Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

IgHiWEftM-----------------------­Tö bb mindent módosítottak... Indul „Az ember és környezete” Paneles lakások Békéscsaba belvárosában Fotó: Kovács Erzsébet Lakás- és telekgazdálkodás Békéscsabán Mint arról már korábban hírt adtunk, a megyei párt- bizottság állásfoglalása alap­ján a megyei tanács műve­lődési osztálya, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a Medosz és az Édosz megyei bizottsága, az ipari szövet­kezetek, a mezőgazdasági szövetkezetek és a fogyasz­tási szövetkezetek megyei szövetségei, valamint a Bé­kés Megyei Művelődési Köz­pont — a megyei könyvtár, a megyei moziüzemi válla­lat és a múzeumok megyei igazgatóságának közreműkö­désével — ismét meghirdet­te a megye szocialista és munkabrigádjainak Az em­ber és környezete elnevezé­sű közművelődési mozgal­mat. A részt vevő brigádok vé­leményei alapján ebben az évben az úgynevezett inten­zív szakasz csak most, szep­temberben kezdődik el és január végéig tart. A foko­zatokban is változás történt; az „A” fokozatot — amely túlzott parttalansága . miatt nem vált be — törölték. A „B” fokozat változatlanul azt jelenti, hogy a vállalko­zó kollektívák az adott té- ' makörökben feladatlapok ki­töltésével számot adhatnak az elsajátított . műveltségi anyagból', míg a „C” foko­zat azt jelenti, hogy a bri­gád a felmenő rendszerű ve­télkedőben is részt kíván venni. A tervek szerint február végéig tartják meg a mun­kahelyi vetélkedőket (leg­alább nyolc brigád nevezése esetén), majd március 28-án _ kerül sor a szakági közép­döntőre, a megyei döntő időpontja pedig április 11. A szervezők négy nagy té­makört jelöltek meg. Válto­zatlanul az első — és a ta­pasztalatok szerint a legnép­szerűbb — a Politika témakö­re. Ezen belül a külpolitikai rész a Magyarország című heti- és a Népszabadság cí­mű napilap jelölt cikkeinek tanulmányozását kívánja meg. A belpoliltikai résznek idei címe: Népgazdaságunk VII. ötéves terve. A meghir­detők arra törekedtek, hogy ezen belül a brigádok szű- kebb lakóhelyük és munka­helyük célkitűzését is alapo­san megismerjék. A második témakör a Mű­vészetek nevet viseli. A színházágazat érdektelenség miatt kimaradt az idei prog­ramból. Az irodalom- és a filmágazat lényegében válto­zatlan a korábbi évekhez képest. A Világunk témakört vá­lasztók továbbra is három lapot kell hogy olvassanak: az Élet és Tudományt, a Családi Lapot és a Kertészet és Szőlészetet. Nádudvaron ünnepi foga­dással véget ért 18 európai és ázsiai ország agrárújság­íróinak vándorgyűlése. A tanácskozás, amelyet a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége mezőgazdasági szakosztálya kezdeményezett, az utóbbi évek legnagyobb szabású kelet—nyugati új­ságírótalálkozója volt. Részt­vevői a helyszínen ismer­kedhettek a magyar mező- gazdaság tapasztalataival. A vándorgyűlésen Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára tartott tájékoz­tatót mezőgazdaságunk idő­szerű kérdéseiről. Űj a negyedik, a Szabad idő nevet viselő témakör. Három kirándulást (Szent­endre, Kecskemét és környé­ke, valamint egy megyénk­ben körút) választhattak a brigádok. A másik ágazat a Hobbi nevet kapta. Ebben vagy háztartási fortélyokat kell elsajátítani, vagy a mexikói világbajnokság ese­ményeivel lesz jó alaposan megismerkedni. Hogy melyik brigád miből is készül föl, azt az idén már az adott ágazati érdek- védelmi szervezet döntötte el. A Kiszövhöz tartozó bri­gádoknak a Politika téma­kör két ágazatát, a Művé­szetekből csak a filmrészt, a Világunkból csak a Családi Lap cikkeinek olvasását, ki­rándulásból a szentendreit és a Bács-Kiskun megyeit, a Szabad idő témakörből