Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG li MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1986. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az intézkedések csak a munka továbbfejlesztésével hoznak eredményt A legidőszerűbb állattenyésztési feladatokról tegnap, augusztus 7-én Mezőberényben megyei értekezletet tar­tottak a megyei tanács szervezésében. Az intézmények, az állami gazdaságok és a tsz-ek szakvezetői, az érdek- képviseleti szervek, továbbá az élelmiszer-feldolgozó ipar képviselői előtt Murányi Miklós megyei tanácselnök­helyettes megnyitó szavai után Antal József osztályvezető tartott előadást. Bevezetőben felvázolta a megye mezőgazdaságának 1986. első felében nyújtott teljesitményét. A kialakult helyzetről átfogó képet adott, kissé felerősítve azt a gondo­latkört, melyért megyei ta­nácskozásra hívták az állat- tenyésztéssel foglalkozó szak­vezetőket. A tendenciában kedvezőtlen időjárás miatt keletkezett növénytermeszté­si kiesések pótlására évek hosszú során az állattenyész­tés, a haszonállattartás biz­tos fedezettel szolgált. Most azonban az állattenyésztés is bajban van, hiszen az állo­mány csökkenését a koráb­ban kiadott intézkedések nem állították meg, de a helyzet további romlására fékezően hatottak. Kormányzati szinten július 30-án azért születtek intéz­kedések, hogy a kedvezőtlen folyamatok térhódítása to­vább mérséklődjön, és egy alapvetően minőségi válto­zás vegye kezdetét. Békés megye ebben a változásban érdekelt, országosan is jelen­tős a hústermelés, bármelyik ágazat teljesítményét vizs­gáljuk. Ezért az 1987. január 1-től meghirdetett árpolitikai intézkedések és a beruházá­sok, rekonstrukciók állami támogatásának új rendje az ágazat átfogó fellendülését szolgálja. A megye gazdasá­gai az eddigi tapasztalat sze­rint jelentős részt vállalnak az országos gond megoldásá­ból. —. Év elején — hangoztatta Antal József — széles körű szakmai tanácskozáson érté­keltük a kedvezőtlen folya­matok okait és konkrétan meghatároztuk a hatósági, a megyei és az üzemi felada­tokat. Jórészt ezzel függ ösz- sze, hogy az első félévben 7 ezer vemhes koca és 250 jó minőségű kan került a kis­termelőkhöz. Ezzel jó ala­pot teremtettünk a húsipari igényeknek megfelelő vágó­sertések előállítására. A sertés- és a baromfiága­zatban a különféle betegsé­gektől való mentesítés eléré­sére programot indítottunk. Sikerült a szakemberek fi­gyelmét a legkorszerűbb tar­tástechnológiára ráirányíta­ni, könnyítve ezzel a re­konstrukciós munkákat. In­tézkedtünk a takarmányellá­tás javítására. Ezeket és a többi hasonlókat kedvezően fogadták a nagyüzemek és a kistermelők, amit a termelői kedv növekedése bizonyít. Így most már a további és jól összehangolt intézkedé­sek egy fellendülőben lévő ágazat minőségi teljesítő ké­pességét szolgálják, ösztönöz­nek a magasabb követelmé­nyek elérésére, a versenyké­pesség fokozására és egyben erősítik is a gazdálkodók érdekeltségét. Ezután részletesen ismer­tette az 1987. január 1-től érvényes árintézkedéseket. Jövedelemnövekményre csak azok a termelők számíthat­nak, akik a szakmai és tech­nológiai feltételek javításá­val növelik a jobb minőségű vágósertések arányát. Ennek elérésére a nagyüzemek az I. osztályú vágósertések után élősúlyra vetítve kilónként 2,5, a II—III. osztályba tar­tozók pedig 1,9 forint áreme­lésben részesülnek. A kister­melők, akik a vágás utáni minősítés alapján értékesíte­nek, az eddigi feláron felül I. osztályú sertéseik után to­vábbi 3,7, a II. osztályú ser­tések után 1,8, a III. osztályú sertések után pedig 0,6 fo­rint kilónkénti felárat kap­nak. A fehér hússertések érté­kesítése után — bármilyen minősítés esetén — 0,7 fo­rint kilónkénti alapáremelést ír elő a rendelet. Viszont nem változik a pigmentált sertések termelői ára. Fon­tos tudni, hogy a súlykategó­rián kívüli sertések közül a tenyészselejt és az élőexport­ra felvásárolt vágóállatok felvásárlási ára is emelke­dik. A vágómarha, a tej, a vá­gócsirke, a gyapjú felvásár­lási ára is növekszik, de egy­ben az is igaz, hogy a keve­réktakarmányok árai is vál­toznak. Ugyanakkor az új rendelet anyagiakkal ösztön­zi az elavult állattenyésztői telepek rekonstrukciós mun­kálatait, új telepek épitését és a gépi technológiák ter­melésbe állítását. A nagy­üzemekben munkahelyi pót­lékot vezetnek be a szarvas- marha-, a sertés- és a juh­ágazat — egyelőre — fizikai állományú dolgozói részére. A pótlék fizetése — bizonyos mértékig — mentesül a ke­resetszabályozási adók alól. A kistermelőknek is kedvez a rendelet, mivel az eddigi 150 ezer forint helyett évi 300 ezer forint árbevétel ha­táráig mentesíti őket a kü- lönjövedelem-adó fizetése alól. Az előterjesztést élénk ér­deklődés követte, amit az is tükrözött, hogy az értekezle­ten megjelent dr. Villányi Miklós MÉM államtitkárnak több kérdést is feltettek, me­lyekre kielégítő választ is kaptak. Ezek lényegét azzal lehetne összefoglalni, hogy a most megjelent kormányzati intézkedések csak akkor érik el céljukat, ha az üzemek sikeresen mozgósítják tarta­lékaikat a tenyésztői munka színvonalának javítására és a vágóállat-termelés minősé­gi és mennyiségi növelésére. D. K. Megnyílt a Hungarocamion-kirendeltség Gyulán Gyulán tegnap megnyílt a Hungarocamion 12. határki­rendeltségeként a vállalat legújabb irodája, amely a határátkelőhelyen a forga­lom gyorsítását szolgálja. A magyar—román határon a nagylaki után ez a második Hungarocamion-iroda. A korszerű gyulai kiren­deltség intézi és irányítja a Hungarocamion gépkocsijai­nak határon történő átlépé­sét, munkájával megkíméli a gépkocsivezetőket és az árut a fölösleges várakozástól. Az iroda a külföldi szállítási vál­lalatok gépkocsijainak az át­kelését is segíti a szükséges okmányok, közlekedési enge­délyek kiadásával, s az át­kelésnél előforduló kérdések megoldásával. A gyulai Hun­garocamion-kirendeltség ter­mészetesen a többi hazai szállítási vállalat gépkocsi­jainak a forgalmát is segíti a határon. Az új Hungarocamion-iro­da munkája gyorsítja a ha­tárátkelő teljes forgalmát, a személyit is, hiszen meg­könnyíti a határőrök és a pénzügyőrök tevékenységét is. A Hungarocamion irodá­jával egy épületben kapott helyet a KM Szolnoki Köz­úti Igazgatóság tengelysúly- mérő kirendeltsége. Fotó: Kovács Erzsébet Tótfalusi Kis Miklósról Amerikában Tótfalusi Kis Miklós ma­gyar betűmetsző és tudós-ti­pográfus életéről és alkotá­sáról nagy érdeklődéssel kí­sért előadásokat tartott ame­rikai nagyvárosok szakembe­reinek és könyvbarátainak Haiman György tipográfus, a Magyar Iparművészeti Főis­kola professzora, aki az el­múlt napokban tért haza az Egyesült Államokból. Az elő­adásokat New York város­ban a „Typophiles”, San Franciscóban a „The Book Club Of California”, vala­mint chicagói könyvbarátok szervezték. Tótfalusi Kis Miklós híres amszterdami bibliájának 300. évfordulója — amelyről ta­valy nemzetközi konferenci­án emlékeztek meg Debre­cenben — külföldön is meg­élénkítette az érdeklődést az egykori tipográfus barokk­kori nyomdabetűje iránt. Ez­zel a betűvel ugyanis alko­tója a nyomdászattörténet egyik legjelesebb, ma is élő, sok ország könyvnyomtatá­sában hasznosított hagyomá­nyát teremtette meg. A betű — jóllehet a téves „Janson” névvel megjelölve — hosszú idő óta kedvelt az amerikai nyomdászatban is. A mosta­ni előadások hozzájárultak a betű valódi alkotójának és egy nemzetközileg nagyra ér­tékelt kimagasló tervezői tel­jesítménynek elismertetésé­hez. Az országos űttörőtüzoltó-versenyre készülnek a kunágotai gyerekek (Cikkünk lapunk 3. oldalán.) Fotó: Bukovtnszky István Kermi-szakvélemény az új termékekről Az év első felében 2423 ha­zai újdonságról és 2621 im­port előmintáról adott szak- véleményt a Kereskedelmi Minőségellenőrző intézet. A magyar gyártmányok 66, a külföldiek 83 százalékát for­galomba hozatalra alkalmas­nak találták. A hazai új cikkeknek csak­nem fele — 1193 termék — élelmiszer, ezek mennyisége 46 százalékkal több, mint a megelőző év azonos idősza­kában. A 400-féle édesipari újdonság zömében cukorka, fagylaltpor és jégkrém, va­lamint csökkentett cukortar­talmú üdítő ital. A tartósító­ipar 223-féle új terméket mutatott be: a gyorsfagyasz­tott ételek választékát bőví­ti például a bakonyi sertés­szelet galuskával és a kö­römpörkölt, valamint a gyorsfagyasztott lekváros tás­ka. A Debreceni Tartósító­ipari Kombinát jó minőség­ben, korszerű csomagolásban mutatta be ötféle tubusos termékét, az egres-, jaspa-, málna-, sárgabarack- és pi­ros ribizkeízt. A hat újfaj­ta fűszerkeverék, egyebek közt a forraltbor, a levesek, a vagdalthús, illetve a tojás­ételek ízesítésére alkalmas. Az elmúlt év első feléhez képest több volt a vizsgált termékek közt a tejtermék, többségükben túrófélék, pél­dául a kilencféle termékből álló szendvics túrókrém csa­lád. Ruházati termékekből 340 újdonságot vizsgáltattak a gyártók, körülbelül annyit, mint egy évvel korábban. A bemutatott méteráruk több­sége korszerű, felső ruházati célokra gyártott pamut és pamut típusú szövet. Akadt az újdonságok közt számos különlegesség is, például a Grabona Smart elnevezésű műbőr, vagy a Grabosil Cor- so vízlepergető anyag. Hi­ánypótló a Mikóházi Arany­kalász Mgtsz pvc fólia eső­köpeny családja. Az iparcikkek közül 880 új gyártmány minősítését végez­ték el a Kermi szakemberei. A korábbiaknál kevesebb az újfajta háztartási gép, hír­adástechnikai cikk és játék, viszont több a vasáru, az üevg-, porcelán- és a mű­anyag termék. A háztartási gépek közül újdonságnak számít az AM—107-es típu­sú keverőtárcsás, műanyag testű mosógép. A híradás- technikai cikkek közül a Vi­deoton korszerű, színes tele­víziócsaládja érdemel emlí­tést. A háztartási műanyag áruk között a kisipari gyár­tású üvegnyitó és -záró ki­váló minősítést kapott, ugyancsak jó minőségűek a szövetkezeti műanyag étel­dobozok. A vizsgálatra be­küldött mintegy 100-féle já­ték közül a szakértők véle­ménye szerint jó néhány előnyösen bővítheti a válasz­tékot. A jövő élelmiszer-termeléséért Mi is az a biotechnológia? Napjainkban egyre többször találkozunk a biotechnológia fogalmával. Mit takar ez a kifejezés? A hivatalos meghatá­rozás szerint: a biotechnológia, a biokémia, a mikrobiológia és a műszaki tudományok integrált alkalmazása. Célja a mikroorganizmusok, tenyésztett szöveti sejtek, vagy azok va­lamely részének technológiai, gyakorlati felhasználása. Mielőtt a kedves olvasó azt ; hinné, hogy valamilyen új ke­letű dologról van szó, emlé­kezetébe idézzük: az embe- . riség már évszázadok óta is­meri a káposztasavanyítás­nak, a tejtermékek erjeszté­sének, a borkészítésnek a ■< módszerét. Más mezőgazda- sági példáknál maradva, er- ' jesztéssel állítják elő a siló- t takarmányokat. A mezőgaz- f dasági hulladékokból, állati ; ürülékből hasonlóképpen tör­ténik a biogáz termelése is. A biotechnológia egyik leg­újabb fejlesztési eredménye a laboratóriumi körülmények között kidolgozott sejt- és szövettenyésztés. A Rozma­ring Tsz keretében működik a Meriklón-társulás, amely vírusmentes szegfűt, gerbe- rát, burgonyát termeszt. A génsebészet kutatási eredményei is egyre maga­sabb szintet érnek el hazánk­ban. Ennek a módszernek az új fajták előállításánál van jelentősége, például a beteg­ségekkel szemben ellenálló gének beépítésével. így jut­hatunk el a rezisztens faj­tákhoz. Az utóbbi időben több, a gyakorlatban jól vizsgázó új, ellenálló növény­fajtát állítottak elő a hazai nemesítők. Ezen a téren még további kiaknázatlan lehető­ségek vannak. Jelentős sze­repe van a génsebészetnek az oltóanyag-termelésben és az antibiotikum előállításában is. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom