoportja. Az Eötvös József Téri Általános Iskola előtti parkban helyeznek el egy Eötvös- szobrot, melyre 42 művész küldi el pályaművét. Az alkotásokat a művelődési házban tárják a város lakói elé, s a lakosság dönt majd arról, hogy melyik szobor is kerüljön a városközpontba, az új tanintézmény elé. (bse — sz. a.) Katonák lettek A napokban vonultak be azok a sorköteles fiatalok, akik közül néhánnyal még az ünnepség megkezdése előtt elbeszélgettünk. Természetesen ott voltak a hozzátartozók is. Nagy Miklós Gyulán, a kertészeti szakközépiskolában érettségizett, és egy virágboltban eladóként dolgozott. — Hogyan fogadta a család a behívót? — Bár a fiam — mondja az édesanya — már felkészült erre, de a hír mégis egy kicsit szokatlan módon érintett bennünket. A családban mindnyájan megsirattuk, pedig tudjuk, hogy nem lesz rossz dolga a hadseregben. A búcsúzásra eljött a jövendőbeli menyem is. Tóth Kálmán gépkocsivezetőt szintén elkísérte a menyasszonya. — Mik a tervei? — A katonaság után szeretnék megnősülni, és leérettségizni. Talán jobb lett volna, ha tavaly hívnak be szolgálatra, mert így közelebb lennék a leszereléshez. Vlcskó Pál szakaszvezető viszont már letöltött egy évet a néphadseregben, és kétszeres kiváló katonaként szerelt le. — Mit csinált eddig? — Tanultam, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán szereztem az idén oklevelet. Majd a Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben részleg- vezető lettem. Mindössze csak két hetet dolgoztam, mert behívót kaptam, és hat hónapig ismét katona leszek. A leszerelés után visszamegyek a tsz-be. A bevonulok és a hozzátartozók között egy fiatal- asszony tűnik fel, jól áll rajta az egyenruha. Kürtösi Zoltánnénak hívják, és a nyilvántartással kapcsolatos teendőket látja el. — Jelent-e kötöttséget egy nőnek, ha hivatásos állományban van? — Feltétlenül. Ám ez mégsem okoz gondot, ha sikerül jól megszervezni és összeegyeztetni a gyermek- neveléssel, a háztartással és a munkával kapcsolatos teendőket. Ezenkívül tanulok is, levelező tagozaton, jövőre fogok érettségizni. Egyébként apámon és apósomon kívül több hivatásos katona is van a családban. Közben a megyei parancsnokság nagytermében az ünnepség már elkezdődött. A társ fegyveres erők és testületek képviselői mellett a rendezvényen részt vett Fellegváriné Priskin Teréz, A búcsú egyik pillanata Fotó: Szőke Margit a megyei pártbizottság, valamint dr. Kiss Bálint, a. megyei tanács képviseletében. A Himnuszt követően Gál József alezredes mondott elnöki megnyitó beszédet, majd felolvasták a díszparancsot. A bevonuló fiatalokat Banadicsné Bőrönd Ibolya, a HNF városi titkára adta át, s az alakulatok képviseletében pedig Jancsó Károly őrnagy vette át őket. Az ünnepség az In- ternacionáléval fejeződött be. —y —n A rendezvény kezdetéig még van idő a beszélgetésre Hz első, óvatos lépések M indenki tudta, a törvény kidolgozói és a vitákban résztvevők is, hogy a megvalósítás nem fog egyik napról a másikra menni. S bár még késlekedtek az oktatási törvény végrehajtási utasításai, a felkészülés menetébe bekapcsolódott megyei művelődési irányítás úgy gondolta, érdemes a kezdeti lépéseket megtenni. A dolog lényege úgyis ismert volt: az intézmények nagyobb önállóságot kapnak, s megszűnik a túlszabályozó irányítás. Az önállóság és a demokratizmus fejlesztésének deklarált célja felé valahogyan el kellett indulni. Erre jó alkalom volt a tanév előkészítése. A megyei művelődési irányítás — a városok, körzet- központok művelődésirányítóira támaszkodva — igyekezett új szerepének megfelelően inkább segítő funkciójával élni, megadva minden segédeszközt időben a középtávú tervezéshez, a törvény szellemében való felkészüléshez. Gondolom, a távoktatásban már jól ismert módszer arra is szolgált, hogy az iskolák munkáltatói funkcióival megbízott helyi tanácsok lépés- és szemléletváltására is módot adjon. Mert valahol ugye el kell kezdeni a nagy önállóságot, amit az évszázados örökség ellenében nem is lesz olyan könnyű megvalósítani a honi oktatásügyben. A tervezéshez, felkészüléshez a megyei művelődési irányítás igen gondosan válogatott anyagot juttatott el az egyes kőzetekhez. így egy júliusi munkaértekezlet anyagát, amely magába foglalja a megye művelődésének VII. ötéves tervét, a sportfeladatokat, s egy nagyon érdekes, olvasmányos előadást, amely az iskolák szakmai önállóságának és önfejlesztő képésségének kibontakoztatásáról szól. Az új oktatási törvény bevezetését szolgáló júliusi munkaértekezlet szekcióüléseinek anyagai is szerepelnek a szépen bekötött kiadványban. Ebben a 21 oldalas kis füze- tecskében a nyári tervezéshez, felkészüléshez jó támaszra lelhettek a városok, körzetközpontok művelődés- irányítói. De megkapták a Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsága tankötelezettségi törvény végrehajtásáról készült — összefoglaló jelentését is,— Gazsó Ferenc miniszterhelyettes zánkai előadásának anyagát az oktatási törvény bevezetéséről, és az oktatást érintő megyei döntések közül még néhányat. A dolog tehát leegyszerűsödött. csökkentek az értekezletek, megnőtt az idő a felkészüléshez, az önálló tervezéshez és gondolkodáshoz, netán a vitára való készség is. Igen ám, de az új oktatási törvény végül is az iskolákban dől el. Belegondolni sem jó, hogy mindez nem jut el a legfontosabb helyre, az intézménybe. Éppen ezért lepett meg kissé, mikor tudomást szereztem arról, hogy a körzetközpontok — iskola- igazgatókat tájékoztató — tanévelőkészítő tanácskozásai néhány helyen később történnek meg, mint a tantestületi értekezletek. Márpedig ebben az esetben, a körzet- központokban, városokban folyó igazgatói értekezlet csak formális lehet. Hiszen az iskola már tervezett, az éves munkához felkészítette a pedagógusait. Az önállóságot, az irányítás úi szerepkörét tehát még tanulni kell. Ügy vélem, hogy mindazok a segédanyagok, amelyeket a megyei művelődésirányítás eljuttatott a körzetközpontokba, városokba, el kellett volna jusson az iskolákba is. Any- nyira fontosok, jók és szükségesek voltak. (Ettől a pár ezer forintnyi többletköltséget nem szabad sajnálni!) Mert dehogy lépnék én egyetlen iskolaigazgató helyébe se! De jónéhány igazgatói értekezleten részt vettem már, ahol időnként érdemes lett volna jegyzetelni, s nem tették. Ám így, csokorba szedve e munkához szükséges írásokat, talán jobban el tudnának mélyed- ni az iskolák vezetői is, akik a nagyüzem beindultával egészen nyárig nem jutnak lélegzethez. A művelődésirányítás kiküldött a körzetközpontokba egy igen tanulságos, a gyakorlati munkát is jól segítő anyagot. Lóránt Ferenc előadásának anyagát, amit többször elolvasva lehet igazán jól értelmezni, és közvetlenül átültetni a gyakorlatba. Az előadó tudományosan — mégis érthetően! — rendszerezi azokat a legfontosabb alaptételeket, amelyek nélkül az új oktatási törvény szelleme sohasem valósulhat meg az iskolákban: nevezetesen az irányítás változását, az önállóság fejlesztésének és a demokratizmusnak az összetartozását, a helyi szükségleteknek, lehetőségeknek való megfelelést, s az iskolai önállóság legfontosabb kritériumait. Ez a munka vagy előadás önbizalmat nyújt az iskolák önbizalomfosztott vezetőinek, pedagógusainak, hogy mégis lehet, érdemes sajátos arculatot adni minden iskolának, teret adni az innovatív folyamatoknak, s elismerni, nemcsak végrehajtó, de alkotó eleme a magyar társadalomnak a pedagógus, tehát úgy is kell vele bánni a munkahelyén. Az új oktatási törvény igazán sok újat nem hozott, kivéve éppen ez utóbbit: számítani akar a pedagógusokra, ,,felnőtté” téve őket. Ehhez formálja a művelődésirányítást, a szakfelügyeletet, amire eddig nem volt példa. Ezzel a lehetőséggel nem élni nemcsak hiba, de bűn is. Viszont nem szabad türelmetlennek lenni, sem az iskolatanácsok bevezetésével, sem az önállóság megkövetelésében. Ezt Békés megyében helyesen látják a megye művelődésirányítói. S hogy közben személyi konzekvenciákat is le kell vonni olykor az iskolákban, s még feljebb is, nem szabad, hogy bárkit is visszariasszon. Mert ahogyan a gazdasági életben egyre nehezebben él meg a hozzánemértő, koncepciótlan vezető, szakember, úgy lesz a helyzet az oktatásügyben is. A z új, legelső lépések megtételéhez is kell olykor bátorság. Bízzunk pedagógusainkban, az őket irányító vezetőkben, támogassuk őket, hogy meg tudják tenni ezeket a legnehezebb, első lépéseket. Bizalom nélkül ugyanis nem megy. Most türelemre és támogatásra van szükség. S ha megadtuk nekik, jöhet majd a számonkérés. Az első mégis — ne feledjük — a bizalom! B. Sajti F.mese Új gépóriás Visontán Visontán, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemében új, nagyteljesítményű marótárcsás kotrógép szerelését kezdték meg. A 930 tonnás gépóriás a visontai szénmezőt borító talajréteg eltakarításán dolgozik majd. Teljesítményére jellemző, hogy óránként 3500 köbméter föld megmozgatására képes. A berendezést az ausztriai Voest Alpine vállalattól vásárolták; szerelésén az osztrák és a magyar szakemberek közösen dolgoznak. Az új kotrógép hernyótalpakon mozog, és lejtős terepen is biztonságosan működik. Az osztrák cég hamarosan leszállítja a berendezéshez tartozó 1300 tonna súlyú hányórendezőt, valamint a 600 tonna súlyú szalagkocsit is. Az elektromos vezérléssel működő automatizált gépegység a jövő év elején kezdi meg a munkát a visontai szénmezőn. A vendégek az orosházi iskola rajztermét tekintik meg Fotó: Szekeres