pe­dig még az Irány Mexikó! elnevezésűt javasolták. A Teszövhöz tartozó mun­kahelyekről részt vevőknek a Politika témakör két ágaza­tát. a Művészetekből, csak az irodalmat, a Világunkból szintén csak a Családi Lap tanulmányozását, valamint a Szabad idő témakör minden ágazatát javasolták. E két szakágban külön szakmai te­rülettel is kiegészítik a vá­lasztékot. A Medoszhoz tartozó bri­gádoknak a Politika, a Mű­vészetek és a Világunk té­makörökben mindent, a Sza­bad idő témakörben a szent­endrei és a Bács-Kiskun megyei kirándulást, valamint az Irány Mexikó! című részt ajánlják. A többi munkahelyen dol­gozóknak, tehát ' az SZMT- hez tartozó brigádoknak ki­vétel nélkül minden témakör minden részét javasolták. Eddig közel félezer brigád jelentkezett a közművelődé­si mozgalomba. Ez a szám valamivel kevesebb az el­múlt évihez képest. A Te­szövhöz tartozó brigádok aránya megháromszorozó­dott, míg az SZMT-heZ tar­tozóké éppen harmadára csökkent. A szervezők több szolgál­tatással is szeretnék von­zóbbá, elmélyültebbé tenni a mozgalmat. A Világunk té­makörében a folyóiratok munkatársaival, szerkesztői­vel, valamint ismert külpo­litikai újságírókkal október­ben fórumokat rendeznek. Ugyancsak ebben a hónap­ban, október 11-én Békés­csabán, a KISZ-iskolában változatos és elsősorban szó­rakoztató jellegű programok­kal tűzdelt Családi napot tartanak, amelyre nemcsak a benevezett brigádokat (csa­ládjukkal együtt!) várják. <N. L.) A Nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben rendezett fogadáson Hajdú- Bihar megye párt- és társa­dalmi szervei nevében Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megje­lenteket, a Nemzetközi Új­ságíró-szervezet jókívánsága­it Victor Stamate, a NUSZ titkára, a MUOSZ üdvözle­tét Vajda Péter nemzetközi titkár tolmácsolta. A NUSZ agrárújságíró- klubja ezután Nádudvaron rendkívüli elnökségi ülést tartott, amelynek résztvevői állást foglaltak a tapasztalat- csere folytatása, a kelet— nyugati újságíró-kapcsolatok elmélyítése mellett. Fontos és időszerű témát vitatott meg a közelmúltban a HNF városi gazdaságpoli­tikai munkabizottsága Bé­késcsabán. A lakás- és telek­gazdálkodás középtávú fel­adatairól Kmetykó János és dr. Simon Mihály, a városi tanács osztályvezetői tájékoz­tatták a résztvevőket. Amint elhangzott, a tervezést több hónapos felmérő, ténymegál­lapító munka előzte meg. A vizsgálat nemcsak a jelenle­gi helyzetre, hanem a társa­dalmi és műszaki igényekre is kiterjedt. Eszerint 25 ezer 700 lakás van a megyeszék­helyen, viszont háromszáz­zal kevesebb a családok szá­ma. Mindössze 17 százalékos a szanálás, és a jövőben sem javul az arány. Nagy tömeg­ben találhatók korszerű, új, valamint rossz állagú ottho­nok manapság. Száz lakásra 273 lakos jut, s az ezredfor­dulóig várhatóan 250-re le­csökken ez a szám. Az igé­nyeket figyelembe véve 2700- 3000 otthont kell megépíteni ebben a tervidőszakban, kö­zülük 380 tanácsi bérlakást, 1400 OTP-st; továbbá 170-et egyéb szervezeti formában, és több mint ezret magán­kezdeményezés útján. o Egy-egy telek kialakítása körülbelül 150 ezer forintba kerül, ami a kisajátítás és a közművesítés költségeit fog­lalja magában. Viszont a megyei tanács csak 70 ezret tud adni utólag céltámoga­tásra. A szakemberek kidolgoz­ták a területelőkészítés költ­ségterveit és a telekellátás szükségletét. Békéscsabán, illetve környékén 500 közmű­ves telek van, és a nyugati kertvárosban, valamint Fé­nyesen már el is, kezdték az építkezést. Jóllehet közműve­(Folytatás az 1. oldalról) Karl Rahner, századunk egyik legkiemelkedőbb teoló­gusa, röviddel halála előtt, az 1984-es budapesti dialó­guson az emberi élet védel­mét minden etikai vita elő­feltételének és az életet egy­ben minden emberi érték végső forrásának nevezte. Ugyanitt . a marxisták azt vallották: szakítani kell az­zal az elvvel, mely szerint ha békét akarunk, készül­nünk kell a háborúra. Ha el akarjuk kerülni a pusztulást, nem több, hanem kevesebb háborús készülődésre, keve­sebb és kevésbé pusztító fegyverzetre van szükség. A béke megőrzése — amely XXIII. János pápának a dia­lógust katolikus részről meg­alapozó enciklikája címében is áll — ma ik szoros köté­sűéit területekről van szó, ám mégis csekély az érdek­lődés. Ugyanakkor feleany- nyiba sem kerül ott egy-egy telek négyzetmétere, mint — tegyük fel — a belvárosban, például a Rákóczi vagy a Damjanich utcában. A tanács újabb és olcsóbb házhelyek kialakítását terve­zi esetleg a Lencsési lakóte­lep déli „csücskében”. Az OTP viszont a Jókai és a Munkácsy utcában, valamint a Bartók úton kíván építeni lakásokat. A Kinizsi utcába tervezett garzonház egy ré­szébe azok az idős emberek költözhetnek majd be, akik saját házukat fenntartani már nem tudják. A föld­szinten ki lehetne alakítani az öregek napközi otthonát. A másik épületszárnyat pe­dig fiatal házasok kapnák. A tanácsi lakásépítkezések le­hetséges helyét is számba vette a tanács. Sőt, például a Penza lakótelepen élni le­hetne a tetőtér beépítésének lehetőségével is, ami 40 la­káshoz juttatná a rászoruló­kat, s mintegy 40 százalék­kal kevesebbe kerülne az át­alakítás. Ezek alapterülete 90-100 négyzetmétert tenne ki. Ha azonban kisebbeket alakítanának ki, akkor akár 60 ilyen otthont is át lehet­ne adni az igénylőknek. Az áttervezés folyamatban van. Az Orosházi úton 30 lakás építési költségeire a vállala­tok hitelt vesznek fel, ezzel is segítve saját dolgozóik lakásproblémájának megol­dását. Az úgynevezett kis társas magánerős építkezés elfogadott forma lett a min- talakótelepen. o A tanácskozáson szóba ke­rült, hogy új lakásrendeletet dolgoznak ki. A tanácsülés előtt társadalmi vitára bó­lék lehet marxisták és kato­likusok közt, s aligha túlzók, ha azt állítom, hogy közös fellépésüknek e téren világ- történelmi erkölcsi és politi­kai jelentősége is lenne. Különös figyelmet kell for­dítsunk e szempontból is Eu­rópa térségére, amely mind a katolicizmus, mind a mar­xizmus szülőföldje, s amely­nek népeit és kultúráját er­kölcsi kötelességünk közös erővel megvédeni a pusztu­lástól. Ugyanakkor nem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy a fejlődő országokban na­ponta ezrek és ezrek halnak éhen, vagy szenvednek a legsötétebb nyomorúságtól a gyarmatosítás elhúzódó utó­hatásaként, miként arról sem, hogy a Föld sok orszá­gában súlyos társadalmi és faji diszkrimináció sújtja az emberek tömegeit. Nincs olyan felfogása az igazsá­csátják a tervezetet. A ko­rábbi dokumentum csak a lakáshoz jutás feltételeire vonatkozott, míg a mostani már a tanácsi rendeltetésű telkek elosztásának rendsze­rét is tartalmazza. Továbbá azt rögzíti, milyen feltételek kellenek a támogatáshoz. Megszűnt a tanácsi értékesí- tésű lakás. Az összesítésből kiderült, hogy 1982-ben még 5 ezer 300 volt az igénylők száma, az idén viszont már csak 1800-2000ren vannak; közöttük olyanok, akik cse­rére várnak vagy lakásnél­küliek. Az utóbbiak körülbe­lül 1200-an vannak. Bérla­kást 310-en, OTP-lakást pe­dig több mint 900-an (köz­tük 600 egyedülálló) szeret­nének kapni. Elsősorban a jövedelmi és vagyoni viszo­nyok határozzák meg, ki mi­lyen lakásra jogosult. Példá­ul az egy családtagra jutó 3 ezer 500 forint az a határ, amikor még cserélni lehet nagyobb vagy magasabb komfortfokozatú lakásra. A jelenlegi szabályok szerint figyelembe kell venni a fia­tal házaspárok által vállalt gyermekek számát. Két gye­rek esetén négyfelé osztják el a jövedelmet, és így a legtöbb fiatal tanácsi lakás­ra volt jogosult. Előfordult, hogy a gyermekek nem szü­lettek meg, vagy csak egy lett, vagy a házastársak el­váltak, de a lakás megma­radt. Ezért ma már létezik egy olyan elképzelés, amely szerint nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglevő gyer­mek, mint a „tervezett”. o A központilag néhány éve bevezetett lakáshoz juttatási program teljesült, ami a ta­nácsnak 34 millió forintjába került. A helyi támogatás be­gosságnak, az emberek egyenlőségének, amely ezt megengedheti, amely ne kö­telezne bennünket azoknak a kizsákmányoló és elnyomó erőknek az erkölcsi elítélésé­re, amelyek e súlyos állapo­tért felelősek, akadályozván a népek igazi haladását. De ugyanígy közös gondol­kodást és hasonló cselekvési irányok megjelölését várhat­juk attól az eszmecserétől is, amelyre a munkatevékeny­ség nem kívánatos következ­ményeinek korlátozásával — a természeti környezet rom­bolásával és az emberi egész­ség civilizációs ártalmaival — kapcsolatban bizonyára sor kerül. Minderre és még sok más kérdés konstruktív vitájára kölcsönös jószándék esetén lehetőségünk van anélkül, hogy saját eszmei integritá­sunkat csonkítanánk. Talán vezetésével 1986-tól a tanács belátására bízzák a döntést. A tanács az 1986. január 1. előtt benyújtott igényeket fi­gyelembe véve a háromgyer­mekesekét egy, a kétgyerme­kesekét kettő, az egygyerme­kesekét és az egyedülállókét négy éven belül tudja kielé­gíteni. A fiatal házaspárok lakáskérelmét várhatóan 1990-ig igyekeznek teljesíte­ni. Az 1986. január 1-től be­adott igényeket 3 gyermekes családok esetében egy, a két­gyermekesekét két éven be­lül rendezik. A rendelet sza­bályozza a térítési díjak ösz- szegét is. Lakáscsere, azaz visszatérítés céljából 5 évre 30 millió forintot terveznek. Szintén az elképzelések közé tartozik az a 60 millió forint, amelyet helyi támogatásra irányoznak elő 5 esztendőre. A kérdések, válaszok, vé­lemények között sok olyan volt, amely hosszabb idő óta foglalkoztatja az embereket, így például az elváltak és az albérletben élők hátrányos helyzete. Vagy: a nyugdíja­sok házába való költözés fel­tétele, illetve az építési tilal­mak felülvizsgálásának lehe­tősége. Jó hír, hogy ez utóbbira még az ősszel sor kerül az I. kerületben (Bá­nát utca és környéke). Meg­állapították a HNF-ülésen azt is, hogy a szabadkígyósi telkek iránt csekély, de a gerlai, mezőmegyeri és te- lekgerendási parcellák iránt nagy volt az érdeklődés. Fé­nyes Il-n 20 ezer forintért a kiemelt kategóriájú igénylők megkaphatják tartós haszná- ‘ latra az 1100-1200 négyzet- méternyi területet. Bukovinszky István azt is megkockáztathatjuk: ez a párbeszéd akkor lesz igazán eredményes, ha nem eszméink ellenére, nem azok zárójelbe tételével, hanem saját tradícióink által moti­váltán, erkölcsileg és intel­lektuálisan hitelesen mutat­juk fel a cselekvés számára oly fontos egyezéseket, és a további vita alapjául szol­gáló eltéréseket. Az MTA Filozófiai Intéze­te, a tanácskozás házigazdá­ja reméli, hogy a budapesti dialógusra a másik fél állás­pontjának jobb megismeré­sére való törekvés egy, a kü­lönbségeket fel nem oldó, de azokon valamiképpen mégis átívelő, az emberek, s a né­pek érdekeit szolgáló eszme­csere emberi tónusa — egy­fajta vox humana — lesz a jellemző. Legutóbbi római utamon azt a benyomást sze­reztem, hogy ezt partnereink képviselői ugyanígy óhajtják — mondotta végezetül Lu­kács József. agrárújságírók nemzetközi vándorgyűlése Marxisták és katolikusok párbeszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom