Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

NÉPÚJSÁG

1986. augusztus 8., péntek

Reagan: az SDI nem lehet alku tárgya

Alelnöki látogatás — baklövésekkel

Az International Herald Tribune írja:

Reagan elnök ismét kijelentette, hogy az amerikai űrfegyverkezési program, az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés „nem lehet alku tárgya” a leszerelési tárgyalásokon, s megítélése szerint a program az Egyesült Államok egyik „legjelentősebb ösztönző eszköze a hadászati fegyverek csökkentésének kivívására”. Reagan nem nyilatkozott arról, mit tartalmaz erről a kérdésről Mihail Gorbacsovhoz intézett legutóbbi levele, csupán annyit mondott, hogy az arról szóló lapértesülések szerzői „nem ismerik a levél tartalmát”. Az amerikai sajtó korábban olyan értesüléseket közölt, hogy Reagan a levélben jelezte: az Egyesült Államok mintegy hét évig nem szándékozik megkezdeni a csapásmérő űrfegyverek telepítését, bár folytatja ezek kifejlesztését és összetevőik kipróbálását.

Az elnök előbb az űrfegyverkezést támogató republikánus politikusokkal, majd különböző, az SDI megvalósítását követelő csoportok vezetőivel találkozott. A találA mexikói Ixtapában szerdán megkezdődött a nukleáris leszerelést szorgalmazó „hatok” második csúcsértekezlete.

A találkozó szervezői szerint a hat ország — Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia — vezetői új javaslatot szándékoznak előterjeszteni tanácskozásuk befejeztével: felajánlják, hogy a csoportba tartozó államok vállalják az ellenőrzést, ha az atomhatalmak megegyeznek a kísérleti atomrobbantások beszüntetésében. Raul Alfonsin argentin és Miguel de la Madrid mexikói elnök, And- reasz Papandreu görög, Rad- zsiv Gandhi indiai és Ingvar Carlsson svéd kormányfő,

kozón elmondott beszédében utalt a levél korüli találgatásokra és kijelentette: „Válaszunk arra a követelésre, hogy szüntessük meg, vagy lassítsuk le a kutatást és a próbákat, csukjuk be a boltot, az, hogy erről szó sem lehet. Az SDI nem az alku eszköze, a kutatómunka e téren nem lehet és sohasem volt alku tárgya”.

A beszédet követően újságírók kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: „Ha befejezzük a kutatómunkát és az eredményes, akkor telepíteni is akarjuk ezeket a fegyvereket”.

Reagan azzal támadta az űrfegyverkezés ellenfeleit, hogy „alá akarják ásni a lét- fontosságú védelmi programokat és meg akarják fosztani Amerikát a szükséges tárgyalási ösztönzőktől”.

Reagan, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió ismételten kifejtett álláspontját, azt hangoztatta, hogy az űrfegyverkezés „nem áll a tárgyalások útjában”. Azt is tagadta, hogy a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött SALT—II. szerzővalamint Julius Nyerere volt tanzániai államfő a fegyverkezési hajsza megfékezésével és a nukleáris leszereléssel kapcsolatos kérdések széles körét vitatja meg a kétnapos ixtapai csúcstalálkozón. Várhatólag nagy figyelmet fordítanak az atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó elgondolásokra.

A „hatok” csoportja az

egész emberiség szóvivője kíván lenni, amikor a háború elkerülését, a pusztítás megakadályozását sürgeti —

mondta megnyitó beszédében Miguel de la Madrid mexikói államfő, hangsúlyozva, hogy meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, a fegyverkezésre szánt összegeket

dés érvényének egyoldalú amerikai felmondása csapást mérne a fegyverzetkorlátozásra és a leszerelésre. Reagan azonban nem csupán a SALT—II. szerződésről beszélt, hanem általában is bírálta a SALT-szerződéseket.

Ugyanakkor az amerikai elnök azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió legutóbbi leszerelési javaslatai „valamivel több közeledést jelentenek, mint a korábbiak” és az Egyesült Államok „komoly megfontolás tárgyává” tette azokat. Az esetleges szovjet—amerikai csúcstalálkozóra utalva ahol szerinte „a nukleáris leszerelés egyike lesz a vita tárgyát képező fontos kérdéseknek”, azt mondotta, hogy „derűlátóan” tekint ez elé. „Mindkét ország érdeke az, hogy csökkentse a fegyverekre költött összeget. Ha a Szovjetunió fegyverzetcsökkentést akar a hadászati fegyverek, a vegyi fegyverek, vagy a hagyományos eszközök terén, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy elkötelezze magát egy becsületes és ellenőrizhető szerződés mellett” — jelentette ki Reagan.

pedig a fejlődő országokban meglevő nyomor és éhezés megszüntetésére kell fordítani.

A tanácskozás első napján felszólalt Carl Sagan amerikai tudós, John Kenneth Galbraith amerikai közgazdász és Gabriel Garcia Marquez, Nobel-díjas kolumbiai író is, akik az ixtapai csúcs- értekezletet közvetlenül megelőző nemzetközi béke- és leszerelési tanácskozás üzenetét tolmácsolták a „hatoknak”. Mint elmondották, a Mexikóvárosban tartott nemzetközi béke- és leszerelési tanácskozás részvevői jó példaként, a béke ügyét hatékonyan szolgáló lépésként értékelték a szovjet atomrobbantások szüneteltetését.

Bdelman az amerikai célkitűzésekről

Kenneth Adelman, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója csütörtökön derűlátóan nyilatkozott a szovjet—amerikai tárgyalások esélyeiről és a kétoldalú csúcstalálkozó kilátásairól.

Reményének adott hangot, hogy a tárgyalások lehetővé teszik olyan megállapodás megkötését, amely kiküszöbölné a közepes hatótávolságú rakétákat, ám nem akadályozná az amerikai űrfegyverkezési kutatásokat.

Adelman kijelentette, hogy a Szovjetunió több érdekes javaslatot tett, de részletekbe nem bocsátkozott, csupán annyit fűzött hozzá, hogy Reagan elnök válaszlevelét remélhetően pozitívan fogadják Moszkvában.

A továbbiakban kifejtette az amerikai fél célkitűzéseit, amelyek szerinte következőkre terjednének ki:

— jelentős csökkentések a hadászati fegyverzet terén mindkét fél részéről, esetleg egészen 50 százalékig elme- nően;

— a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek — nevezetesen az SS—20 típusú szovjet rakéták, valamint a földről indított amerikai manőverező robotrepülőgépek és Pershing—2-es rakéták — felszámolása, vagy legalábbis igen jelentős mértékű csökkentése;

— intenzív kutatómunka az amerikai SDI-program megvalósítása érdekében, ezzel egyidejűleg pedig tárgyalások arról, hogyan lehet megosztani a világűrben állomásozó rakétaelhárító rakéta- rendszer „előnyeit”.

Az amerikai politikus kifejezte reményét, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozót még az idén megtartják, függetlenül attól, hogy mi történik addig a leszerelési tárgyalásokon.

A problémák hetekkel ezelőtt kezdődtek, amikor a Bush alelnök közel-keleti látogatását előkészítő csoport leült tárgyalni jordániai vendéglátóival. A csoport tagjai azt kérték, hogy az alelnö- köt, diplomáciai kíséretét, a titkosszolgálat embereit és a kísérő újságírókat helikopteren szállítsák egy olyan katonai támaszpontra, amely Jordánia, Izrael és Szíria határán fekszik. A jordániaiak tiltakoztak, mondván, hogy kis légierejüknek nincs elég helikoptere ennyi személy számára. Bush egyik embere ekkor azt javasolta a jordá- niaiaknak: ha nincs elég helikopterük, kölcsönözzenek a jobban felszerelt izraeli légierőtől. A jordániaiak — írja a lap — enyhén szólva meglepődtek. Jordánia jogilag hadiállapotban van Izraellel az 1967-es háború óta.

A helikopterügy különösen azért volt kínos, mert amikor Husszein király tavasz- szal az Egyesült Államokban járt, a jordániaiak kérték, hogy a királyt helikopter szállítsa New England egyik iskolájából a másikba, s a Reagan-kormányzat visszautasította a kérést.

A Bush-látogatás — mondják amerikai diplomaták — iskább sajtóesemény volt, mint diplomáciai kezdeményezés. A látogatást legalább részben előzetes reklámhadjáratnak szánták, Bush 1988. évi republikánus elnökjelöl- ti kampánya számára. Az alelnök izraeli látogatása során nem kevesebb, mint 35 úgynevezett „fotólehetőségre” került sor. Ez fehér házi zsargon szerint olyan alkalom, amikor fényképezni lehet az alelnököt, kérdést azonban nem intézhetnek hozzá. Jól értesült amerikai hivatalos személyiségek szerint az arab világban tett egész látogatást úgy rendezték meg, hogy jó kameralehetőségeket teremtsenek Bush részére. így például az alelnök emberei azt követelték, hogy útjának, minden állomásán tevéket vonultassanak föl, holott Jordániában ritkán látni tevéket, legfeljebb az ország elhagyott vidékein. Egy másik alelnöki megbízott azt javasolta, hogy a jordániai katonazenekar fehér egyenruháját vörösre cseréljék, mert így majd jobban fest a képen. A jordániai katonazenekar a hadsereg egyik büszkesége, s a kormány meg is tagadta az amerikai követelés teljesítését.

A legnagyobb baklövést az előkészítő bizottság akkor követte el, amikor Bush látogatást tett azon a katonai támaszponton, amelyről átlátni az Izrael által elfoglalt Golan fennsíkra.

Azt kívánták, hogy a jor- dán hadsereg rendezzen hadgyakorlatot, s így fényképeket lehessen készíteni robogó harckocsikról és tüzelőállást elfoglalt lövegekről, mialatt az alelnök figyeli a manővert. Az amerikai nagykövetség megvétózta ezt a kívánságot, miután a jordániaiak tiltakoztak. Ilyen' hadgyakorlatot ugyanis, mondták, mind az izraeliek, mind a szíriaiak félreérthetnének, sőt esetleg komoly összetűzésekre kerülhetne sor.

Bush propagandistái azt akarták, hogy olyan fényképek is készüljenek az alel- nökről, amelyeken látszik, hogy távcsővel szemléli az „ellenséges területet”. A külügyminisztérium képviselői ezt nem engedték, mert a szóban forgó „ellenséges terület” Izrael lett volna.

Megkezdődött a „hatok” csúcsértekezlete

Kolumbiai állóvíz

Beszélgetések fiatal mérnökökkel

flz egyiknek sikerül...

Ha általánosan igaz az állítás, hogy gazdasági előrelépésünk egyik kellően ki nem aknázott energiaforrása a magasan képzett műszaki szakemberek tudásában keresendő, akkor Békés megyében kétszeresen igaz. Az ország egyik legelmaradottabb térségében — ismerve a megye gazdasági struktúráját és a fejlesztési lehetőségek szűkös voltát —, a fiatal mérnökökre különösen nagy feladatok hárulnak. Az értelmiségi rétegekkel, ezen belül is a műszakiakkal az utóbbi években az átlagosnál is többet foglalkozunk. A felismerés már megszületett, hogy a műszaki értelmiségiek anyagi és erkölcsi elismerése nincs teljesen a helyén.

A néhány hónappal ezelőtt elkészült statisztikák szerint Békés megyében összesen 2 ezer 886 harminc év alatti diplomás dolgozik. Az átlagfizetés 5 ezer 499 forint. A mérnökök száma 489, közülük a 20—25 év közöttiek havi átlagkeresete 5 ezer 360

forint, a 26—30 év közöttieké pedig 6 ezer 329 forint. A statisztikából kiderül, hogy a mérnökök valamivel többet keresnek, mint a hasonló korú más értelmiségi rétegek. (Igaz, a gazdasági; agrár-, élelmiszer- ipari diplomások kereseti mutatói a mérnökökénél is jobb.) A számok azonban önmagukban torzíthatnak. Legalább ennyire fontos, hogy a fiatal mérnökök hogyan találják meg számításaikat, konkrét munkájuk mennyire elégíti ki szakmai ambícióikat, milyen a megélhetési lehetőségük.

Néhány fiatal mérnököt megkerestünk és munkájukról, jövedelmi helyzetükről, lehetőségeikről és a családalapítás gondjairól, nehézségeiről, eredményeiről kérdeztük őket. A beszélgetések közül négyet jellemzőnek tartunk. Mai számunkban Mikóvári Gáborral és Gyepes Lászlóval, holnap pedig Nagy Jánossal és Bába Tiborral készített beszélgetést közöljük.

Ritka gyors és látványos választ kapott Kolumbia új államfője az ország leghir- hedtebb gerillaszervezetétől. Virgilio Barco, akit nemrégiben meglepően nagy szavazataránnyal választottak meg a dél-amerikai állam elnökévé, beiktatása előtt sajtóértekezletet tartott, s ezen hangsúlyozta, hogy fő feladatának a hatalom ellen harcoló gerillákkal való leszámolást tekinti. A reagálásra nem kellett sokáig várnia: néhány órával később az M—19 elnevezésű illegális fegyveres szervezet emberei rajtaütésszerűen megrohamoztak egy kisvárost, nem messze a fővárostól, Bogotától. A gerillák megszállták a települést, lelőtték a rendőrfőnököt, majd amikor a hadsereg vezetése sietősen katonákat küldött ellenük, visszavonultak a hegyekbe.

Akciójukkal nyilvánvalóan azt akarták megmutatni, hogy nem lehet őket leírni, erejük és mozgékonyságuk lehetővé teszi, hogy újabb és újabb látványos akciókkal jelezzék harcuk folytatódását. tehát — sugallta a minapi akció — jobb lenne, ha az új elnök inkább tárgyalni próbálna velük, s más geNyolc NATO-ország 70 vadászbombázó gépének részvételével harcászati támadó gyakorlat folyik Észak-Ang- lia légterében. Nagy-Britan- niában eddig még nem rendeztek ilyen nagyszabású légi hadgyakorlatot.

A BBC televíziós filmbeszámolója szerint csütörtörillamozgalmakkal egy békés megegyezésről.

De hát Kolumbiában — legalábbis az elnök nyilatkozata szerint — az inga ismét inkább visszalendülőben van. Ugyanis az előző államfő az utóbbi négy évben maga kezdeményezte a megbékélést a különböző gerillaszervezetekkel, amelyek jó évtizede igen keményen küzdenek a mindenkori hatalom ellen. Bentacur, a most távozott elnök amnesztiarendelettel, fegyverszünettel vélte leküzdhetőnek az erőszak Kolumbiát hosszú éveken át rettegésben tartó hullámát. Nem is hatástalanul, hiszen az egyik legnagyobb baloldali nézetű gerillaszervezet, a FARC el is fogadta a békejobbot, s választásokra pártot alakított, mintegy ezzel is befejezettnek nyilvánítva a háborúskodást.

A katonai vezetők azonban láthatóan nem akarnak megbékélést a baloldali szervezetekkel. Egymás után történtek provokációk a legális életbe visszatért gerillák ellen. Ennek hatására a leginkább szélsőséges, anarchista vezetésű M—19 folytatja a fegyveres harcot.

kön a manőverekben középeurópai célpontok elleni, kis magasságból végrehajtott célbombázást gyakoroltak. A tudósító úgy értesült a gyakorlatot felügyelőktől, hogy meglehetősen sok gép esett „áldozatul” a szimulált légvédelemnek, vagy tévesztett célt. A hadgyakorlat egy hétig tart.

Mikóvári Gábor, a Békéscsabai Mezőgép törzsgyárának 29 éves mérnöke békéscsabai születésű. A Rózsa Ferenc gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem villamoskarára jelentkezett, ahonnan helyhiány miatt átirányították a miskolci egyetem gépészmérnöki karának termelési rendszer szakára. Pályakezdéséről, munkába állásáról a következőket mondja:

— Az egyetem második évében tanulmányi szerződést kötöttem — másik két békéscsabai hallgatótársammal egyetemben — a Mezőgéppel. Tudtam, hogy hazajövök dolgozni és nehéz Békéscsabán olyan munkát találni, ami megfelel az igényeimnek. (Egyébként 1980- ban, amikor diplomáztam, egyetlenegy cég sem küldött

be pályázatot a megyéből a mi karunkra.) Az első három hónapban a gyártásfejlesztési csoportban kaptunk munkát. Amikor a negyedév letelt, mind a hárman úgy döntöttünk, hogy maradunk az operatív munkánál. Rájöttünk, hogy alkotni csak produktív munkaterületen lehet, papír- gyártással nem. A gyár szervezője lettem, majd a gyártóeszköz-gazdálkodási csoport vezetője, később gyártásfejlesztő. Egy újabb átszervezést követően hozták létre a programirodát, aminek ma is a vezetője vagyok. Feladatunk a törzsgyár termelésprogramozása és az operatív termelés irányítása.

— Hogyan ítéled meg az előrehaladásodat?

— Hat év alatt több területet bejártam, megismertem a termelés konkrét fázisait. Közben az úgynevezett ranglétrán is előre jutottam. Az előremenetelem tehát gyorsnak, szerencsésnek mondható, egyben jelzi, hogy elismerik a munkámat. *

— A fizetésed tükrözi-e ezt a megállapítást?

— Nagyjából igen. A kezdő fizetésem 3 ezer 200 forint volt, az alapom most 6 ezer 800 forint. Az alapfizetésemre negyedévenként 6 ezer forint prémium jöhet, ha a vállalati mutatók a tervek szerint alakulnak.

— Van-e lehetőséged a vállalaton belül további plusz jövedelem szerzésére?

— Igen, tagja vagyok a műszaki fejlesztő vgm-nek. A munkaközösségen belül gyártmány- és gyártásfejlesztési munkákkal foglalkozunk. Gyakorlatilag a nyolcórai munkámat egészítem ki, új, mérnöki alkotó tevékenységgel. Ez utóbbit külön kihangsúlyozom, mert a plusz pénz mellett legalább ennyire fontos, hogy szakmai ismereteimet gyarapíthassam.

— Ezek szerint nem keresel rosszul. Hogyan ítéled meg a saját jövedelmedet?

— Kezdjük az elején. 1980- ban nősültem, akkor még lakásunk sem volt. Saját pénzünkből, plusz szülői segítséggel vettünk egy leadott OTP-lakást. Jött egy gyerek, majd egy autó. Vettünk egy garázst is. A felsorolásból kiderül, hogy megteremtettük a feleségemmel közösen a családunk anyagi bázisát, kiugrani nem tudtunk. Két gyermekünk van és további terveink is a családra összpontosulnak. Szeretném, ha a családunk életszínvonala a jövőben is fokozatosan emelkedne. Jó lenne mondjuk egy száz négyzetméter körüli társasházat építeni, egy kis zöld területtel.

— Szerencsésnek mondhatod magad, hiszen van lehetőséged gmk-zásra, plusz jövedelem szerzésére. Ez viszont a családodtól vonja el az időt. A terveid kivétel nélkül családcentrikusak. Ezt az ellentmondást hogyan tudod feloldani?

— A túlmunkákat, sajnos, nekem is a családom sínyli meg. Törvényszerű, hogy ha reggel hatkor eljövök otthonról és csak este kilenckor érek haza, akkor a feleségem nyakába szakad a háztartás, a gyermeknevelési gondok. De ez pillanatnyilag anyagi kényszer. Az a véleményem, hogy a pluszmunka-lehetőséget meg kell becsülni, de legjobban annak örülnék, ha a napi nyolc órában kereshetném meg ezt a pénzt.

— Elégedett vagy-e a jelenlegi beosztásoddal, munkáddal?

— Elégedett, ha nem látnék magam előtt lehetőségeket, akkor már régen más munkahelyet kerestem volAvar Károly

Légi hadgyakorlat Hngliában