Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám

o a 1986. szeptember 2., kedd Nemzetközi fórum előtt a napház Nemzetközi fórum előtt vizsgázik a pécsi napház, az első napenergia-hasznosító lakóépület Magyarországon. Pécsett tartja ugyanis idei — sorrendben az ötödik — kon­ferenciáját a Nemzetközi Napenergia-hasznosító és Energiatakarékos Tudomá­nyos Szervezet. A 45 európai és tengerentúli országból ér­kezett szakemberek hétfőn működés közben tekintették meg a Mecsek lejtőjén épült napházat. Alkotói — a pécsi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola mérnöktanárai — mu­tatták be a vendégeknek a 120 négyzetméter alapterüle­tű lakóházat, amely az in­gyenes és folyton megújuló természeti energiát haszno­sítja, télen fűti és nyáron hű­ti a helyiségeket. A nemzetközi szervezet a nyolcvanas évek elején ala­kult azzal a céllal, hogy nép­szerűsítse az energiatakaré­kos és környezetkímélő épí­tészetet az egész világon. Évente más-más országban rendez konferenciát, most el­ső alkalommal szocialista or­szágban. Pécsre éppen azért esett a választás, mert az el­sők között épült a városban napház. A nemzetközi fórum résztvevői a következő na­pokban megvitatják a látot­takat, újabb módszereket is­mertetnek, és további aján­lásokat tesznek. Ugyanakkor maguk is gazdagodnak ta­pasztalatokkal, hiszen a me­cseki napház számos új, ere­deti megoldást valósított meg. A Pécsett épült napener­gia-hasznosító lakóház kísér­letnek számít, öt éven át sa­játos laboratóriumként mű­ködik, ennek során — egy­más után, illetve egymás mellett — kipróbálják a kli- maorientált építészet külön­böző eszközeit, módszereit. Jelenleg még lakatlan a ház, éppen azért, hogy a nemzet­közi konferencia résztvevői az ott élők zavarása nélkül tanulmányozhassák az épüle­tet. Az ősz folyamán egy többgyermekes család foglal­ja majd el a különleges ott­hont, vállalva a szükséges méréseket és megfigyelése­ket. A pécsi tapasztalatok alapján dolgozzák majd ki a napházak sorozatgyártásának hazai módszerét. Szeminárium az egészséges életmódra nevelésről A Heves megyei Noszvajon hétfőn megkezdődött az Egészségnevelési Unió euró­pai irodája 1. sz. munkacso­portjának ötödik szemináriu­ma. Ez a kétévenként össze­ülő nemzetközi munkacsoport az ifjúság és a gyermekek egészséges életmódra nevelé­sével foglalkozik, különös te­kintettel az oktatási intéz­mények és a család szerepé­re. A háromnapos konferen­cián, amelyen tíz európai or­szág, közöttük hazánk szak­emberei vesznek részt, ezút­tal a párválasztásra, a sze­relemre, a házasságra és a családi életre való felkészí­tés témakörével foglalkoz­nak. Métneki János, a Magyar Egészségnevelési Szövetség elnöke bevezető előadásában a családi életre nevelés ma­gyarországi helyzetéről és gondjairól beszélt. Szólt ar­ról, hogy a korai szexuális kapcsolatok száma növeke­dett, és a fiatalok szemléle­tében a partnerkapcsolatok iránti felelősség igénye alig mutatkozik. Beszélt arról, hogy a családi életre neve­lésben kulcsfontosságú szere­pet betöltő egészségügyiek, pedagógusok, ifjúsági veze­tők felkészültsége nem meg­felelő. Probléma, hogy a fia­talok szexuális felvilágosítá­sára vonatkozó programok egy része inkább negatív jel­legű, s olyan tiltásokat tar­talmaz. amelyeket a fiatalok gyakorlatilag nem fogadnak el. A tanácskozáson ezután előadás hangzott el az okta­tási intézmények, továbbá a társadalmi és tömegszerveze­tek szerepéről az ifjúság csa­ládi életre nevelésében, majd a külföldi résztvevők mond­ták el észrevételeiket az em­lített témakörökben. A nemzetközi szeminári­um szerdán ajánlások elfo­gadásával zárul. Első nap az iskolában... Megkezdődött a tanítás Hétfőn országszerte meg­kezdődött a tanítás az álta­lános és a középiskolákban. Az első csengetés 1 300 00 ál­talános, és mintegy 237 000 középiskolás számára jelez­te az új tanév kezdetét. Mintegy 154 000 kisdiák lépte át először az iskolák küszöbét, a középiskolákban mintegy 64 ezren, a szak­munkásképző intézetekben 66 ezren kezdték meg tanul­mányaikat az első osztály­ban. Az általános iskolák el­ső osztályaiba mintegy 8 ezerrel kevesebben * iratkoz­tak be az idén. mint tavaly, a legtöbben a hatodik osz­tályban tanulnak az új tan­évben. Hétfőre csaknem vala­mennyi iskolában hiányta­lanul várták a tankönyvek a diákokat; több mint 1300 féle tankönyv — köztük 88 új —, 31 millió példányban került ki folyamatosan az elmúlt hónapokban az isko­lákhoz. A tankönyvek szep­tember 6-ig vehetők ót az oktatási intézményekben, ezt követően szeptember 7-től vásárolhatók meg a kijelölt könyvesboltokban. Az ÁKV szeptember 3. és 7. között a Petőfi Csarnokban rendkí­vüli tankönyvvásárt rendez. Az iskolák többségében időre befejeződtek a felújí­tások és a bővítések. A fő­városban például 64 új ál­talános iskolai tantermet ve­hetnek igénybe már hétfő­től a diákok és az oktatók, a középiskolátok Budapesten 4 új gimnáziumban tanulhat­nak majd. Az alsó- és a középfokú iskolákban az első félév 1987. január 31-ig tart, s az iskolák 1987. február 6-ig értesítik a szülőket az első félévi munka eredményéről. A téli szünet első napja de­cember 20., az utolsó napja 1987. január 4. lesz. A ta­vaszi szünet április 4-től áp­rilis 12-ig tart. Az utolsó ta­nítási nap az általános is­kolákban 1987. június 12., a középfokú iskolákban június 5. Rendeletmódosítás a terhességmegszakításról Ez év augusztus 1-től lé­pett életbe az egészségügyi miniszter 4/1973. rendeleté­nek módosítása a terhesség­megszakítás iránti kérelem elbírálásáról. A népesedés- politikai feladatokról szóló minisztertanácsi határozat alapján, az érdekelt minisz­terekkel, az országos hatás­körű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben született a módosítás. A rendelet korábbihoz viszo­nyított változásairól, értel­mezéséről kérdeztük dr. Szentannay Margit megyei orvost: — A Magyar Közlönyben megjelent rendelkezést ki­egészítette az Egészségügyi Közlönyben megjelenő szak­mai iránymutatás. így tud­juk a megfelelő tájékozta­tást megadni teendőikről a nőgyógyász szakorvosoknak, a kórházi osztályoknak és az ÁB-bizottságoknak. — Mi a rendelkezés lé­nyege? — Határozottan különvá­lasztja a terhességmegszakí­tás egészségügyi indokoltsá­gánál az anyánál fennálló okokat és a magzat orvosi­lag valószínűsíthető, súlyos szellemi vagy testi fogyaté­kossághoz vezető károsodá­sát, illetőleg a születés utáni életre való képtelenségét. Ilyen esetekben a terhesség a 12. hét után is megszakít­ható. Régebben az egészség- ügyi ok indokoltságáról szóló igazolást a körzeti orvos is megírhatta. Augusztus 1-től az anya esetében a fekvőbe­teg-gyógyintézet vagy a járó­beteg-szakintézet szakorvosa dönthet. A magzat sorsát egészségi állapotától függő­en a genetikai tanácsadóban, vagy a praenatális diagnosz­tikai központban (a születést megelőző korszak vizsgála­tait végző intézmény) hatá­rozzák meg. — A terhességmegszakítás idejének a továbbiakban nincsenek korlátái? — Az anyai egészségügyi ok, betegség esetén az idő­tartamtól függetlenül meg­szakítható a terhesség, hi­szen veszélybe kerülhet az anya élete. A magzati egész­ségügyi okoknál 12 héten túl 20 hétig kerülhet sor az abortuszra, ha a vizsgálatok elhúzódnak; a 24. hétig sza­kítható meg a terhesség. A méhen belüli, 20. héten túli terhességet csak a kliniká­kon ( a Békés megyeiek Sze­gedhez tartoznak) lehet megszakítani. Az elmúlt években nagyon sokat fejlődött a méhen be­lüli diagnosztika. Gyakorla­tilag minden terhesnek el kell jutnia az AFP- és az ultrahangvizsgálatra. A ket­tő egymást kiegészítve derít­het fényt, valószínűsítheti a magzati rendellenességeket, például velőcsőzáródást, nyi­tott gerincet, a hydrokefália tüneteit. A gyanú felmerü­lése esetén lehet, hogy vár­ni kell pontosabb diagnózis megállapítására, s ez a magzat bizonyos korához kö­tött. így magyarázható pél­dául a vizsgálatok elhúzódá­sa. — Ha a gyulai, orosházi vagy békéscsabai kórházak­ban elvégezhető vizsgálatok nyomán felmerül a magzati károsodás gyanúja, mi a kö­vetkező teendő? — A szakorvosaink tud­ják, hogy ha genetikai ká­rosodásra gyanakodhatnak, először a gyulai család- és nővédelmi tanácsadóba küld­jék a kismamát. Itt részle­tes adatfelvételre, beszélge­tésre kerül sor, amely segíti a további vizsgálatokat. In­nen a szegedi szülészeti kli­nikára vagy a genetikai ta­nácsadóba vezet az út. Amennyiben a súlyos szelle­mi vagy testi fogyatékosság­hoz vezető genetikai ártalom előfordulásának 10 százalék­nál magasabb a valószínűsé­ge, a terhesség 12 hétig meg­szakítható, ha eléri az 50 százalékot, akkor 20 hétig, esetleg a kivizsgálás időtar­tamától függően 24 hétig. — A rendelkezés kiegé­szítésének jelentőségével a szülész-nőgyógyász szakorvo­sok tisztában vannak, mit je­lenthet ez hétköznapi nyelv­re fordítva, a magánembe­rek számára? — A rendelkezésmódosítás lényege: az eddiginél meg- alapozottabbak lesznek az egészségügyi ok miatti ter­hességmegszakítások. A jö­vőre nézve pedig nagyon fontos tudnivaló, hogy a pontosabb diagnosztikai le­hetőségek fejlődésével re­mélhetően kevesebb fogyaté­kos, károsodott gyermek születik. A társadalom né­pesedéspolitikai célja, a családok, az édesanyák ter­mészetes vágya az egészsé­ges kisgyermekek világra­jövetele. Bede Zsóka Végvári Lajos: Szinyei Morse Pál Bár megyénkben még tart a meleg, a strandokon egyre inkább észre lehet venni, hogy közeleg az ősz. Az idei nyár, különösen az augusz­tus kegyes volt a „strand­pártiakhoz”. Békés megye legnagyobb strandja, a Gyulai Várfürdő ebben az évben eddig több mint 900 ezer vendéget fo­gadott. Ügy tűnik, idén ala­posan megjavítja a várfür­dő saját rekordját. A sza­badtéri medencéket áprilistól fokozatosan töltötték fel. A szabadtéri medence szeptem­ber 30-ig várja a fürdőzőket. Addig már a napi rekordot semmiképp sem javíthatja meg a várfürdő, ugyanis augusztus első hetében gyakran 11 ezren váltottak jegyet naponta. Idén bővül­tek a strand szolgáltatásai, a vendégek örömmel vették igénybe az új kupolás me­dencét, s az újjáépített csúsz­dát. A következő szezonra újjáépítik a hullámmeden­cét. Békéscsabán május 1-én nyitott a strand, de május 20-ig az uszodát nem tud­ták feltölteni a termálkút felújítása miatt. Májustól augusztusig 136 ezren kap­csolódtak ki a csabai stran­don. Legtöbben, 3500-an jú­nius 15-én váltottak jegyet. Márciustól szolárium várta a vendégeket, ennek azonban nyáron még nem lehetett túl nagy vonzereje. A békési strand május 15- től augusztus 31-ig tartott nyitva. Egy nap kivételével — amikor a szivattyú leé­gett — folyamatos volt az üzemelés. Hétvégeken néha ezer ember kereste fel a bé­kési strandot. Jövőre szeret­nének büfét, játék- és gyü- mölcsárusító-helyet nyitni. Gyopárosfürdö szeptember végéig várja a fürdővendé­geket. Az 1300 vendéget be­fogadó strand sokszor meg­telt, technikai zavar nem volt az idén. Mezőkovácsházán viszont három napig áram nélkül maradt a fürdő, amikor a közvilágítást javították. Má­jus elsejétől mostanáig több mint 20 ezren váltottak itt jegyet, legtöbben június 15- én, 933-an. A gyerekek örömmel vették birtokba az új csúszdát. A gyomaendrődi strand­nak több mint 70 ezer ven­dége volt- idén nyáron. Let­tek volna többen is. de a Köjál naponta 1250 vendéget engedélyez. Mezőberényben május 24- től mostanáig 30 ezer jegyet adtak el. A legmelegebb na­pokon, augusztus elején több mint ezr$n fürödtek a köz­ség strandján. ’87-ben sze­retnének egy büfét a für­dőben. Tótkomlóson átlagban 400- an fürödtek naponta a helyi strandon. A legtöbben itt is augusztus első hetében vol­tak, amikor néha 900 jegyet adtak el naponta. A tótkom- lósi strand 1988-ra új hideg vizes kutat kap. A csanádapácai strand egész nyáron zárva volt. Nem volt víz. Űj kútra van szük­ség, ezért vízműtársulat ala­kult. (Kép: Fazekas László) „Szinyei Merse Pál mun­kássága a magyar művé­szettörténet egyik legna­gyobb csodája... főműve a Majális, — bár soha nem érte el a megérdemelt nem­zetközi elismerést — kétség­telenül a XIX. századi fes­tészet főművei közé tarto­zik, emiatt alkotója a leg­nagyobb figyelemre tarthat jogot...” — írja Végvári La­jos -a Képzőművészeti Ki­adónál most megjelent al­bum előszavában. A szerző személyében a korszak ki­váló ismerője vállalkozott arra, hogy Szinyeit a megér­demelt elismeréshez juttassa. Újszerű megoldás, hogy a szerző egy-egy fontosabb kép köré rendezi a monográfia fejezeteit és ezzel a műalko­tásokra koncentrálja a fi­gyelmet. Ezt a célt szolgálja a 32 oldalnyi (29 reproduk­ció) színes képanyag is. Természetes, hogy fő helyet kaptak az életmű legismer­tebb, legnépszerűbb alkotá­sai, de emellett találunk olyan munkákat is, amelyek színesben és az album nagy- formátumú méretében még sohasem voltak publikálva. A Képzőművészeti Kiadó „Nagy magyar mesterek” so­rozatában az id. Markó, Paál László, Mednyánszky, Lotz, Székely Bertalan, Than Mór, Munkácsy Mihály, Ba­rabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Brocky Károly mun­kásságát összefoglaló albu­mok után most megjelent ti­zenegyedik kötet hozzájárul Szinyeinek, a magyar művé­szet nagy mesterének nép­szerűsítéséhez. A kiadó az albumot ide­gen nyelvű összefoglalókkal és képjegyzékkel látta el. Az eszperantó nyelvű mellék­lettel pedig — az eszperantó 100 éves jubileumának tisz­telegve — megérdemelt vi­lágsikerhez kívánja juttatni Szinyeit. G. T. Strandösszesítö

Next

/
Oldalképek
Tartalom