Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

1986. szeptember 15., hétfő Válaszolt az illetékes Mikor fizetnek a bodzá­ért? — ezzel a címmel tet­tük közzé Raffai József sar- kadi olvasónk levelét, melyben arról írt, hogy há­rom kiló nyolcvan deka szá­rított bodzavirágot adott le július 10-én a Herbária- üzembe Békéscsabán. Átvé­teli elismervényt kapott az­zal, hogy elküldik az árut a nagyhalászi üzembe, és majd onnan kap pénzt, ami azonban augusztus végéig .nem érkezett meg. A bodzavirág ügyében a Herbária békéscsabai gyógy­növényüzemének vezetőjétől, Szentesi Ferenctől a követ­kező válasz érkezett: „A bodzavirág és egyéb gyógy­növények gyűjtése csak szer­vezett keretek között történ­het, mert így megkíméli a gyűjtő önmagát a felesleges munkától, utánajárástól, bosszúságtól. - Több száz gyógynövényt ismerünk, ezek nem mindig és nem mindenhol gyűjthetők. Raf­fai József sarkadi olvasónk sem csalódott volna, ha ér­deklődik a felvásárlóknál, mielőtt munkához lát. Nem­csak a Herbária Vállalat vá­sárol gyógynövényt, hanem több vállalat a megyében is. Minden felvásárló készség­gel nyújt felvilágosítást a Kukaháború Immár ötödik hónapja tart a kukaháború a Békéscsa­bai Kertészeti és Köztiszta­sági Vállalat, valamint a Tolnai utca 6. sz. OTP-s tár­sasház lakói között — írja Váczi Mihály a megyeszék­helyről. Május 13-án kelte­zett levelében arra kérte a vállalatot, hogy az általuk tönkretett konténert javítas- sák meg, vagy adjanak he­lyette másikat. Ugyanis a saját konténerüket a szemét- szállítók kicserélték egy „BEÜ” feliratúra, amely annyira rossz állapotban van, hogy használhatatlan. Erre azt válaszolták: a kon­téner cseréje a lakók köte­lessége. Ezt az érvelést nem fogadták el, ezért júniusban újabb levelet írt a vállalat igazgatójának, miközben a kukát a háztulajdonosok úgy- ahogy megjavították. Két hét múlva újfent megkapták a választ, amely szintén el­utasító volt. Augusztus ele­jén megint nem vitték el a szemetet, arra hivatkozva, hogy az elhasznált konténer miatt az ürítés lehetetlen. A környék pedig bűzlik, jár­ványveszélyes. gyűjtésről, a szállítás mód­járól, a tárolással kapcsola­tos higiéniáról és technikai előírásokról. Raffai József a következő hibákat követte el ezen felül: napon szárította a virágot, így az kifakult, akácfa volt az áru felett, így annak virágával, levelével szennyeződött; fóliazsákba rakta az árut, ami ott befül­ledt. Az áru ezek után mi­nősíthetetlenül gyenge lett, mégis elküldtük a vállalat költségén Nagyhalászra, mi­nősítés végett. Érdeklődé­semre közölték, hogy az áru­ért pénzt nem adhatunk, így, idézve a gyűjtőt, »kevés pénzért beveszik és drága pénzért eladják« üzletet nem köthettünk. Ha mégis meg­tettük volna, úgy a vásár­lók kérnék számon rajtunk a minőséget. Rosszul gyűj­tött és rosszul kezelt gyógy­növénytől pedig nem gyó­gyulást, de betegséget, un­dort, a vállalat hírnevének a beszennyezését várhatjuk a vásárlóink körében. Ezt pedig még akkor is el kell kerülnünk, ha a tisztelt le­vélírónak ezzel bosszúságot, csalódást kell okoznunk. A szóban forgó anyag üze­münkben átvehető, erről a gyűjtőt írásban értesítettük.” Nos, úgy véljük: olvasónk­nak igaza van. A vállalat éppen azt a tényt hallgatja el illetve hagyja figyelmen kívül, hogy ehhez a kálvá­riához saját dolgozóik járul­tak hozzá nem éppen precíz munkájukkal. Nehezen el­képzelhető, hogy a lakók kedvtelésből konténereket húzigálnának a város egyik végéből a másikba. Hogy pontosan mi történt, kinek, vagy kiknek volt érdekük a jó kukát rosszra cserélni, utólag nehéz lenne kideríte­ni, úgy látszik, a vállalat sem firtatta ezt különöskép­pen. Elfogadhatatlan az az álláspont, miszerint a válla­lat cserével nem foglalko­zik, a szemét ürítése és el­szállítása a feladata. Ezekért a konténerekért a lakók (IKV, lakásszövetkezet) több tízezer forintot fizettek ki, joggal elvárhatják tehát, hogy azokat rendeltetéssze­rűen használják, óvják, vi­tás esetekben pedig legye­nek tárgyilagosak, hiszen a szolgáltatás színvonalához ez is hozzátartozik. Az utóbbi időben egyébként is sok pa­nasz érkezik, hogy a konté­nereket vasrudakkal fesze­getik, ütlegelik a vállalat dolgozói, némelyiket már annyira megrongálták, hogy szinte használhatatlan. Vagy semmi baj: majd fizet a la­Szerkesztői Szenetek Szántó István, Elek: Leve­lét a gyors ügyintézés re­ményében továbbítottuk a gyulai Gelka-szerviz vezető­jének. * * * (h — i) Békéscsaba: Amennyire igaz, hogy „nyug­tával dicsérjük a napot”, ta­lán az sem helyénvaló, ha már felkelte előtt bíráljuk. Ha egy nagyobb eső után valóban kiönt majd a Med- nyánszky utcai vizesárok, azért valóban jogos lehet majd a kritika — de a Kor­zó téri szökőkút szépségén ez mit sem ront. * * * Varga Sándorné, Gyökeres: Az Orosházi Városi Tanács­hoz továbbítottuk sorait, a válaszról értesítjük. Társa­dalmi munkafelajánlásuk el­ismerésre méltó. * * * Korcsok Pálné, Békéscsa­ba: Panaszát a Zöldért Vál­lalat vezetőinek továbbítot­tuk. * * * Szelezsánné Katona Mária, Kétegyháza: Az elárusító hölgy — ahogyan ön is írja — valóban felelőtlenül ígért, a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 25. pa­ragrafusa szerint ugyanis „az üzletben (eladótérben, kirakatban, raktárban) levő árut — a már eladott, de még el nem szállított áruk kivételével — a vásárló kí­vánságára el kell adni”. A törvény betűje szerint tehát valóban szabályosan jártak el az üzletben. Ám az is igaz, furcsa, hogy ez csak- később jutott eszükbe, és nem mondták meg azonnal, hogy nem tehetik félre az árut. A központra való hi­vatkozás csak kifogásnak tű­nik. Elismerés Szeretnénk a Népújság olvasói előtt is megköszönni tászló László gyulai kertésznek önzet­lenségét. ö az eleki szociális ott­hon lakóinak ingyen felajánlott két fóliasátomyi paprikatermést, amit az intézet lakóinak csak le kellett szedni. Egy hét múlva pe­dig saját autóján hozott húsz zsák paprikát. Ezzel megoldódott a lakók reggeli- és vacsorapótlá­sa, sőt a téli savanyúság egy ré­sze is. Az eleki szociális otthon lakói és dolgozói Honismereti kirándulás A Hazafias Népfront oros­házi honismereti csoportja augusztus végén Békés me­gyei kirándulást szervezett azzal a céllal, hogy ismer­jük meg még alaposabban szűkebb környezetünket. Elő- * szőr a Gyulai Munkácsy Tsz tanyamúzeumát tekintette meg a csoport. A múzeum­ban nyomon követhették a paraszti élet fejlődését. A gazdag látnivalóért elismerés illeti a múzeum életre hívóit és mindazokat, akik szemé­lyes tárgyaik ajándékozásá­val hozzájárultak a gyűjte­mény kialakulásához és fej­lődéséhez. A csoport következő állo­mása Geszt volt, ahol meg­tekintették a tanítói lakot, melyben egykor Arany Já­nos élt, majd továbbmentek a mágori emlékparkba. Itt a látnivaló mellett feltétlenül említést érdemel a tárlatve­zetőnő széles körű tájéko­zottsága és szép beszédstílu­sa. A kirándulás következő ál­lomása a dévaványai túzok­telep volt, innen hazafelé vette útját a csoport, rövid pihenőt tartva a megújult, impozáns kondorosi csárdá­ban. Kiss Horváth Sándorné, tudósító, Orosháza kó? (Szó lg-) állta tás? Csak hitegetnek Békéscsabán, a Bartók Béla úton levő Ramovill szerviz nagyon sok gondot okoz nekünk, mivel egy Lausticz tí­pusú rádiót vittünk javításra hozzájuk 1985 novemberé­ben. Tíznapos határidőre vállalták — a tíz napból már tíz hónap lett, de még mindig nem készült el. A szerző­désben az áll, hogy ha elkészül egy készülék, és nem vi­szik el, minden nap után egy forint fekbért kell fizetni. Azt szeretnénk tudni, hogy la a mi készülékünket tíz napra vállalták, s azóta már tíz hónap telt el, nekünk ta­lán fizetnek fekbért? Nem tudom, miért nem tartják meg a határidőt. Állandóa'n csak hitegetnek, hogy majd egy hét múlva lesz kész. Lehet, amennyit már beutaz­gattunk Csabára, azon a pénzen vehettünk volna'egy má­sik készüléket. így nemcsak a pénzünk fogy feleslege­sen, hanem az időnket is elrabolják. Szerintem, ha ai Ramovill nem képes valamit megja­vítani, mondják meg, és ne hitegessék az embert! Bula István, Mezőberény Bensőséges hangulatú osztálytalálkozót tartottak a sarkadi 1-es számú általános iskolában. Az 50 évvel ezelőtt végzett diákok gyűltek össze ott, hogy — 5 évtized után először — beszá­moljanak egymásnak életútjukról. Nem volt teljes az osztály létszáma, de a jelenlevők az eltávozottak emlékét felidézték Fotó: f. f. Jövőre is táborozunk! Szép hagyománnyá vált a medgyesbodzási általános is­kolában, hogy az úttörőcsa­pat minden nyáron tábort szervez. Az idén az iskola tanulóinak több mint a fele vett részt táborozáson. A veszprémi kirándulás hat napja bővelkedett progra­mokban. Megismerkedtünk a város nevezetességeivel, a cseszneki és a nagyvázsonyi várral, a herendi porcelán­gyár múzeumával. Két cso­dálatos napot töltöttünk a Balaton mellett. Sétáltunk a zirci arborétumban és pró­bára tehettük erőnket egy nagy bakonyi gyalogtúrán. Köszönettel tartozunk a községi tanács és a helyi ter­melőszövetkezet anyagi se­gítségéért, amely nélkül a nehezebb körülmények kö­zött élő társaink nem ve­hettek volna részt a táboro­zásban. A mezőkovácsházi városi úttörőelnökség is hoz­zájárult a jó mozgalmi mun­kát végző pajtások táboro­zásához. A két autóbusz- vezető, Solymosi László és Rusz György mindent meg­tettek a biztonságos és kel- ' lemes utazásért. A pusztaottlakai tagiskola nevelői úszótábort szervez­tek. Az ott nyaraló pajtások is élményekkel gazdagodva, megerősödve, elégedetten tér­tek haza. zsuzsanna úttörőtanácstitkár-helyettes, Medgyesbodzás Törvénytár A Magyar Közlöny 34. (1986. augusztus 2.) számából: 31/1986. (Vni. 20.) MT rend. Az iskolai nevelés, oktatás egyedi intézményeiről. 15/1986. (VIII. 20.) MM A kö­zépfokú nevelési, oktatási intéz­mények működéséről. * * * A Magyar Közlöny 35. (1986. augusztus 21.) számából: 32/1986. (VIII. 21.) MT rend. Az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 9/1974. (III. 21.) MT számú ren­delet módosításáról. 8/1986. (VIII. 21.) EüM A Mun­ka Törvénykönyve egyes rendel­kezéseinek végrehajtásáról szóló 1/1980. (II. 10.) EüM számú ren­delet módosításáról. 8/1986. (VIII. 21.) ÉVM. A te­tőszigetelések tervezéséről és ki­vitelezéséről. * * * A Magyar Közlöny 36. (1986. augusztus 26.) számából. 36/1986. 26. MT rend. A társa­dalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyá­ban kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet módosításáról. 14/1986. (VIII. 26.) MÉM. A me­zőgazdasági nagyüzemek dolgo­zói munkaidejének és munkadi- jazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM számú rendelet módosításáról. 29/1986. (VIII. 26.) PM. A szak­munkástanulók képzésével kap­csolatos egyes jövedelmszabályo- zási kérdésekről szóló 20/1985. (Vili. 1.) PM számú rendelet módosításáról. 30/1986. (VIII. 26.) PM. Az álla­mi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről, valamint a hiány­zó és megsemmisült vagyontár­gyak elszámolásáról szóló 58/1980. (XII. 28.) PM számú rendelet módosításáról. * * * A Művelődési Közlöny 13. (1986. július 28.) számából: 4/1986. (VI. 2.) MM számú ren­delet a diáksportkörökről, vala­mint a nevelési, oktatási intéz­mények és a diáksport egyesü­letek kapcsolatáról. Egyes középiskolai- tantervek és óratervek kiadása és módo­sítása. * * * A Művelődési Közlöny 14. (1986. augusztus 19.) .számából: 22/1986. (VI. 20.) MT számú rendelet a középfokú iskolák­nak és a vállalatoknak a gya­korlati oktatási feladatok ellátá­sára irányuló együttműködésé­ről. valamint a vállalatoknál fo­lyó gyakorlati oktatásról. 6/1986. (VI. 26.) MM számú ren­delet a tankötelezettségről. Jogi tanácsok Hz illetékekről Mennyi illetéket kell fi­zetni a megörökölt, ajándék­ba kapott vagy vásárolt la­kás, egyéb ingatlan, ingóság után? A jogszabály az aján­dékozási és az öröklési ille­téket azonos kulcs szerint rója ki. Hogy a kifizetendő összeg végül is mennyi lesz, az sok tényezőtől függ. A táblázat három csoportba osztja rokonsági fok szerint az örökösöket (megajándé­kozottakat). Természetesen fontos szempont az örökség az (ajándék) értéke, az a tény, hogy terheli-e haszon- élvezeti jog stb. A jogszabály (az 1986. I. tv.) részletesen felsorolja, mi után nem kell örökösö­dési illetéket fizetni. Mi csak a közérdekű eseteket ragad­juk ki. Továbbra sem kell illeté­ket fizetni a takarékbetét, a kötvény, a szövetkezeti rész­jegy és célrészjegy (tehát az értékpapírok) után; ha az örökölt ingóságok forgalmi értéke örökösönként a száz­ezer forintot nem haladja meg, ha az örökös úgy örök­li meg a lakástulajdont, hogy fennálló lakásbérleti jo­gáról a lakásügyi hatóság ja­vára a hagyaték jogerős át­adását követő két éven be­lül lemond. Ha nincs le­származó, és ezért első ízben a túlélő házastárs örökli a közös szerzeményű lakásin­gatlant, akkor ő nem fizet illetéket. Ez így nagyon mél­tányos, hiszen egy ilyen in­gatlan mindkét házastárs erőfeszítésének eredménye­képpen jön létre. Eddig nem kellett a ha­szonélvezeti jog örökléséért fizetni. Az új jogszabály sze­rint kell, akár örökléssel, akár vásárlással keletkezik a haszonélvezeti (vagy hasz­nálati) jog. A túlélő házas­társ viszont nem fizet ha­szonélvezeti (használati) jo­gáért egy bizonyos értékha­tárig, nevezetesen 500 ezer forintig illetéket sem a la­kástulajdon, sem az üdülő, sem a hétvégi ház, sem a zártkerti ingatlan után. Csak az ötszázezer forintot meg­haladó rész esik illeték alá. Nem kell örökösödési ille­téket fizetni akkor sem, ha a szülő (akár örökbefogadó, akár mostoha, akár nevelő­szülő) örököl a gyereke után. Illetékmentes a lakóházépí­tésre alkalmas telektulajdon­nak vagy az ilyen ingatlan- tulajdon hányadának örök­lése (használati joga) is, ha az örökös vállalja, hogy a hagyaték átadásától számí­tott négy éven belül felépí­ti a lakóházat. A lakástu­lajdon öröklése esetén az egyébként járó öröklési ille­ték felét kell megfizetni. Mit jelent az „egyébként járó” kifejezés? A táblázat meg­felelő rovata (a rokonsági fok és a progresszíven emel­kedő illetékkulcs) szerint kell kiszámítanunk az illeték összegét, és a lakástulajdon esetében ennek a felét vesz- szük. (Az egészet kell fizet­nünk üdülő,' hétvégi ház, zártkerti ingatlan esetén, ezért szól a jogszabály kü­lön a lakástulajdonról.) Érdemes még szólnunk a visszterhes vagyonátruházási illetékről is. Mi a visszter­hes szerzés? Amikor ellen­szolgáltatás fejében szerzünk meg valamit. Például meg­vesszük, elcseréjük, öröklési szerződés alapján jutunk hozzá, A lakástulajdon visszter­hes megszerzésének illetéke a forgalmi érték két száza­léka. Lakástulajdonok egy­másközti cseréje esetén csak az ingatlan forgalmiérték­különbözete után kell illeté­ket fizetni. Ha például vala­ki saját tulajdonú lakását el­cseréli egy tanácsi bérlakás­ra, akkor a lakás új tulajdo­nosa a forgalmi érték fele után fizet illetéket. Sokakat érint, hogyan ala­kul az illetékfizetési kötele­zettség a közös tulajdon megszüntetése esetén. Ha a házastársak megszüntetik va­gyonközösségüket, csak ak­kor kerül szóba az illetékfi­zetés, ha nem egyenlő arányban osztoznak. Illeték­fizetési kötelezettség alá csak az értékkülönbözet (a közös vagyon megosztásából származó értékkülönbözet) esik. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyon­ból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkü­lönbözetet kiegyenlíti, ille­ték kiszabásának nincs he­lye. Gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének megszer­zése esetén az illeték mér­téke a gépjármű hengerűr­tartalmának minden köbcen­tije után három forint. Dr. Kertész Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom